Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
Három év alatt kétszeres tejtermelés A siófoki Új Tavasz Tsz szarvasmarha-tenyésztése ! Fiatalok a népi eüenSrök között Egy év munkáját értékelték MAI KOMMENTÁRUNK Tervezzenek együtt! Megyénkben hagyománya va.i az állattenyésztésnek, ezen belül a szarvasmarhatenyésztésnek. Az ágazat fejlesztéséhez az 1972-es kormányprogram, az ösztönzőbb támogatási rendszer új lendületet adott. Szükségessé vált új tenyésztési eljárások bevezetése, a termelés szakosításának meggyorsítása. Megyénkben 17 termelőszövetkezet a húshasznú tenyésztést választotta a szakosodás során, míg a többi a tejhasznosítás irányába fejlesztette ágazatát. Ez utóbbiak közül egy termelőszövetkezetnek van tiszta vérű Hols- tein-Fríz tehénállománya, és a programnak megfelelően 29 szövetkezet kapcsolódott be a ■fajtaátalakító keresztezésbe. A közös állomány 65 százalékát, mintegy 18 ezer tehenet érint ez a tenyésztői munka. A szarvasmarha-ágazatban 1976-ban megállt a létszám- csökkenés, 1977-ben pedig már szaporodott az állomány. Gyors ütemben, a várakozást jóval meghaladó mértékben nőtt a tejtermelés. Termelő- szövetkezeteinkben az egy tehénre jutó tejtermelés 326 literrel haladja meg az 1976. évit. A szarvasmarhaprogramban megjelölt célok eléréséért jelentős erőfeszítéseket tettek a tsz-ek, és több tekintetben számottevő eredményeket értek el. Ezt a folyamatot jól példázza a siófoki Üj Tavasz Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében végbement fejlődés is. Kedvező természeti adottságai megfelelő gyeimet fordítottak á magyar tarka egyedek keresztezéséből származó szaporulat' tenyésztésbe állítására is. A jelenlegi állomány lehetővé teszi, hogy a telepet 1978 végére 100 százalékig feltöltsék; 140 tiszta vérű és 84 első keresztezésből származó F—1-es tehene lesz a szövetkezetnek erre az időpontra. Ez az állomány — figyelemmel az 1500 hektár szántóterületre — megfelel az üzemi igényeknek. Az elmúlt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy a szövetkezet képes teljesíteni a programban előírt feladato- . kát. A három egymást követő év eredménye önmagáért beszél: 1975-ben 4248, 1976-bán 4748, 1977-ben pedig 9565 hektolitert!) tejet értékesítettek. Az 1978. évi tervükben a termelésnövekedés megközelítően 30 százalékos, az összes értékesítést 12 ezer hektoliterben határozták meg. A tiszta vérű állománynál 6000, az F —1-es állománynál 4200 literes tehenenként! átlagot akarnak elérni. Az ágazat jövedelmezőségét a szabályozók kedvező hatásán túl elősegítette az is, hogy a takarmányt olcsón, jó minőségben biztosítani tudták. Így a magas termeléssel járó nagy takarmányfogyasztás ellenére sem haladja meg a teljes önköltség a literenkénti 5,20 forint felvásárlási átlagárat A magas hozamok, a viszonylag alacsony költségek 1977. évi 12 millió forintos eredményeként a szövetkezet nyereségének mintegy 40 százalékát a szarvasmarha-ágazat adja. A Somogy megyei népi ellenőrzés 1977. évi munkájáról, a tapasztalatokról terjesztett elő jelentést a tegnapi NEB- ülésen dr. Jäger György, a megyei szervezet elnöke. A népi ellenőrzési bizottságok az 1968. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelőén végezték feladataikat. Megtárgyalták az egyes téma és célvizsgálatok tapasztalatait és határozataikkal, javaslataikkal segítették a vizsgált szervek munkáját. A múlt évben 1245 népi ellenőr volt megyénkben. Örvendetes, hogy egyre több fiatal vesz részt ebben a tevékenységben. Az egyes szerveknél a népi ellenőri munkát egyre inkább párt-, illetve KISZ-feladatnak tekintik. Az új népi ellenőrök számára valamennyi NEB tájékoztatót tartott a feladatokról és a különböző módszertani kérdésekről. Több bizottságnál javult a szakcsoporti munka is. A múlt évben 65 téma- és 12 célvizsgálatot fejeztek be, amihez még 71, bejelentés alapján