Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Vizsgálják a védőruhát A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete a munkavédelem fejlesztésével, a balesetek, a megbetegedé­sek műszaki megelőzésével, valamint korszerű mérési és vizsgálati megoldások kidolgozásával foglalkozik. Az egyéni védőfelszerelések és munkaruhák fejlesztése, a szabványosí­tás meggyorsítása most a legfontosabb feladatuk. Képün­kön: Az intézet munkatársai vizsgálatokat végeznek a leve- gőbefúvásos védőruhával. AZ HSZHP SOMOGY MEGYEI D I Z O TTS  G A N A K LAPJA XXXIII. évfolyam, 291. szám. Vasárnap, 1971. december 11. Fiatal műszakiak ésközgazdászok vetélkedője Tegnap került sor a mű­szaki és közgazdász fiatalok megyei vetélkedőjének máso­dik fordulójára. A versenyre 39 csapat ne­vezett Somogyból, a legtöbb a kaposvári járásból küldte be a jelentkezési lapot a megyei KISZ-bizottságra. A gazdasá­gi egységek és KlSZ-alap- szervezetek háromtagú együt­teseit három csoportba sorol­ták. A három fordulóban azonos körülmények között versenyző csapatok között a végső sorrendet az abszolút pontszám alapján alakítják ki. A verseny éredményhirde­tésére december 17-én, szom­baton, a harmadik fordulót követően, délután két órakor kerül sor. A fiatalok három kérdés­körből vizsgáznak a vetélke­dő során. Gazdaságpolitikai tesztlapot töltenek ki és szó­beli kérdésekre is válaszolnak. Időszerű gazdasági kérdéseket kapnak, és alapfogalmakat kell tisztázniuk. Általános politikai kérdésekre is vála­szolniuk kell, itt a napi hí­rek ismerete szükséges. A har­madik kérdéscsoportban az if­júsági mozgalom története és mai helyzete szerepel. Házunk tája — aranybánya A könyv címe ismerős, hi- I szén most másodszor, átdolgo­zott kiadásban jelent meg [ Ida műsora Pongyolában vagy pongyolán? Szűkszavú felirat látható egy kis táblácskán a Somogy me­gyei Moziüzemi Vállalat Má­jus 1. utcai helyiségének kira­katában. Így: Dallos Ida mű­sora. Tehát nem a mozié, hanem Idáé! Legalábbis ez derül ki a szövegből. Megbénít a riadalom, ha ar­ra gondolok, hogy nemcsak a felnőttek, hanem rengeteg gye­rek is megnézi a kirakatot. — Mert mi, ugye, jól tudjuk, hogy egy filmszínház viseli a mártírhalált halt kommunista textilmunkásnő nevét, de ko­rántsem bizonyos, hogy min­denki ilyen tájékozott, s kény­telen a puszta tényből kiindul­ni. A kamaszoknak például rendkívül élénk a fantáziájuk. Még rágondolni is szörnyű, mi lesz, ha netán az Egy er­kölcsös éjszaka című filmet látják Dallos Ida »műsora­ként-«, vagy — ne adj isten — Fellini Édes életét tűzik ismét műsorra. Mi jut majd az eszükbe a sok lenge öltözetű nőszemély és a pajzán gondo­latokra csábító felirat láttán? És ki fogja őket felvilágosíta­ni, hogy nem a mozi névadó­ját láthatják pongyolában, »csupán« a szöveget fogalmaz­ták pongyolán? A kétértelműség elkerülése végett volna egy életrevaló ja­vaslatom. Függesszenek ki még cry táblácskát a kirakatba, s pingálják rá az angol térdsza- lagrend híressé vált jelmon­datát: »Gyalázat rá, ki rossz­ra gondol«. U J. Tv-jegyzet Nero, a véres költő Egy elragadtatott hangú Thomas Mann-levél bizonyít­ja: semmiképpen sem túlzás Kosztolányi Nero-regényét a téma leghitelesebb világiro­dalmi feldolgozásának tartani. A joviális dilettánsból lett ön­kényúr lelki torzulásait, a