Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-09 / 289. szám
A DIÂKOTTHOKOK NEVELŐ MUNKÁJA Az Állami Ifjúsági Bizottság értékelése r te általános iskolai diákotthonokat 100 százalékban, a szakmunkástanuló otthonokat mintegy 90 százalékban, a középiskolás intézményeket több mint 70 százalékban fizikai dolgozók gyermekei lakják. E három intézménytípus nevelő munkájának eredményeivel és gondjaival a közelmúltban találkozott az Állami Ifjúsági Bizottság. Megállapították: az általános iskolai diákotthonok legfőbb hivatása, hogy biztosítsa a szakrendszerű oktatás teljessé tételét a szórványtelepüléseken élő gyermekek számára. Ma még csupán 12 százalékuk él a diákotthonok adta lehetőségekkel. A tanyai kisiskolák folyamatos megszüntetésével a diákotthonokban lakók 40 százaléka már az alsó tagozatos gyerekek közül kerül ki. A középiskolások 22 százaléka, a szakmunkástanulóknak pedig csaknem egyötöde nevelődik diákotthonban. Kedvező tapasztalatokat szerezték Budapesten és Hajdú- böszörményben az úgynevezett munkás—paraszt kollégiumok munkájáról. A három, intézménytípusban több mint három és fél ezer nevelő tevékenykedik. Valamennyien kedvezően fogadták a kötelező foglalkozási idő 36 órára csökkentését, s az új rendtartásokat, továbbá az idei bérrendezést. A szakmunkás diákotthonokban a kulturális fejlesztés, sok esetben a gyerekek művelődési hátrányának leküzdése, általános műveltségük gyarapítása a legfontosabb feladat. Fokozott törődést, támogatást kívánnak — hiszen sokan kisegítő iskolából érkeznek, mások általános iskolai tanulmányaikat nem fejezték be, és esti iskolába járnak. Az ország középfokú intézményei bekapcsolódnak a kollégiumi versenybe. Évente 15— 20 kollégium nyeri el a KISZ kb kollégiumi zászlaját és díszoklevelét. A KISZ központi bizottságával egyetértésben az Oktatási Minisztérium a jövőben a kollégiumi versenyt kiterjeszti valamennyi középfokú diákotthonra. Országos tapasztalat: az intézmények aktív segítői a helyes pályairányításnak, a hivatástudatra .nevelésnek. Többnyire kialakult már a gyerekekkel való differenciált foglalkozás, az egyéni korrepetálás rendszere. Viszont találkozni lehet nevelői türelmetlenséggel is. Elterjedt a felzárkózó foglalkozások gyakorlata az alsóbb, a tehetségkutatás a felsőbb évfolyamokon. Több megyében a fizikai dolgozók diákotthonba fölvett gyermekeit egyhetes nyári előkészítő tanfolyamra hívják be, hogy megbarátkoztassák őket a bentlakásos élettel, megismerjék őket, s tájékozódjanak felkészültségükről. A nevelő- otthonok eredményes munkáját dicséri: az általános iskolások szinte mindegyike tovább tanul. Bányászniúxeum Rudabányán Rudabányán, az ősi bányásztelepülésen rendezték be a központi bányászmúzeumot. A nagy értékű gyűjtemény az őskortól napjainkig bemutatja a magyar bányászat fejlődését, érdekes műszaki berendezéseit, valamint a bányászok személyes használati tárgyait. Képünkön: Bányamérnöki műszerek a XIX. századból, öccséhez írott, 1917 elejéről származó levelében olvasható, hogy »... a beteg szív olyan, mint a repedt pohár, lehet belőle sokáig inni, csak arra kell vigyáznunk, hogy a repedés tovább ne terjedjen ... viszont én a neuraszténiámmal még mindig sok altatót szedek, elég bort és rengeteg nikotint. No, szenvedek, de mégis hiszek abban, hogy ki kell bírnom ezt a poklot, át kell repülnöm.« Veres Pálné utca Nem válthatta be adott szavát Boncza Miklós: mielőtt lejárt volna az általa megszabott várakozási idő, a két év, 1917 januárjában elhunyt teaUőrincen, szeretője villájában. Párnája alatt megtalálták az Ady házaspár fényi- képét Csinszka és Ady kemény hidegben utazott fel Csúcsáról a temetésre, s ezt követően két hónapnál tovább maradtak a fővárosban a nehézkes, bonyolult hagyatéki ügyek rendezésére. Csinszka, aki már serdülő idejében sem volt kiskorú gondolkodásbeli határozottság és gyakorlati céltudatosság dolgában, most nagy energiával kezdett hozzá egy Adyhoz méltó fővárosi otthon megteremtéséhez. Igen tekintélyes vagyon várományosának érezhette magát. Egyedüli örökösként szabadon rendelkezhetett készpénzzel, kötvényekkel, értékes ingóságokkal és még értékesebb ingatlanPoznan, Merkur városa A poznani városháza Európa legszebb reneszánsz építményeinek egyike. nasl Nemzetközi Vásárt. A világ különböző országait képviselő cégek mutatnak be és árusítanak termékeket. Két évvel ezelőtt új életre kelt a Szent Iván-napi vásár. A régi piactéren pultokat állítottak fel, ahol a turisták és a nemzetközi vásár látogatói emléktárgyakat, népművészeti alkotásokat vásárolhatnak, népi együttesek muzsikáját hallhatják; láthatják, amint a népművészek keze alól kikerülnek az apró remekművek: korsók, szobrocskák, bőrövek, hímzések. Poznan Lengyelország észak- nyugati részének fontos ipari központja is. Büszkesége a Hi- polit Cegielskiről, az üzem alapítójáról elnevezett, ma már több mint százesztendős nagyüzem. Poznanban ezenkívül mé” automata szerszámgépeket, vasúti kocsikat, kozmetikai cikkeket, gyógyszereket, élelmiszereket és bútort is gyártanak. Poznan csalogányai Messze földön híresek Poznan műemlékei és múzeumai. Az utóbbiak között különös figyelmet érdemel a hangszer- múzeurhnak a világ minden részéből származó gyűjteménye. Érdemes fölkeresni Poznan operaházát vagy operettszínházát is. Pa már a zenéről esett szó, nem hagyhatjuk említés nélkül a Poznani Filharmónia fiúánekkarát és a Poznani Fiú- kóruSt, amelyek már szinte minden európai országban felléptek, ezenkívül szerepeltek Kanadában, az Egyesült Államokban és Japánban is. A »poznani csalogányok* — országszerte így nevezik a kórusok tagjait — terjesztik a világban Poznan és a lengyel zene hírét. A legenda azt tartja, hogy ezen a helyen, a Warta folyó partján elterülő sűrű vadonban ismerkedett meg egymással a három szláv fivér: Lech, Czech és Rus. Lech ezután itt várost alapított, s a találkozás emlékére Poznannak nevezte el (a »poznanie« szó je- lensése: megismerés). Az 5si főváros rű után, 1945-ben lakosainak száma 240 ezer volt, ma már azonban jóval túllépte a félmilliót. A hajdani óvárost körülölelik az új lakónegyedek. Lengyelországban Poznant gyakran nevezik Merkur (a kereskedelem római istene) városának, vagyis a lengyel kereskedelem fővárosának. S ebben egy csöppnyi túlzás sincsen: minden esztendőben itt rendezik meg ugyanis a PozHúsz kötet a fákról Húsz kötetben érdekes könyv- sorozat készül a Lengyel Tudományos Akadémia kiadásában az erdő fáiról. Eddig öt kötete jelent meg a sorozatnak, s ezek három különböző fenyőfát, a tiszafát és a jegenyefát mutatják be. Most nyomtatják, s hamarosan az olvasók kefébe kerül a nyírfa monográfiája is. A sorozat tervében szerepelnek a vadon élő gyümölcsfák is. Egy kötet a védett fákat ismerteti, valamint a fa szerepét a népgazdaságban és a környezetvédelemben ; az ■utolsó kötet az erdei fák származástanát, genetikáját foglalj i össze. A sorozat szerzői foglalkoznak az erdősítés kérdésével, a fahozamok növekedésének témájával és olyan fák, bokrok nevelésével, amelyek ellenállnak a különböző növényi betegségeknek. A megjelent kötetek máris nagy érdeklődést keltettek. E művek többsége amerikai megrendelésre már elkészült angol nyelven, s egyes kötetek Nagy-Britanniában, Hollandiában és Ausztriában is megjelennek. Hz idei tsnév Mongóliában Több mint 590 középiskola nyitotta meg kapuit az idén Mongóliában. Kb. 45 ezer fiú ás lány kezdte meg tanulmányait. A XVII. mongol párt- kongresszus döntést hozott a közoktatás fejlesztésére, s az idei tanév fontos szakasz a tervek megvalósításában. A mongol tanárok új tanterv alapján olyan új tankönyvekből oktatnak, amelyek jobban tükrözik a tudományos és műszaki forradalom eredményeit. Az állam kialakulása idején Poznan volt a lengyelség legelső, ősi fővárosa. Minthogy a délről északra és keletről nyugatra vezető, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél helyezkedik el, gyors ütemben fejlődött, lakosainak jóléte növekedett. A középkorban híresek voltak a Szent Iván-napi poznani vásárok, amelyekre Európa minden részéből érkeztek a nemegyszer egzotikus áruk. A város a XVI. században, a reneszánsz korában élte virágkorát. Ekkor épült a formájában egyedülálló reneszánsz városháza, az Olasz Giovanni Baptista Quadro építész tervei szerint. A hozzáértők állítják, hogy Itálián kívül ez a legszebb európai reneszánsz városháza. Ugyanebben az időben épültek a patríciusok és gazdag kereskedők lakóházai, amelyek mindmáig a poznani piactér díszei. Vásár, Szent Ivánkor Poznan azonban nemcsak történelmére büszke. Ma is lendületesen fejlődő város, amely számottevő helyet foglal el Lengyelország gazdasági és kulturális térképén. Közvetlenül a második világhábonat Leendő budapesti otthonuknak az apja tulajdonát képező, Veres Pálné utca 4- ben lévő, belvárosi lakást szemelte ki. Birtokba vétele nem ment simán, mert jól érezte magát benne az a szerkesztőség, amely épp a Boncza Miklós által sokáig vezetett «'izigazgatási lapot készítette. Mindegy. Boncza Berta — éréiyben, konokságban apja lánya — eltökélte, hogy kiköltözteti a tulajdonát képező lakásból a mindenáron maradni akaró szerkesztőséget Ady Endre a feleségére bízta magát, tűrte, hogy az ő érdekei ürügyén Csinszka kiélhesse úriasszonyos vágyait Csak egyet nem tűrh«tett: a látszatot, hogy ő ezentúl a busás örökség jóvoltából fog gondtalanul élni. Adni kellett a világ szájára. A büszke költő, aki mindig kényes volt anyagi függetlenségére, semmiképp nem keveredhetett az eltartott férj hírébe. Hatvány Lajos nagyvonalú üzleti ajánlata teremtett tiszta helyzetet. Évi 7200 koronás járadékot ajánlott fel annak fejében, ha reá száll az összes Ady-mű kiadási joga Egyszersmind a tulajdonát képező Festi Naplóhoz állandó A szülőfalu története Őrvezető a levéltárban »Ez a változatos dunántúli táj erdős lankáival és szinte rónává szélesedő völgytalpaival ősidők óta csá- bítőlag hatott az otthont, megélhetési kereső emberekre. A régmúlt idők szeré ny emlékei mellett a mai lüktető, mozgalmas életben szinte észrevétlenül rohanunk el. Ki figyel ma már egy megkopott kőbaltára, edénytöredékre vagy rozsdamarta tárgyra?« A Gölle monográfiája és néprajza című dolgozat élére írt előszó a szerző vallomása. Bodó Imre őrvezetőt egyik parancsnoka mutatta be, s hozta el a kék borítóba kötött, géppel irt kéziratot. A mintegy százoldalas munka szerzője szabad idejében főként a kaposvári levéltároan található. A bevonulás után is folytatja Gölle históriáját, mai krónikáját. Bodó Imre, ha leveti az egyenruhát, ismét növényvédő mérnökként dolgozik majd szülőfalujában, Göllében, a termelőszövetkezetben. — Honnan ez a vonzódása néprajz, a régmúlt idők emmunkatársnak hívta meg Ady Endrét. A haladó irodalom és a liberális eszmék iránt oly pártfogó báró ekkor már a Nyugat Részvénytársaságot is magáénak tudhatta, így az óriási Hatvany-vagyon, amelynek fő fedezetéül a Hatvani Cukorgyár és a hozzá tartozó célgazdasági nagybirtok szolgált, többszörösen is garancia volt Ady megélhetéséhez. Tény, hogy a Hatvány I.njos által ajánlott szerződés egyoldalúan csak Ady Endre anyagi érdekeit vette figyelembe, de a megérdemelt erkölcsi kamatok révén Hatvány LajosnaK biztos és becsületes helye lett Ady mellett a magyar irodalomtörténetben. De az üzleti és hagyatéki ügyek sem zavarhatták el Adytól az alkotás kényszerét. Miközben zajlottak a nagyon is prózai dolgok, két csodálatos költemény, született a pesti tartózkodás idején. Az egyik a magánember gyengéd, meg- rázóan emberi vallomása: Nézz, drágám, kincseimre. A másik a beteg világ víziókba öltöztetett megjelenítése, szürrealista remekmű : Emlékezés egy nyár-éjszakára. (Folytatjuk) lékeinek a tudatos gyűjtése, feldolgozása iránt? — Az általános iskolában kaptam kedvet. A Belányi Valterné tanárnő vezette honismereti szakkörben sok érdekeset tudtunk, ismertünk meg Gölléről, természetesen minden kérdésre nem kaphattunk választ. A kíváncsiság, ha nem lobog el hamar, kielégítésre vágyik. Mezey Béla történelemtanáromtól is azt tanultam, hogy »beszélni« képesek a régi tárgyak, kövek, s fontosat mondanak annak, aki jól tud kérdezni. Ezt kellett megtanulni először. — És »megszólaltak«? — Belefogtunk a gyűjtőmunkába, kiállítást is csináltunk az anyagból. Részt vettem ebben a felemelő és izgalmas feladatban, én főleg tárgyi néprajzi emlékeket vittem a kiállításra. — Nemrég jártam Göllében. Az iskola sokat tesz — úgy láttam — a község értékőrzéséért, különösen az itt született Fekete István emlékének az ápolásáért. De egy ilyen kiállítás, gondolom, akkor tölthetné be hivatását, ha mindenkor nyitva állna az érdeklődők, a falu új generációi előtt. — Szándékomban van, hogy helyet szerezzek egy állandó néprajzi kiállítási anyagnak Göllében, a leszerelés után nyomban hozzáfogok. — Az általános iskola után hosszú ideig távol élt a szülőfalutól. Keszthelyen végezte el a szakközépiskolát, majd ott szerzett növényvédő mérnöki diplomát is. Nem szakadt meg közben a kapcsolat a néprajzzal, Göllével? — Egyikkel sem. Keszthelyen is lehetőségem nyílt arra, hogy folytassam, amit elkezdtem. Volt egy honismereti szakkörünk. A keszthelyi dalkör történetét dolgoztuk feL — És a szülőfalu? — A középiskolás években írtam az első dolgozatot Gölléről. Ennek talán csak annyi a jelentősége, hogy kifejezte: iesz még folytatás. — Mikor fogott ebbe a munkába, melynek szép eredménye ez a vaskos kézirat, Gölle monográfiája és néprajza? — Egy éve. Tavaly novemberben. Bodó Imre újabb kézirat- köteget tesz elém. — Ez a folytatás. Szabad időmben a levéltárban kutatok, gyűjtük, ez az én szenvedélyem. A bevonulás óta sokat gyarapodott a kézirat- köteg. Együtt belelapozunk a legépelt dolgozatba. Hasznos ismeretek bukkannak elő belőle. Mindjárt a község nevének az eredete. Valamikor Gelle néven szerepelt, a hagyomány szerint tatárjárás idején kapta a község ezt a nevet. Egy történet is fűződik hozzá: IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve Somogy irányába vette az útját, s a göllei erdőkbe tévedt. Itt találkozott a kanászokkal, beszélgetett velük, azok pedig megígérték, hogy déli irányba, Horvátország felé kivezetik. A királyt és a kíséretét megvendégelték. A pihenő után a király e szavakkal indította meg lovát: »Ne, Gelle«. E mondást a kanászok sokat emlegették, és ennek emlékére településüket GeVé- nek nevezték el. Akár igaz, akár nem — szép. — Vajon meddig Íródik Gölle története? .— Napjainkig. Ä termelő- szövetkezetről minden adatom megvan 1976-ig bezárólag. — Mi a terve? — Rendszerezem, formába öntöm az anyagot, és adandó alkalommal elküldöm egy pályázatra, hogy eljusson a szakemberekhez is. Hórányi Barna