Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
\ Termelésfejlesztés és érdekképviselet Próbaüzem az új gyárban Tíz évvel ezelőtt alakultak meg hazánkban a termelőszövetkezetek. területi szövetségei azzal a céllal, hogy ellássák a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseletét, segítsék a szövetkezetpolitikai célok elérését, a szövetkezeti demokrácia szélesítését és a nagyüzemi gazdaságok termelésfejlesztését. A megyei tsz- szövetség ez utóbbi tevékenységéről beszélgettünk Pfeiffer Elemérrel, a szövetség titkárhelyettesével. \ — A termelésfejlesztés ugyan közvetett, de talán a legalapvetőbb érdekképviseleti tevékenység. Milyen elvek alapján szervezte ezt a munkát a szövetség? — A megye korábbi három érdekképviseleti szervének egyesülését követően“ külön termelésfejlesztési csoport alakult — mondta Pfeiffer Elemér. — Legfontosabb feladatunk elősegíteni, hogy teljesüljenek a megye termelő- szövetkezeteinek ötödik ötéves tervi céljait. Az egész termelésfejlesztési tevékenységünket ennek rendeltük alá. Két módszert követünk. Feldolgozzuk a termelésfejlesztéssel kapcsolatos témákat, különböző testületi ülések — elnökség, küldöttközgyűlés, vagy bizottság — elé visszük, majd a téma javaslatként, ajánlásként kerül a szövetkezetekhez. A kongresszus óta ezeket az ajánlásokat kötelesek a tsz-ek valamilyen fórumon megvitatni. A másik módszer az, hogy egyes termelésfejlesztési feladatok végrehajtását a helyszínen segítjük. 1976-ban és 1977-ben például folyamatosan vizsgáltuk és feldolgoztuk a rendszer- szerű termelés tapasztalatait. Elemeztük, hogy a szövetkezetek miként felelnek meg a' követelményeknek, a kapott szolgáltatások mennyire hatékonyak. Testületi ülésen vitattuk meg ezt a témát, és I határoztuk meg — elsősorban a szövetkezetek számára — a feladatokat. Megítélésem szerint ez a munka közrejátszott abban, hogy ma a szövetkezeti szántóterületnek csaknem j a felén rendszertermelés folyik, és az elemzések hozzájárultak egyes rendszerek térhódításához. A rendszergazdákkal, az alközpontok vezetőivel felkeressük a gazdaságokat. megbeszéljük az esetleges vitás témákat, megegyezünk az eredményesebb munkavégzés feltételeiben. — A korábbi, de főként az ez évi termelési eredmények alapján nagyon sok fórumon elhangzott, hogy a termelésfejlesztés egyik lényeges tartaléka az üzemek közötti nagy differenciáltság mérséklése. — A termelésfej iesztéssel kapcsolatos munkánkban mi is elsődlegesnek tekintjük a termelési színvonalban mutatkozó szélső értékek közelítését. Ennek érdekében a rendszerekkel közösen is, külön is tapasztalatcseréket rendezünk a korszerű fajták terjesztése végett. Ennek a tevékenységünknek része van abban, hogy az őszi búzavetéseknél eddig nem tapasztalt arányú vetőmagfe'újítást hajtottak végre a tsz-ek. Most dolgozzuk fel az egész megyére szólóan a búzatermelés tapasztalatait, méghozzá úgy, hogy az elövetemény. a fajta, a vetésidő, a műtrágyahasználat és a termésátlag összefüggéseit elemezzük. Ezek alapos tanulmányozása sok hibát felszínre hoz, okulásul szolgál. — Különböző témákban már több ilyenfajta elemzést készített a szövetség. Mi a tapasztalatuk, valóban tanulmányozzák és hasznosítják ezeket a szövetkezetek? — Túlzás lenne azt mondani, hogy a megye nyolcvankét szövetkezete egyformán hasznosítja az elemzéseket. De az a tény, hogy az üzemek többsége igényli őket. Sőt ma már akad egy-két olyan gazdaság is, amely saját maga feltárja ezeket a fontos összefüggéseket. Sajnos, a- mindennapi leterheltség miatt csak kevés Január elsejétől Új szabályok a munkásszállásokra A -munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MüM számú rendelet« értelmében 1978. január 1-től megváltozott szabályok vonatkoznak a munkásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint Az előző években a SZOT és a Minisztertanács foglalkozott a munkásszállásokon. élők helyzetevet Megállapították, hogy jelentős mértékben fejlődött 15 év alatt 24 százalékról 65 százalékra emelkedett a legjobb körülmények között lakók száma, akik az első három kategóriába sorolt szállásokon élnek. Ennek ellenére még ma sem kielégítő a helyzet, mert minden harmadik szállólakónak