Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
Orosz télben, meleg szívvel Nap sétái a tó jegén... Megyénk törvényességi helyseiéről Az első nap reggelén kisétáltunk a Volga-partra. A befagyott folyó mentén odaértünk a havas Puskin-emlék- műhöz. Alekszandr Szergeje- vics így állhatott hajdanán ugyanitt egy téli reggelen, s magában a hóról, á természetről fogalmazott új költeményeket. Akkor nem jutott eszünkbe pontosan egy sem, itthon azonban levettük a polcról a kötetét, s elolvasva a Téli reggelt Lányi Sarolta fordításában, ezt a versszakot képzeltük el az orosz tél hangulatának legjobb illusztrációjának: »-Ma kéklőn domborul a mennybolt, / A hó leplén nincs csöppnyi szennyfolt, / Szűzen fehérük rajt’ a fény; / csak távol erdők barna fátyla / Sö- tétük s zöld fényük sudár ja, / S a nap sétál a tó jegén«. Orosz téL Fogalom, mely számunkra valósággá vált. Reggel nyolckor még alig dereng. A Volga felől szél csör- dít végig rajtunk ostorként. Iskolásgyerekek — bebugyolálva meleg holmikba — sietnek. Nem fáznak, kezük kesztyű nélkül sem piros a fagytól. Mi didergünk. Szombat— vasárnap alig oszlik szét az éjszakai sötétség, az emberek elindulnak... Mindenki síléccel, öregek is. Este — ott ez természetes — az idősebbek is autóstoppal érkeznek haza. Olykor tizenöthúsz kilométer távolságból. Ez a hosszú öregség titka? A horgászok állják a fagy csípéseit. Kis átmérőjű lékeket vágnak a Volga jegébe, s egész nap ott ülnek apró fészkeiken a horgászzsákmány reményében. Sokan vannak, olyan a kép, mintha Brueghel festette volna. A havon kutyák hevernek, türelmesen várnak a gazdira. S a cicák? Egy perzsamacska úgy sétál a szilveszterünnep kellékeit árusító boltban, mintha vásárolni akarna. A boltban lakik, ott ez természetes. Egy másik cieust a se- remetyevói repülőtér hatalmas várócsarnokában láttunk. Ö meg ott volt »otthon-«. Simogatták, becézgették az utasok. A boltokban járva már éreztük az ünnepi hangulatot. A szovjet családok újévkor állítanak fenyőfát, s a kirakatok, pavilonok tömegével kínálták a díszeket, az üdvözlő lapokat, a különféle ajándékcikkeket. Az újévvel kapcsolatos téli szokások közül különösen megragadott egy. A rokonok, jó barátok kirándulnak az erdőbe az óév utolsó napján. A hátizsákban elemózsiát, vodkát, pezsgőt visznek magukkal, ott van velük a táskarádió, a telepes magnó, s jó néhány zseblámpa. Az utóbbiakat fölerősítik valamelyik fenyőre, s annak a fényénél énekelnek táncolnak. Vidám esküvői gépkocsisorral szinte mindennap találkoztunk. Egy kicsit szokatlan volt, amint a havas, jeges utcán méltóságteljesen vezette — az orrán két egymásba fonódó karikagyűrűvel díszített — fekete kocsi a többi autót. Azok hurkaszerű léggömböket lobogtatva száguldtak utána a vidám vendégsereggel. Egyszer az egyik kalinyini kolléga elmesélte, hogy Kalinyint tréfásan a menyasszonyok városának hívják, a textiliparban ugyanis nagyon sok lány dolgozik, s szinte mindennapra jut jó néhány esküvő. Hidegből a melegre, nosza vendéglőbe. Fölmelegít a vodka. Jellegzetes orosz mondások, alkalmi tréfás szólások kerülnek a noteszba. Íme egy csokornyi: »Ahogy eszel, úgy dolgozol. Aki a fehér kenyérből vesz, kövér lesz, aki a barnát szereti, el nem hízik. A tea nem vodka, ne igyál sokat belőle. Sehova nem mégy víz nélkül. Ha boldog akarsz lenni egy napra — igyál sokat. Ha egy hónapra szeretnél boldog lenni — nősülj meg. Ha egy évre —tarts szeretőt. Ha egész életedre — légy egészséges. Ha tele van a pohár, az ember élete boldog lesz«. Orosz erdő. Állnak a karcsú nyírmenyasszonyok, a tél csipkébe öltöztette őket. Alinak a komor fenyők, zöld köpenyükre fehér subát terítettek. Szemnek kedves, szép házak. Fából még a szögeik is. Akik ezekben • laknak, nem akarnak városi házba költözni. Jól érzik magukat a kék, zöld, barna házakban. Hét végén a házi szauna kövét kvasszal vagy sörrel locsolják, hogy a felszálló gőz illatos legyen. Nyírfavessző-nya- lábbal csapkodják izzadó, meztelen testüket. Aztán