Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

^OSVJfr' Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szállításra várnak Felelősség földrészünk békéjéért Megkezdődött az earópai ifjúsági leszerelési konferencia Lázár György beszéde — Felszólalások a tanácskozás első napján A Parlament kongresszusi termében tegnap megkezdte munkáját az európai ifjúsági leszerelési konferencia. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a Magyar Ifjú­ság Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a kontinensünk különböző országaiból érkezett több mint 250 küldöttet, a kü­lönféle politikai nézeteket, világnézetet valló nemzetközi, re­gionális, valamint nemzeti ifjúsági és diákszervezetek képvi­selőit. Készt vett a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, a magyar de­legáció vezetője, valamint Be- recz János, az MSZMP KB osztályvezetője, állami és tár­sadalmi életünk több vezető személyisége, továbbá a DÍVSZ, az európai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Tanácsa, a Szocialista Ifjúság Nemzet­közi Szövetsége és a Nemzet­közi Diákszövetség számos vezetője. Elsőként Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A háromnapos konferencia rész­vevőinek tolmácsolta pártunk Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának jókívánságait, majd így folytatta: — Kontinensünk több mint 30 nép hazája. Európa sorsa és jövője a ma élő nemzedék — több százmillió, különböző nemzetiségű ember — szemé­lyes sorsa és jövője is. Az el­múlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, poli­tikai, társadalmi szervezet és személyiség érzi át felelőssé­gét a mai és az eljövendő nemzedék békés jövőjéért. Ezek az erők egyre határo­Puja Frigyes Brazzavilléból az Angolai Népi Köztársaságba utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Theophile Obe agá­nak, a Kongói Népköztársaság külügyminiszterének meghí­vására január 17. és 20. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tett Brazzavillében. A külügyminiszteri megbeszélé­seken áttekintették a kétolda­lú kapcsolatokat és úgy véle­kedtek, hogy azok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi kér­dések tárgyalása során kiáll­tak az enyhülés politikája mellett, mert ez kedvező kö­rülményeket teremt a nem­zeti függetlenség, a társadal­mi haladás és a békéért ví­vott harc kibontakoztatásához. Elítélték a fajüldöző rendsze­réket és állást foglaltak Zlm babwe és Namíbia népé ne te szabadsága és függetlensége mellett Szolidaritást vállaltak Etiópia haladó rendszerevei. A baráti légkörű megbeszé léseken — amelyeken részt vett Kertész József, Magyar- ország Bnazzarvillóbé is akkre­ditált nagykövete — teljes volt a nézetazonosság a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekben. Púja Frigyest fogad­ta Joachim Yhomby Opango, a Kongni Népköztársaság el­nöke. Külügyminiszterünk eluta­zott afrikai útjának követke­ző állomására, az Angolai Né­pi Köztársaságba. Fölavatták az első magyar űrtávközlési földi állomást zottabban lépnek fel annak érdekében, hogy Európa az egyenjogú nemzetek békés egymás mellett élésének és gyümölcsöző együttműködé­sének földrészévé váljék. En­nek megvalósítása, úgy gon­doljuk, egyben az egész em­beriség ügyét is szolgálja. A kormány elnöke emlékez­tetett rá: a kontinensünkön kibontakozott pozitív folya­mat történelmi jelentőségű ál­lomása volt a helsinki euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. Az európai békéért, biztonságért, az or­szágok és népek, együttműkö­déséért folyó munkálkodás azonban további erőfeszítése­ket kíván mindazoktól, akik a nemzetközi enyhülés ügyét magukénak vallják. — Meggyőződésünk — foly­tatta Lázár György —, hogy a záróokmány korrekt, jó szándékú végrehajtásának egyedüli járható útja az aján­lások egységes egészként való kezelése, amelynek eredmé­nyeként tovább erősíthető kontinensünkön a bizalom légköre és a biztonság. Ezért reméljük, hogy a befejező sza­kaszába lépett belgrádi talál­kozó olyan eredményekkel zárul, amelyek elősegítik a helsinki záróokmányban fog­laltak végrehajtását. A továbbiakban kitért arra, hogy az enyhülés katonai tér­re történő kiterjesztése nap­jainkban sürgető feladattá vált Olyan kérdésekről van szó, amelyek megoldása ma már nemcsak szükséges ha­nem lehetséges is. Hangsú­lyozta: a Szovjetunió és a szocialista országok számos leszerelési kezdeményezést tettek. Kifejezte azt a remé­nyünket, hogy ezek a javasla­tok — amelyek népeink őszin­te békevágyát tükrözik — kel­lő figyelmet kapnak a lesze­relési tárgyalásokon, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi fóru­mokon. A továbbiakban Lázár György szólt népünk pusztító háborúkkal terhes történel­mére1 (Folytatás a 2. oldalon.) Teherszállító űrhajó a világűrben Fellőtték a Progressz—1-et 'lindvégig a földről irányítják Egy pillanatra sem szünetel a Szaljut—6 űrállomás lehető­ségeinek kihasználása a szov­jet űrkutatási programban. Útban van az űrállomás felé a világ első teherszállító űr­hajója. A Progressz—1 elne­vezésű űrhajót pénteken bo­csátották fel a Szovjetunióban és az már rátért a kiszámí­tott közbeeső pályára- A teherszállító űrhajó, amely lényegében azonos a szovjet űrhajók eddig fölhasz­nált típusával, a Szojuzzal, de belsejét másként alakították ki, utánpótlást visz Jurij Ro- manyenkónak és Georgij Grecskónak, aki most fejezi be hatodik hetét az űrállomá­son. Az utánpótlásban minde­nekelőtt hajtóanyag van a szükséges berendezések mű­ködtetéséhez, de más felsze­relési tárgyak is. Komoly mér­nöki feladatot jelentett a te­her elhelyezése: nemcsak a különböző stabilitási és dina­mikai szempontokat kellett fi­gyelembe venni, hanem azt is, hogy a két űrhajós minden nehézség nélkül tudja kirak­ni az érkezett szállítmányt A Progressz—1 teherszállító űrhajó a pályakorrekciók után ahhoz hasonlóan közelíti meg az űrállomást, ahogyan azt a Szojuz—26 tette: a »hátsó be­járat-« felől és automatikusan kapcsolódik össze azzal, az összekapcsolási folyamat lé­nyegében hasonló ahhoz, ahogy az embert szállító űr­hajók dokkolnak: a folyamat irányítását a földi irányító- központ, valamint az űrhajó automatikus berendezései, elektronikus számítógépe, irá­nyító berendezés végzi, a vég­ső szakaszban pedig az űrha­jó az irányítórúd vezetésével kapcsolódik össze az űrállo­mással. Visszaútját szintén automatikus berendezésekkel lehet szabályozni. A Progressz-kísérlet lényege mindenekelőtt abban áll, hogy ezzel a módszerrel rendszere­sen lehet kapcsolatot tartani a Föld és az űrállomás között anélkül, hogy a végső soron korlátozott méretű teret az űr­hajósok szállítására kellene igénybe venni, illetve olyan berendezések elhelyezésére, amelyek nélkülözhetetlenek az ember űrutazásához, de nincs rájuk szükség akkor, amikor csak terhet juttatnak a világ­űrbe. Elmaradnak az immár megszokott külső jegyek fa; nincsenek kajütablakok és egyéb olyan berendezések, amelyek a személyes megfi­gyeléshez lennének szüksége­sek. Mint Germon Tyitov, a vi­lág második űrhajósa, aki a bajkonuri űrrepülőtéren jelen volt a Progressz—1 indításá­nál, a moszkvai rádió tudósí­tójának elmondotta: a teher­szállító űrhajó útját mindvé­gig a földről irányítják és az pontosan ugyanolyan folyama­tot jelent a földi központnak, mint a személyszállító űrha­jók követése és irányítása. A Progressz—1 a fellövés után ráállt a kiszámított pá­lyára. Ez az első szakaszban eltér még az űrállomás pályá­jától, közbeeső útvonalnak számít A szükséges mérések és korrekciók után kezdi meg a Progressz a közeledést a Szaljut—6 űrállomáshoz. Sarlós István XXXIV. évfolyam 18. szám 1978. január 21., szombat Győri Imre hazaérkezett Berlinből Hazaérkezett Berlinből Győ­ri Imre, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, aki a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meg­hívására január 15—20. között látogatást tett az NDK-ban. Győri Imrét és á kíséretében levő Llona Gyulát, a KB agi- tációs és propagandaosztályá­nak helyettes vezetőjét, vala­mint Kurucz Istvánt, a Buda­pesti Oktatási Igazgatóság ve­zetőjét a Keleti pályaudvaron Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője fo­gadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Csehszlovákiában körülbelül négy és fél millió hektárnyi erdő van, az ország területének majdnem 35 százaléka. Az er­dő nemcsak a vízgazdálkodást segíti, a levegőt tisztítja, üdü­lési és sportlehetőséget nyújt, hanem értékes nyersanyagfor­rás is. Képünkön: szállításra váró levágott fatörzsek. Készülődnek megyénk fiataljai Somogyi felajánlás a VIT-re Á világűrben keringő mű­holdak televízió-, rádió-, tele­fon- és telex jelzéseit ezentúl Magyarország is rendszeresen kapja és közvetíti. Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese tegnap fölavat­ta hazánk első űrtávközlési földi állomását, a Bgkony lá­bánál, Talliándörögdön. Havasi Ferenc ünnepi be­szédében hangoztatta: a ma­gyar hírközlésben — jelenlegi ötéves tervünk — második fi­gyelmet keltő beruházása va­lósult meg; a solti nagyadó után alig egy esztendővel el­készült űrtávközlési földi ál­lomás a tájékozódás és a tájé­koztatás interkontinentális le­hetőségeit teremtette meg. A mimszterelinök-helyetites szólt a szocialista országok együtt­működéséről, amelynek egyik kiemelkedő példája az új ob­jektum létrejötte. Szovjet és magyar tervezők, műszaki szakemberek együttműködé­sének kiváló példája az űr­távközlő földi állomás létre­hozása. Az építésben közre­működtek csehszlovák szak­emberek Is. Az eredetileg 435 millió fo­rintra tervezett beruházás ki­vitelezését határidő előtt 1977 december 22-én fejezték be, 63 millió forintos megtakarítás­sal. A talliándörögdi űrtávközlé­si földi állomás fölépítése — és belépése a nemzetközi űr- távközlési rendszerbe — lehe­tővé teszi, hogy Magyarország is alkotója és felhasználója legyen a legkorszerűbb tech­nikának. Hazánk a szocialista országok űrtávközlési szerve­zete, az Interszputnyik tagor­szágaként a legkorszerűbb és leggyorsabb távközlési lehető­ségekhez jutott. Havasi Ferenc miniszter­elnök-helyettes ünnepi beszé­de után Valerij Nyikolajevics Lebegyev, a Szovjetunió pos­taügyi miniszterhelyettese méltatta az első magyar űr- távközlési földi állomás át­adásának jelentőségét, a szov­jet—magyar műszaki szakem­berek sikeres munkáját és a szocialista országok együttmű­ködését. Az ünnepség után ünnepé­lyes«! bekapcsolták a földi állomás berendezéseit. Már tavaly ősszel megkezd­ték a fölkészülést a megyei KISZ-bizottságon a kubai VIT-re. Az első feladat a ve­zető szervek elképzeléseinek összehangolása, a szervező bi­zottságok megalakítása volt. Ma már tömegesen készülőd­nek a fiatalok: a kis közös­ségek, a KlSZ-alapszervezetek, az ifjúsági klubok helyi ren­dezvényekkel kapcsolódnak a megyei és az országos ak­ciókhoz. Vetélkedők, tapasztalatcse­rék, ifjúsági vitakörök, RÍSZ- taggyülések követik egymást. Gyűjtik a VIT jelszavaival kapcsolatos világpolitikai is­mereteket. Béke, barátság, szo­lidaritás; könnyen érthető sza­vak, mégis sok fogalmat ta­karnak. Egy-egy beszélgetésen Helsinkiről, a nemzeti felsza­badító mozgalmakról és sok másról esik szó; Kuba törté­netéről és a kubaiak mai éle­téről hangzanak el előadások. Feldolgozzák az alapszerveze­tekben az eddigi VIT-ek tör­ténetét, s megtanulják a ta­lálkozók politikai dalait is. Január végéig lehet bene­vezni a Köszöntünk, VlT; kö­szöntünk, Havanna! című or­szágos vetélkedőbe. Már sok jelentkezés érkezett a KISZ- bizottságokhoz, mert minden községben, üzemben készülőd­nek a fiatalok. Jó példával jártak elöl Bánya KISZ-esei; az egyik legkisebb alapszer­vezet az övék, s mégis négy csapatot indítanak. A megyei döntő áprilisban lesz, utána az országos vetélkedő. Ott már nagy a tét: a győztesek eljut­nak Kubába. A forradalmi ifjúsági napok és a VIT rendezvényei össze­kapcsolódnak. A világifjúsági találkozó és a FIN szelleme sok mindenben hasonló. Április végén VXT-műszakot rendeznek megyénk üzemei­ben a fiatalok. Somogy KISZ­esei összefogtak a szövetségen kívüliekkel, s 200 ezer forin­tot ajánlottak föl a VIT-alap- ra. Sok helyütt megrendezik a kis VIT-eket is. Barcson, Ba- latonfenyvesen és Balaton- földváron lesz kiemelt rendez­vény. A legérdekesebbnek a földvári ígérkezik, mert az Express-táborban több nem­zet fiataljai vesznek részt a »mini fesztiválon«. Kulturális rendezvényekben is bővelkedik az idei nyár. Forradalmi dalfesztivál, olva­sótábor, klubpályázat, amatőr színpadok versenye és más események követik egymást. Mindegyik a VIT jegyében zajlik le. A megyei ifjúsági házban, Kaposváron VIT-központ nyí­lik. Az ügyeletesek minden információt megadnak az ér­deklődőknek és propaganda­anyagokkal is segítik a fiata­lok vetélkedését, a KlSZ-alap- szervezetek munkáját. látogatása a MÉM-ben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, pénte­ken látogatást tett a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, ahol Ro­many Pál miniszter és Borbély Gábor, az V. kerületi ^pártbi­zottság első titkára fogadta. Sarlós István kíséretében volt Giltner László, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. Romány Pál tájékoztatást adott a mezőgazdaság 1978. évi feladatairól és minisztérium I munkájáról. Ezután Sarlós István fölkereste a MÉM mérnök- és vezetőtovábbképző intézetét. Délután Sarlós Ist­ván részt vett és felszólalt a MÉM gazdaságpolitikai akti- , va ülésén. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents