Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
OKTATÁSPOLITIKA SOMOGYBÁN flz állam és a társadalom összeiaoása A megyei pártbizottság a múlt év végén — széles körű elemző munka nyomán — megvitatta a Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatait. A nagy munkát és körültekintést igénylő jelentés, a felszólalások és az összefoglaló természetesen a feladatokra összpontosították a figyelmet. Lapunkban most három részben tájékoztatjuk olvasóinkat az állásfoglalás leglényegesebb mozzanatairól . AZ EREDMÉNYEK FORRflSfl Somogybán 1972 után fejlődésnek indult a nevelés, s egy percig sem lehet kétséges: az eredmények forrása a Központi Bizottság határozata, s az azt követő megyei feladatterv volt Ahogy a jelentés összegezte:., megfelelő előkészítés után, kedvező légkörben indult meg a határozat végrehajtása. A párt- és tanácsi testületek, a munka- bizottságok rendszeresen elemezték a helyzetet, és rendre feltárták a haladást gátló tényezőket is. Két fő feladat volt a meghatározó. Csökkenteni kellett a megye művelődési hátrányait úgy, hogy a tartalmi munka- magasabb követelményeinek is megfeleljünk; s egyúttal mind jobban ki tudjuk elégíteni a gyorsan növekvő, változó művelődési igényeket. Erőfeszítéseink eredményeként az iskolák jobban igazodtak a társadalom igényeihez; az állam és a társadalom erőinek összefogása pedig javította az oktatás-nevelés feltételeit. A fejlődés egyes területeken felülmúlta várakozásunkat, másutt azonban egyenetlen volt, és elmaradt a lehetőségektől Végtére is csökkentek az iskolák közötti különbségek, s ha mérsékeltebben is, de előrehaladtunk a körzetesítés! program megvalósításában, a szakrendszerű oktatás kiterjesztésében. A testület megállapította azt is: céljainkat elsősorban a feltételek mennyiségi fejlesztésével akartuk elérni, és kevesebb gondot fordítottunk a munka minőségének javítására. AZ IGÉWYEK NAGYOBBAK A rohamosan növekvő társadalmi igények és az elmaradottság is indokolták, hogy az óvodai hálózatot gyors ütemben fejlesszük. Az üzemek, intézmények megértése, áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy 149-ről 177-re nőtt megyénkben az óvodák, s az elmúlt négy év alatt 3324-gyel az óvodába járó gyerekek száma. így is csak a községek 48,9 százalékában van óvoda (az országos átlag 61,5), s az óvodáskorúak 76,9 százaléka járhat a gyermekintézményekbe a 79,7 százalékos országos átlaggal szemben. Sajnos továbbra is magas az elutasítottak száma, s a különböző okokat, összetevőket számításba véve az V. ötéves terv megvalósulásakor is csak a jelenlegi ellátottságot tudjuk biztosítani. Sok még a megyében a szükségmegoldás, és gondot okoz — különösen a városokban — a zsúfoltság. Kaposváron például a tartalmi munkát Is akadályozza, hogy helyenként 150 százalékos az óvodák kihasználtsága. A testület megállapította, hogy az új nevelési program hozzájárult a nevelés javításához. Nehezíti viszont a további korszerűsítést, hogy 13,3- ról 21,3 százalékra nőtt a képesítés nélküli óvónők száma. ISKOLAHÁLÓZAT A IV. ötéves tervben gyors ütemű tanteremfejlesztés tanúi lehettünk, mégis — elsősorban az elavult kastélyiskolák kiválása miatt — a tantermek száma csökkent. Tizenegy új iskola közül csak háromban épült műhely —, illetve tornaterem. Az intézményhálózat fejlődött ugyan, de az oktató-nevelő munka növekvő