ki a hóra! S vissza... A hó szinte szikrázik a hidegtől. A városban — Kali- nyinban — azonban nem áll a forgalom hideg okozta géphiba miatt. S a forgalom főszereplői magyar Ikarus buszok. Most — képletesen — Magyar- országot hozták el nekünk. Lajos Géza—Leskó László Gyakoriak a haláridő'tííliépvsek SAB I N-OLTAS Országszerte megkezdődött a Sabin-oltócseppek beadása. A Járványos gyermekbénulás elleni védőoltást most az 1974. október 1. és 1977. szeptember 30. között született gyermekek kapják. A napokban lezajlott megyei tanácsülés egyik napirendi pontja megyénk törvényességi helyzetének megvitatása volt. Miként érvényesülnek azok a jogszabályok, melyek meghatározzák életünket Az általános törvényességi helyzetet jelentősen befo’yé soi ja a tanácsoknál végzett államigazgatási munka színvonala. Általában elmondható, hogy ez megfelelő, a szak- igazgatási szervek hatósági tevékenysége fejlődött. A községi szakigazgatási szervek munkájában azonban, ha nem is mindennap, de törvénysértések, mulasztások fordulnak elő. A leggyakoribb az ügyintézési határidők túllépése. Egyes döntések megszületése túl hosszú időbe teliki és nem ritka a hibás döntés sem. Az, hogy a dolgok menete néhány helyen nem megfelelő, legtöbbször személyi okokból adódik,‘például abból, hogy a szakigazgatási szerv vezetőjének irányító, ellenőrző tevékenysége alacsonJ színvonalú. Nem mindig megfelelő emberek ülnek a megfelelő székben, és ez sajnos káderutánpótlási gondokra vezethető vissza, magyarán szólva : nincs, vagy nem találnak^job- bat ‘ x Egyes területeken * túlszabályozottság sem segíti a megfelelő ügyintézést, másutt pedig egyáltalán nem törekszenek az egyszerű sí tésre. Az általános törvényességi munka jelentős része a gyermek és ifjúságvédelemben közreműködő hatóságok, intézmények feladatainak ösz- szehangolása. A gyámhatóságoknak a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a kiskorúakat veszélyeztető körülmények feltárására, arra, hogy a gyermekek minél előbb biztonságba kerüljenek. A munkaügyek törvényességét vizsgálva kiderül, hogy egyes munkahelyi vezetők munkaerőhiányra hivatkozva esetenként túlságosan elnézőek. A jövőben fontos feladatnak kell tekinteni, hogy a dolgozók jogai maradéktalanul érvényesüljenek, ugyanakkor sokkal nagyobb munkafegyelmet kell követelni, és azt, hogy vonják felelősségre a társadalmi tulajdonban kárt okozókat A tanácsi, népi ellenőrzési, ügyészi szervek rendszeresen vizsgálják, hol, mennyire érvényesülnek a szocialista gazdálkodás elvei. Igyekeznek elejét venni a különböző spekulációs harácsolási törekvéseknek. Dr. Halász János megyei főügyész előterjesztéséből kitűnik, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés »melegágya« elsősorban a másodállás, a mellékfoglalkozás, pontosabban az olyan jellegű, amely csak papíron létezett. A megyében felülvizsgálták a másodállások kérdését, s ott, ahol szükségtelen volt, illetve csupán látszattevékenység- ről volt szó, megszüntették. Az ügyészségek álalános felügyeleti tevékenysége sokoldalú. Az elmúlt két évben elsősorban a fő törvényességi kérdéseket vizsgálták. 1975— 76-ban összesen 265 vizsgálatot folytattak, törvénysértés miatt 25 óvást nyújtottak be, 12 személyt felelősségre kellett vonni. Azt, hogy a vizsgálat után megszűnt a törvénysértés, 48 ízben utóvizsgálattal ellenőrizték, és az eredmény minden esetben pozitív volt. Csökkent az ügyészséghez benyújtott panaszok száma, ami azt is jelzi, hogy a tanácsi szervek ügyintézése javult. A panaszok zöme munka-, építési és lakásügyekkel kapcsolatos, ami viszont azt bizonyítja, hogy ezeken a területeken még nem kielégítő az egyes szervek tevékenysége. A törvényességi helyzet egyik összetevője a polgári jogszolgáltatás. A polgári pe^ rés ügyek száma megyénkben évről évre nő, tavaly elérte a hétezret. Ezeknek csaknem a fele családjoggal kapcsolatos. Különösen sok a házassági bontóper, 1976-ban több mint 1300 volt. Nemcsak a válások magas száma aggasztó, hanem