naponta gondot okoz a tisztálkodás, étkezés, a kultú- rálódásról és a sportolásról nem is szólva. Az új szabályok gyorsabb ütemű fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket Négy kategória A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, a jövő évtől a jelenlegi hat helyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyekben az építéf i-műszaki norma szerint legföljebb három személy fér el, és a lakószobák előterében meleg vizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben meleg vizes zuhanyozóval és mosdóval. Ide tartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak meleg vizes mosdó van. Ebben az esetben szintenként közös használatú meleg vizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dolgozó helyezhető el az előterükben meleg vizes zuhanyozóval és mosdóval fölszerelt lakószobákban. Ha a szobában meleg vagy hideg vizes mosdó van, akkor feltétel a szintenkénti közös használatú meleg vizes zuhanyozó. A negyedik kategóriába tartoznak a hat—nyolc személyes lakószobák, előterükben meleg vizes zuhanyozóval és mosdóval, illetve azok, amelyekben meleg vizes mosdó, vagy a lakószobákban hideg vizes mosdó van. Hasonlóan a többi esetekhez, itt is szintenkénti közös használatú meleg vizes zuhanyozót kell biztosítani. Új fizetési rendszer Az állandó munkásszállásért fizetendő havi térítési díjak:* az első kategóriában 160—220 forint, az építőiparban 135— 190 forint, a másodikban 120— 160 forint, az építőiparban 105 —135 forint, á harmadikban 85—120 forint, az építőiparban 75—105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint. Az összeg magában foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorolható állandó szállásokon élőktőL Azokat a munkásszállásokat, melyek a negyedik kategóriába sem sorolhatók be, illetőleg az ideiglenes munkásszállás feltételeinek sem felelnek meg, átalakítással korszerűsíteni kell, vagy 1980. január 1- lg meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dolgozók, akik az első, második harmadik kategóriába sorolt munkásszállásokon laknak, a térítési díjak megállapításakor (ide értve az alsó határnak megfelelő összegben megállapított díjakat is) 15 százalékos kedvezményt kaphatnak. Az állandó szállások jobb kihasználásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, *‘hogy más vállalat dolgozóit is fogadja ideiglenes vagy végleges jelleggel. Kivételesen házaspárok is A rendelet kivételesen lehetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. (Gyerekkel viszont továbbra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkaviszony megszűnésekor a szál- J lást el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munka- viszony megszűnése nélkül is megvonhatja, illetve eltávolíthatja a dolgozót, ha az a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, illetve a szállás fegyelmi bizottsága véleményének figye- lembevételével történhet meg. | szövetkezeti szakember képes erre, ezért kötelességünk nekünk ilyen jellegű támogatást adni az üzemeknek. — Amiről eddig szó volt, az tulajdonképpen csak kis töredéke a szövetség terme lésfejlesztést segítő tévé kenységének. Milyen főbb területeken, témákban igye keztek hozzájárulni a szövetkezetek feladatainak jó elvégzéséhez? — Mivel valóban hosszú a sor, csak a legjelentősebbek felsorolására szorítkozom. Feldolgoztuk, bizottsági ülésen megvitattuk a talajerőgazdálkodás tapasztalatait, feladatait, összefüggésben az 1978-tól életbe lépő egységes tápanyagvizsgálati rendszerrel. Közreműködtünk a szőlő- és gyümölcstermelő társulás megszervezésében, az erdőgazdálkodási társulások kialakításában. Kiemelt munkánk volt a gépesítés helyzetének, a műszaki eszközök kihasználásának elemzése. A sertéstenyésztésben a Ka- hybbal, az ISV-vel közösen elsősorban a rekonstrukciókat szorgalmazzuk, öt-hat gazdaságban meg is indult a munka. A húskombináttal dolgoztuk ki a juhtenyésztés fejlesztését szolgáló együttműködési javaslatot. — A legutóbbi tisztújító küldöttközgyűlés határozatban mondta ki, hogy a szövetség fokozza a kezdeményezőkészséget. Mit jelent ez a termelésfejlesztésben? — Első feladataink közé tartozik az üzemek közti termelés színvonalbeli