indított, saját hatáskörben lefolytatott vizsgálat járult A legtöbb ellenőrzést a kereskedelem és a mező- gazdaság területén tartották, az összes vizsgált egységnek a fele e két ágazathoz tartozott Különösen fontos feladatnak tekintette a NEB ebben az időszakban a lakosság áruellátásának ellenőrzését. ! több helyen nem használják I ki. Az anyag- és készletgaz- I dálkodásban általában a »túlbiztosítás« a jellemző. A gazdálkodás fegyelméről szólva elmondható, hogy a gazdasági eredmények, a legfontosabb társadalompolitikai célok megvalósítása azt igazolja: a dolgozók többsége intenziven vesz részt az építőmunkában. A vizsgálati tapasztalatok és a lakossági bejelentések azonban arra figyelmeztetnek. hogy gyakori még a szocialista közgondolkodással, a társadalom és a lakosság érdekeivel ellentétes jelenség és magatartás. Ez.ek ellen nem minden szerv lép fel kellő hatékonysággal. Nem elég azonban csupán feltárni a hibákat. hanem okos javaslatokkal kell segíteni azok megszüntetését. Az országos témavizsgálat keretében lezajlott ellenőrzések után 30 vizsgált szervnek és 3 felügyeleti szervnek tett javaslatot a NEB. Ezeknek nagy részét el is fogadták. A megyei témavizsgálatok után 119 szervnek tettek javaslatokat, melyek egy része már meg is valósult. 42 személy ellen kellett kártérítési eljárást kezdeményezni, akiknek több mint a fele vezető beosztású dolgozó volt, 15 esetben följelentést kellett tenni. A NEB munkájának alapját a KNEB és a megyei tanács által jóváhagyott munkaterv képezte. De számos vizsgálatot végeztek terven felül is a párt- és tanácsi szervek fölkérésére. Az élet egyetlen területén sem yezet eredményre a sablonok alkalmazása. Különösen gátolhatja az egészséges pezsgést a pártmunkában. Most készülnek a munka- tervek, s általában a beszámoló taggyűlésen fogadják el, kiegészítve újabb javaslatokkal vagy anélkül. A városi pártbizottság egyik munkatársával beszélgetve kiderült, hogy nagyon sok program már az elfogadás előtt kiegész tésre szorul. Kialakult a gyakorlati munka során egy »bűvös kör<-. szinte félévről félévre ismétlődnek a sablon tervpontok. Például ilyenek: az első félév gazdasági munkájának megtárgyalása, ilyen olyan részleg vezetőjének a beszámoltatása és így tovább. Szó sincs róla, hogy ezek ne legyenek benne a tervekben. A kommunisták gazdasági szervező munkájára egyre nagyobb szükség ran, s a gazdasági eredmények összegezésekor egyben az alapszervezet egész tevékenységét is mérlegre teszik. Természetesen ugyanezt lehet elmondani az üzemvezetők beszámoltatásáról is. A »bűnös kört- az jelenti, hogy szinte csak az ilyen típusú tervpontok ismétlődnek. S ez már a rutinra, a könnyebbik út keresésére utal. A kommunisták érdeklődése. a választható témák köre sokkal szélesebb ennél a vállalatoknál, a szövetkezetekben is. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetésekkor is kitűnt, hogy igénylik az ideológiai napirendeket, még azzal a »kockázattal« is, hogy esetleg kevesebben szólnak a témához, mint például a gazdasági elemzésekhez. Á tagok véleménye szerint több olyan ideo ógiai jellegű határozat van, amelynek egy-egy részterületét fontos lenne megtárgyalni. Ezt az eszmecserét nem pótolja semmiféle tanfolyam. Az elektroncsőgyár 3. számú alapszervezetének beszámoló taggyű ésén t 'rtént, hogy az egyik párttag módosítást javasolt a határozati javaslatban. Amikor megkérték, hogy pontosan fogalmazza mea a kiegészítést, rögtön kitűnt, hogy akár egy taggyűlési témának megfelelői az ötlet. A párthíradó színesebbé, érdekesebbé tételéről ugyanis eljutott az agitáció he y:etének fölméréséig. Ilyen példákat más alapszervezetek. életéből is lehet említeni. Jó módszer, hogy a gyári, a községi pártb:zot:ságok előzetes javaslatolcat kérnek a munkaterv összeállításához. Érdemes felhasználni ezt a lehetőséget, hiszen több szem többet lát. a