Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
I Legértékesebb természeti kincsünk Interjú dr. Soós Gábor MÉM államtitkárral Ebben a? évben a földtulajdon, használat, forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábor államtitkárt: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomán? — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hova lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt, kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan es tervszerűen erdőt telepítettünk. Így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Az ipartelepítés, urbanizáció, út- (és vasúthálózat bővítésére, Tízügyi, kommunális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások céljára összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. A nagy arányú csökkenés azonban nesn teljesen indokolt Különösen a felszabadulás utáni első két évtizedben a földfelhasználás terén sokszor pazarlás történt. Igen gyakran az indokoltnál nagyobb földet vettek igénybe, másrészt a mezőgazdasági termeléstől számos esetben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a - legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. A mezőgazdasági földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. — Tudjuk-e külföldi példákhoz hasonlítani a mi helyzetünket, és az összehasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonatkozó összehasonlításra alkalmas teijes körű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hogy valamennyi környező baráti állam szigorú szabályban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos feladatokat Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl. az NDK-ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási öszszeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban is. Például Svédországban a kormány állami terület-felhasználási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. Ebben az egész ország területét leltárba vették és meghatározták a mezőgazdasági termelést szolgáló, ipartelepítéssel nem terhelhető területeket. Kijelölték az ipartelepítésre használható területeken is. — Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági tei- melésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mindmind terüietfelhasználással jár. Példaként említhető a jelenleg folyamatban levő két nagyberuházás: a Bicske térségében létesülő hőerőmű és a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez szükséges föld-igénybevétel. Mindkét nagyberuházás megvalósításához majdnem ezer—ezer hektár földterület szükséges, ennek nagy többsége jó minőségű szántóföld. — Mennyibe kerül mu a kisajátított föld a beruházónak ás es as összeg hogyan aránylik egyéb költségeihes? ' ' — Az új kisajátítási jogsza- j bály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései Mintegy félmillió termelésfejlesztésre Szerződések határidőre Az átszervezett Zöldért vállalatoknak az idén kellett először december 31-ig megkötniük a jövő évre vonatkozó termelési megállapodásaikat. összefügg ez az intézkedés azzal, hogy termelőüzemeink is a korábbiaknál, jóval előbb állítják össze tervüket Köztudomású, hogy ez az év a zöldségtermelésben jelentős fejlődést hozott, de ezzel együtt számos olyan tanulságot is, melyet már most, a holnap termelésének szervezésénél figyelembe kellett | venni. Többek között például azt hogy zöldségtermelésün-1 két, illetve az ellátást nem ! áltálában kell javítani, mivel sem a lakosság, sem a feldolgozó ipar, sem az export igénye nem általában jelentkezik. Ha pedig bizonyos cikkekből a szükségesnél több terem, az végső soron pazarlás. A megyei Zöldért vállalat ezért már a szerződéskötéskor arra törekedett hogy a különböző cikkekből az igényeknek megfelelő meny- nyiséget termeljenek a nagyüzemek és a kisgazdaságok. A zökkenőmentes ellátás előfeltétele a tervszerűség, ehhez a termelési megállapodások nyújtanak biztosítékot Aki termelési megállapodás alapján értékesíti áruit jövőre, az mintegy 15 százalékkal magasabb felvásárlási arat kap, mint ha megállapodáson kívül kínálja fel áru-, ját. Az idejében megkezdett szervező munka szép eredményeket hozott megyénkben. Korai, nyári