Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

(■y '• A VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S ö L J E T E K I aj«: 8o (már Almaszezon a konzervgyárban AZ MS 2 M P SOM O G Y XXXIII. évfolyam 286. szám MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1977. december 6., kedd Csak egy út van: az enyhülésé Nyilatkozat az európai biztonságról és egyiitíműböilésről Kétségtelen, hogy a békés egymás mellett élés politiká­ja Európában érte el a leg­nagyobb eredményeket — húzta alá Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának elnöke a bizottság kibővített elnökségi ülésén mondott megnyitójában. A Parlament Vadásztermében megtartott hétfői tanácskozáson — amely­nek elnökségében helyet fog­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Kál­lai Gyula az európai békével és biztonsággal összefüggő, még mindig fellelhető nem­zetközi feszültséggócokkal is foglalkozott, majd a közel-ke­leti kérdésről beszélt: — Szükségesnek tartjuk, hogy az átfogó rendezéshez mielőbb hívják össze a genfi béketárgyalást, amelyen min­den érdekelt félnék, köztük a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetnek is részt kell vennie. A Közel-Keleten olyan rende­zést támogatunk, amely meg­felel a térség valamennyi ha­ladó országa és népe érde­keinek és igazságos, tartós békét biztosít. Minden olyan kísérlet eleve kudarcra ítélt, amely nem veszi figyelembe valamennyi érintett fél azon jogát, hogy az izraeli csapa­toknak a megszállt arab terü­letekről való kivonásáról egyenlő partnerként tárgyal­jon. A közel-keleti tartós bé­kéhez elengedhetetlen a pa­lesztin nép nemzeti jogainak elismerése — beleértve az ön­álló állam létrehozásának jo­gát is. Csakis így lehet bizto­sítani a térség valamennyi népének és államának megfe­lelő biztonságát. Ezt követően Nagy János külügyminiszter-helyettes ér­tékelte a belgrádi tanácsko­zás munkájának eddigi ered­ményeit. Kiemelte, hogy a szocialista országok vélemé­nye és célja megfelel egyez­tetett külpolitikai irányvona­lunknak, országaink, békepo­litikájának. Szorgalmazzuk különböző társadalmi rend­szerű államok politikai kap­csolatainak fejlesztését, gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos együttműködésének erő­sítését, a záróokmány mara­déktalan és egységes egész­ként történő megvalósítását Magyarország belgrádi tevé­kenysége ennek az Irányvo­nalnak a megvédését, érvény­re juttatását célozza, s egy­ben megfelel a társadalmi haladás követelményeinek. — A tanácskozás minden részvevője kifejezte érdekelt­ségét az enyhülésben a konst­ruktív munkában — mondotta Nagy János. — A felszólalók egyöntetűen megállapították, hogy Európában az enyhülés­nek nincs ésszerű alternatívá­ja. Kedvezőnek értékelték — az esetenként hangoztatott fenntartások ellenére is — a helsinki záróokmány aláírása óta eltelt időszakot és a vég­rehajtás eddigi menetét. A szocialista országok mondani­valójukat a legégetőbb, leg­nagyobb jelentőségű kérdések köré csoportosították, aláhúz­ták- a politikai biztonság ka­tonai enyhüléssel történő ki­egészítésének rendkívüli fon­tosságát. Szorgalmazták az együttműködés szélesítését mind kétoldalú, mind többol­dalú összeurópai keretekben. — A magyar küldöttség is támogatja az összeurópai együttműködési tormákat, így a környezetvédelmi, a számí­tási, s az energetikai konfe- renci összehívására vonatko­zó szovjet javaslatot Képvi­selőnk ismertette az emberi kapcsolatok könnyítése érde­kében tett magyar lépéseket, megemlítve, hogy néhány nyugati ország nem viszonoz­za gyakorlatunkat. Míg a Ma­gyarországra látogató turista akár a határon, akár a buda­pesti repülőtéren megkaphat­ja vízumát, addig a magyar látogatóval bizonyos nyugat- európai és észak-amerikai or­szágokban hátrányosan bán­nak. Gyakran hetekig kell várniuk a vízumra és olyan kérdőívet kell kitölteniük, ami összeegyeztethetetlen a záróokmánnyal. tővállalkozási konferencia Kedvező jelek tapasztalhatók A beruházási kultúra javí­tásának, az export fokozásá­nak egyik lehetősége a fővál­lalkozási forma elterjesztése — erről kezdődött hétfőn két­napos tanácskozás a Hilton- szállóban, mintegy 400 szak­ember részvételével. Mint Juhász Ádám nehéz­ipari államtitkár bevezető elő­adásában hangsúlyozta, a fő­vállalkozás a gazdasági hala­dás fontos tényezője, ez a te­vékenység azonban magas fokú szervezettséget, fejlett technológiát igényel, s ma még kevés az ezeknek a kö­vetelményeknek megfelelő vállalat, a meglévők nagyré­sze is inkább külföldi megbí­zatásoknak tesz eleget. £ té­ren az a hibás szemlélet ter­jedt el, hogy a külföldivel szemben a hazai fővállalko­zás kevésbé fontos. Pedig a belföldi fővállalkozás ugyan­olyan hasznos, a kettő egy­mással szoros összefüggésben áll, egymást kölcsönösen elő­segíti, hiszen csak úgy lehet igazán eredményes a külföldi fővállalkozási — valamilyen beruházás kulcsrakész átadá­sa — ha megfelelő hazai gya­korlat előzi meg ezt a komp­lex tevékenységet. Jelenleg a gazdasági mun­ka egyik leggyengébb láncsze- ) -> a beruházás, kivitelezés. Az adatok szerint a beruházások lebonyolítása nálunk átlago­san 30—50 százalékkal hosz- szabb időt vesz igénybe, mint a többi szocialista országban, a fejlett ipari országokkal szemben p-'dig két-háromszo- ros a lemaradás. Márpedig egy nagyobb beruházáson a munka egyéves elhúzódása több tízmillió forint többlet- költséggel jár. A munkála- j tok elhúzódásának fő oka a | beruházások szétaprózottsá- j gában és az épitçs-szerelés i nem megfelelő termelési szint­jében keresendők, s ehhez já­rul, hogy laza a szerződéses fegyelem. Kevés a fővállalko­zó is, vagyis az olyan válla­lat, amelyik a gyakran ötven­nél is több alvállalkozó mun­káját az építkezésen össze tudná fogni. Szétvált a kivi­telezés és a tervezés munkája is, s a fővállalkozók hiánya miatt az egyébként hasznos szakosodás hátráltatja az egy­séges csapatmunkát, a gyors kivitelezést. Éppen ezért a következő évek feladata a fővállalkozásra alkalmas vál­lalatok kifejlesztése, a meg­lévők további erősítése. Né­hány ágazatban már ennek kedvező jelei tapasztalhatóak, így a nehéziparban például szakáganként kialakul a fő- vállalkozók bázisa, ez gyak­ran több vállalat összevoná­sát, szoros együttműködését igényli. A fővállalkozási forma el­terjedését mozdítja elő, hogy a kormányzat ebben a terv­időszakban 4 milliárd forint támogatást ad az építőipar fejlesztésére. Ez megteremti a lehetőséget, hogy a nagyobb vállalatok komplexitásra töre­kedjenek, saját tervező, kivi­telező és szakipari gárdát ala­kítsanak ki. A fővállalkozásra felkészült vállalatok számának gyarapodása a beruházás munkálatok lerövidülését, a gyorsabb kivitelezést eredmé­nyezi. Az államtitkár bevezetője után Rabi Béla kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes szá­molt be arról, hogy az ága­zatban milyen feladatok vai - nak a fővállalkozókra, majri Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes De­szélt a komplett berendezések szállításának bővítéséről a fej­lődő országokba. (Folytatás a 2. oldalon) Biszku Béla Havannába érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt latin-amerikai kör­úton levő küldöttsége élén Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára szombaton este Mexikóvárosból hivatalos lá­togatásra Havannába érke­zett A küldöttséget a mexi­kóvárosi repülőtéren Arnbldo Martinez Verdugo, a Mexikói Kommunista Párt főtitkára és a párt más vezetői, valamint Peják Zsiva, mexikói magyar nagykövet búcsúztatták. A Biszku Béla vezette kül­döttséget a havannai .lose Marti repülőtéren Bias Roca Caideiro, a Kubai Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a nemzetgyűlés el­nöke és Machado Ventura, a KKP Politikai Bizottságá­nak tagja fogadta. Mintegy 1200 vagonnyi almát dolgoz fel a Nagyatádi Kon­zervgyár. A termékből kompóton kívül almasűrítményt ée almalevet készítenek, melyet a hazai piacon kívül a szocia­lista és tőkés országokban értékesítenek. Megnyílt az MPLA első kongresszusa Agostinho Neto beszámolója Az angolai fővárosban, Lu­andában vasárnap megnyílt az MPLA (Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom) első kongresszusa. A megnyitóban Lucio Lara, a mozgalom politikai bizottsá­gának tagja először arról a harcról szólt, amelyet az MPLA folytatott a független­ségért és az ország területi egységének megvédéséért. A kongresszus előkészítésé­ről Lara elmondta, hogy az valóságos népi mozgalommá szélesedett, szocialista munka­versenyekkel, felajánlásokkal és más kezdeményezésekkel. A szónok, miközben bemu­tatta a kongresszus külföldi vendégeit, az MPLA köszöne­tét tolmácsolta mindazon pár­toknak, országoknak, szerve­zeteknek, amelyek felbecsül­hetetlen értékű támogatást nyújtottak a felszabadító mozgalom harcához és a nem­zeti újjáépítéshez. Külön ki­emelte a Szovjetunió és Kuba segítségnyújtásának jelentő­ségét A központi bizottság kong­resszusi beszámolóját Agosti- nho Neto, az MPLA elnöke terjesztette elő. Neto eíőször részletes áttekintést adott a mozgalom eddigi történetéről. A beszámoló szólt arról is, mennyi veszteséget, kárt oko­zott a mozgalomnak a belső frakciózás és a szeparatista szervezetek ellenséges tevé­kenysége. A központi bizott­ság számvetése az idei májusi elvetélt ellenforradalmi kísér­lettel kapcsolatban rámutatott, hogy az MPLA számára az a következő tanulságokkal járt: világosabbá kell tenni min­Tizenkét millió külföldi hazánkban Tanácskozás az idegenforgalomról Kedvezően alakult az idei idegenforgalom, az év végéig várhatóan eléri a 12 milliót a hazánkba érkező külföldiek száma, s csaknem négy és fél­millió magyar utazott kül­földre. Ezekkel az adatokkal jellemezte Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes idegenforgalmunk ez- évi alakulását tegnap a Gel- lért-szállóban megtartott szak­mai tanácskozáson, amelyen az utazási irodák, vendéglátó- ipari vállalatok képviselői vettek részt. Hazánk továbbra is vonzó úticél a külföldiek számára, ez az ország kiegyensúlyozott politikájának, Budapest és a Balaton vonzerejének, nép­művészetünk, gasztronómiánk eredetiségének, a termálvíz­kincsnek és több más ténye­zőnek tudható be. Az idegenforgalomból szár­mazó devizabevételeink is ked­vezően alakultak. A tervidő­szakra eloir; / /zott évi 9,9 százalékos bevételnövekedés helyett tavaly 11 százalékos növekedést értek el. az idén pedig a 14 százalékot is meg­haladja az emelkedés, s ez 't*cm.oan kifejezve több mint 6 milliárdot jelent. Kedvezőt­len viszont, hogy nem növe­kedett, sőt csökkent az egy turista által hazánkban elköl­tött összeg. Az idén a Belkereskedelmi Minisztérium és az idegenfor­galmi tanács nagy erőfeszíté­seket tett a szállodakapacitás bővítésére, összesen 13 ()00 fé­rőhellyel bővült a • hálózat: megnyílt a Hilton, a balaton- földvári Neptun és a szegedi Hungária szálloda, bővültek a kempingek és a C kategóriás olcsó szálláshelyek, motelek, nyaralóházak. Ennek ellenére még mindig szűkös a hazai szállodakapacitás, nem tart lé­pést a növekvő forgalommal, ezért a következő években további bővítések várhatók, s külön gondot fordítanak a még meglévő tartalékok ki­aknázására. Ezek közé tarto­zik a kollégiumi férőhelyek bevonása a nyári idegenfor­galomba. Jelenleg azonban még nem érdekeltek a kollé­giumok a vendégek fogadásá­ban, s az utazási irodákra vár a feladat, hogy ötletes szer­vezőmunkával kihasználják az iskolai kollégiumok kínálta lehetőségeket. Az idén iS nö­vekedett a fizetóvendég-szol- gálat hálózata, ezzel párhuza­mosan azonban a szervezetle­nül »-fekdtén« kiadott szobák száma is emelkedett. Most folyik ennek okainak feltárá­sa, s olyan intézkedések elő­készítése, amellyel megakadá­lyozható ez a szabálytalan te­vékenység. Az idegenforgalom további bővítésére az utazási irodák­nak a következő évben na­gyobb gondot kell fordítani­uk, még változatosabb, von­zóbb programok összeállításá­val. Különösen a külföldi ki- rendeltségekre vár nagy fel­adat a hazai idegenforgalmi helyek reklámozásában, s a piackutatásban. A turizmus­nak 1978-ban újabb lendüle­tet adhat, hogy megszűnik a kötelező valutabeváltás rend­szere; ezt az intézkedést po­zitívan értékelték külföldön. Különböző kedvezményeket is bevezetnek az idegenforgal­mi bevételek növelése érdeké­ben, például a külföldi kiren­deltségeknél magyarországi programot vagjf más szolgál­tatást vásárlók tíz százalékos árengedményt kapnak. denki számára az eszmei, gazdasági, szociális és külpoli­tikai célokat, és a szervezeti kérdésekben nagyobb fegyel­met és éberséget kell tanúsí­tani. Neto beszámolója részlete­sen foglalkozott a munkásosz­tály élcsapata-pártja létreho­zása szükségességének elvi kérdéseivel. Neto hangsúlyoz­ta: az MPLA, amely győze­lemre vitte a nemzeti felsza­badítási harc ügyét és meg­kezdte Angolában a szocia­lizmus építése anyagi alapjai­nak lerakását — betöltötte történelmi hivatását. Hangsúlyozta: az angolai forradalmi folyamat előreha­ladása .diktálja azt, hogy jöj­jön létre egy egységes és tu­dományos ideológiával felvér­tezett párt Angolában. A jövőbeni párt belső éle­tét szabályozó legfontosabb szempontok — hangoztatta — a demokratikus centralizmus, a szabad vifa, ugyanakkor a többségi döntések vállalása. A beszámoló a továbbiak­ban behatóan foglalkozott a népi hatalom helyi szervei, a népi bizottságok és az álla­mi szervek közötti kapcsolat­tal, munkamegosztással. > A beszámoló kiemelte azt a hatalmas katonai es anyagi támogatást, amelyet a Szov­jetunió és Kuba adott a népi köztársaságnak. A többi szo­cialista ország — így Magyar- ország —, a világ demokrati­kus erői és több afrikai or­szág segítségnyújtásáról is megemlékezett Angola külpolitikájának alapelvei és célkitűzései kö­zül kiemelte a szocialista or­szágokkal és az afrikai orszá­gokkal való kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséi, valamint az al nem kötelezettek mozgal­mában való aktív részvételt a közös antiimperialista és gyar­matosítás ellenes célok érde­kében. A beszámoló részletesen tárgyalta a gazdasági helyze­tet is. A kongresszus tegnap zárt ajtók mögött folytatta a mun­káját.

Next

/
Thumbnails
Contents