követelményeihez viszonyítva a lemaradás így is számottevő. Okként az Iskola- hálózat korszerűsítésének nehézkessége, a körzetesítés! tervek kidolgozásának késése, a feltételek megteremtésének elhúzódása sorolható fel. Mindezek ellenére javult a szakrendszerű oktatásban részt vevő felső tagozatos tanulók aránya, bár az országos 98,2 százalékkal szemben csak a 96 százaléknál tartunk. Az V. ötéves tervben lassult az intézményhálózat korszerűsítésének üteme. Ha teljesítjük az előirányzatot, a tanterem-ellátottságban akkor sem várható lényeges változás. A kedvezőtlen körülmények — elsősorban a városokban, ahol négy év alatt 1129- cel nőtt az általános iskolai tanulólétszám — továbbra is megmaradnak. Ezzel szemben javult az iskolák eszközellátottsága. a szaktantermek ;ól- szereltsége, s ezáltal csökkent az iskolák közötti különbség, örvendetes jelenség ez, ám az eszközök felhasználását gátoltja, hogy tárolási és javítási nehézségek vannak, s hogy a nevelőket technikai és pedagógiai-didaktikai szempontból sem készítették föl kellően alkalmazásukra. NAPKÖZI OTTHONOK Négy év alatt 22 százalékról 34,8 százalékra nőtt a napközi otthonos ellátásban részesülő gyerekek száma. Ez a fejlődés gyorsabb a tervezettnél és nagyobb az országosnál. A gyerekek 43,5 százaléka részesül gyermekélelmezésben (az országos átlag 36,1 százalék!), de még így sem tudjuk kielégíteni az igényeket. A helyiségek száma nem nőtt kielégítően, ezáltal fokozódott az általános iskolák zsúfoltsága. A csoportok magas létszáma miatt nem lehet elmélyülten foglalkozni a tanulókkal, a hálózat pedig alig bővíthető. A párthatározat óta 80-nal nőtt az általános iskolai diákotthoni helyek száma. Ez elmaradt a tervezettől, bár a meglévő helyeket sem tudtuk mindenütt kihasználni. A lehetőségeket tovább kell bővíteni, ám a szakrendszerű oktatásban részesülők számának növelése elsősorban a közlekedés fejlesztésével érhető el A gyógypedagógiai intézmények nem fejlődtek lényegesen; rossz körülmények között működnek; a kisegítő osztályokban pedig nagy gondot okoz a gyógypedagógus-hiány. A gyógypedagógiai alanyok aránya 4,8 százalék (az országos 2,7). Ez a helyzet megköveteli —■ állapította meg a testület —, hogy minél előbb megjavítsuk nevelésük feltételeit. TANKÖTELEZETTSÉG A testület kritikusan állapította meg, hogy a párthatározat óta nem sikerült számottevően előrehaladni a tankötelezettség teljesítésében. Vannak kedvező jelenségek is, mint például az, hogy csökkent a túlkoros gyerekek aránya, kevesebben buktak ismétlésre stb. Tizennégy éves korig azonban csak a tanulók 76,8 százaléka fejezi be az általános iskolát. A megyei párt- bizottság ez ügyben felhívta a figyelmet a szülők, a pedagógusok, a tanácsvezetők felelősségére, és tarthatatlannak minősítette, hogy még mindig nem tudják betartani ezt a rendkívül fontos törvényt. Igaz, hogy a cigánygyerekek iskoláztatása okozza a legnagyobb gondot megyénkben. Mindössze 9,7 százalékuk végzi cl 14 éves korig az általános iskola nyolc osztályát. A pedagógusok ösztönzési rendszere továbbfejlesztésre szorul — állapította meg a testület —, mivel a jelenlegi rendszer módot ad a formalizmusra és a liberalizmusra. S ha már itt tartunk, hadd szóljunk arról is, hogy a múlt tanévben 2315 pedagógus dolgozott az általános iskolákban, 42-vél kevesebb, mint ahányra szükség lett volna. 