és őszi szedésü burgonyából kétezer vagon termeltetésére kívánt szerződést kötni a Zöldért. December közepéig mintegy 1800 vagon termelésére kötöttek megállapodást, s ezen belül már biztosított a 120 vagon korai és a 400 vagon nyári burgonya. Az igények ismeretében kétezer vagon zöldség szerződéses termeltetését tűzték célul: december közepéig mintegy 30—40 vagon híján sikerült is megvalósítani ezt. Két fontos zöldségfélénél mutatkozik még lemaradás. Zöldpaprikából az idei felvásárlásnál huszonöt vagonnal többre, 187 vagonra szerettek volna szerződést kötni, s eddig 167 vagonra állapodtak meg. A még folyó tárgyalások alapján számítanak rá, hogy sikerül elérni a teljes mennyiséget. Uborkából az eddigieken felül legalább még húsz-harminc vagonra szeretnének szerződést kötni. Gyümölcsből a tervezett ezer vagon nyolcvannyolc százalékára kötöttek megállapodást összességében a jövő évre tervezett felvásárlás mintegy 97—98 százalékát december végéig szerződéssel biztosították. A növekvő termelési kedv fokozásához a vállalat anyagilag is hozzájárul a következő évre. A kaposmérői Lati nca Tsz-szel már megkötötték a tizenöt évre szóló együttműködést ezenkívül mintegy félmillió forinttal járulnak hozzá a nagyüzemek és ' a kisgazdaságok termelés- fejlesztéséhez. A síkfóliás termelés továbbfejlesztése érdekében például a meglevő egy mellé jövőre további két gépet vásárolnak, és bocsátanak az üzemek rendelkezésére. Az áfész-eken keresztül segítik a kisgazdaságok ellátását szaporítóanyaggal. Ez és a korábban nyújtott támogatások, valamint az idejében és körültekintéssel megkötött termelési szerződések biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy céljainkkal összhangban tovább fejlődjön megyénkben a ■zöldségtermelés. v M Megint elmúlt egy év... ... és Grujber Sándor bácsi, tsz-elnökhelyettes, a bolhási üzemegység vezetője sem lett fiatalabb. Az esztendő utolsó napjainak munkáiról beszélgettünk, és arról: hogyan vette ki részét a falu népe az egész évi tennivalókból. A sort az asszonyokkal kezdte: — Tizenegy hektáron termett dohánya a szövetkezetnek az idén, ebből öt hektár Bolháson volt. Sok munkát adott ez tavasztól, a simítás még januárban is eltart. Nem panaszkodhatunk, meghálálja a törődést, a befektetést, mert szép bevételt ígér. Most úgy becsüljük, hogy ötven százaléka elmegy első, harmincöt másod- és több mint tíz százaléka harmadosztályú áruként. Az asszonyok dolgoztak vele a legtöbbet, ők végzik most a simítást is. Azután itt van a burgonya, ennek a válogatásánál tizennégy nő van. Az ünnepek előtt pénteken még dolgoztak, és hétfőn ismét munkába álltak. Pedig otthon is rájük várt a dolog neheze, készülni kellett a karácsonyra, ellátni a családot, a ház körüli jószágot. Egész évben égett kezükben a munka. Nemcsak a dohány, a burgonya adott elfoglaltságot a közösben, hanem a kertészeti növények ápolása, a termés betakarítása is. Különösen a paradicsom sürgette őket: amikor szedni kéllett, szinte nem volt megállás. Így azután érthető, hogy néhány kivételtől eltekintve minden asszony túlteljesíti a tízórás munkanapok előírt számát. Minden elismerés az asszonyoké — állította Sándor bácsi, de dicsérte a férfiakat is. — A burgonyaválogatásnál nyolc férfi segédkezik. A többség — a gyalogemberek meg a fogatosok— az erdőn dolgozik. A tűzrevalót meg az ipari fát hordják a nyiladékhoz, hogy a gépek könnyebben elszállíthassák. Januárban is nagy munka vár rájuk: akkor viszik ki a tagságnak az erdőterületi járandóságból jutó tűzifát. A kinti foglalatosságokban csak az ünnepek jelentettek szünetet, a jószágot azonban akkor is el kellett látni. A takarmányozás terhe télen nagyobb, mint más évszakokban. Somogyszobon egy gépesített brigád három gyalogemberrel, Boiháson egy lófogat meg egy rakodó végzi ezt a munkát. Az állatgondozásban és a takarmányozásban tizennyolc férfi vesz részt, s náluk az ünnep meg a hétköznap között nincs nagy különbség. Sándor bácsi előhozakodott a fiatalokkal is: — Negyvenketten vannak a szövetkezetben a harminc éven aluliak. Többségük alkalmazott és műszaki területen dolgozik: gépkezelő, szerelő és egyéb szakmával rendelkező fiatalember. Mindössze négyen tagiai a tsz-nek, ők mind bolhásiak. Az én falumban az ifjúság jól érzi magát, és nem sajnálja a fáradságot, a munkát azért, hogy még jobban érezze magát. A somogyszobi tanácsnál hallottam részleteket az összetartó fiatalság kezdeményezéseiről, áldozatvállalásáról. A KISZ-kiubot például teljesen lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítás) kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a földön levő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy áttelepítéssel kapcsolatos költségeket is. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön, térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1- től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I— V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas összegű — a kataszteri tisztajövedelem 4—8 ezerszeres szorzata — külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978- tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlő—gyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás , megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földe) igényeljék. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javulásra? A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére. A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha növekszik a tervszerűség és ésszerűség legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodásban és következetesen alkalmazzuk is e rendelkezéseket. Földeák! Béla ►-Minden etismerés as asszonyoké...« . társadalmi munkában hozták létre, s azóta is program szerint működik. Építőanyagot a községi közös tanácstól meg az erdészettől kaptak, s egy hajdani pincéből így alakulhatott ki a fiatalok otthona. Minthogy élénk sportélet is zajlik Bolháson, a munka folytatódik: most a pince másik szárnyát alakítják át öltözővé. Az épület joggal viselhetné a »fiatalok háza« nevet, hiszen felül a művelődési ház található — benne most átmenetileg az óvoda kapott helyet —, alul a pincében pedig a már említett helyiségek szolgálják az ifjúságot. Grujber Sándor így summázta falujának egy évét. Olyan esztendő elmúltával ütik fel az új naptárt, mely egyéni és közösségi gyarapodást hozott Bolháson. Hernesz Ferenc A rend titkai Irodáját zárva találtam.. Néhány perc múlva a raktárból érkezett, ahol anyagot adott ki az iskola felújításához. Tulajdonképpen ez nem az ő dolga lenne, de munkatársainak száma — tanulmányi meg gyermekgondozási szabadság miatt — alaposan megfogyatkozott. Így az intézmények napi működési feltételeinek biztosításában, a beruházások előkészítésében éppen úgy akad dolga, mint a jövő évi költségvetés összeállításában. Igaz, az utóbbira már csak otthon, esténként jutott idő — mondta — egyáltalán nem panaszként — Bogdán Frigyesné, a Zákányi Községi Közös Tanács gazdálkodási csoportvezetője. Mint ahogy arról is csupán munkakörének illusztrációjaként beszélt, hogvan keresték föl hosszú kilométereket gyalogolva a több helyen működő intézményeiket. Mert csak így, a meglevő eszközök pontos számbavételével lehet szigorú, mégis rugalmas gazdálkodást folytatni. Erre pedig ugyancsak nagy szükség van: a tanácshoz hét község tar- tozik, csaknem hatezer-háromszáz lakossal, jó néhány közintézménnyel. Évi költségvetésük 8 millió 869 ezer forint. Bogdán Frigyesné azonban nemcsak közigazgatási dolgozó, hanem tíz éve tagja a megyei tanácsnak. Testületi és szakmai munkájának elismeréseként nemrég kormánykitüntetésben részesült Közéleti embernek vallja magát — belső szükségből, felelősségérzetből. S hogy nemrég veszítette el férjét, a közéletben is társát, kétszeres erővel szeretne dolgozni. — Tanácstagi beszámolójában hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy nemcsak a könyvelésben legyen rend, hanem a működési területén is harmónia, békesség, jó közérzet uralkodjon. — Igen, nekünk tanácsi dolgozóknak a lakosság minden rezdülésére oda kell figyelnünk. Így például arra is, hogy a tavasz közeledtével türelmetlenebbek az emberek. Hiányzik számukra a mozgás, mennének ki a földekre, a kertekbe. Ilyen tájt többet foglalkoznak közös gondjainkkal, és eközben hajlamosak eltúlozni fogyatékosságainkat. Nekünk minden