különbségének csökkentése. Feltárjuk és feldolgozzuk az eltérések okait, valamint a nagy differenciáltság megszüntetésének lehetőségét is. Mivel a gépesítésnél hasonló nagy tartalékok vannak, 1978-ban a növénytermelésen kívül az állattenyésztés, a rakodás, a szállítás gépesítését, az egész energiagazdálkodást elemezzük. Rávilágítunk a műszaki helyzet »gyenge pontjaira« népszerűsítjük, elterjesztjük a jó módszereket. Segítjük a melléktermékek jobb hasznosítását, és értékeljük az együttműködések tapasztalatait. Számunkra ezek a legfőbb feladatok. — A szövetség « maga eszközeivel hozzájárult megyénk szövetkezeti mozgalmának fejlődéséhez. Gazdaságaink miként fogadják ezt a tevékenységet?' — Nem kívánok sorrendet felállítani a szövetségi munkában, de azt tartom, hogy a gazdasági érdekképviselet, azaz a termelés fejlesztésének a segítése döntő fontosságú. Termelőszövetkezeteink igénylik és elfogadják ezt a munkánkat. V. M. Munkaerő-gazdálkodás a tsz-ekben Ülésezett a megyei NEB A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén annak az összefoglalónak a megállapításait vitatták meg, melynek készítői azt vizsgálták: milyen megyénk termelőszövetkezeteiben a munkaerő-helyzet, összhangban áll-e a mezőgazdasági üzemek munkaerő-gazdálkodása, szakmunkásképzése, továbbképzése a korszerű technika, valamint az üzem- és munkaszervezés lehetőségeinek kihasználásával, a mező- gazdasági termelés előtt álló követelményekkel. Tizenkét tsz-ben, három szakmunkás- képző intézetben és több megyei szervezetnél végeztek vizsgálatot. Megyénk termelőszövetkezeteiben összességében véve nincs munkaerőhiány, 1 ám egyes területeken — például az állattenyésztési telepeken, a szárítóüzemekben — kevés a létszám. Alacsony a szakmunkások aránya. A munkacsúcsok idején kevés az ember, a téli holt időszakban viszont a meglevőket sem tudják foglalkoztatni. Néhány érdekes számadat: évente átlagosan mintegy 1600-zal csökken a megyénk tsz-eiben dolgozók száma. Jelenleg 62 ezer a tsz-tag, több mint a fele azonban nyugdíjas, illetve járadékos. A jövőben üzemenként várhatóan évi 30—40 főnyi csökkenéssel számolnak. A mezőgazdasági üzemekben a szakképzett munkaerő nagyobb része a kisegítő ágazatokban dolgozik, legkevesebb a szakmunkás a növény- termesztésben. Ennek egyik oka, hogy 1976—77-ben a szakmunkások 63 ■ százaléka eltávozott az üzemekből. Ehhez tegyük hozzá, hogy a foglalkoztatottaknak mindössze 2 százaléka vett részt továbbképzésen az elmúlt három év alatt. A szakmunkásképzésben sok esetben indokolatlanul hosszú a tanulmányi idő. túl sok az általános, és kevés a speciális képzés. Az oktatással, a továbbképzéssel szinte^ minden szerv foglalkozik, ebből pedig az következik, hogy ennek a területnek nincs igazi gazdája. Vajon miért távoznak a fiatal szakemberek a tsz-ekbő1? Elsősorban a helytelen jövedelemarányok miatt. Egy jól képzett fiatal szakember alig néhány esetben keres annyit, t mint egy képzetlen, de idős I tsz-dolgozó. Nincs súlya a képesítésnek, hiányzik az anyagi, sokszor pedig még az erkölcsi megbecsülés is. Ez elkedvetleníti a fiatalokat, és inkább más területen keresnek munkát. A munkaerőlétszám csökkenése kihat a beruházásokra is. Egy ember munkaerejének a pótlásához több mint 100 ezer forint é-tékű beruházásra van szükség, s ez azt jelenti. -hogy a beruházásokra fordított összeg egy része tulajdonképpen munkaerőpótlás, és nem jelent különösebb előrelépést. Várható-e változás a munkaerő-gazdálkodásban? Minisztertanácsi határozat írja elő, hogy az üzemekben létre kell hozni munka- és bérügyekkel foglalkozó csoportot A tanulmányi felelősöket kinevezték. most már csak arra van szükség, hogy a meglevő formák tartalmat kapjanak. E téma megvitatása után a Nagyatádi Járási-Városi NEB munkájáról szóló beszámolót hallgatták meg az ülés részvevői, végül a járási NEB-ek jövő évi vizsgálati munkatervjavaslatát hagyták jóvá. D. T. m A jövő évben tizenhétmillió tégla kerül ki a gyárból. (Gyertyás László képriportja) Nyolcvanhatmillió forintos költséggel készült el Barcson a mészhomoktégla-gyár. Jelenleg a próbaüzem folyik. A nyers mészhomoktéglát autoklávokban gőzölik. Automata téglaprés végzi a nehéz munkát.