az is, ahogy lezajlanak. A veszekedésből fakadó verekedések, gyakran tragédiák duzzasztiák ezeket az eseteket társadalmi üggyé. A szülők közötti botrányok, az állandó feszült légkör gátolják a gyermekek érzelmi-értelmi fejlődését. Űj feladatot jelentett az ügyészségek számára áz alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésére vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtása. Ennek a rendeletnek nem könnyű érvényt szerezni, hiszen az egészségügyi szervek nem voltak felkészülve az új feladatok ellátására, az ügyészségek, bíróságok pedig nem fordítottak mmdig kellő gondot a tényállás tisztázására. Ezen a téren tehát feltétlenül újabb lépésekre van szükség, hiszen az alkoholizmus jelenleg nálunk népbetegség, mely nemcsak az alkoholisták, hanem-a családtagok, á gyermekek köréből is szedi áldozatait. Kis nagy ember Első hallásra hihetetlen volt a hír: meghalt a filmkirály, a koronázatlan. Az, aki a kisembert elsőként fogalmazta maradandóan celluloid szalagra. Chopin, a zseniális mulattató filmjeiben él tovább. »Kis nagy ember« — plagizáltunk egy fümcímet, s noha ez nem az ő alkotása; az ő általa gyúrt figurák nélkül valószínűleg nem olyan lenne, amilyen. »Kis nagy ember« volt. Olyan pillanatokat őr- zünk róla az emlékezetünkben, melyek a mulattatás igényével komoly filozófiai, társadalmi vagy éppen gazdasági törvényeket, igazságokat, fogalmaznak meg. Néhány év óta rendszeresen láthatjuk filmjeit a moziban és a képernyőn. Nem vesztettek varázsukból, az új generációk éppen olyan jól szórakoznak rajtuk, mint a régebbi nemzedékek. Idézzünk néhány, tudati tényezőnkké lett mozzanatot filmjeiből! Komolykodásnak tűnhet, amikor a Modern időket (1936) a kapitalizmus maró szatírájának nevezzük Hiszen olyan jól szórakozunk a gigantikus gépek mammutnyl Molnár Zoltán Eljegps Bár bánatos volna, vagyis inkább bosszús. Egy darabig nagyon is bosszankodna, az bizonyos. Hogy amikor már olyan szépen elrendeződött az élete, egyszer csak fuccs! — nincs feleség. Ilyen szemre- és ágyba való, jópofa kis feleség. Kezdhetne mindent elölről, mennyi vesződség... szóval nagyon kellemetlen lenne. De a bánata azért csak addig tartana, míg egy másik nő, ki úgy látja, hogy megéri neki, föl nem karolná. Nem volna nehéz. S amikor ezt így elgondolta, valahogy olyan szomorú lett tőle. Szomorú és bölcs. Nem is gyászolna a nyavalyás. Valójában csak önmagát sajnálná, engem bizony isten nem is gyászolna. A kis kavicsgödröt őssze- szakította a Dunával, azután szétrúgta, íelszaLadt vissza az épülethez. Lajos bácsi éppen nagy, erős lakatot kattintott a vaspántra. Elnézte izmos, nagy alakját. Ahogyan a kulcsot akkurátusán zsebre tette és elfordult az ajtótól. Valahol ebben a roppant mellkasban, vagy ebben a kopaszodó fejben, ott őrződik annak a valamikori nőnek az alakja, a megszépített emlék.- képe vagy fantomja. Vagy harminc esztendeje. Hogy nem szakadt szét ez a mellkas ? Hirtelen megérezte az alkonyt. Lajos bácsi is az órájára nézett. — Menjünk, Katikám? Kati csak bóüntott, elindult. Ö ment elöl az ösvényen a HÉV-megálló felé, de Lajos bácsi lépteinek a ropogása erősebben hallatszott, önkéntelenül is átvette ezeknek a lépéseknek az ütemét. Csak később vette észre, hogy Lajos bácsi halkan, alig hallhatóan valami menetnótát düny- nyög. Ö is kezdett vele düny- nyögni. Ha valaki így látna minket! Mint a bolondok. De nem járt arra senki; valami cserje mellett mentek el. Valahol felettük már fel is jött az első csillag. Az anyjának csak azt mondta el, hogy ellenőrizték, van-e elég só, bors, paprika; kiegészítették a nyárskészletet, és hogy a tqj, a természet lágy öle neki igazán nagyon tetszett^ keresni sem lehetne eljegyzésre alkalmasabb, helyet Vacsoránál közölte Apuval is, hogy Lajos bácsi meghívta őket Tiborra) a csónakházba, de ő nem is tudja, talán jobb volna, ha mindnyájan kimennének egy alkalmas hétvégén, Apura is ráférne egy kis dunai levegő, víz, napfény. Olyan régen nem voltak így együtt valahol. — Mi nem jut eszedbe, kislányom? — nézett rá egy kis ingerültséggel Anyu —, hiszen tudod, hogy mostanában azért nem járunk úgy együtt, mint régen, mert közben te felnőttél, és jobban szereted az önálló programokat. — De ha most éppen Katinak jut eszébe — mondta Apu —. ne rontsuk el a kedvét! Igazán kimehetnénk egyszer .. Persze, ha Lajos szívesen lát. — Majd alkalomadtán megemlítem neki — mondta erre méltósággal Anyu. 