Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

\ Termelésfejlesztés és érdekképviselet Próbaüzem az új gyárban Tíz évvel ezelőtt alakultak meg hazánkban a termelőszö­vetkezetek. területi szövetségei azzal a céllal, hogy ellássák a mezőgazdasági szövetkeze­tek érdekképviseletét, segít­sék a szövetkezetpolitikai cé­lok elérését, a szövetkezeti demokrácia szélesítését és a nagyüzemi gazdaságok terme­lésfejlesztését. A megyei tsz- szövetség ez utóbbi tevékeny­ségéről beszélgettünk Pfeiffer Elemérrel, a szövetség titkár­helyettesével. \ — A termelésfejlesztés ugyan közvetett, de talán a legalapvetőbb érdekképvise­leti tevékenység. Milyen el­vek alapján szervezte ezt a munkát a szövetség? — A megye korábbi három érdekképviseleti szervének egyesülését követően“ külön termelésfejlesztési csoport alakult — mondta Pfeiffer Elemér. — Legfontosabb fel­adatunk elősegíteni, hogy tel­jesüljenek a megye termelő- szövetkezeteinek ötödik öt­éves tervi céljait. Az egész ter­melésfejlesztési tevékenysé­günket ennek rendeltük alá. Két módszert követünk. Fel­dolgozzuk a termelésfejlesz­téssel kapcsolatos témákat, különböző testületi ülések — elnökség, küldöttközgyűlés, vagy bizottság — elé visszük, majd a téma javaslatként, ajánlásként kerül a szövetke­zetekhez. A kongresszus óta ezeket az ajánlásokat kötelesek a tsz-ek valamilyen fórumon megvi­tatni. A másik módszer az, hogy egyes termelésfejlesztési feladatok végrehajtását a helyszínen segítjük. 1976-ban és 1977-ben pél­dául folyamatosan vizsgáltuk és feldolgoztuk a rendszer- szerű termelés tapasztalatait. Elemeztük, hogy a szövetke­zetek miként felelnek meg a' követelményeknek, a kapott szolgáltatások mennyire haté­konyak. Testületi ülésen vi­tattuk meg ezt a témát, és I határoztuk meg — elsősorban a szövetkezetek számára — a feladatokat. Megítélésem sze­rint ez a munka közrejátszott abban, hogy ma a szövetke­zeti szántóterületnek csaknem j a felén rendszertermelés fo­lyik, és az elemzések hozzájá­rultak egyes rendszerek tér­hódításához. A rendszergaz­dákkal, az alközpontok veze­tőivel felkeressük a gazdasá­gokat. megbeszéljük az eset­leges vitás témákat, megegye­zünk az eredményesebb munkavégzés feltételeiben. — A korábbi, de főként az ez évi termelési eredmé­nyek alapján nagyon sok fó­rumon elhangzott, hogy a termelésfejlesztés egyik lé­nyeges tartaléka az üzemek közötti nagy differenciáltság mérséklése. — A termelésfej iesztéssel kapcsolatos munkánkban mi is elsődlegesnek tekintjük a termelési színvonalban mu­tatkozó szélső értékek közelí­tését. Ennek érdekében a rendszerekkel közösen is, kü­lön is tapasztalatcseréket ren­dezünk a korszerű fajták ter­jesztése végett. Ennek a te­vékenységünknek része van abban, hogy az őszi búzave­téseknél eddig nem tapasztalt arányú vetőmagfe'újítást haj­tottak végre a tsz-ek. Most dolgozzuk fel az egész megyé­re szólóan a búzatermelés ta­pasztalatait, méghozzá úgy, hogy az elövetemény. a fajta, a vetésidő, a műtrágyahasz­nálat és a termésátlag össze­függéseit elemezzük. Ezek ala­pos tanulmányozása sok hibát felszínre hoz, okulásul szol­gál. — Különböző témákban már több ilyenfajta elemzést készített a szövetség. Mi a tapasztalatuk, valóban tanul­mányozzák és hasznosítják ezeket a szövetkezetek? — Túlzás lenne azt monda­ni, hogy a megye nyolcvankét szövetkezete egyformán hasz­nosítja az elemzéseket. De az a tény, hogy az üzemek több­sége igényli őket. Sőt ma már akad egy-két olyan gazdaság is, amely saját maga feltárja ezeket a fontos összefüggése­ket. Sajnos, a- mindennapi le­terheltség miatt csak kevés Január elsejétől Új szabályok a munkásszállásokra A -munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MüM számú rendelet« értelmében 1978. ja­nuár 1-től megváltozott sza­bályok vonatkoznak a mun­kásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint Az előző években a SZOT és a Minisz­tertanács foglalkozott a mun­kásszállásokon. élők helyzete­vet Megállapították, hogy je­lentős mértékben fejlődött 15 év alatt 24 százalékról 65 szá­zalékra emelkedett a legjobb körülmények között lakók szá­ma, akik az első három ka­tegóriába sorolt szállásokon élnek. Ennek ellenére még ma sem kielégítő a helyzet, mert minden harmadik szállólakó­nak naponta gondot okoz a tisztálkodás, étkezés, a kultú- rálódásról és a sportolásról nem is szólva. Az új szabályok