Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
Harmincmillió fejlesztésre Két háború Kevés a hely a kempingekben A kempingezés évről évre fejlődik egész Európában. Megyénk területét, elsősorban a Balaton déli partját mind több belföldi és külföldi turista keresi fel. Egyre több hazai turistának van sátorfölszerelése vagy utánfutója, s természetesen arra törekszik, hogy kihasználja. Hazánkban a kempingmozgalom szervezője és irányítója a Magyar Camping és Caravaning Club. Kaposváron megalakult a helyi csoportja, és tagjainak száma fokozatosan növekszik. Az első kempingek 1959-ben épültek Somogybán, és azóta a vendégforgalom csaknem hússzorosára emelkedett. Ezzel a tömeges igénnyel nem tudott lépést tartani a fejlesztési program. Ma már 14 ezer személy részére van kulturált táborozási lehetőség a megye tizennégy kempingjében. Ezek közöttVtíz első, három második és egy tábor harmadosztályú. Az első osztályú táborok szolgáltatása és fölszereltsége meghaladja a nemzetközi színvonalat A rövid csúcsszezon miatti zsúfoltság természetesen a színvonal rovására megy. A rend és a tisztaság általában megfelelő, a sorban állás viszont nem kedvez a nyugodt pihenésre és üdülésre vágyó kempingezőknek. Hogyan lehetne a zsúfoltságot megszüntetni? Az első lehetőség a kempingek számának növelése. Megítélésem szerint a Balaton déli partján a következő 'két évben legalább hatezer személyes bővítésre volna szükség a kempinghálózatban. Ennek anyagi kihatása kb. 120 millió forint. Ilyen anyagi eszközök az V. ötéves tervben nem állnak rendelkezésünkre. A kempinghelyek számát — a lehetőségeket figyelembe véve — kb. 2500-zal tudjuk növelni, ha csak az Országos Idegenforgalmi Tanács — a pályázati lehetőségeinken felül — és a központi idegenforgalmi szervek külön program keretében népi támogatják a fejlesztést. A második lehetőség, hogy bezárjuk a kempingek kaDUit, ha a vendégek száma elérte a hivatalosan - megállapított létszámot. Ez azonban azzal a már tapasztalt veszéllyel járna, hogy a hozzánk érkező kempingezők az utak mentén, közterületeken állítanák fel sátraikat. A nyáron 163 000 vendég 916 000 napot töltött a Siotour kempingjeiben. Ebből is látszik, hogy milyen nagy igények okozzák a gondokat. Ha figyelembe vesszük az évenként emelkedő forgalmat, akkor érzékélhetjük, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. Tizenhárom százalékkal emelkedett a kempingek forgalma, várható, hogy az érdeklődés továbbra sem csökken. A táborok fejlesztésére az Idegenforgalmi Hivatal minden évben nagy összeget fordít. A balatonszemesi Lidó kemping a terület és az egészségügyi létesítmények növelésével háromszáz hellyel bővült. A zamárdi Autós- és a balatonlellei Aranyhíd kempinget bekapcsolták a szennyvízhálózatba. Több helyen lakókocsi-csatlakozókat szereltek. föl, a fonyód-bélatelepi Napsugárban vizesblokk, büfé és kölcsönző létesült. Elkészült a balatonszemesi Hullám kemping belső szennyvízhálózata. Három teniszpálya épült a Vadvirág kempingben, portalan útburkolat a Lidóban és autóparkoló a Vadvirág nyaralótelepen. Két Űrfénykép a Balatonról Kiállítás a szovjet tudományról táborban (zamárdi Autós, balatonszemesi Lidó) zárható hűtőszekrényeket helyezték el a vendégeknek. A kempingeket a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok megfelelően ellátják. Az idegenforgalmi szolgáltatásokról (valutabeváltás, kirándulások stb.) gondoskodtunk. 1978-ban több mint 30 millió forint jut a kempingek bővítésére és korszerűsítésére. Ezerszemélyes tábor épül Ba- latonberényben. Ezzel a balatoni forgalom területi széthúzását is szeretnénk elérni. Bővül és korszerűsödik a zamár-- di Autós és a szántódi Révkemping. Igáiban, a Hőforrás kempingben újabb mini motel létesül. A balatonszemesi Hullámot bekötjük a szennyvízhálózatba, tovább bővül a Lidó. A fejlesztések és korszerűsítések ellenére a balatoni táborokban július 15-e és augusztus 15-e között mégis várható a zsúfoltság. Már május 1-től egymás után megnyitják kapuikat , a kempingek, s szeptember 30-ig lépcsőzetesen bezárnak. Az elő- és utószezon időjárása az elmúlt években nagyon kedvező volt, és akik ezt választották szabadságuk időpontjául, nem csalódtak. A sátorozás ebben az időszakban a legkellemesebb. Megyénk belső területein két tábor működik, Igáiban és Csökonyavisontán. Az utóbbi korszerűsítése és fejlesztése szorosan összefügg a | fürdő sorsával. A kempinget a rendezési tervek szerint áthelyezik jelenlegi helyéről, ezért fejlesztése nem célszerű. A területelőkészítés után gondoskodunk megfelelő színvonalú tábor építéséről. A Somogy területén működő kempingek számottevő igényeket elégítenek ki. korszerűsítésük, fejlesztésük mindenképpen biztosított. A kereslet nagyságához igazodó fejlesztés azonban csak országos, központi segítséggel lehetséges. Dr. Fodor János a Siotour vezetője A Flamingó Színpad bemutatója Barcson ták be. Érdekességként: mindkét mű a háborúból merítette témáját. Az előbbi néhány ember hősi halálán keresztül a hazaszeretet és élő lelkiismeret drámája. A görög komédia szókiffioxldűsával szintén alkalmas a gondolat megfogalmazására: ne legyen többé háború. A Csendesek a hajnalok egy színpadi figurán — az együttes ' jeles férfi tagján — keresztül nyújtott élményt, de megjegyzendő, hogy a dramaturg is leleményesen oldotta meg feladatát (Bicskei Gábor). Aristophanes Lysistrate-ját a teljes együttes éli, játssza, Perina József azonban így is kiemelkedik az együttesből. A rendező-dramaturg a görög játék színre- vitelében is jeleskedett. Az előadásra — szakkifejezéssel élve — meghúzta a darabot, s ért a munkát a mondanivaló érdekében tette. Másrészt mai töltéssel is megsokszorozta Aristophanes gyújtóbombáját, melyet a ' háborút megelégelő asszonyok helyeztek el a férfiak szíve alá.«H. B. A megyében és túl a megyehatáron egyaránt számon tartott, jó képességű együttes kitűnő vendéglátónak bizonyult; meghívták a Budapesti Divatfodrász Ktsz Flamingó Színpadát. Az amatőrmozgalom lényegéből fakad az ilyen kapcsolat. Ki a nőket így szereti, lemond a háborúról..; Jelenet a Csendesek a hajnalok-bóL Ismert együttesünk, a barcsi Ifjúmunkás Klubszínpad szombaton névadót rendezett; fölvette a járás szülöttének, Gábor Andornak a nevét. Előző napon a klubszínpad tagjai fölkeresték névadójuk szülőházát, ahol koszorút helyeztek el a költő tiszteletére. Szombat esti emlékműsoruk csupán azért dicsérhető, mert a koszorúnál kifejezőbb módon is tisztelegni akartak Gábor Andor emléke előtt. A "■Manó tudja, mi lettem volna, ha nem magyarnak szüleiek- mottóval indult hagyományos irodalmi színpadi műsor azonban magán viselte az emlékműsorok minden gyengeségét. Nem tudtak megbirkózni Gábor Andor szellemének súlyával, a versek nem lényegültek át élő alkotássá. Két produkciót hoztak. À bronz fokozatú együttes 1973- ban alakult, három éve Bicskei Gábor áll az élén. Borisz Vasziljev nálunk is ismert és nagy sikert aratott Csendesek a hajnalok és Aristophanes Lysistrate című művét mutatAKINEK VAN egy-két óra szabad ideje Budapesten, mindig jó programot talál a Szov- jet Kultúra és Tudomány Házában. Most például két kiállítás vonzza az érdeklődőket: a földszinten a Szovjetunió inad életét bemutató anyag, az emeleten pedig az egy héttel ezelőtt megnyílt kiállítás A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója ' címmel. A magyar—szovjet tudományos együttműködés most két évtizedes. Az egyezmény aláírásának jubileumára szovjet tudósküldöttség érkezett hazánkba, s részt vett a Magyar ,Tudományos Akadémia dísztermében tartott tudományos ülésszakon. A kiállítást szintén az évforduló alkalmából nyitották meg. Sok fénykép, táblázat és rengeteg orosz nyelvű tudományos mű ad áttekintést a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tevékenységéről. A kiállítóterem közepén láthatók azok a könyvek, melyek a múltról szólnak. Négy évvel ezelőtt jelent meg a 250 éves az Akadémia című kiadvány, tavaly pedig az Október és a tudomány című kötet. Érdemes belelapozni a könyvekbe, hiszen a fejezetcímek is sok érdekeset mondanak. Az egyik táblázat a múlt század közepétől ismerteti a magyar és az orosz tudósok kapcsolatát. A Magyar Tudós Társaság és a Szentpétervári Tudományos Akadémia cserekapcsolata 1834-ben kezdődött. Érdekes adat, hogy a lenirtgrádi akadémiai könyvtár 1925-ben folytatta a cserekapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárával. Az igazi szoros együttműködés alapjait hazánk felszabadulása teremtette meg. A Szovjetunió gazdasági és műszaki tudományos segítsége fontos tényezője volt a magyar népgazdaság folyamatos fejlődésének. Köztudomású például, hogy a két akadémia együttműködése tette lehetővé ..az atomenergia békés alkalmazásával kapcsolatos magyar kutatások megkezdését. Szovjet segítség nélkül nem indulhattak volna meg az izotóp- termelési, a számítástechnikai és az automatizálási kutatások sem. A képek közül néhány föleleveníti az egyesített atoimkutató intézet múltját. Jó példákat mutat az együttműködésre a holográfiái művek bemutatója. A. P. Alekszandrov akadémikus szavait olvashatjuk egy táblán: »Mi készítettük el a tulajdonképpeni spektrométereket, a magyarok pedig az automatákét. Egy ténylegesen nagyszerű műszerhez jutottunk ily módon*1. A dicséret akkor különösen jóleső, ha figyelembe vesszük: csak 1971 és 1975 között több mint harminc kiemelkedő tudományos felfedezést jeleztek a Szovjetunióban, s ugyanakkor háromezer- hatszáz találmányt jelentettek be. Egyre többen értenek^ oroszul hazánkban, harminc év alatt négyezer magyar fiatal végzett a szovjet egyetemeken és főiskolákon, hatszáza« végezték el az aspiránsképzőt, ök a nyelvtudás révén azonnal hasznosítani tudják a frissen megjelenő kiadványokat. Ezen a kiállításon ki-ki ott időz tovább, ahol az őt legjobban érdeklő tudományág műveit ismerheti meg. Természetesen ma már nincs olyan ember, aki ne érdeklődne például az űrhajózás iránt. A Balaton világűrből készült fényképe a tablón, a Hold túlsó oldaláról készült színes atlasz az asztalon mindenkit oda vonz. A TÖBB SZÁZ KÖNYV között mi az irodalmi és történelmi műveket böngésztük a legtovább. Puskinról, . Szaiti- kov-Scsedrinről, a dekabristák irodalmi örökségéről találtunk nagyon érdekes új kiadványokat. Tanulságos, sok ismeretet adó ez a kiállítás. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke joggal írta a vendégkönyvbe: "örülnék annak, ha hasonló kiállításokban sokkal gyakrabban gyöiv ■őrködhetnénk.* Tervük hozzá, hogy vidéken ÖSSZEGEZÉS Ezt láttuk tavaly a moziban összegező időszak ez: a napokban összeülnek a filmkritikusok is, hogy elemző módon értékeljék a múlt évi filmtermést. Tavaly ilyenkor 1976 alkotásai közül az Árvácskának Ítéltek díjat. Monori Lili, Temessy Hédy, Cserhalmi György és Bálint András színészi, Ragályi Elemér operatőri, Csurka István és Dö- mölky János forgatókönyvi, Bódy Gábor elsőfilmes rendezői munkáért kapott oklevelet. 1977-ben tizennyolc új magyar alkotás szerepelt a mozik műsorán A Fekete gyémántok, a Pókfoci, a Budapesti mesék, A királylány zsámolya, a Ludas Matyi, a Teketória, az Ékezet, a Küldetés, a Veri az ördög a feleségét, a Fedőneve: Lukács, a Riasztólövés, az Egy erkölcsös éjszaka, a Sámán, az Apám néhány boldog éve, a Ki látott engem?, a Kísértés, a Csillagszemű, az Ök ketten. Ezúttal olyan neves alkotók hiányoznak a sorból, mint Fábri Zoltán, Kovács András Ranódy László, a tavajyi győztes. Üj filmjeiké« dolgoznak. Kérdés: távollétükben született-e olyan súlyos alkotás, mint az Árvácska, vagy a majdnem kiváló Az ötödik pecsét volt. A címlistából, s még inkább emléktartalékainkból úgy ítélhetjük meg; nem zárt gyengébb évet a magyar filmgyártás a tavaly- előttinél. Igaz viszont, hogy 1976 sem volt a magyar filmgyártás legeredményesebb éve... Elégedetlenségre . azonban nincs okunk, s főként nincs, ha arra gondolunk: a Magyarok, a Ménesgazda, a Közös bűn bemutatásra vár. Különösen biztató jelenség filmművészetünkben az, hogy majdnem minden fiatal rendező jelentős alkotással mutatkozik be. Gondoljunk csak Dárday István két évvel ezelőtti, Jutalomutazás című munkájára, Grünwalsky Ferenc Vörös rekviemjére. Tavaly András Ferenc tette le a névjegyét, egy, a csehszlovák új hullám legjelesebb filmjeit idéző remek szatírával — mely a szocialista társadalomban élősdi kispolgári mohóságot gúnyolja —, a Veri az ördög a feleségét cíművel. Képünk ebből az alkotásból való: érzésünk szerint a tavalyi film-1 termés legkimagaslóbb munkája ez volt. András Ferenc szatírájának forgatókönyvét Bereményi Géza és Kertész Ákos írta. Pókfoci címmel Rózsa János is szatírát forgatott, méghozzá jót: tantestületen belül leplezi le a sok- arcúságot, a gerínctelenséget Koltai Róbert, Rajhona Adám kiváló alakítására szívesen emlékszünk. A harmadik szatíra, az Ékezet kevésbé sikerült a kritikák tanúsága szerint. A filmdrámák sorából — noha csak félig elégíti ki a nézőt — kiemelkedik Bacsó Péter Riasztólövése, mely napjaink gondjaira keres választ. Rossz szereplőválasztás, a hangsúly eltolódása miatt érezzük elszalasztott lehetőségnek. Mészáros Márta filmjét is láttuk: az Ök ketten feminista alkotás, ez egyben zsákutcája is. Marina Vlady, Jan Nowiczky alakítása értéke a filmnek. A Küldetés portréfilm, filmdokumentum Balczó Andrásról. Kása Ferenc munkája, mellyel részleteiben vitatkozunk, egészében azonban a tavalyi filmgyártás egyik kiemelkedő alkotása. Közönségfilm, a szórakoz- i tatás igényével. Olyan kategória, melyben gondolkodni nemcsak érdemes, hanem kötelesség. Várkonyi Zoltán ezt tette, amikor a Fekete gyémántok cimű Jókai-regényből kétrészes filmet rendezett. Egy év alatt másfél millió ember nézte meg. Nem éri el Várkonyi korábbi romantikus filmjeinek szintjét; a korai kapitalizmusnak csak a szikár vázát adja, »húst-« nem rak fel a vázra Kaiandizgal- mú nem lett a Fedőneve: Lukács című szovjet—magyar alkotás sem, mert elveszett a közhelyek dzsungelében. A királylány zsámolya című film csak ismételni tudta Dobozy Imre korábbi műveinek témáját. Csillagszemű címmel az év végén mutatták be Markos Miklós filmjét, Kolozsvári Grandpierre Emil meseregényéből. Főként a gyerekeket szórakoztatja, ők még nem diagnosztizálják »betegségeit«. Nagy közönségsikere volt a Ludas Matyi rajzfilmváltozatának, noha ez sem makulátlan alkotás. Esztergályos Károly filmjét, a Kísértést — Székely János életrajzi regényéből — már láttuk a képernyőn. Filmvásznon sem lett jobb: elutasította a kritika. Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című filmje néhánv fölöslegesen hosszú képsortól eltekintve egy egész sor karakterfigurát hozott felszínre, közülük talán a Madame-ot alakító Psota Irén emelhető ki. Nem született az Amerikai anzikszhoz hasonló »kísérleti-« film tavaly. Szabó István Budapesti mesék című munkája egyetlen allegória, mely azonban belevész részleteibe. Jósoltunk: Cannes-ban nem értik majd meg. Sajnos, igazunk lett. Zolnay Pál Sámánját is elutasították a nézők és a kritikusok egyaránt Kudarcot vallott Maár Gyula Teketóriája, és szépelgő, öncélú játékká lett Ady-filmünk, Révész György Ki látott engem? című munkája is. Simó Sándor régi, megbízható szintjén készítette el Apám néhány boldog éve cimű filmjét, melyben Lohinszky Lóránd vállalt főszerepet Leskő László Somogyi Néplap I
