Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
Régi mesterségek Az órás Az őskor embere találta fel HZ órák ősét, a napórát. Az időmérés tudománya az ókori Keleten, Babilóniában fejlődött ki először, a mezopotámiai asztrológusok csillagászati megfigyeléseik alapján aláirtották ki a 24 órás napot és a hatvanperces órát. Az időegység nevét az egyiptomiaktól örököltük: a Napot ők Ho- j usnak nevezték, ebből származott a latin hóra, később pedig a magyar óra szó. Mivel a napóra borús idő- l->en nem mutatta az időt, az ember megalkotta a vízórát. Ez két edényből áll: a kilyukasztott felsőből a víz egyenletesen csordogált az alsóba, amelyre beosztást készítettek, és az mutatta az időt. Európában a nap- és vízórák mellett alakult ki az ezekhez hasonló homokóra. A kerekes óra feltalálása a XI. századra lehető, és egy francia szerzetesnek tulajdonítják. Ennek a mechanikai órának a működési elve lényegében ma is változatlan: a kerekeket valamilyen hajtóerő forgásba hozza, és egy külön szerkezet, a gátlómű szabályozza a járását A hajtóerő egészen a XV. századig súly volt, egy ismeretlen órás akkor alkalmazta először a rugót. Ez a találmány, a rugó alkalmazása tette hordozhatóvá az órát Az ősi időmutató, a napóra után az első kerekes órák nálunk is a tornyokban tűntek fel, a lakásokban csak a XV. század vége felé kezdett elterjedni a drága »portéka-«. Galilei kísérletei alapján Huyghens holland fizikus alkotta meg az ingaórát A XVIII. század elejére a mesterség kettévált kialakultak a toronyóra mesterei: a nagy- óramívesek, az álló és hordozható órák mesterei: a kisóra- mívesek. Az órásme^ térség ezután rohamos fejlődésen, változáson ment keresztül. A zsebórákat jó darabig még kulccsal kellett felhúzni, csak 1838-ban találták fel a mai nyomógombos felhúzót A súllyal, rugóval hajtott órák «-csillaga« már letűnőben, a villanyórák, a kvarcórák, az atomórák kora érkezett el. Zalán Tibor EGÉRMAGÁNY Hóhullásos téli éjben elaludt a ház már mélyen. Padlását egy egér lakja, nincsen anyja, nincsen apja. Nincs barátja diót tömi, csak a macska szokott jönni zöld szemekkel, zöld pofával, vadászgatni a fiával, Ül az egér, fázogat, kint csak a szél rázogat néhány havas ágat. Elképzel meleg szobát, asszonyt, komát, lakomát, s megveti az ágyat. BETUPOTLAS Az ábra üres négyzeteibe írjátok be az alábbi negyven betűt olyan sorrendben, hogy folyamatosan összeolvasva Petőfi Sándor egyik ismert versének első szakaszát kapjátok eredményül. A, A, A, A, A, A, A, A, D, D, E, E, E, E, F, G, G, G, J, M, M, M, N, N, O, O, O, O, ö, R, R, R, R, S, S, V, V, Y, Y, Z. (Megfejtés a 10. oldalon.) JÓI megfigyelted ? Az első pillanatban úgy látszik, a két rajz között nincs semmi különbség. Ha alaposabban szemügyre veszitek, rájöttök, hogy az alsó ábráról hiányzik hét részlet, mely az elsőn látható. Keressétek meg őket — s ha nem sikerül, segít a megfejtés a 10. oldalon. játsszunk! Csak a végét Akárhányan játszhatják ezt a humoros, fejtörő játékot. A társaság első tagja mond egy összetett szót. A másodiknak folytatnia kell a szóláncot úgy, hogy olyan szót kell mondania, amelyik az első szó második tagjával kezdődik. És így tovább. Egy példával mutatom be a játékot. Az első játékos azt mondja: Vaskapu, a második folytatja: kapufa, a harmadik: favágó, azután tovább: vágószerszám, szerszámolaj, olajlámpa, lámpabúra stb. Aki sokáig gondolkodik, hibás szót mond, vagy olyat, amelyik már elhangzott a játék során, az zálogot ad. Gondolj egy számot! Régi, bevált ügyes trükkre tanítunk meg benneteket. A következő fejszámolási műveletet végeztessétek el pajtásotokkal: 1. Gondolj egy számot 2. Édesapád is ugyanannyit ad hozzá. 3. Én adok hozzá 10-et 4. Dobd felét a Dunába. 5. Add vissza édesapádnak amit adott. Érre kijelentjük, hogy az eredmény 5. (A játék nyitja: a maradék mindig annak a számnak a fele, amelyet mi adatunk hozzá. Ez esetben 10-et adattunk hozzá, tehát az eredmény csak 5 lehet. Próbáljátok ki!) lőlek Legnépszerűbb a kóla Mindennap hét» tői kettőig tart nyitva a bolt. Ez így még nem mond sokat, ára annál többel elárul, ha elmondjuk,- hogj hol működik. A nagyatádi szakmunkásképző iskolában, a leendő kereskedelmi szakmunkások, lányok és fiúk szolgálják ki társaikat különféle élelmiszerekkel és iskolaszerekkel. Éppen szünetben érkeztünk az iskolába. A kis bolt előtt nagy sürgés-forgás. Türelmesen várakoztak a gyerekek az ifjú boltosokra, akik roppant felelősségteljes feladatot láttak el: új árut hoztak az Atád Áruházból. — Két-két kislány, heti váltással látja el a megtisztelő eladói munkakört — mondja Torma Istvánná tanár. Ez nem túlzás, a gyerekeik valósággal versengenek, ki kerüljön sorra legközelebb. A diák- boltot a városi áfész üzemelteti, s a gyerekek maguk is tagjai a szövetkezetnek: jet lenleg több mint ötvenen. A hetenkénti váltással sem kerül sor minden gyerekre, ám úgy állítjuk össze a tervet, hogy akik kimaradnak, azok jövőre az elsők között állhatnak a pult mögé. Hetenként három napot töltenek elméleti tanulással én hármat gyakorlati oktatással a gyerekek. A gyakorlati munka keretében dolgoznak a kis boltban. Itt a valóságnak megfelelően, az eladói tévé. kenység minden csínját-bínját megismerik. Pénzt kezelnek, árut adnák el, könyvelnek, bizonylatokat töltenek ki, éppen úgy, mint a »nagyok-«. Havonta átlagosan 24—25 ezer forint kerül a kasszába, ami a mintegy 20 ezer forint értékű raktárkészlet mellett nem kis összeg. A legnépszerűbb cikk a kakakó és a kóla, valamint a szendvics, melyet a kis boltosok maguk készítenek. A téli Balaton VÍZSZINTES : 1. Tisztító szerszám, 4. Nem ment el, 8. Éneklő hang. 9. Téli soorteszköz, 10. Virágokból áll, 13. Olasz folyó. . 13. Somogyi nagyközség. 14. Érzékszerv. 15. Zita hangtalanul. ltí. Világiíjúságl Találkozó. 17. Egyszerű építmény. Ltí. Hozzátartozóját. 20. Nyújtó. 21. Hónap rövidítése. 22. TPPer Pál. 23. ÖÖO . . . 25. Téli betakarító munka. 27. A téli halászathoz szükséges. 29. Félig soha. 30. Víziállat. 22. Szándékozik. 33. Közlekedőt. FÜGGŐLEGES 1 2. Feldarabol. 3. Sport is, játék ise 4.. Ellenszavazatait, ö. A fa része. , 6. Rév hangtalanul. 7. Taposod. 9. Téli munka, 10. B. C. 11. Azonos mássalhangzók. 18. Üdítő névelővel. 19. Hónap rövidítése. 20. Szülőre. 22. A papír mértéke. 24. Szín. 26. Odú betűi keverve. 28. Kicsinyítő képző. 31. Kardos Tibor. K. J. Beküldési határidő: 1978. január 23., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s Írjátok rá: »»Gyermekkeresztrejtvény-« ! A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1978. január 2&-én, szerdán, az Otthon és család cí- i mű összeállításunkban közöljük. T udod-e ... hogy volt egy attikai férfi, Ikariosz, annak egy lánya: Erigoné, és egy kutyája: Maira. Dionüszosz mindhármuknak örök életet biztosított az égbolton: a regék szerint belőlük lett a Nagy Medve, a Szűz és a Kutya nevű csillagkép. ... hogy Alessandro Volta olasz természettudós észlelte először az elektromos feszültséget. összeérintett két különböző fémdarabot, és a végükön elektromos feszültséget állapított meg. Nevét őrzi az elektromos feszültség egysége, « volt. , ...hogy Bolza Pál nevéhez . fűződik a szarvasi arborétum létesítése. Az arborétumban — melyet évente tízezrek keresnek föl — több mint ezerháromszáz növényfaj és változat, fa, cserje, évelő virág él. A növények eredeti hazája Alaszkától Mexikóig, Szibériától a Himalájáig, Afrikáig terjed. ... hogy 1047. július 25-én Prágában rendezték meg az első Világifjúsági Találkozót. ... hogy 1894. június 23-án Párizsban alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Tizenhárom állam képviselői alapították, hazánkat Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató képviselte. TőiutLG na ró k Janit sportversenyre vitte az édesapja. Az alig hároméves kisfiú életében először volt ilyen eseményen. Mikor a távfutók következtek, így szólt: — Apu, miért rohannak annyira? — Azért, mert az első, aki célba ér, jutalmat kap — magyarázta apja. — Értem. De, apu, akkor minek szaladnak a többiek? * * * Az ünnepi ebéd végén Peti udvariasan így szól édesapjához: — Apa, kérsz még egy szelet tortát? — Köszönöm, nem! — feleli fez apja. — Akkor légy szíves, most kérdezd meg tőlem ugyanezt! * « * — Mit látunk a fejünk felett, ha kimegyünk a szabadba? — kérdi a tanító az elsős Gyuritól. — A kék eget látjuk — válaszolja a kisfiú. — Helyes. És mit látunk, ha be van borulva? — Akkor az esernyőt látjuk a fejünk felett — vágja rá magabiztosan Gyuri. A tavalyi tél fia, Idei Zimankó állt az utca közepén és félt. Egyszer csak ide poty- tyant, azt sem tudja, honnan, és senki sem mondta, hogy mit is kell csinálnia. Ez az utca meg sötét is, és meleg. Kinyújtotta a kezét, megállapította, hogy legalább plusz hat fok van. Nagyon izzadt. A bundáját is levette már, egy szál rövidujjú ingben állt ott, és alig tudóit lélegezni a forróságtól. Persze az emberek nézték, azt gondolták, biztosan feltűnési viszketegsége van, hogy ebben a hidegben nyári öltözékben álldogál. Arra jött egy közönséges petymeg. Puha léptekkel megközelítette a kivörösödött legényt, és bemutatkozott: — Petymeg. — Részemről szerencse. Zimankó — udvariaskod ott a fiú. — Köszönöm, épék a lábaim, nem kell — értetlenkedett a petymeg. Még hozzátette: ■— Főlég az a d Olyat mankó egyáltalán. És. — Maga nem túl okos Persze nem csoda ez ilyer melegben. Nem forog az ember agya. A nevem Idei Zimankó, tisztelettel. — Vagyúgy — mondta szomorkásán. a macskaszerű idegen, és közben sebesen gondolkodott. — Méghogy meleg? Kái volt elszöknöm a ketrecből Ilyen hideget... Afrikábar bezzeg. Ez meg biztosan meghibbant. Meleg. Brr. — Nézze, hogy izzadok — szakította félbe gondolatait a kamasz. — Jé, tényleg izzad. Nahát Bevallom magának, én az1 hittem, megbolondult. Neken: ugyanis hideg van. — Ezt nem értem. De mindegy. Engem ide dobtak. Es nem mondták, miért. — Én sem tudhatom. Még tanácsot sem adhatok, meri idei petymeg vagyok, mini ahogy ön Idei Zimankó. A ta. valyi dolgokra nem emlékszem, mert akkor még nem éltem. — Hajjaj! — sóhajtott nagyot a legény. A petymeg félreugrott: — Na ne sóhajtozzon! Olyan hideg jön magából, hogy mindjárt megfagyok. Közben már jókora tömeg győlt össze körülöttük. Főleg gyerekek álltak ott tülekedve, és nézték a furcsa idegeneket. Valaki piros kabátban furakodott feléjük a sok ember között. Egy kisfiú felkiáltott: — Nini! Itt jön a Télapó! Télapó pedig jött, és barátságosan hátba veregette Zimankót. — Szervusz, öcsém! Már vártalak. Én vagyok a nagy- bácsikád. — Cs öklöm! — köszönt hanyagul Idei Zimankó. — Bemutatom a barátomat, ez itt Közönséges Petymeg. A petymeg, kieresztette karmát, és bizalmaskodva játszadozott Télapó köpenyének sarkával. De ő ráijesztett: — Nem lesz valami jó barátság ez, komám. Te a meleget szereted. Az öcsém meg sajnos nem. Jobb lenne, ha hazafutnál. — A barátomért mindent kibírok! — hősieskedett a pety- meg. — Meglátjuk — mosolyodot! el bajsza alatt télapó, és Zimankóhoz hajolt, valamit sugdosott a fülébe. Zimankó erre sóhajtozni kezdett, és egyből hidegebb lett. Az emberék is behúzták a nyakukat a gallérjukba. A tömegben megint' csörtetett valaki. Nagy bajszú, fekete hajú, köpcös ember furakodott középre Meglátta a petymeget és rá mordult: — Most megvagy, gazfickc Elkaplak! De a macskát nem kellel elkapni. Szelíden törleszt« dett a gondozóhoz, mert má igencsak fázott. Az újság nem int erről a esetről. Másnap rettentő hide lett, és az a kisfiú, aki ot állt a tömegben, anyukája ke zét fogva ment bundát ven ni. Nézelődött, megbámul mindent. Egyszer csak ugrár dozni kezdett, és egy fa te , tejére mutogatott: — Nézd, anyu! Ott ül ni Fölmászott. Az a neve, hog . Idei Zimankó. Jópofa srác. Az anyuka fölnézett. — Ej hát, sietünk. N játssz már. Hiszen senki ser ül ott. Zimankó pedig jókat vigyoi gott, és fölhúzta pulóverje mert egy kicsit sokat talál sóhajtozni. A kisfiú egyre ma ! gyarázta, hogy mit látott, é ■ bizonygatta sírásra görbül szájjal: — De Igenis láttam, ott OT r Este, amikor már aludt, [ szülei beszélgettek: — Furcsákat álmodik ez . gyerek, ma is azt mondtt . hogy valami Idei Zimank nevű barátja ül egy fa tett . jen. — Lehet, hogy nem Is olya . furcsák azok az álmok — m . vetett az apukája —, néz . csak ki az ablakon! Esik Luthár Pét« GYERMEKEKNEK Idei Zimankó