tagság, a párt- csoportbizálmiak véleményének, javaslatának összegyűjtése minden vezetőséget hozzásegíthet ahhoz, hogy kilépjen a »bűvös körből". A taggyűlés az alapszervezet legmagasabb fóruma, tartalmasabbá tétele minden kommunista érdeke. Az ideológiai napirendek szinte kínálják magukat, csak jobban meg keü ismerni hozzá a munkahely, az alapszervnzet igényét, elképzeléseit. Akkor a rutint is az együttgondolkodás vá'tja fel, s ennek gyümölcse is beérik: a pezsgő alapszervezeti élet. U G. alapot biztosítanak a hagyományokra épülő szarvasmarha-ágazat intenzív fejlesztéséhez. A kormányprogram megjelenését követően a tsz vezetősége 1973-ban úgy határozott, hogy, szarvasmarha-ágazatukat a tej hasznosítás irányába fejlesztik. Ebben a döntésben közrejátszott az is, hogy tehenészetük átLagtarmelése máx a program megjelenése előtt meghaladta a 2700 litert. Azt a célt tűzték maguk eűé, hogy helyes fajtaválasztással mielőbb elérjék tehenenként az 5000 literes termelést. Elsőként kezdték meg a megyében 1974-ben a fajtaátalakító keresztezést Holstein— Fríz fekete-tarka változattal. A tenyésztői munkával párhuzamosan hozzáláttak a szükséges beruházáshoz is. A meglevő, de szétszórt létesítményekben nem látták biztosítottnak az intenzív ágazat- fejlesztést. Egyedi terv alapján egy 300 férőhelyes, sza- badtartásos, faszerkezetű tehenészeti telep építését határozták el, de a magas beruházási költségek miatt mégsem valósították meg. Így 1975-ben a Somogy megyei Agrober által készített Mezőpanel-típusterv alapján kezdték meg a jelenlegi, 224 férőhelyes, kötött tartású tehénistálló építését. E változat mellett szólt, hogy az egy férőhelyre jutó beruná- zási költség alig haladta meg a 30 000 forintot. A beruházás összköltsége az elletőistálló és a tejház építésével együttsem érte el a 8 millió forintot. A szövetkezet anyagi eszközei lehetőséget teremtettek a program gyorsabb ütemű megvalósítására A felügyeleti és a szakmai Irányítást ellátó szervek véleményének figyelembevéter lévén úgy határoztak, hogy fajtatiszta ÍIoistein-Fríz üszőket vásárolnak. 1975 szeptemberében 160 üszőt vettek 6,5 millió forintért, ehhez 2,3 millió forint állami támogatást kaptak. Emellett nagy UA lelkiismeretes munka ellenére sok gonddal kell nap nap után megküzdeniük a szövetkezet vezetőinek. Most például az Állattenyésztési Felügyelőség szakembereinek bevonásával azt kutatják, hogy ml okozza az importáílomány termelésében a nagy szóródást. Az első laktáció alapján a termelés 3200—8000 liter között alakult. Az egy tehénre jutó átlagtermelés 5240 liter volt 1977-ben. Az Új Tavasz szövetkezetben végzett munka elismerést érdemel és figyelemre méltó. Nagy erőfeszítést követelt a szövetkezet tagságától é6 szakvezetőitől, hogy a program meghirdetését követő ötödik évben ilyen eredményeket mondhatnak magukénak. Mindaz, amit a fajtaátalakítás és a jó minőségű, olcsó takarmányelőállítás területén tettek, követésre méltó. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy tavaly a kereskedelmi egységeknél az áruellátás általában — az ismert hiánycikkek kivételével — kiegyensúlyozott volt. Részletesebben nézve azonban kiderül, hogy nagyon is alaposak azok a lakossági panaszok, melyek a szombati áruellátás hibáit kifogásolják. Változatlanul nagyarányú a fogyasztók megkárosítása Különösen a Balaton-parton szomorú a kép. A NEB tapasztalatai szerint itt minden hatodik vevőt becsaptak, vagy úgy, hogy többet számláztak, vagy úgy. hogy kevesebbet mértek. A belső területeken sem sokkal jobb a helyzet, itt minden tizedik vevőt károsítottak meg. A gazdálkodás hatékonyságát vizsgálva megállapítható, hogy még mindig nem érvényesül kellően a körültekintő, takarékos szemlélet. A szervezés-fejlesztés lehetőségeit Nagy József, a megyei tan-ícs pénzügyi osztályának csoportvezetóje Befejező szakaszában a propiléngyár