gyorsabb ütemű fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat, szö­vetkezeteket és intézménye­ket Négy kategória A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, a jö­vő évtől a jelenlegi hat he­lyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szo­bák sorolhatók, amelyekben az építéf i-műszaki norma szerint legföljebb három személy fér el, és a lakószobák előterében meleg vizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy sze­mélyre szóló lakószobák tar­toznak, előterükben meleg vi­zes zuhanyozóval és mosdó­val. Ide tartoznak azok a négyágyas lakószobák is, ame­lyekben csak meleg vizes mos­dó van. Ebben az esetben szintenként közös használatú meleg vizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik ka­tegória szerint öt dolgozó he­lyezhető el az előterükben meleg vizes zuhanyozóval és mosdóval fölszerelt lakószo­bákban. Ha a szobában meleg vagy hideg vizes mosdó van, akkor feltétel a szintenkénti közös használatú meleg vizes zuhanyozó. A negyedik kate­góriába tartoznak a hat—nyolc személyes lakószobák, előte­rükben meleg vizes zuhanyo­zóval és mosdóval, illetve azok, amelyekben meleg vizes mos­dó, vagy a lakószobákban hi­deg vizes mosdó van. Hason­lóan a többi esetekhez, itt is szintenkénti közös használatú meleg vizes zuhanyozót kell biztosítani. Új fizetési rendszer Az állandó munkásszállásért fizetendő havi térítési díjak:* az első kategóriában 160—220 forint, az építőiparban 135— 190 forint, a másodikban 120— 160 forint, az építőiparban 105 —135 forint, á harmadikban 85—120 forint, az építőiparban 75—105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint. Az összeg magában foglalja a világítás, a fűtés, a takarí­tás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorolható állandó szállásokon élőktőL Azokat a munkásszállásokat, melyek a negyedik kategóriá­ba sem sorolhatók be, illető­leg az ideiglenes munkásszál­lás feltételeinek sem felelnek meg, átalakítással korszerűsí­teni kell, vagy 1980. január 1- lg meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dol­gozók, akik az első, második harmadik kategóriába sorolt munkásszállásokon laknak, a térítési díjak megállapításakor (ide értve az alsó határnak megfelelő összegben megálla­pított díjakat is) 15 százalékos kedvezményt kaphatnak. Az állandó szállások jobb kihasználásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, *‘hogy más vállalat dolgozóit is fogadja ideiglenes vagy végleges jel­leggel. Kivételesen házaspárok is A rendelet kivételesen lehe­tőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindket­ten ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. (Gyerekkel vi­szont továbbra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkavi­szony megszűnésekor a szál- J lást el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munka- viszony megszűnése nélkül is megvonhatja, illetve eltávolít­hatja a dolgozót, ha az a szál­lás rendjét, fegyelmét, a szo­cialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, illetve a szállás fegyelmi bi­zottsága véleményének figye- lembevételével történhet meg. | szövetkezeti szakember képes erre, ezért kötelességünk ne­künk ilyen jellegű támogatást adni az üzemeknek. — Amiről eddig szó volt, az tulajdonképpen csak kis töredéke a szövetség terme lésfejlesztést segítő tévé kenységének. Milyen főbb területeken, témákban igye keztek hozzájárulni a szö­vetkezetek feladatainak jó elvégzéséhez? — Mivel valóban hosszú a sor, csak a legjelentősebbek felsorolására szorítkozom. Feldolgoztuk, bizottsági ülé­sen megvitattuk a talajerő­gazdálkodás tapasztalatait, feladatait, összefüggésben az 1978-tól életbe lépő egységes tápanyagvizsgálati rendszer­rel. Közreműködtünk a sző­lő- és gyümölcstermelő társu­lás megszervezésében, az er­dőgazdálkodási társulások ki­alakításában. Kiemelt mun­kánk volt a gépesítés helyze­tének, a műszaki eszközök ki­használásának elemzése. A sertéstenyésztésben a Ka- hybbal, az ISV-vel közösen elsősorban a rekonstrukciókat szorgalmazzuk, öt-hat gazda­ságban meg is indult a mun­ka. A húskombináttal dolgoz­tuk ki a juhtenyésztés fej­lesztését szolgáló együttmű­ködési javaslatot. — A legutóbbi tisztújító küldöttközgyűlés határozat­ban mondta ki, hogy a szö­vetség fokozza a kezdemé­nyezőkészséget. Mit jelent ez a termelésfejlesztésben? — Első feladataink közé tartozik