Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
Ma éjfélkor — kissé lengébb ftltözetben ezt a hölgyet bújtatják el a megyeszékhely egyik parkjának bokrai közé. Aki olvasóink közöl rátalál, két nagy értékű nyeremény között választhat. Tízezer forintos betétkönyvet kap, vagy egyhavi előfizetést a Somogyi Néolapra. A kiegészítő ajándék már személyes jellegű... SZILFESZTERI T|TU|X Közélelreeeptek Az alábbiakban néhány jól bevált receptet ajánlunk olvasóink figyelmébe. Javasoljuk, hogy ha módjuk van rá, soha, semmilyen körülmények között ne használják fed. Még akikor se, ha a hozzávalók teljes készlete szinte díjtalanul rendelkezésükre álL Termelési tanácskozás — (főkönyvelő módra). Használj fel soronként legalább három, de inkább négy számot (A hatást növeli, ha tizedesék is vannak köztük.) Igyekezz az ezekhez szánt ösz- szekötő szavakat kifejezéseket úgy megválogatni, hogy mennél jobban hangozzanak, de értelmüket — néhány szakemberen kívül — még csak ne is sejtsék a hallgatok. Mindezt olvastasd fel a vezetőség legjobban hadaró tagjával. A hatás garantált: a beszámolót vita nélkül tudomásul veszik. Bíráló felszólalás — (indulatos olvasóinknak ajánljuk). Miután amúgy első mérgedben nekiülve kiöntötted jogos kritikai észrevételedet a papírnak, most már higgadtabban védd sorra a következőket: — Hogyan fogadja ezt as érintett vezető? Akiről már úgyis annyi mindent beszélnek, és leket, hogy felszólalásod szolgáltatja a végső okot a leváltáshoz. (Ne felejtsd el: 5 is kivette részét a szocializmus építéséből.) — Mit szól hozzá a beosztottja, aki közvetlenül felelős a mulasztás miatt? A múltkor is meghívott a büfében egy kávéra. — Megfontolandó, hogy közvetlen főnököd nem vadász- társa-e mondjuk a megbírálandó vezető unokatestvérének vagy sógoránák. Az erdőből kivezető utak kifürkészhetet- lenek... — Feleséged főnöke is ugyanannak a testületnek tagja, ahol a felszólalásod el akarod mondani Vajon milyen kapcsolatban lőhetnek ? Miután mindezeket — és sok más szempontot — figyelembe vetted, fogalmazd át a felszólalásodat. De természetesen úgy, hogy mit' se veszítsen kritikai éléből Mondd ki bátran és határozottan: Egyes területeken vannak még hibák, elvtársak! — És ezzel mindenki egyetért. Beszámoló — (gyógyszerész módra). Hozzávalók: néhány, már elég széles körben ismert számadat, kellően elkoptatott kifejezések és ellentétes kötőszavak sokasága. És egy patikamérleg. Serpenyőbe rakjuk „egyfelől” az eredményeket, „másfelől” a hibákat. A kép egész és megnyugtató lesz. Ha ez volt a cél, elértük. T ervkészítés — (célszerűségét a gyakorlat igazolja). Tekintsd alapnak a valós mutatókat, vedd figyelembe gondosan a várható időjárási, külkereskedelmi stb. tényezőket, és alakítsd ki mindezek alapján tervedet. Ha ezzel elkészültél, vonj le az egészből legalább 10 százalékot, és az így kapott adatokat terjeszd föl végleges tervként. A megmaradó résszel okosan gazdálkodj: felét szánd a túlteljesítésre, a másaikat tartalékold valamilyen akcióhoz való csatlakozásra. Az eredmény nem marad el. Lehet, hogy a kitüntetés sem.., Udvariasság Kollégámat nemrég egy lélegzetű elbeszélte közepén gyönyörű lány látogatta meg tartott egy K. u. K. huszár- a szerkesztőségben. Unokahú- kapitányról, aki annak idején ga, vidékről. A szobában hár- orchideákat küldött neki, és man dolgoztunk. O félrevo- párbajozott érte egy ulánus nultan beszélgetett Unokahú- ezredessel, gával, rpajd rövid idő múltán eltávoztak. Kikísérte az állomásra. Másnap udvariatlansággal vádolta egy fiatal kollégánk, •mert nem mutatta be nekünk csodálatos unokahúgát Barátunk lenyelte a bírálatot, majd így szólt: — Igazad van, máskor udvariasabb leszek! Hamarosan ismét látogatója érkezett. Nagynénje, Amália néni, akit hírből valamennyien ismertünk. Kollégánk nemegyszer mondta borzad ózva, hogy pártában maradt nénikéje ama Seherezá- de tehetségével rendelkezik, aki ezeregy éjszakán át mesélt a szultánnak. Rendszerint az Osztrák-Magyar Monarchiában eltelt leánykoráról, hajdani udvarlóiról szóltak vég nélküli történetei. Amália néni rokoni szeretettel ölelte meg barátunkat, aki azonnal odatessékelte az elmerülten dolgozó fiatal kollégához. — Engedd meg... Bemutatom Amália nénit — mondta, majd bocsánatot kért, amiért rövid időre távoznia kell. — Addig beszélgessetek! — szólt kajánul. Mire a fiatalember észbekapott, a nénike egy hosszú A nagy riporf j^olgozatsírás Minden idézet más fiú vagy lány kútfejéből származik; hitelességüket ne vonja kétségbe az olvasó. Dolgozatokban lapozgattunk, s a dolgo- zatsírás mindig gyötrelem, néha mulattató. »István királyt Asztrik apái kente föl a trónra. A király sokat szeretett dolgozni, ezért feleségül vette Gizellát.« »-IV. Béla várromokat épített szerte az országban« — azóta is győzzük megóvni és felújítani őket. Más kérdés, hogy ennek ellenére »Toldi édesanyja szo- morkodva nézett az üres távollétbe■.« És még az sem derítette jókedvre, hogy »Az edények csörömpöltek, és visítottak„ az életüket vesztett jószágok«. »Toldi ekkor bement a nádasba, és megfogadta: ö bizony ki nem jön onnan, amíg azt a bizonyos dölgot el nem végzi.*< A történelem azonban újabb furcsaságokat szült: »Dugovics Titusz az egri vár falának támasztotta a hátsóját, és felmászott rajta.« Így azután nem lehetett véletlen, hogy »Szülimán az egri vár alatt megütötte a gutát«. Merőben más helyzet állt elő Budán, ugyanis "A janicsárok felmentek Budára, elszaponOz tak, és elfoglalták a várat«. A következtetés nyilvánvaló: *őseink nem éltek haláluk napjáig, mert rendszerint el- estek a csatákban.« Más hadvezérünkkel is tör-í tént egynémely furcsaság. »Zrínyi ekkor elveszítette a férfiasságát, és sírva fakadt.« S a nők? »Zrínyi Ilonának bús özvegységében az volt az egyetlen vigasza, hogy két gyermeke született.« Viszont »Amikor György angol király megérkezett a feleségével, hu- szonötöf lőttek!« Petőfi másra ihlette a kis nebulót: »János vitéz utolérte a törököt, aki elrabolta a francia királyleányt; jól le- becstelenítette, majd megszól Iáit a királyleány: látom, hogy kivagy, de azért hozzád megyek feleségül.« Korunkban egészen más jelenségek tapasztalhatók: »Hazánkban már olyan fejlett a téglagyártás, hogy minden fejre esik egy tégla.« De oda se néki. Hiszen »A hazafias népfront szerveinek felhasználásával kell gondoskodni népesedéspolitikai céljaink eléréséről.« fiái leket ezt bírni ?,. . Egv izgatott hang hívta föl az ügyeletes riportert: .