Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
A terv papíron megálmodott szépülő holnap. A terv készítése összetett, bonyolult, különösen felelősségteljes munka, vívódás, töprengés, mérlegelés, kockázatvállalás. Mert nemcsak a célt kell meghatározni, nem csupán a »■mit akarunk«-ra kell választ adni, hanem a »hogyan akar- juk«-ra is. Termelőszövetkezeteink ez évi terveinek készítése minden előzőnél korábban kezdődött. A munka befejező szakaszához érkezett; a termelésre vonatkozó elképzelések már ismertek, a gazdálkodás pénzügyi adatai közül néhány, a zárszámadással szorosan összefüggő szám még bizonytalan. Mert a terv készítéssel p drhuzamosan a múlt évet elemző, értékelő számadás összeállítása is folyik. 4 falun élőket, a megyénk nyolcvankét termelószöve kezeiében dolgozókat két téma foglalkoztatja most elsősorban: »hogyan zárunk, hogyan folytatjuk az idén«. Kattognak a számológépek, a részadatok következtetésre alkalmas számoszlopokká rendeződnek. Az irodákban esténként sokáig ég a villany. TERVEZÉS IDEJÉN Épül a központ Az V. ötéves terv szerint 1978-ban az előző évhez képest 2—3 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság termelését. Ez az egyetlen adat temérdek részfeladatot foglal magában. Egy részük a tervezés során számokban, mázsákban, hektárokban ölt testet, más részük szervezeti intézkedéseket, elhatározásokat, cselekedeteket igényel. A 2—3 százalékos mennyiségi növekedés mellett — ahogy dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi ' miniszter mondta — legalább annyira fontos a hatékonyság, a minőségi fejlesztés. Ez utóbbi feladatról is most kell dönteni, és épp úgy be kell épülnie a termelés éves programjába, mint például annak, hogy hány forint költséggel kell előállítani egy kiló sertéshúst, vagy hány mázsa cukorrépát kell betakarítani egy hektárról. A tervezés az érdekek és az igények egyeztetésének időszaka is. A termelési, gazdálkodási program követelményeinek sorában az első helyek egyikén az áll: a terv a szövetkezet lehetőségeire, adottságaira épüljön, s összhangban álljon a népgazdaság igényeivel. A mostani felelősség- teljes munka során megfogalmazott feladatok közül ezúttal csak néhányra utalunk. Tavaly termelőszövetkezeteink 35,4 mázsa búzát takarítottak be hektáronként, az idei cél a 37 mázsás átlag elérése. A termésátlag növelése üzemenként más és más feladatot jelent. De általános Megismertetik a tervet Javában készül, s a hónap végén kézhez kppják a mennyei termelőszövetkezet tagjai az új Szövetkezeti Híradót. Negyedévenként jelenik meg ez a saját előállítású házi újság, s mostani száma különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. Az idei terv főbb számadatait tartalmazza, melyek alapján a tagok még időben felkészülhetnek a terytárgyaló és zárszámadó közgyűlésre. , A zárszámadás témája lesz ez évi munka értékelése mellett az új alapszabály jóváhagyása is. Megyeszerte hasznos kezdeményezés, hogy az új terv főbb adatairól idejében értesítik a dolgozókat. Persze ehhez egy jnyomtatott vagy sokszorosított anyag nem elegendő, hiszen, a könyveléshez kevésbé értő 'nehezen igazodik el az olykor bonyolult összefüggéseket takaró számsorok között. Ezért is döntött úgy a mer- nyei tsz vezetősége, hogy a közzétett adatokkal párhuzamosan megszervezik a tájékoztató megbeszéléseket. Január 20-ra elkészül a tervet is tartalmazó dokumentum, e ebben az időben zsúfolt programok követik majd egymást a szövetkezetben. Először a pártvezetőség tárgyalja meg a tervet és a zárszámadás adatait, majd taggyűléseken szélesebb körben is ismertetik, magyarázzák, megvitatják azokat. Ezután kisebb csoport —, illetve brigádgyűléseken mindenki számára lehetővé teszik, hogy nemcsak megismerje, hanem értse is a közös gazdaság céljait. Sok emberről van szó. A szövetkezet mintegy 300 dolgozója mellett csaknem 450 a nyugdíjas vagy járulékos. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésre ők is hivatalosak, tehát őket ugyancsak tájékoztatni kell. Reggel héttől este hétig íUk' }>i-< it:M — Rosszkor jöttek! — fogadott a lengyeltóti termelőszövetkezet főagronómusa. .— Ma estére készen kell lennie a tervinformációnak, most még a percek is drágák. — Kérésünkre mégis szakított egy kis időt. Szatmári Margit főagro- nómus tíz éve dolgozik a szövetkezetnél. Az utóbbi napokban aligha lehet gondja, mivel töltse ki délutáni szabad idejét. Este hétnél előbb ritkán kerül háza. — Hogyan tervez egy főag- ronómus? — À terv fölépítése magától adja a feladatokat, Most egyébként az egyik kollégám továbbképzésen van, az ő feladatát is át kellett vennünk. Az. ágazatvezelök már elkészítették a maguk terveit, most azok összehangolásával foglalkozunk. Előfordul persze, hogy ilyenkor még némi változtatás szükséges az egész érdekében. Izgalmas és fárasztó feladat ez. Igyekszünk, hogy mielőbb túl legyünk a nehezén. Estére bizonyára elkészül a munka, persze ezzel _ nem fogytak el a feladatok". A könyvelést elsősorban a zárszámadás előkészítése köti le. A tervben sok még a becsült adat. A hátralevő napok munkája kell ahhoz, hogy azok is mind pontos számokká váljanak. Sürgős a munka már csak azért is, mert ezek után haladéktalanul el kell készíteni a jelentést, melyben a tagokat még a közgyűlés előtt tájékoztatják a közös munka legfőbb jellemzőiről. S mert azt senkitől sem lehet elvárni, hogy maga böngéssze a bonyolult számokat, itt is megszervezik a kisebb és nagyobb csoportok tájékoztatását. Ezekre még a hónap végén sor kerül. — A mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Az idei terv vajon miben különbözik a tavalyitól? — Legfőképpen abban, hogy logikusabban épül fel. összehangoltak a tervlapok, azaz az egyik lapon előírt munka ugyanolyan mértékegységekkel, mérőszámokkal szerepel egy másik lapon is. Korábban nem sikerült ezt megvalósítani, s az összehangolást utólag kellett elvégezni. Szerte a megyében nagy most a forgalom az irodákban. Rövidesen összeáll egy újabb év mérlege, s véglegesen kitűzlietik a feladatokat. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések után nem sok pihenő marad. Kezdődnek a tavaszi munkák, hogy azután mind nagyobb iramban folytatódjanak a földeken. Már második éve gyakorlattá vált az előzetes felkészítés rendszere. A tapasztalatok kedvezőek, hasznos ez a tevékenység, ha — a vezetők szavaival élve — kissé egyhangúbbá vált is a közgyűlés. Elmaradtak az éles viták, hiszen ha valakinek ellenvéleménye van, azt még idejében, a közgyűlés előtt elmondhatja. A tervet nehéz ilyenkor már módosítani. Azonban voltak és bizonyára lehetnek még olyan esetek, amikor a felmerült javaslat hasznosan gazdagítaná a további elképzeléseket. Ha nem borítja fel a bonyolult számszerű összefüggéseket, minden további nélkül beépülhet a tervbe, s volt már arra is példa, hogy év közben módosították a tervet Az ilyen eset jó alkalom, hogy a lényegesebb változást előidéző ajánlatot is felhasználhassák. A javaslat tehát nem vész kárba. A közgyűlések most már nem korbácsolják fel a szenvedélyeket. A vad vitákat nem hiányolja senki a gazdaságban, hiszen ennél ékesebben szól — és izgalmasabb is — a mind jobb pénzügyi mérleg. Végül is mindenkinek ez a legfőbb érdeke! követelmény, hogy emelkedjen a jobb sütőipari értékű búzafajták aránya. Érdeke ez az üzemnek, mert kialakulóban van a sütőipari minőségre épülő átvételi rendszer, érdeke a népgazdaságnak, mindannyiunknak, mert a jobb minőségű alapanyagból szebb, jobb kenyér kerül az asztalunkra. Az összegezés még nem készült el, de már a tervezés kezdetén sok szó esett arról, hogy a népgazdasági egyensúly javítása érdekében feltétlenül szükséges növelni szövetkezetünkben a kukorica termőterületét. »Azt. várjuk, hogy ez a cél tükröződjön az üzemek