az üzemek közti ter­melés színvonalbeli különbsé­gének csökkentése. Feltárjuk és feldolgozzuk az eltérések okait, valamint a nagy dif­ferenciáltság megszüntetésé­nek lehetőségét is. Mivel a gépesítésnél hasonló nagy tartalékok vannak, 1978-ban a növénytermelésen kívül az állattenyésztés, a rakodás, a szállítás gépesítését, az egész energiagazdálkodást elemez­zük. Rávilágítunk a műszaki helyzet »gyenge pontjaira« népszerűsítjük, elterjesztjük a jó módszereket. Segítjük a melléktermékek jobb haszno­sítását, és értékeljük az együttműködések tapasztala­tait. Számunkra ezek a leg­főbb feladatok. — A szövetség « maga eszközeivel hozzájárult me­gyénk szövetkezeti mozgal­mának fejlődéséhez. Gazda­ságaink miként fogadják ezt a tevékenységet?' — Nem kívánok sorrendet felállítani a szövetségi mun­kában, de azt tartom, hogy a gazdasági érdekképviselet, az­az a termelés fejlesztésének a segítése döntő fontosságú. Termelőszövetkezeteink igénylik és elfogadják ezt a munkánkat. V. M. Munkaerő-gazdálkodás a tsz-ekben Ülésezett a megyei NEB A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülésén annak az összefoglaló­nak a megállapításait vitat­ták meg, melynek készítői azt vizsgálták: milyen megyénk termelőszövetkezeteiben a munkaerő-helyzet, összhang­ban áll-e a mezőgazdasági üzemek munkaerő-gazdálko­dása, szakmunkásképzése, to­vábbképzése a korszerű tech­nika, valamint az üzem- és munkaszervezés lehetőségei­nek kihasználásával, a mező- gazdasági termelés előtt álló követelményekkel. Tizenkét tsz-ben, három szakmunkás- képző intézetben és több me­gyei szervezetnél végeztek vizsgálatot. Megyénk termelőszövetke­zeteiben összességében véve nincs munkaerőhiány, 1 ám egyes területeken — például az állattenyésztési telepeken, a szárítóüzemekben — kevés a létszám. Alacsony a szak­munkások aránya. A munka­csúcsok idején kevés az em­ber, a téli holt időszakban vi­szont a meglevőket sem tud­ják foglalkoztatni. Néhány érdekes számadat: évente átlagosan mintegy 1600-zal csökken a megyénk tsz-eiben dolgozók száma. Je­lenleg 62 ezer a tsz-tag, több mint a fele azonban nyugdí­jas, illetve járadékos. A jö­vőben üzemenként várhatóan évi 30—40 főnyi csökkenés­sel számolnak. A mezőgazdasági üzemek­ben a szakképzett munkaerő nagyobb része a kisegítő ága­zatokban dolgozik, legkeve­sebb a szakmunkás a növény- termesztésben. Ennek egyik oka, hogy 1976—77-ben a szakmunkások 63 ■ százaléka eltávozott az üzemekből. Eh­hez tegyük hozzá, hogy a fog­lalkoztatottaknak mindössze 2 százaléka vett részt tovább­képzésen az elmúlt három év alatt. A szakmunkásképzés­ben sok esetben indokolatla­nul hosszú a tanulmányi idő. túl sok az általános, és ke­vés a speciális képzés. Az oktatással, a továbbkép­zéssel szinte^ minden szerv foglalkozik, ebből pedig az következik, hogy ennek a te­rületnek nincs igazi gazdája. Vajon miért távoznak a fia­tal szakemberek a tsz-ekbő1? Elsősorban a helytelen jöve­delemarányok miatt. Egy jól képzett fiatal szakember alig néhány esetben keres annyit, t mint egy képzetlen, de idős I tsz-dolgozó. Nincs súlya a ké­pesítésnek, hiányzik az anya­gi, sokszor pedig még az er­kölcsi megbecsülés is. Ez el­kedvetleníti a fiatalokat, és inkább más területen keres­nek munkát. A munkaerőlétszám csökke­nése kihat a beruházásokra is. Egy ember munkaerejének a pótlásához több mint 100 ezer forint é-tékű beruhá­zásra van szükség, s ez azt je­lenti. -hogy a beruházásokra fordított összeg egy része tu­lajdonképpen munkaerőpót­lás, és nem jelent különö­sebb előrelépést. Várható-e változás a mun­kaerő-gazdálkodásban? Mi­nisztertanácsi határozat írja elő, hogy az üzemekben létre kell hozni munka- és bér­ügyekkel foglalkozó csoportot A tanulmányi felelősöket ki­nevezték. most már csak arra van szükség, hogy a meglevő formák tartalmat kapjanak. E téma megvitatása után a Nagyatádi Járási-Városi NEB munkájáról szóló beszámolót hallgatták meg az ülés rész­vevői, végül a járási NEB-ek jövő évi vizsgálati munka­tervjavaslatát hagyták jóvá. D. T. m A jövő évben tizenhétmillió tégla kerül ki a gyárból. (Gyertyás László képriportja) Nyolcvanhatmillió forintos költséggel készült el Barcson a mészhomoktégla-gyár. Jelenleg a próbaüzem folyik. A nyers mészhomoktéglát autoklávokban gőzölik. Automata téglaprés végzi a nehéz munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents