Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

/ Őszintén az ifjúsági takarékbetétről AZ IFJÚSÁG ÉLETE Havanna9 a VIT városa Nyolcéves az ifjúsági taka­rékbetét. Sokszor reklámozott és a propaganda szerint ren­geteg előnyt nyújtó takarékos- sági forma — mégis népsze­rűtlen. Miért? Eddig akárhány szakmabe­livel beszélgettem, föltűnt, hogy az OTP munkatársai az ifjúsági betétet nyűgként em­legették. Több energiát fordí­tanak a szervezésére, mint sok másra, mégis 'kevesebb az eredmény. Miért? Adatokat kértem az OTP megyei igazgatóságán. Ma 10 666 darab ifjúsági betét van Somogybán, de ennek több mint kétszeresére kötöttek a nyolc év alatt szerződést. Csakhogy sokan meggondolták magukat, megszüntették a be­tétet Miért? Pontos adat ugyan nincs er­ről, de a becslések szerint az ifjúsági betétek közül minden harmadik nem is ifjúsági be­tét mert a szülők állják a ha­vi »cechet«. Miért? És még néhány miért van. Az ifjúsági betét feltételei sokszor változtak már, de egyik módosítás sem hozott különösebb eredményt. A rek­lám tetszetős ugyan, de nem őszinte. Kezdetben a betét nagyságával megegyező ka­matmentes kölcsön Teltételei­ről »hallgattak-« a prospektu­sok. Ha utánanézünk kiderül, hogy a kölcsön kamata asze­rint változik, hogy mire vet­ték föl. Nemrég áruvásárlásra is használható lett És egy szá­zalékot engedtek a kamatból. Nem valami nagylelkű aján­dék. Az ifjúsági betétre 5 szá­zalék kamat és 1 százalék pré­mium jár. A fiatal fölveszi a külön kölcsönt és fizet rá 8 százalék kamatot. Hol itt az előny? A reklám előnyöket ígér a lakáselosztásnál. De mire ala­pozva? Ismerjük a helyzetet, óriási erőfeszítéseink és ered­ményeink vannak, de még nem dúskálunk lakásban. Va­lamint a lakáselosztás alapja nálunk többnyire a jogosult­ság és nem az, hogy mennyi van a bukszában. Fizetni ter­mészetesen kell a lakásért, de nem hiszem, hogy kevésbé ér­demel otthont az a két- vagy több gyermekes család, ame­lyik otthon a dobozban gyűj­tötte a pénzt, mint amelyik ifjúsági takarékbetétbe tette. Ez az előny tehát nem előny, jogtalan is lenne. De tegyük föl, hogy a beté­tes lakást kapott. Föl szeret­né venni a külön kölcsönt bú­torra, mosógépre... Azután számol és kideríti, hogy a le­hetőség szép ugyan, de ha tör­leszteni akar, arra rámegy a fizetése, tehát tízszer is meg­gondolja a dolgot És külön­ben is az idén bevezették a fiatal házasok előtörlesztés nélkül igénybe vehető áruvá­sárlási hitelét, tehát nem szük­séges már az ifjúsági betét ahhoz, hogy valaki nagyobb összeget vehessen föl. De mindez hagyján, mert a reklámfogásokon legföljebb mosolygunk. Az ifjúsági betét népszerűtlenségéhez az előbb említettek csak annyiban já­rulnak hozzá, hogy az embe­rek — és elsősorban a fiata­lok — nem szeretik, ha ámít­ják őket Az alapvető hiba a betét merevsége. Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy családi költségvetésben nincs két egy­forma hónap. Van, hogy »mí­nuszba« kerülünk, van, hogy többet rakhatunk félre. Esze­rint spórolunk. Egyik hónap­ban egy százas, a másikban öt, utána kettő... Ahogyan szük­ségleteink alakulnak, évsza­kok. ünnepek, utazások, be­tegség, táppénz, előre nem lát­ható dolgok szerint. Ha ezután azt nézzük, hogy az ifjúsági betétbe havonta fix összeget kell tenni, akkor rájövünk, hogy ez a forma életidegen, nem a mindennapjainkhoz igazodik, kényszerré, gonddá válik. Vajon hány olyan fiatal vagy fiatal házaspár van, aki mondjuk havi 800 forintot »csak úgy« "raktározni tud? Vagy akár négyszázat? És va­jon melyik fiatalról mondhat­juk el, hogy okosan gazdálko­dik; arról, aki bármi áron, muszájból mindig elteszi ugyanazt az összeget vagy ar­ról, aki igyekszik az épp ren­delkezésére álló pénzből a legjobban kijönni és a »csá­bítások« ellenére a hónap vé­gére megmarad otthon hol száz, hód akár ezer forintja? Őszintén az ifjúsági betét­ről. Azaz úgy, ahogyan a fia­talok egymás közt beszélnék róla. Fölvetődik a 'kérdés, hogy az eddigi toldozgatások helyett nem kellene-e alapvető vál­toztatás, amitől valóban ifjú­sági és ezáltal népszerű is len­ne az ifjúsági betét. Luthár Péter Sok KISZ-es rendezvény fikcióprogram kiegészítés 1973-79-re PÁLYÁK E Z D O K (Gyertyás László felvételei.) Hivatása: gépszerelő traktoros rátommal, gyakran moziba, ritkábban színházba. — Milyen elképzelései van­nak a jövőjéről? — Szeretnék tanulni. Eaen a szinten megmaradni ma már nem elég. S. M. A megyei KISZ-bizottság nemrég dolgozta ki a KISZ KB akcióprogramjainak somo­gyi kiegészítését. A dolgozó és a középiskolás fiatalok részére fogalmazták meg ezekben a feladatokat. Külön is megha­tározták, hogy a kaposvári és a siófoki járásban nemcsak e két tervet kell figyelembeven­ni, hanem akcióprogram-ki­egészítést kell készíteni a la­kóterületeken működő KISZ- alapszervezetek részére is. Eb­ben a két körzetben még túl­nyomórészt községi alapszer­vezetek vannak, a dolgosé és a tanuló KISZ-tagok »vegye­sen« végzik a KISZ-munkát, így nekik »különleges« prog­ramot kell adni. A megyei bi­zottság ezzel az intézkedéssel a lakóterületi KISZ-munkán próbál javítani. Jövőre, az elő­rejelzések szerint az egész or- ságban külön terv szerint dol­goznak majd a községi alap­szervezetek. Az akcióprogram kiegészíté­séhez részletes rendezvényter­vet mellékeltek. Ebben érde­mes tallózni. Az 1978/'79-es mozgalmi évben többféle ve­télkedőre nevezhetnek be az ifjúmunkások. A gárdistáknak külön rendeznek szakmai és Munliásőr cs brigáchezető Elfogódottan beszél, enyhe izgalommal a hangjában. Mindez érthető, hiszen Pete Károly, a marcali Kovács Jó- zsef-egység most esküt tett fiatal munkásőre csak néhány perce vette át társai nevében a fegyvert a leszerelő, tarta­lékállományba vonulóktól. — Fogadom, hogy hűek le­szünk eskünkhöz, becsülettel őrizzük fegyvereinket, méltók leszünk névadónk és elődeink példájához, tovább erősítjük egységünk hírnevét... Pete Károly huszonöt eszten­dős, öt éve dolgozik a Mecha­nikai Művek gyáregységében festő-mázolóként. Feladatait jól ellátja, az ifjúsági szövet­ségben eredményesen dolgo­zott, így egy éve a kommu­nisták soraiba került Ajánlóitól — Lakos Gyulá­tól, Kutor Ferenctől — és a pártszervezettől azt a megbí­zatást kapta: legyen munkás­őr. — Örömmel vállaltam, s na­gyon fontos pártmunkának, közéleti tevékenységnek tekin­tem. Régebben csak kívülről ismertem a munkásőrök tevé­kenységét Láttam őket ápri­lis 4-én, május 1-én felvonul­ni, november 7-én és más al­kalmakkor díszőrséget állni. Előképzésként megismertem a testület belső életét, szerte­ágazó feladatait S azt hogy milyen nagy felelősséget, gyakran mennyi lemondást je­lent a megbízatás. Ennék elle­nére nem bántam meg, pedig most várjuk a második gyer­meket és több segítséget kell otthon nyújtanom a felesé­gemnek. Tavaly elvégezte a marxista középiskolát, s ha a második gyermek nagyobb lesz, akkor tovább folytatja politikai ta­nulmányait Addigra felesége is végez a tanulással: az idén érettségizik. Mai fiatalok Pete Károlyék. Jól látják, hogy a tanulás, a közéleti feladatok vállalása révén kerülhetnek egyre kö­zelebb más emberekhez. Ezért vállalta Pete Károly a mun­kahelyén egy tizenkét tagú brigád irányítását. Első céljuk a szocialista cím megszerzése, majd tovább egyre magasabb­ra lépni. Ezért döntöttek kö­zösen úgy: folytatják a tavaly kezdett versenyt és csatlakoz­nak a SZOT és a KISZ KB felhívásához. Sc. L. politikai vetélkedőt A termed iöszövetkezetek szocialista brigádjai kulturális és politi­kai vetélkedősorozatokon mér­hetik össze erejüket, úgyszin­tén megyei versenyeket tarta­nak az öntözési szakemberek­nek, a zöldségtermesztőknek, az ifjú gépi fejőknek, a nö­vényvédőknek, a gépjárműve­zetőknek és sok más szakma képviselőinek. A műszakiak és 'közgazdászok tavaly jól sike­rült versenyét bővítik, több fiatalt vonnak be a munkába. A diákok is sok lehetőség közül válogathatnak. Részt vesznek a klubvezetők tanács­kozásán, a megyei Ifjú Gárda­szemlén és más rendezvénye­ken. A hagyományos, nagy jelen­tőségű KISZ-es rendezvények­ről, a forradalmi ifjúsági na­pokról, a kubai VIT-hez kap­csolódó megyei programokról külön terv készült, ezekről részben már beszámoltunk la­punkban. Továbbra is mindenütt ki­emelten foglalkoznak az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalommal. Az idei legfon­tosabb cél: minél több akti­vistát, sportvezetőt kell tobo­rozni a mozgalom propagálá­sára. A megyei bizottság szorgal­mazza az amatőr művészeti csoportok létrehozását és tá­mogatja közművelődési tevé­kenységünket. Az Ifjú Gárda­egységek iskolai, üzemi létre­hozására korábban kötelező határozatot fogadtak el, sok helyütt azonban nincsenek meg a feltételek, ezért most úgy módosították a rendelke­zést, hogy a városa és a járási bizottságok fölmérései alapján határozzák meg: hol alakuljon Ifjú Gárda-szakasz vagy -szá­zad. Játékból tanulnak Harmadéves festőtanulók, illetve közülük az egyik: Urr Csaba burkoló, öt fiú, jóban rosszban mindig együtt. Kol­légisták, akik mostanában ép­pen csak »átlépnék« az osz­tályterembe: az 512. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet nemcsak a kollégiumát rendezte be a Szántó Imre ut­cában, hanem néhány osztály is itt kapott helyet. És ebben az épületben van a SAÉV könyvtára, amely fontos szere­pet tölt be életükben. Mert Tombor Nándor, Kiss György Lajos, Végh László, Märcz József és Urr Csaba ha lehet­ne, éjjel-nappal a könyvek bi­rodalmában böngészne. Ennék köszönhető, hogy iskolaszerbe híres versenyzők lettek. A szellemi tornákon többnyire az élmezőny tagjai, a legutób­bi iskolai VIT-vetélkedőn első helyezést értek el. — Beszélgessünk arról a győzelemről. — Azzal kezdődött, • hogy föl tették a kérdést: ki mit vinne ajándékba, ha elmehet­ne a legközelebbi ifjúsági ta­lálkozóra? Az ajándéktárgya­kat el is kellett készíteni. Az egész iskola lázas munkába fogott. Szebbnél szebb intar­ziás díszdobozok készülték, kalocsai, kalotaszegi hímzések, garnitúrák. — Mi egy nyakkendőt és egy zsebkendőt használtunk föl. A kék nyakkendőre tussal fölrajzoltuk Európát, megje­lölve rajta az eddigi VIT-efc színhelyét. Az egyik sarokba a kubai, a másikba pedig a magyar zászló került. A fehér zsebkendőre Kuba térképét rajzoltuk, középen a pálmás VIT-jelvénnyel. — Nyolc csapat indult, s a verseny igen izgalmasan kez­dődött: az első két fordulóban csupán negyedikék voltunk. A szünetben megnéztük az eredményjelző táblát, s azt mondtuk: ideje lesz ráhajta­ni. Aki mer, az nyer — ettől kezdve végig a legnehezebb, legtöbb pontot érő kérdéseket választottuk. — Majd vaktérképen kellett bejelölnünk az eddigi VIT-ék színhelyét és dátumát. Ez is sikerült. Azután dörmögtük a fogunk között, hogy mit mon­dott az »őszi«, bocsánat, az osztályfőnökünk, Bálint Já- nosné: »Nem szeretném, ha leégnétek...« Hát azt mi se szerettük volna ... A könyvmolyok örömmel vették át fáradozásuk jutal­mát, egy nagy könyvcsoma­got, A Nem egyédi eset a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság történetében, hogy apák és fiúk kollégaként dolgoznak. Szándékosság van abban, hogy a gazdaság igyek­szik megnyerni dolgozóinak gyerekeit a mezőgazdasági szakmáknak, iskolába küldi őket, ösztöndíjat fizet nekik, majd segíti beilleszkedésüket munkahelyükön. Bizderi József édesapja sok éve traktorosként dolgozik a gazdaságban, ö három éve végzett a csurgói mezőgazda- sági szakiskolában. Gépszere­lő traktoros és azok közé tar­tozik, akik korán bizalmat szereztek. Nyáron, amikor traktorvezetőként dolgozott, .)—6 ezer forintot is keresett. Télen a gépműhelyben javítja a hibás gépeket. — Szereti a szakmáját? — Igen. Keresni is lehet ve­le, érdekes is. Csak... — Nos? — Valahogy nem becsülik annyira, mint az ipari szak­mákat. Amikor Csurgón diá- koskodtunk, érezKik, hogy szinte rangsorolták az iskolá-, kát. Először a gimnázium, az­után az ipari szakmunkáskép­ző, végül az emgések. így hív­tak minket. — Mi a véleménye: ér any- nyit a szakmája, mint — mondjuk — egy autószerelőé? — Ügy érzem, ér. Sokat ta­nultunk mi Csurgón, szere­lést, vezetést egyaránt Ami­kor visszajöttem, a gyakorlat­ban is sokat elsajátítottam abból, amit egy jó szakmun­kásnak tudnia kell. Ha az em­ber nem akar elmaradni, jó, ha azt is figyeli, milyen új gépek jelentek meg. Nemegy­szer éreztük: még nem fogad­ják el szakmának ezt. — Azok, akik a mezőgazda­ságban dolgoznak? — Nem, a kívülállók. — Mit gondol, meddig tart még ez? — Nem hiszem, hogy na­gyon sokáig, mert az emberek tudják, hogy a mezőgazdaság­ban egyre több szakmára van szükség és ezek is érnek any- nyit, mint a többi... — Mivel tölti a szabad ide­jét? — Bejárok a Tarosba * ba­Fiatalok a könyvtárban.

Next

/
Thumbnails
Contents