terveiben« — hangzott el a múlt év végi mezőgazdasági aktíván. A számok nyelvére fordítva ez a termelőszövetkezetekben a tavalyinál mintegy ezer hektárral több. 58 50Ó hektár kukorica vetését jelenti. A sertéstenyésztés színvonalának növelése ma a legfontosabb feladatok közé tartozik. Az állattenyésztők, a takarmánytermelők, az üzemgazdászok dolga meghatározni, megtervezni azokat a módszereket, amelyekkel elérhető, hogy a kocaállomány szinten tartása mellett mintegy hét százalékkal nőjön a hízókibocsátás. Nemcsak a nagyüzemekre, hanem a kisgazdaságokra is fokozott feladatot ró ez, a eél. S ha már ezt a szektort említettük, Ide 'kívánkozik az is, hogy a terv csak úgy lehet teljes, ha magába foglalja mnidazt a támogatási, együttműködési formát, melyet a nagyüzem alkalmaz a 'kisüzem árutermelése érdekében. A tennivalók egy része itt is számszerűsíthető, más része viszont cselekvési program összeállítását, a meglevő gyakorlat továbbfejlesztését, vagy új módszerek kidolgozását igényli. A sor hosszú. Az éves program fontos része a termőföld ésszerűbb és szakszerűbb hasznosításának a megtervezése, a termőképesség, a talajerő-gazdálkodás fokozásának módja. Döntő szerepük van a termelés bővítését, a növekvő feladatok teljesítését szolgáló beruházásoknak, rekonstrukcióknak. Mindezzel és számos föl nem sorolt feladat teljesítésével érhető el az országossal megegyező megyei cél: a termelés 2—3 százalékos növelése. Folynak már a földmunkák Nagyatád határában, a leendő agrokémiai központ helyén. A Dél-somogyi Állami Gazdaság gesztorságával létrehozott társulásnak hét termelőszövetkezet, a nagyiatád—háromfai, a görgetegi, a lábodi, a kutasi, a segesdi, a scumogyszobi és a berzencei lesz a tagja. Jelenleg a Nagyatádi Tövál földmunka- gépei dolgoznak a területen, s tavaszra mintegy 60 ezer köbméter földet mozgatnák meg, illetve távolítanak el a beton« alapozás megkezdése előtt. Új módszer alapján Idei terveiket új módszer alapján készítik termelőszövetkezeteink. A korábbi gya- j korlat a szakosodás, a koncentráció, az önálló elszámoló egységek kialakulása, egyszóval a szövetkezetek fejlődése következtében több fontos igényt nem tudott kielégíteni. Az új módszer megismertetésében fontos feladat hárult a termelőszövetkezetek megyei szövetségére. — A leglényegesebb, amit tettünk — mondta Schi.er György, a szövetség közgazdasági elnökhelyettese —, hogy november végén, december elején három helyen két-két napos tanfolyamot szerveztünk. Mivel új metodikáról van szó, érthető, hogy érdeklődéssel fogadták szövetkezeteink az előadásokat. Mindegyik tanfolyamon általában nyolcvanan-kilencvenen vettek részt. A témaköröknek megfelelően tájékoztatókat hallgattak a műszaki vezetők, a főagronómusok, a főállattenyésztők, a főkönyvelők; az üzemgazdászok pedig — már ahol vannak ilyenek — a téma egészével ismerkedtek meg. — Tapasztalataik szerint a tervezésben milyen az üzemen belüli munkamegosztás? — Az ideális az lenne, ha minden ágazat felelős vezetője maga készítené el a tervet, de lenne egy, az egész tervezőmunkát Kézben tartó irányító. Sajnos ez a fajta szoros együttműködés, az információ oda-vissza csatolásának rendje még csak kevés szövetkezetben alakult ki. Jó példaként a siófoki, a balatonsza- badi, a balatonszárszói, a nagyberki, a hetesi szövetkezetét említhetem. — Pedig nem vitatható, hogy a terv a vezetés fontos eszköze. Ebből következően a jó vezetés egyik titka a megalapozott terv. — Ennek bizonyságául hadd mondjam el azt az általános tapasztalatunkat, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben jól szervezett a munka, eredményes a gazdálkodás, ott a terv is fokozott körültekintéssel, gondossággal készül. Ahol viszont problémák vannak — ahogy mondani szoktuk: »borotvaélen táncol, veszteségérzékeny« a nagyüzem —, ott a tervező- munka sem olyan szakszerű, szervezett. Jóllehet éppen