lehetőséget, fórumot, egyéni találkozást meg kell ragadnunk a politizálásra ! Én akkor vagyok nyugodt, ha az emberek alapvetően elégedettek dolgainkkal. Mert panaszok, sérelmek természetesen nálunk is akadnak. Amit lehet, helyben elintézünk. Van, amit tovább kell terjesztenünk. Sorsát kétszeres figyelemmel kísérem, utánajárok, mindent elkövetek a megnyugtató elintézésért — Munkája pénzügyi jellegű. Mint megyei tanácstagnak azonban más kérdésekkel, egyéb területek, ágazatok fejlesztésével, gondjával is foglalkoznia kell. Milyen lehetősége van a tájékozódásra, hogyan tud alapot szerezni a »beleszólásra«? — A gazdálkodás irányítása során kötelezően megismerkedem minden ágazat sajátos szakmai gondjaival is: a. művelődésével, az oktatásügyével csakúgy, mint a szociálpolitikai kérdésekkel vagy az orvosi munka körülményeivel. És ha olyan téma akad, amelyik merőben új a számomra — mint például a szentmihályhegyi műemléktemplom megóvása volt —, eligazítást és megfelelő szakmai segítséget kapok a megyei tanács illetékeseitől. A legfontosabb alap azonban a jó kapcsolat a lakossággal, a választók bizalma. A környéken igen sok a vasutascsalád, és férjem révén — aki Gyékényesen volt állomásfőnök — megismerhettem sajátos gon- dolgodásukat, tájékozottságukat, gondjaikat. Szókimondásuk, őszinteségük megkapó. Nem túlzás: körzetünkben elsősorban ők képviselik a munkásosztályt. A sokoldalú kapcsolat sűrítve nyilvánul meg a községi tanácsüléseken. Ezeken a fórumokon ugyanis nagy aktivitással vesz részt a nyolcvanegy tag többsége, és így nemcsak a téma kancsán, hanem az interpellációk során is sok ismerethez jutok. Megemlítem még, hogy tagja vagyok a megyei tanács jogi és igazgatási bizottságának. Az itteni munkám szélesíti látókörömet, gazdagítja tapasztalataimat. — Talán kényes a kérdés! hogyan fér meg tevékenységében a tanácsi alkalmazott és a megyei tanácstag? Arra gondolok: esetenként kenyéradó gazdájának, « megyei tanácsnak egyik vagy másik osztályát is érinti felszólalása. — Én még a felszabadulás előtt is dolgoztam a közigazgatásban, falusi jegyzőségen. Ott ismerkedtem meg az egész akkori közéletet átható elvtelen alkalmazkodással, alakoskodással. Ma erre sehol sincs szükség. A testületi tevékenységet meg különösen jellemeznie kell az őszinteségnek. És én ezt a gyakorlatot követem a munkámban is. Hiszen gyakran kell nemet mondanom kérdésekre, megmagyarázni, hogy miért jogtalan, sőt esetenként erkölcstelen, mert mögötte például ügyeskedési szándék húzódik meg. Persze, az óvatoskodás, mint magatartásfor-' ma, nem veszett ki közéletünkből. Talán emiatt értek csipkelődő megjegyzések —* természetesen nem vezetőim részéről —, amikor például a májusi tanácsülésen szóvá I tettem egynémely jogszabály i fonákságát, végrehajtásának j ellentmondásait, illetve a gépi könyvelés távolról történő kiszolgálásának nehézségeit. Ezt nemcsak saját tapasztalatunk, hanem jó néhány, hasonló körülmények között dolgozó községi tanács véleménye alapján összegeztem. És egyáltalán nem valamelyik osztályt marasztaltam el, hanem egy alapjában korszerű rendszer ellentmondásait tettem szóvá, a segítés szándékával. A fontos azonban, hogy a felszólalásnak »következménye« lett. Azóta a megyei tanács vizsgálja a javaslatomat, illetve földrajzi helyzetünkre való tekintettel juttatott számunkra egy könyvelőgépet. — Végül: hogyan, miben látja a községi tanácsok megerősítésének útját? — Bőrünkön érezzük: a fiatalok igen nehezen kötődnek a tanácsi munkához. Ennek megváltoztatásához — egyebek között — tovább kell egyszerűsíteni a jogszabályokat, kiiktatni a bürokratikus vonásokat, egyszerűsíteni az ügyintézés módját. Hogy közvetlenül érezzük a pályakezdők is: el tudják látni feladatukat, képesek szakszerű választ adni a hozzájuk fordulóknak. Ez sikerélményt ad számukra, segíti megszerettetni e munkát. Persze, ebben nekünk, gyakorlott ianácsi dolgozóiknak is nagy szerepük van; igen, föl kell tárni az igazgatási munka kívülről száraznak látszó, megismerve és gyakorolva viszont változatosságot, szépséget, alkotási lehetőséget is nyújtó, jó értelemben vett szolgálat jellegét Paál László Somogyi Néplap