1972- höz képest viszont százzal több pedagógus tevékenykedik miközben a tanulócsoportok száma 52-vel csökkent. A megyei tanács több intézkedést tett a személyi feltételek biztosításáért, ez az erőfeszítés azonban csak a múlt évet jellemezte. Nem túlságosan biztató, hogy a helyettesítésre alkalmazottakkal együtt 4,7-ről 10,4 százalékra nőtt a képesítés nélküli nevelők aránya. De kedvező tapasztalat az, hogy mintegy 70 százalékuk oklevélszerző tanulmányokat folytat. A megyei — pártbizottság megállapította, hogy a tartalmi munka korszerűsítésére hozott intézkedések csökkentették a tanulók terheit. Javult a tanórák színvonala, és pedagógusaink a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a készségek képzésére, a gyerekek képességeinek fejlesztésére. (Folytatjuk.) A bővítéssel 160 új férőhelyet nyernek. Kombinát helyett együttműködés Ezerrel több hízót adnak A segesdi, a somogyszobi, a lábodi és a háromfai termelőszövetkezet közös fenntartású létesítménye, a Háromfán levő sertéskombinát ez év január 1-től új néven működik: a háromfai Május 1. Tsz gesztorságával sertéstenyésztő és -hizlaló ' egyszerűbb együttműködésként folytatja eddigi tevékenységét. Főleg a tenyésztői munkában lépnek előre. Az utóbbi évek nyereséges gazdálkodása segített feledtetni a korábbi veszteséges esztendőket, melyek — enyhén szólva — nem vetettek jó fényt a háromfai . »húsgyárra«. Tavaly már mintegy hétezer hízósertést értékesítettek az évi nyolcezer hízó kibocsátására alkalmas telepről. Az idei előtervekben nyolcezer, a jövő éviben pedig 9500 hízó eladása szerepel. A teljesítés előfeltételeit , idejekorán igyekszenek megteremteni. A múlt év szeptemberében saját tény észtelepet építettek, ott 480 kocát helyezhetnek el. A tavalyi, eredetileg/ hízóalapanyagnak szánt szaporulatból csaknem félezer süldőt visszatartottak tenyésztésre. Ezekkel együtt most ezer te- nyészegyedük van, s a szaporulat a hizlalás fejlesztését szolgálja. Ennek megfelelően bővítik a vemhesszállásokat, s a jelenlegi munkák eredményeként két létesítményben összesen százhatvan új férőhelyet nyernek. A higiéniás rácsokat az idén építik be a sertésfaztatókba. A háromfai telepén csaknem egymillió forint értékű beruházási tevékenység- valósul meg ebben az évben. Nagyatád közelsége ve.ti föl a kérdést: ez az együttműködés hogyan segíti a város lakosságának ellátását sertéshússál? Tavaly több mint nyolcszáz sertést idő előtt kellett értékesíteniük: ennyi került kényszervágásra, illetve kapott úgynevezett technológiai selejt minősítést. Ez az utőbbl meghatározás azokra az egyedekre vonatkozik, melyek fejlődésükben visszamaradtak, a kívánt időre nem értékesíthetők, továbbhizlalá- suk pedig gazdaságtalan. Ezeket a sertéseket a tsz tagjainak, a telep dolgozóinak adták el, a kényszerből levágott állatok húsát pedig Babócsá- ra és Nagyatádra szállították. Az idén a technológiai selejt sertéseket tőkehúsként akarják értékesíteni. Havonta átlagosan mintegy ötven állat kapja ezt a minősítést a telepen, s. ha ezek húsát beszállítanák Nagyatádra, igencsak javítanák az ellátást. A Mindez azt mutatja, hogy még jelentősebb részt vállalhatna a város ellátásából az együttműködés. Mindenekelőtt olyan járműről kell gondoskodniuk, melyen a húst szállíthatnák Nagyatádra. Ez pedig az anyagi teherbíró képesség függvénye. Főképp a gesztorgazdaság lehetősége a meghatározó — a háromfai Május 1. Tsz 74 százalékos »részvényes« az együttműködésben; ők gondoskodnak a telep üzemeltetéséről és a takarmányról. Az idén mindenképpen megoldást keresnek — hallottuk a héten Háromfán. És ez legalább any- nyira hasznára válik majd az atádiaknak, mint a sertéste- nj’észtő és -hizlaló együttműködésnek. Hernesz Ferenc A holnap hízóL Levél az olvasóhoz í Tisztelt Olvasónk! Pontosan tíz év telt el azóta, hogy önt és olvasóink tízezreit őszinte vélemény-nyilvánításra kértük. Akkoriban negyvenezer példányban jelent meg naponta a megyei párt- bizottság lapja. Sok ezer ember vette a fáradságot, hogy kitöltve kérdőívünket, maga is részt vegyen lapszerkesztő munkánkban; észrevételeivel, javaslataival segítse az újságírók tevékenységét, s ezáltal igényeik kielégítését, a tájékoztatás megjavítását. Bizonyára vannak Önök között, akik emlékeznek még rá: részletesen elemeztük az akkori közvélemény-kutatás tapasztalatait, s ami ennél is fontosabb volt: rengeteg észrevételt, javaslatot hasznosítottunk, és teljesítettük kérésüket. Nem csoda ez, hiszen az ötletekr jó elképzelések, igények és kívánságok olyan gazdagságával halmoztak el bennünket, hogy évekig éltünk belőlük. Most csak néhány példát említek: olvasóink kívánságára közlünk azóta is rendszeresen folytatásos regényt; gazdagítottuk az Otthon és család rovatot; közöljük a szomszédos tévéállomások programját. A demokratizmus szélesítésének igénye szülte népszerű Tisztelt Szerkesztőség! rovatunkat, s az információéhség befolyásolta, továbbfejlesztette a Somogyi Néplap egész struktúráját. De ennyi talán elég a múltról. A napokban kétszer is olvashatták a felhívást, így hangzott: Figyelje szombati lapunkat! Most újra együttgondolkodásra és együttműködésre kérjük, kedves Olvasó! Szombati számunkban ugyanis — a lap szerves részeként — kérdőívet juttatunk ei önhöz. Talán nem érdektelen, ha elmondom: mi minden indokolja, hogy napi észrevételeiken, leveleiken és találkozásaink különböző fórumain kívül ezúttal ismét széles körben kérjünk véleményt a Somogyi Néplapról. Tíz év alatt sok minden átalakult körülöttünk. Változott — vagy változhatott az ön igénye és érdeklődése. Tíz évvel ezelőtt más politikai viszonyok között éltünk. Azóta tovább fejlődött a gazdaság és a kultúra is megyénkben, s a követel- , mények egyre nagyobbak. Változott az ipar, a kereskedelem, a társadalmi osztályok és rétegek összetétele, az emberek egymás közötti viszonya. A szocialista brigádok és üzemi közösségek határozzák meg termelőegységeink belső életét. A tájékoztatásban forradalmi változás a rádió és a televízió elterjedése; s hogy mást ne mondjak: a tíz évvel ezelőtti negyvenezerrel szemben ma már 65 000 példányban készül a Somogyi Néplap. S mi tudjuk: az újságnak mindig újítani kell, ; lépést kell tartania az élet változásával. Az újságíróknak és ' szerkesztőknek tehát »illik« ismerniük azt a közeget, amelyben és amelyért élnek, dolgoznak. A nyomtatott szónak a mindennapi valóságot kell tükröznie; a politUca lényegét, életünk követelményeit közvetíteni Önhöz, s a közvélemény hangját a vezető testületekhez. Az a szándékunk, hogy egyre több emberhez jusson el a Somogyi Néplap, s minél nagyobb érdeklődést, egyetértést és elégedettséget tudjon kiváltani írásaival. E követelmények teljesítése azonban az ön együttmű ködése, visszajelzése és észrevételei nélkül csaknem lehetetlen. De hozzá kell tennem: lapunk nem öncélúan határozta el a mostani közvélemény-kutatást. Meggyőződésem, hogy észrevételeit a megye politikai, állami és tömegszervezet'. ' vezető testületéi is nagyon várják; hiszen jó következtetésekre adnak majd alkalmat. Válaszával így nemcsak a lap javulását, hanem közéletünk, módszereink tökéletesítését is segíti. Holnapi lapunk 5. és 6. oldalán tehát — őszinte szándék- ! kai, nagy izgalommal és kíváncsisággal ■— közrebocsátunk egy nyolcvanhét pontból álló kérdőívet. Örömmel mondom. készséges segítőtársat találtunk a Számítástechnikai és Vgy- vitelgépesítési Vállalat kaposvári Számítóközpontjának ve- zetőiben és dolgozóiban. A gépi adatfeldolgozásra kódolt kér- : dőív kitöltése rendkívül egyszerű lesz. Segítőkész Olvasónk- j tói csak annyit kérünk: szánjon rá egy órát, figyelmesen ol- j vassa végig kérdéseinket; válassza ki a véleményének legmegfelelőbb választ, s azt húzza alá. Külön helyet hagytunk egyéb észrevételeinek, javaslatainak felsorolásához is. Az újságlapot — a megjelölt helyen — el kell majd vágni, és ösz- szehajtani úgy, hogy a címzés maradjon kívül. Bélyeget sem kell ragasztani rá. Az a kérésem, ha kitöltötte a kérdőívet, lehetőleg még hétfőn adja postára. Beérkezéséig összesen egy hetet tudunk várni, hogy azután minél előbb a számítógépé legyen a »szó«, minél hamarabb beszámolhassunk az ösz- szesített eredményről és a következtetésekről; minél előbb hasznosíthassuk valamennyi olvasónk véleményét. Nyilvánvaló, hogy nem kötelezhetjük olvasónkat, fedje föl magát, írja meg a nevét, adatait is, jóllehet nem titkoljuk: egyre inkább azokat az embereket becsüli társadalmunk, akik nyilvánosan is vállalják álláspontjukat. Mégis úgy döntöttünk: a nevet nem kell okvetlenül beírni a kérdőívre. Akik viszont névvel juttatják el hozzánk a véleményüket, azok között — mint olvashatták — 26 értékes tárgynyereményt sorsolunk ki. A kérdőíven egyébként részletesen feltüntetjük a kitöltés módját. Külön örömünkre szolgálna, ha az Olvasó véleménye nemcsak az egyén, hanem a kisebb-nagyobb közösségek, szocialista brigádok, tantestületek és más csoptortok véleményét is tükrözné. Befejezésül jó egészséget kívánok, kedves Olvasónk, és kérem szíves együttműködését. Ne feledje a »jelszót•»; Figyelje szombati lapunkat! A kiadó és a szerkesztőség dolgozóival együtt nagy izgalommal és érdeklődéssel várom a válaszát, Őszinte tisztelettel Jávori mm Folytatják a munkaversenyt Az építőanyagipar idei feladata, hogy a kereslet változásainak megfelelően 3.5—4 százalékkal bővítse termelését, s a termelési többletet a termelékenység négy százalékos emelésével Alapozza meg. A Cement- és Mészművek beremendi gyárának dolgozói a kötőanyag-igények jobb kielégítése érdekében az idén mintegy 20 ezer tonnával bővítik cement-termelésüket. Tatabányán ezer—ezer tonnával több klinkert és cementet gyártanak, s a hőenergia gazdaságosabb hasznosításával « múlt évi 1900-ról 1880 kalóriára csökkentik a klinker-égetés kilogrammonkénti energiafelhasználását. Az Épületasztalos-ipari- és Faipari Vállalat dolgozói a múlt évinél 50 százalékkal több, összesen 169 ezer feste't és üvegezett ajtót, 49 ezer festett és üvegezett ablakot és 06 ezer műanyagborítású ajtótokot szállítanak az építőiparnak.