'Valamiért nyúlt, valamit kent a kenyérre; ez volt a mozdulata — egyébként nagyon bölcs, igazi anyui, szinte királynői mozdulat —, amellyel a dolgot (még azt is éreztette, hogy talán azért is, mert váratlanul érte, s előbb meg akarja emészteni) egyelőre levette a napirendről. Kati, ha már benne volt, Tibornak is beszámolt látogatásáról Lajos bácsinál, öt úgyis mindig újra és újra ösztökélni kell. — A csónakház szent hely. Lajos bácsi egyelőre csak minket tisztelt meg a meghívásával. De nekem az jutott az eszembe, hogy ha már úgyis mindenáron eljegyzést kell csinálnunk, ez a csónakház volna a legalkalmasabb hely ennyi ember összecsődítésére. Alkalmas, azt úgy értem, hogy szóval a maga alkalmatlanságában. Itt aztán semmit sem kell valami nagy szertartásossággal csinálni, mert egyszerűen úgyis lehetetlen. Nincs mód, legföljebb valami indián szertartásra. Azt hiszem, hogy az én szüléimét rá lehetne erre venni. Mit gondolsz, a tieidet? — Miért ne lehetne? •— mondta Tibor. — Nem tudhatom ugye, hogy nem kívánnak-e... hogy is mondjam... kulturáltabb színhelyet egy ilyen szertartás számára... ■ — De hiszen azt mondtad, nagyon szép. — Szép, persze. Vádregé- nyes. De hogy egyebet ne mondjak, budi van. A bokrok mögött, ugye; nagyon diszkréten elhelyezve, de mégsem egy vízöblítésés városi vécé. Tibor elgondolkozott. Katinak legalábbis határozottan az volt a benyomása róla, hogy gondolkozik. Azután meghökkentő kijelentést hallatott — Én még sohasem láttam ilyen izé... budit — Most majd fogsz látni! — mondta Kati határozottan, sőt szinte diadalmasan. — Sőt! Apukád és anyukád is látni fognak. Budit! (Folytatjuk.) fogaskerekei közé került kisemberen! De emlékezzünk csak! Birkanyáj özönlik a vágóhídra az első képsoron. A következőn már a gyárba tóduló embernyájat látjuk. Ritkán született ehhez hasonló telitalálat. Vagy gondoljunk A diktátor (1940) Hitlert gúnyoló, gyilkos paródiájára! Amikor a részegült vezér labdázni kezd a földgömbbeL Vagy amikor találkozik Mussolinidéi, a hentes alkatú Dúcéval: komplexusát azzal igyekszik legyűrni, hogy magasabb helyre igyekszik ülni. A Monsieur Verdoux-ben arra igyekszik a figyelmet irányítani, hogy a kis gyilkosok mellett néha nem vesszük észre a nagyokat, akik egész népeket küldenek vesztőhelyre. És idézhetnénk tovább a jeleneteket. Spencer Charles Chaplin 1889-ben született; angol származású amerikai színész volt. Hat és fél évesen már fellépett 1901-ben például a Sherlock Holmes kalandjai dramatizált változatában aratott sikert az inas szerepében. Párizsban, Kanadában, az USA-han dolgozott színészként 1914-től a Keystone Film konszernnél várta szerződés. Harmincöt filmbur- leszkben láthatta a közönség; húszat ő maga rendezett A roggyant, óriási cipőjű, bili— kalapú, sétabotos, kinőtt za- kójú kis figura — a jellegzetes Charley — 1914. február 28-án jelent meg a vásznon először. Ezután sokáig így láthatta a közönség. Említsük meg legnagyszerűbb alkotásai közül a klasszikussá lett Aranylázat, a Cirkuszt, a Nagyvárosi fényeket. Rendez, játszik, forgatókönyvet ír, zenét szerez. A filmművészet legfontosabb alapembere. A diktátor után Hitler kiadta a parancsot: elpusztítani! De őt nem lehetett... A háború után támadták Amerikában: oda kellett állnia az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. Az Egy király New Yorkban című filmjét szánta később válasznak. Elhagyta az USA-t, Svájcban telepedett meg, itt élt haláláig. 1954-ben Nemzetközi Békedíjat kapott Nélküle a filmművészet j nem lenne ugyanaz, ami... Somogyi Néplap a