környezet félelem szülte en­gedelmességét, hajbókolását, a bénító hatalom és a szabad alkotásra vágyódó egyén ösz- szeütközését nem »-ókorhoz kötött« történelmi tablóban fogalmazta meg a szerző, hi­szen ő ugyanolyan elkesere­dett harcot vívott a kor hiva­talos Magyarországával, mint Seneca Néróval. Egészében nem is kellett csalódnunk. Az adaptációt végző Lendvai György és Szö- nyi G. Sándor rendező nem »nyomta össze« kosztümös Ró- ma-idézéssé Kosztolányi re­mekművét, hanem a lélektan ok-okozati összefüggéseire összpontosítva bontotta ki a drámát. (Ennek tulajdonítha­tó az a regényátdolgozásoknál gyakori »típushiba« is, hogy egy-egy külsőségesebb részt hosszabbra fogtak, mint a funkciója indokolta volna.) Az ilyen — egyedül hiteles — ábrázolás alapvető eszköze a belső mozgásokat is köze­lünkbe hozó »premier plan« o mozgékony színészarc és a gyors hangulatváltásokra ké­pes hang. Szerencsére bőven volt részünk mindebben. Harsányt Gábor nem szűkí­tette Nero alakját idegbeteg akarnokká; el kellett Hinnünk neki, hogy a despota nem­csak előidézője a szörnyűsé­geknek, de áldozata is a talp- nyalóknak, kiszolgálója önma­ga — feltétlenül társadalmi eredetű — hiúságának. Ezt megsejtéseken alapuló, egy­idejűleg tudatos, modern sze­repformálást sokáig nem fog­juk elfelejteni. Méltó ellenfél volt Gáti Jó­zsef Senecája. Higgadt, a vi­lágra felülről tekintő, rokon­szenves, mégis vétkes, nagy egyéniség — ahogyan Kosz­tolányi is megírta. Máthé Er­zsi merev, szónokias Agrippi­nája jobban illett volna Raci­ne Britacannicus-drámájá- ba. Poppaea — Szunyovszky Sylvia — szépségével, szelíd­ségével, érzékiségével raga­dott meg. Ez elegendőnek bi­zonyulhatott ahhoz, hogy a császárt levegye a lábáról — ám a modern színjátszásra szomjas néző meghódításához kevés. L. A. Somogyi levéltári napok r A magyar levéltárait tudo­mányszervező és közművelő­dési tevékenységük során le­véltári napok rendezését ha­tározták el. Somogybán elő­ször december 12—13-án, hét­főn és kedden a megyei könyvtárban és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székházában kerül sor erre. Az első napon a levéltár tudományos tevékenysége és tudományszervező munkás­sága lesz a napirend. Ennek keretében Hanák Péter törté­nész elnökletével vitatják me« a Levéltári Évkönyv 8. kötetét, Felkért hozzászólók foglalkoznak a megjelent .ta­nulmányokkal, s észrevéte­leikre a tanulmányírók vála­szolnak. A második napon a levéltár munkásművelődéssel kapcso­latos közművelődési tevé­kenysége lesz a téma. Ezen az SZMT meghívására részt vesznek a szocialistabrigád történetírók és az üzemi kró­nikaírók is. A konferencia részvevői megtekintik a levéltárban rendezett kiállításokat, melyek az októberi forradalom 60. évfordulójára, Ady Endrére, Zichy Mihályra és Rippi-Ró­nai Józsefre emlékeznek, Öt helyen működik üdülőszövetkezet Az ország minden részéből: Budapestből és Nyíregyházá­ról, Miskolcról, Szegedről és Zalaegerszegről is jelentkez­nek érdeklődők, akik lakrészt akarnak vásárolni a Somogy­bán működő üdülőszövetke­zetekben. Jelenleg Lellén van két üdülőszövetkezet, Balaton- földváron, Fonyód-Alsóbéla- telepen és Balatonbogláron egy-egy, összesen 300 lakrész­szel. A bogiári lesz a legna­gyobb, ott 210 lakrész épül három épületben. Az első het­venet már el is foglalták a tulajdonosok, a második het­venes épületet május végén adják át. A harmadik építése 1978-ban kezdődik és 1980- ban fejeződik be. A tanács újabb területet bocsát rendel­kezésre. Az ország minden részéből érkező levelekből az tűnik ki, hogy vásárolnának üdülőszö­vetkezeti lakrészt Siófokon, Zamárdiban és Szántódon is. Többen Igái iránt érdeklő«« nek. Az igali tanács vezetői örömmel fogadtak a javasla­tot; területet is tudnak bizto­sítani. Építési kapacitáshiány miatt azonban még nem tud­ták megszervezni az üduiő­Kozma György keresett és kü­lönösen népszerű munkája. Az új, átdolgozott kiadás szerke­zetében az elődjét követi. Be­vezetőben általános elveket ad és hasznos tanácsokat nyújt a ház környékének berende­zésére, figyelembe véve min­den lényeges körülményt. Az ezt követő kertészeti részben a házikerti szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztés nélkü­lözhetetlen alapismereteit ta­láljuk. A hétvégi házak, nya­ralók tulajdonosainak is hasz­nos tanácsokat ad ez a könyv; a díszkertek »építésével«, ki­alakításával külön fejezetben foglalkozik a szerző. A ház körüli állattenyésztés jelenti a gazdálkodók igazi »aranybá­nyáját«. Kozma György rész­letesen foglalkozik ezzel a témával, sorra veszi a ház kö­rül tartható, tenyészthető ál­latfajokat. Szellemes illusztrá­ciók egészítik ki az írásos szöveget, még közérthetőbbé téve ezt a hasznos könyvet. Hasznos zsebkönyvet ad a horgászoknak a Mezőgazdasá­gi Kiadó. Dr. Holly István Horgászati alapismeretek cí­mű könyvecskéje, mely szó­rakoztató olvasmány is. Hogyan lehet valaki hor­gász — mindenekelőtt er­re a kérdésre ad vá­laszt a szerző. Ismerteti a nélkülözhetetlen alapfeltéte­leket, részletesen szól a hor­gászat írott és íratlan szabá­lyairól. Rajzos illusztrációval szemlélteti a horgászeszközö­ket és felszereléseket, vala­mint a horgászati módszere­ket. Végül tömör áttekintést ad a szerző hazai vizeink hal­állományáról. Fejérkő-vár árnyékában Kereki mintegy hét kilomé­ternyire húzódik meg a Bala­tontól a Sédnek nevezett kis patakocska völgyében. Vala­mikor a tó vize benyúlott egészen a faluig, ma viszont a falu nyúlik ki a tóig, mivel közigazgatásilag Balatonföld- várhoz tartozik a község. A település hírét a közép­korban épített vár romjai ad­ják. A kis várat valószínűleg IV. Béla király idejében épí­tették, a tatárjárás utáni nagy várépítő lázban. A téglából rakott faiakat fehér vakolat­tal vonták be, innen kapta a Fejérkő nevet. (A köztudat­ba két másik név is befész­kelte magát: Katonavár, és egyszerűen Kereki vár.) Mint általában a hasonló helyzetű településeken, Kere- kiben is kevés a munkalehe­tőség. A lakosság jelentős ré­sze vidékre jár dolgozni. Fiatalokat kerestem, s talál­tam is a nemrég még tante­remnek használt KlSZ-helyi- ségben. Ezt a termet a fiata­lok hosszas utánjárás és hu­zavona után kapták meg ez év novemberének végén. Most szépen berendezve, kulturált körülményeket nyújt az ide járó fiatalságnak. A község aktív testvérpár­ja, Kötél Mária és Katalin mondta el, hogy a község fia­taljainak élete meglehetősen egyhangú. Egyetlen »művelő­dési lehetőség« mindeddig a kocsma volt. Most, hogy meg­kapták végre ezt a termet, nagy változásokat várnak. Szeretnék az unalmas, egy­hangú estéket itt játékkal, té­vénézéssel, beszélgetéssel el­tölteni. Irodalmi színpadot szeretnének alakítani, és ezen­túl a KISZ-gyűléseket és po­litikai vitaköröket is itt fog­ják tartani. Ottjártamkor épp politikai vitakör volt, s a ti­zenhét KISZ-tagon kívül olyan fiatalok is ott voltak, akik még nem tagjai a szer­vezetnek. Ez az érdeklődés, ez a megjelenés önmagáért be­szél. Gy. L. Balatoni hal karácsonyra Még naponta kimennek a vízre a balatoni halászok. December végéig 15 vagon halat akarnak kifogni (az egész évi tervük 110 vagon). Tegnap négy brigád indult a vízre, s a zsákmány kielégí­tőnek bizonyult. A halgazda­ság évente 40—50 vagon bala­toni halat szállít a többi kö­zött a Budapesti Konzerv­gyárnak, ahol a közkedvelt olajos halat készítik. Jelenleg Romániába is szállítanak. Na­ponta indulnak a kamionok a fél-konyhakész áruval. Ka­rácsonyig 10 és fél vagon ba­latoni halat visznek a szom­szédos országba. Megkezdődött a karácsonyfayásár T4BM ionon Orvostörténet Markónak kioperálták a vakbelét Amikor levet­ték a kötést csodálkozva látta- hogy két párhuza­mos forradás van a ha­sán. — Professzor úr, nii tör­tént velem? — Tudja, miközben önt operáltam, a hallgatóim annyira megtapsoltak, hogy egy kis ráadást is kellett adnom. Nehéz eset Az asszony: Szeretnék száz évig élni ! A férj: — Az nem lesz könnyű... Az asszony: — Ugyan miért? A férj: — Mert mát; régóta megállapodtál a harmincadik évednél! Romantika Csendes, sötét éjszaka a fiú és a lány egy parkban ülnek, a pádon. A fiú hosszas fészkelő- dés után megkérdezi; — Megölelhetlek? A lány hallgat. Végűi a fiú már nem bírja, és tü­relmetlenül fölkiált: — Megnémultál? — És te? Megbénultál? — kérdezi válaszul a lány. Megérte! A vonat egy hosszú alagútból kiér a napfény­re, a fülke ismét kivilá­gosodik. Az ifjú így szól a mellette ülő leányhoz: — Nem fogod elhinni, de ennek az alagútnak az építése több millióba ke­rült! — Megérte! — kiált föl a lány boldogan, és rend­be szedi kissé zilált ruhá­zatát. Furcsa Iván bátyó csak néz, kifelé az expresszvonat ablakán. Meglát egy so­rompót, s megszólal: — Furcsa, hogy ezt a sorompót még sohasem láttam felhúzva. Kezdő vezető A rendőr nagynehezen leállítja a kezdő gépkocsi- vezetőt, s megkérdi : — Miért nem állt le azonnal, amikor intettem? — Nem veszek föl sto- posokat! Segítség Egy New York-i nő azért került a bíróság elé, mert elkísérte férjét a betörésekhez. A tettes társ indokul ezt hozta föl a bírónak: »Billy mindig olyan ostobaságokat ho­zott haza, hogy kénytelen voltam útközben helyes tippeket adni neki.« Smmffflépbp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI bEi.a. Főszerkesztö-li. : Paál tástló Szerkesztőség: Kaposvár, Latinéi Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefont. 11-510, 11-5U, 11-512. Kiadja a Somogy megyei UapkiatH Vállalat. Kaposvár, 1-atinca Sándoi utca 2. Postacím : *401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-316. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlfi nteg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. •Előfizethető a helyi postahiva­taloknál cs postáskézbesftöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ffc Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári üzemé" tfrfn. Kaposvár. Május 1. u. KUe Felelős vezető: CKJU* Sélfc teuft*U»

Next

/
Thumbnails
Contents