építése Az Özembe helyezés évébe Iépntt a lenfnvárosl Tiszai Vegyi Kombinát új propiléngyára. S ;orSos munka folyik, hogy a berendezések próbáit 1978 második negyedévében megkezdhessék. Vasas nők Jungábel Béláné Bircsák Margit Kisfaludy Arpádné — Soha nem szerettem, ha g .ngének néztek. Ebben meghatározó lehet a gyermekkorom. Négyen vagyunk testvérek: két fiú, két lány. Engem ritkán láttak a lánytestvéremmel játszani, inkább a két fiúval. Az egyikből lakatos, a másikból kőműves lett. A tipikusan női munkának nevezett pepecseléseket ugyan elvégzem, de nem túlzott jókedvvel. Ezt a munkát egyrészt azért csinálom, mert elváltam, és a kislányomat egyedül nevelem: nem mindegy, mennyi pénzből. Bircsák Margit húszévesen — néhány évvel ezelőtt — került Barcson az Építőgépgyártó Vállalat Nagyberendezések Gyárába. Betanított lángvágó. Vá'tótársa férfi. Hatalmas vaslemezeket szabnak pontos méret szerint. Könnyebb lesz a munkájuk, ha elkészül a darujuk: nem kell a nehéz lemezeket emelniük. Ebben a gyárban nem ritkaság az overallos nő. A nagy csarnokban felbőg a daru fi- gvelmeztető szirénája. öriás vasszelet úszik a levegőben. A darufülkében nő figyeli. Távolabb hegesztőpisztoly pukkan. A védőálarc mögül ba- boskendős fej bukkan elő. Az öntödében szemkápráztató szikrákat szór a folyékony vas. A fény nőket világít meg. Három darus, négy hegesztő nő. Az öntödében húsz nő vállalt nehéz fizikai munkát. A gyár egyik legkényesebb gépét, a radiálfúrót Kisfaludy Apádné kezeli, aki öt évvel ezelőtt (akkor nyílt meg az öntöde) barátnőjévé!, Jungábel Bélánéval együtt köszönt el a cipőfelsőrész-készítőktől. A munkahely-változtatásnak az volt az oka, hogy mindkettőjük férje megbetegedett, s a család jövedelme tetemesen csökkent. Es az öntödében jól lehet keresni. Éppen délutáni műszakváltás van. Jungábelné vállára vetett kék munkáskabáttal az öltözőből az öntödébe siet. Védőkesztyűt húz, azután munkához lát. Gázkonvektorok alkatrészeit öntik majd azokkal a formákkal, amelyeket most készít. — Nagyon szeretem a munkámat, nehezen válnék meg tőle. Nem is tervezem, hogy valami mással fölváltsam. Amíg az egészségem engedi, itt szeretnék dolgozni. Azt szokták mondani, hogy a vékony emberek szívósabbak, mint a testesebbek. Nálunk rendkívül jó a légkör, s az Itt dolgozó nőket megbecsülik a férfi munkatársak. Kisfaludy Arpádné egészségi okok miatt ment át az öntödéből a szomszédos szerelőcsarnokba. — A savgőz megtámadta a légcsövemet. 1976 szeptemberében kerültem ide, egyedüli nőként. Kicsit furcsa volt. Nekem is, a munkatársaimnak is. E’einte nehezen fogadtak be, de most már úgy érzem, megszerettek. A nagy daru több rétegben vas lapokat helyez a munka- padjára, s a kék kendős asz- szony nagy figyelemmel beállítja a gépet — Ez nem nehéz feladat, hanem amikor az óriás silókra fői kell mászni, fői kell vinni a gépet, hogy a csavarok, csatlakozók helyét kifúrjam ... Az már egy kicsit akrobatamunka. Ráadásul nagyon pontosan kell dolgozni, hiszen jelentős értékekről van szó. Na és a biztonság... Ha valaki nem ügyel, végzetes baleset történhet. Én is csak a biztonságtechnikai vizsga után kerülhettem erre a gépre. Kisfaludyné váltótársa is férfi. Ezzel a munkával 3000— 3200 forintot lehet hazavinni. — És otthon? — Már megnőttek a fiaim. A nagyobbik vegyi pari szak- középiskolába jár, a kisebbik pedig Diesel-mozdonyt szeretne vezetni. Ahhoz előbb meg kell tanulnia a mozdonyszerelést. Egyik sem Barcson tanul. de amikor hazajönnek, sokat beszélgetünk. Jólesik, ho«y büszkék az anyjukra. Félre keli álinam, hogy ne akadályozzam a daru útját. Két férfi szerszámokat rakosgat a fal mellett. Melléjük lépek, s megkérdezem: — Mi a véleményük Kisfaludy Árpádnéról és a teljesítményéről? Az idősebb válaszol: — Le a kalappal előtte. Ritkaság nőben az ilyen*... Fiatalabb társa helyeslőén rábólint. Gombos Jolán