— Jöjjön ki, kérem, gyorsan, azonnal — és elsírta magát — Hol és mi történt ? — Tehelejesítettük a váhál- lalásunkat a Kevés Munka Sok Pénz megyei Levegőkerimpex- nél — zokogta a hang. — Fél órán belül ott vagyok — sóhajtott az ügyeletes. Nyuszi Benőné brigádvezető, Egér Jenő, Lajhár Ödön, Ba- ■ rika Natália, Őzike Hilda brit 1 gádtagok és Tigris Gottfrid > művezető fogadták a ripor- ! tért, aki rögtön megkérdezte: — Ugye sokat segített a közösségi szellem? — I gen, a közösség .— kezdte Nyusziné, de Tigris elvtárs közbevágott: — Mint egyszerű brigádtag, azt mondom: ne a vezető nyilatkozzon. Ezzel is eleget tehetünk a demokratizmus követelményszintje betartásénak. A kérdés hely tálló. — És egymás munkáját is segítik, ugye kedves brigádnapló-felelős elvtárs? — Segítjük egy...— húzta be a nyalkát Egér Jenő, mert Tigris Gottfrid megint közbeszólt: — Hadd nyilatkozzam ezúttal, mint közvetlen termelés- irányító. Ezzel is kifejezve, hogy a demokratizmusban, nálunk a centralizmus helyes értelmezése terén magas színtű tudati tényezőkhöz jutottunk el. Jelszavunk: segíts magadon, hogy ne okozz többlet- munkát a közösségnek! — Bizonyára a szocialista címért küzd ez a közösség, Lajhár .kartárs? — Harcolunk a megtisztelő... kezdte álmosan a kövér ember, és átadta a szót Tigris kollégának: — Közösségünk nagy lendülettel küzd. A felsőbb vezetés tröszti szinten célul tűzte, hogy nálunk minden brigád elérje ezt a címet. — A vállalás, ugyebár, terv- teljesítést segítő közösségi felajánlás? — Igen — mondta egyszerre Baiika és őzike kartársnő, a brigád két KISZ-fiataLja. Tigris azonban közbeszólt: — Mint a KISZ-szervezet választott titkára, hadd segítsem ki a két elvtáisnőt: való- bam így van. — És mi volt a vállalás? — hangzott a kérdés, most már egyenesen Tigris elvtánshoz. A többiek kórusban szóltak: Vállaltuk, hogy dolgozunk. A másnapi újság első oldalán a következő címmel jelent meg a tudósítás: Egységben az erő! Beszélgetés egy dolgozó közösséggel. Panaszkodó nép vagyunk. Ha két ember találkozik, máris árad a jaj mindegyikből. 1. — Ide figyeljen, Kovácskám, hát ne üsse meg az embert a guta. Színes minitévét szeretnék venni a kisunokámnak. Hát azt hiszi, hogy van?! — Ez mind semmi. Már a rádió is foglalkozott vele, s még mindig nem lehet venni olyan hűtőszekrényt, amelyiknek balra nyílik az ajtaja... Hát kereskedelem az ilyen? 2. — Ugyan, kedveském, csak nem magának viszi ezt a sok idegcsillapítót. Kár ám rászokni ilyen fiatalon. — A családnak viszem..'. —- Jaj, csak nem halt meg valaki? — Azt éppen nem... A nővéremnek lett volna először programozott szülése. Az egész család pontosan tudta, hogy melyik napon érkezik a pici. Ne itt reménytelen ... mármint Lógós Vince esete. Pedig az érvek és a példák lavinájával bizonygatták a falu vezetői, hogy ez az ember megváltoztathatatlan. Megpróbáltak vele mindent, de hiába. Most meg már nem is kísérleteznek, mert hát itt a nyugdíj. Lógós Vince fölkeltette az érdeklődésemet, mivel hogy nemigen hiszek az emberek megváltoztathatatlanságában. Hiába kerestem. A vezetők rezignáltan legyintettek: — Valahol lóg... TELEFON Hirtelen hírek i— Szélmalmot építenek jövőre Kaposváron. Az új létesítményt a megye építőipari vállalatainak együttműködésével hozzák létre. A lakosság itt nyújthatja be kifogásait az új lakások minőségével kapcsolatban. — Tízezer csibeitatőt készít a fazekas háziipari szövetkezet a megyei bíróság megrendeléséin Az igazságszolgáltatás új technikai eszközét a haragos szomszédok polgári pereinél rendszeresítik. — Készülnek az 1978-as télre az illetékesek. A városgazdálkodási vállalat saját csomagolásban nagy mennyiségű borsót juttat el a városi tanácstagoknak, és kijelölnek egv falat is a főutcában. — Újfajta pultokat rendelt a Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat a lakberendező ktsz-től. A szellemes megoldású pultoknak csak tetejük van. Alóla semmit sem lehet kiszolgálni. — Idomított hódokat telepítenek a Deseda-tóba. Az állatok a mederből kiálló rönkökre tartanból készült járdát szerelnek, ezen bonyolítják le a nehézbúvárök víz alatti futóversenyét. Jóval később azonban ösz- szefutottam vele. Beszéltünk erről, arról, végül nem állhattam meg: — Azt mondják magáról, hogy semmilyen munkát nem szeret. Nem akarom hinni. Csak egy példát mondjon, mi lenne, amit szívesen elvégezne? összehunyorította a szemét, nagyot szívott a cigarettájából: ■— Hát, mondanak rám ezt is, azt is. Az az egy igaz: kapálni világéletemben utáltam! Hanem az aratás! — felcsillant a tekintete. — Az aratás, az igen! Azt hűvös fa alól órákig el tudom nézni... \Nevel a bolt Áramszünet az áruházban. Az eladók, a vásárlók hangulata megdermed. A nagy ijedtségben még senkinek sem jutott eszébe, hogy gyufát gyújtson. Mindenki idegesen topog, ahol áll. A nagy csendben határozott férfi hangja hallatszik. — Asszonyom, nem baj, ha 52 deka az oldalas?! A hentes megmentette a helyzetet. Nevet a bolt, s mindjárt kedélyesen fogja fel mindenki a kényszerű sötétséget. Évekig tartó várakozás után telefont kapott a ház egyik lakója. A feleség elújságolta mindenkinek, hogy készülékük lesz. A férj mérges lett érte, s hogy megelőzze a telefon- özönt, a sok üzenetközvetítést, úgy döntött, hogy a számot titkosítja. Így nem kerül bele a telefonkönyvbe, és csak az hívhatja, akinek megadják a számot. A telefont fölszerelte a posta. A feleség »sürgős-« dologban fel akarta hívni a férjét, de elfelejtette a számot Sebaj, hívta a tudakozót: — Kérem, a szám titkos, nem mondhatjuk meg. — De kérem... — háborodott fel a feleség. — Én a felesége vagyok. — Asszonyom — volt az udvarias válasz —, azt bárki mondhatja... « 7elkészülés a tavaszra — S nem jött? — Jött az, csak éppen két nappal előbb, s nem az ő orvosa volt mellette — gyorsan bekapott egy gyógyszert. — Azóta mindenki vígasztalhatatlan nálunk. Hát ki lehet ezt bírni?! 'Szilveszteri tréfa Hiánycikk Egy fiatül házaspár új kályhát vásárolt. A boltban nem kapott hozzá füstcsövet. »Nem baj — gondolták —, majd veszünk Kaposváron.« Felültek a vonatra, és járták a boltokat. A párbeszéd mindenütt így folyt le: — Füstcsövet keresünk. — Ilyenkor, fűtési idényben? Hónapok óta nem láttunk. A sokadik boltban ismét elhangzott a kérés: — Füstcső kellene. — Hiánycikk az, uram. — És tessék mondani, lóvakaró van? — Hogyne kérem. Mennyit tetszik parancsolni? — Mennyit is? Nem tetszik tudni, hogy mennyiből lehet összerakni egy füstcsövet? Tárgyaláson Véget ért a tárgyalás, a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Az idős vádlott szánta- bánta a bűneit. Az elnök még megkérdezte : — Kíván valamit a bíróságtól? Az öreg arca felderült. — Tisztelt bíróság! Ha lehetne egy kicsit kevesebb börtönt és több közügyektől való eltiltást...