ezeknél a gazdaságoknál volna legnagyobb szükség a jó tervre; nagyon gondosan »ki- centizni« mindent az eredményesebb gyakorlati végrehajtás érdekében. — Mit tud tenni a szövetség ez utóbbi csupor.hoz tartozó nagyüzemek támogatásáért? — Hárman dolgozunk ezen a területen, ezért kevés lehetőség van arra, hogy a gyakorlatban segítsünk. Másrészt nem is lehet az a cél, hogy mi készítsük el egy szövetkezet tervét, hiszen azt a programot tekinti sajátjának mindenki, melyet maga állított össze. Az üzemeket fölkeresve az .első kérdésünk mindenütt ezzel a munkával kapcsolatos, és tanácsot, felvilágosítást, útbaigazítást adunk. Sokkal fontosabb feladatnak tartom, hogy segítsünk úgy formálni a szemléletet, hogy a tervező- munka mindenütt kellő rangot kapjon, s hogy a terv valóban eszköz legyen a vezetés kezében. Jelzések a mezőgazdászoknak A tervre végül is a számvitel teszi fel a pontot, s ez után kerülhet a termelőszövetkezet közgyűlése elé jóváhagyás végett. így történik ez a lábodi Zöld Mező Tsz-ben is. Az ez évre szóló elképzeléseket a íőmezőgazdász és az ágazatvezetők öntötték formába, írták be a gazdaság termelési tervébe, 6 a vezetőség kétszer is megbeszélte az így összeállt feladatokat. — Papírra vetették, mit akarnak termelni, miből mekkora hozdfnot kívánnak elérni, s ehhez mennyi munkabért, költséget használnak fel — tájékoztatott a szövetkezet főkönyvelője, Verkmann Ádám. — Elhatározták azt is, milyen beruházásokra — gépvásárlá- ra, építkezésre — lesz szükség, és, mennyi műtrágyát, növényvédő szert, üzemanyagot, vetőmagot, takarmánytápot kell venni. Ezután következtünk mi, számviteliek. _A termelési tervben szereplő célok pénzügyi kihatásait elemeztük növényféleségek és állatfajok szerint, és a közterheket, az amortizációs költségeket, a biztosítási díjakat, a saját termelésből nyert termények szűkített önköltségen történő felhasználását »kivetítettük«. Végül forintokban is megjelent az idei cél: az 58 millió értékű termelési feladat. Alkalom van rá, hogy menet közben, még a termelési résznél is szóljak, ha valahol Indokolt. A tápok tervezett felhasználásánál például megemlítettem, mekkora mennyiségig tanácsos elmenni, hogy a gazdaságosság határain belül maradjunk. Az alkatrészvásárlást is közösen beszéltük meg a mezőgazdászokkal. Novemberben kétnapos továbbképzést tartottak a főkönyvelőknek az idei tervek elkészítéséről. A személyi és a technikai föltételek egyaránt alkalmasak arra, hogy a zárszámadás és a tervezés is zavartalanul folyhasson a lábodi Zöld Mező Tsz-ben. A két muruka párhuzamosan halad, hiszen a tervezéshez például nélkülözhetetlen az előző évi eredmények ismerete. — Az idén feszítettebb munkára volt szükség a tervek elkészítésénél, mint a korábbi években — mondta a főkönyvelő. — Január 12-én le kellett adnunk a tervinformációit a járási hivatalnak, máskor március első felében sem késtünk el vele. így most előfordult, hogy néhányszor nem állt rendelkezésünkre pontos, csak megközelítő adat, hiszen egyes kérdésekre csak a teljesen elkészült zárszámadási mérleg adhat választ. Verkmann Ádám ebben az évben még nem töltötte otthon a szombatját és a vasárnapját. A hét végeken is minden este a szövetkezet irodájában találta annak ellenére, hogy a számvitel dolgozói kivétel nélkül értik a dolgukat, jó a munkamegosztás. Csakhogy minden napnaK megvannak a folyó feladatai is, ezekben sem támadhat zavar, a könyvelésben mindig mindennek naprakésznek kell lennie. — Ahogy a mezőgazdászoknak a nyári betakarítás idején nincs idejük pihenésre még à hét végeken sem, így vagvotk én a számviteli munkákkal ilyenkor, év elején. Majd ha túl leszünk mindenen, és a közgyűlés jóváhagyta az idei terveket, akkor március vége felé már felsóhajthatok. Favágás az erdőn, szalonnasütéssel — ezzel kárpótolom magam a mostani idegfeszítő órákért. Somogyi Néplap Számokkal és számok nélkü
