Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

Brezsnyev bonni iái ogat ása előtt A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok r Vlagyimir Lomejlto, az APN szovjet sajtóügynökség politi­kai megfigyelője írja: Leonyid Brezsnyev mindösz- íze néhány napja, a Pravdá­nak adott nyilatkozatában erő­sített® meg azt a szándékát, hogy a közeljövőben az NSZK- ba utazik. Ez a közlés ismét időszerűvé tette a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok té­máját. Nyugatnémet szakértők egyetértenek Leonyid Brezs- nyevvel abban, hogy bonni látogatása és Schmidt kancel­lárral tartandó tárgyalásai nemcsak a sokoldalú szovjet— nyugatnémet együttműködés további fejlődését segítik elő, hanem megfelelnek az euró­pai enyhülés érdekeinek is. Ez a meggyőződés azokon a kedvező változásokon alapul, amelyek az SZKP KB főtitká­rának első, 1973. májusában tett bonni látogatását követ­Nemzetközi megfigyelők többször is említést tettek arról a magas fokú kölcsönös megértésről, amely Leányid Brezsnyev és Willy Brandt, valamint Helmut Schmidt ta­lálkozóit jellemezte, s meg­könnyítette a bonyolult prob­lémák együttes megoldását Ez az egyetértés nyilvánul meg a két külügyminiszter, Gromiko és Genscher találko­zóin és az együttműködés más szintjein is. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalá­sai a leszerelésről, s ezen be­lül a haderőcsökkentésekről haladást eredményezhetnek. A moszkvai szerződés alá­írása óta az NSZK az első helyre került a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partne­rei között. 1970 és 1976 között a két ország áruforgalma öt­szörösére növekedett és elérte a 11 milliárd márkát Brezsnyev bonni látogatása újabb ösztönzést ad ennek az állapodások aláírásához vezet Ez azért is valószínű, mivel a szibériai kőolaj- és földgázle­lőhelyek fejlesztése további kedvező kooperációs lehetősé­geket teremt Az együttműködés fejleszté­sére vonatkozó újabb lépése­ket nehezíti, hogy a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok ja­vításának ellenzői — köztük például Strauss — sem ülnek ölbe tett kézzel. A két or­szág kapcsolatainak jelenét azonban nem ők határozzák meg. Az NSZK legszélesebb körei helyeslik a kölcsönösen előnyös együttműködés bőví­tését — írja befejezésül az APN politikai szemleírója. A Béke-világtanács nyilatkozata A Béke-világtanács nyilat­kozatban ítélte el Szódat egyiptomi elnöknek azt a dön­tését, hogy betiltja az egyip­tomi béketanács tevékenysé­gét. A Béke-világtanács teljes mértékben támogatja az egyiptomi béketanácsot a kö­zel-keleti válság békés ren­dezéséért, a genfi békekonfe­rencia munkájának az összes érdekelt fél — köztük a PFSZ — részvételével történő fel­újításáért vívott harcában. Tiltakozva az egyiptomi ha­tóságok tevékenysége ellen, a Béke-világtanács felszólít minden békeszerető erőt arra, hogy fejezze ki szolidaritását az egyiptomi béketanáccsal és főtitkárával, a BVT alelnöké- vel, Khaled MohieddinneL----------------------------------------------------------i,--------­M erényletsorozat Franciaországban Georges Marchais-t is megtámadták ték. együttműködésnek és új meg­Valentyina Tyereskova sajtótájékoztatója Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, a szovjet nőbi­zottság elnöke és a bizottság vezetőségének több tagja ked­den Moszkvában a szovjet és külföldi sajtó képviselői előtt ismertették azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeket a Szovjetunió új alkotmánya ír elő a társadalom nőtagjai számára és vázolták a szovjet nőmozgalom előtt álló felada­tokat Tyereskova rámutatott, hogy az új szovjet alkotmány ki­mondja azt ami az elmúlt hat évtizedes fejlődés eredménye­képpen a Szovjetunióban va­lósággá vált: a nők és a fér­fiak minden tekintetben, a politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális életben egy­aránt egyenjogúak. A jogok gyakorlati megvaló­sulását érzékeltetik a követke­ző adatok: a szovjet népgaz­daságban foglalkoztatottak fe­le nő. A női szakemberek szá­mát tekintve a Szovjetunió világviszonylatban első helyen áll, A felső- és középfokú vég­zettséggel rendelkező szakem­berek 59 százaléka, ezen be­lül a közgazdászok 60, az or­vosok és pedagógusok több mint 70 százaléka, az iparban dolgozó mérnökök csaknem fele nő. Az ipajrvállalatok, szovhozok, kolhozok, építke­zések és adminisztratív intéz­mények élén több mint fél­millió női vezető álL A női tudományos dolgozók száma 1959 és 1970 között hatszoro­sára nőtt. Jelenleg a tudomá­nyos munkatársak 40 százalé­ka, az egyetemi és főiskolai hallgatók fele nő. Aktívan részt vesznek a szovjet nők a társadalmi-poli­tikai felaífetok megvalósításá­ban is. 1977-ben több millió nődolgozó kapcsolódott be a Nagy Október 60. évforduló­jának tiszteletére indított szo­cialista munkaversenybe. Az újítók és feltalálók társaságá­nak több mint egymillió nő tagja A helyi tanácsok tagjainak több mint a fele nő. A legfel­sőbb népképviseleti szerv, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa tagjainak egyharmada nő. Több mint 4 millió nő tagja a Szovjetunió Kommunista társadalmi szervezetnek, a szakszervezeteknek, valamint a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek 50—50 százalékban tagjai a nők. A szovjet tár­sadalom ; minden módon gon­doskodik a gyermekes anyák helyzetének megkönnyítéséről. A szovjet nők — hangsú­lyozta Tyereskova — valódi internacionalistákhoz híven a jövőben is szolidaritást vállal­nak a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló népek­kel, a társadalmi-politiki jo­gaik kivívásáért küzdő dolgo­zókkal. Valentyina Nyikolajeva Tye­reskova, a világ első és mind­eddig egyetlen űrhajósnője a sajtóértekezleten kijelentette: — Minden feltétel adott ah­hoz, hogy a föld körüli pá­lyán vagy a naprendszerben bárhol másutt keringő szovjet űrállomásokon a jövőben női űrhajós-szakemberek is huza­mosan dolgozzanak. Merényletek egész sorozatát I követték el Franciaországban a karácsonyi ünnepeken. Georges Marchaisnak, a Fran­cia KP főtitkárának otthona ellen is támadást intézett egy fasiszta banda. Gaston Plis- sonnier, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára hétfőn levélben fordult Raymond Barre mi­niszterelnökhöz: a Marchais elleni támadás részvevőinek felkutatását és felelősségre vonását, a politikai vezetők védelmének biztosítását kö­vetelte. Raymond Barre miniszter­elnök hétfőn este a luxem­burgi rádiónak a merényle­tekkel kapcsolatos kérdésére válaszolva kijelentette: »-Ez a támadás annak megállapítá­sára késztet, hogy elítélek minden ilyesfajta akciót«: A merénylethullám egyéb­ként már a karácsonyt meg­előző héten kezdődött a Fau­chon luxus élelmiszeráruház felgyújtásával. A merénylet­sorozat karácsony hétfőjén érte el csúcspontját: akkor öt robbantást hajtottak végre. Egy korzikai szeparatista szervezet például levegőbe röpítette Villepinte vasútállo­mását Párizs közelében (ez volt hosszú ideje az első eset, hogy korzikai szeparatisták az anyaország területén haj­tottak végre támadást). A robbantások keddre vir­radóra iis folytatódtak: a rá­dió épülete közelében egy bí­ró lakásában robbant bomba. Csodával határos módon egyik merénylet sem követelt áldozatot. Eoviptomi—izraeli tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Miközben az arab országok számára teljesen elfogadha­tatlan a lényegében változat­lan izraeli álláspont, az a I tény, hogy Szadat beleegye­zett a Beginnel folytatandó közvetlen tárgyalások újább fordulójába, arról tanúskodik: különmegáUapodás megköté­séről van szó. Ezt a többi kö­zött alátámasztja az a nyilat­kozat is, amelyet Szadat és Begin tett vasárnap az isz- mailiai találkozót követően. Mindketten bejelentették, hogy a felek a jelenlegi kai­rói izraeli—egyiptomi tárgya­lások szintjét magasabbra emelik. — Megállapodtunk két munkabizottság létrehozásá­ban. A politikai és a katonai bizottság váltakozva ülésezik majd Jeruzsálemben és Kai­róban a két ország külügymi­niszterének, illetve hadügy­miniszterének irányításával — mondotta Szadat elnök. — Ez — fűzte hozzá Begin — elvezet a békeszerződés aláírásához. vasárnap Damaszkuszban az Arab Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének kong­resszusán a Szadat elnök po­litikája következtében kiala­kult helyzetet »rendkívül sú­lyosnak és fájdalmasnak« ne­vezte. Felszólította az arab országokat arra, hogy mozgó­sítsák minden erejüket »az arab nemzet elleni összeeskü­vés meghiúsítására«. . A líbiai rádió élesen elítél­te a Szadat—Begin találko­zót. Damaszkuszban és Bejrút­ban megerősítették, hogy ked­den a szíriai fővárosban ösz- szeül a Palesztinái Nemzeti Tanács. A PFSZ központi szervezetének tanácskozásán áttekintik az egyiptomi—iz­raeli különpárbeszéddel kap­csolatos legutóbbi fejlemé­nyeket. Szadat egyiptomi elnök szombaton az ország eddigi bonni nagykövetét, a 49 éves Mohammed Ibrahim Kamelt nevezte ki Egyiptom új kül­ügyminiszterévé. Afrikai „fordulatok” Algéria külügyminisztere az Afrikai Egységszerveaet összehívását követelte. Az ok: az algériai álláspont sze­rint egyre nagyobb mérete­ket ölt Franciaország gyar­mati típusú intervenciója a Szaharában, annak is egy különösen lobbanékony, vitás területén. Sajátos munkamegosztás Mi áll a francia magatar­tás hátterében? A megfigye­lők megállapították, hogy Franciaország és az Egyesült Államok között 1977 folya­mán sajátos »munkamegosz­tás« körvonalai bontakoztak ki az afrikai földrészen. Fe- kete-Afrikában leglátványo­sabb példája volt ennek a Zaire (a volt Belga-Kongó) területén kitört felkelés. En­nek letörésére Franciaország marokkói katonák szállításá­ra légihidat szervezett A beavatkozás lényegében az amerikai stratégiai érdekeket szolgálta. Köztudott ugyanis, hogy Mobutu, Zaire államfő­je egyértelműen az ameri­kaiak embere... Már ez az akció jelezte, hogy Párizsban a hatalom csúcsain szakítanak De Gaulle és, utódja, Pompidou afrikai politikájával. A két előző elnök tartózkodásával ellentétben Párizs ma hajla­mosnak látszik arra, hogy — mint hajdani gyarmatosító és jelenlegi középhatalom — aktívan beavatkozzék az af­rikai ügyekbe. De Gaulle és Pompidou mindig őrizkedtek attól, hogy konfliktusba keveredjenek a fegyveres és. politikai harc során felszabadult Algériá­val. Arra törekedtek, hogy Franciaország és a volt észak-afrikai gyarmatok (Marokkó, Tunézia, Algéria) közötti kapcsolatokban fenn­tartsák a kényes egyensúlyt és a függetlenné vált álla­mok esetleges konfliktusai­ban legfeljebb közvetítő, bé­kítő szerepet vállaljanak. Most pedig — úgy tűnik — a francia politika egyolda­lúan támaszkodik Marokkó­ra és Mauritániára, azzal a nem is titkolt céllal, hogy korlátok közé szorítsa Észak- Afrika legjelentősebb és po­litikailag leghaladóbb orszá­gának, Algériának a befo­lyását. Ezt a politikai változist — amely szervesen beleillik Párizs afrikai politikájának módosulásába — az úgyneve­zett szaharai konfliktus erő­teljesen kiélezte. A szaharai affér A Nyugat-Szahara — Spa­nyolország hajdani gyarmat- birtoka — lett ugyanis a francia—algériai ellentétek gyújtópontja. Ezt a területet — Algeria tiltakozása ellené­re, de a párizsi kapcsolatait ápoló Spanyolország segítsé­gével — felosztották Marok­kó és Mauritánia között. Vá­laszként Algéria támogatta a Nyugat-Szahara önállósá­gáért küzdő Polisario nevű gerillamozgalmat. Az utóbbi napokban a helyzet tovább mérgesedett, miután a Poli­sario bejelentette: egyik ala­kulata ellen a francia repü­lőgépek napalm- és foszfor- bombás támadást intéztek. A francia hadügyminiszté­rium cáfolta, Mauritánia pe­dig »lovagiasan« magára vál­lalta a támadást De sem a cáfolat, sem a lovagiasság nem volt meggyőző. így ke­rült sor végül arra, hogy Al­géria 'az Afrikai Egységszer­vezet összehívását követelje. Mint e vázlatos összefog­lalóból is kitűnik: az inci­dens mögött valójában Fran­ciaország egész afrikai poli­tikájának lassú, de félreért­hetetlen módosulása áll. Választás előtt Mindez pedig a Franciaor­szágban kibontakozó válasz­tási harc időszakában zajlik. Márciusban tartják ugyanis a választásokat és Giscard elnök, valamint a kormány hónapok óta próbálkozott a Polisario gerilláinak fogságá­ban levő nyolc francia túsz kiszabadításával. Nemrég kö­zölték, hogy karácsony előtt a túszokat szabadon engedik. Ám a közlést akkor hozták nyilvánosságra, amikor George Marchais, a Fráncia KP főtitkára látogatást tett Algériában, közbenjárt az ügyben, s egyben hevesen bírálta Franciaország Atri- * ka-politikáját, különösen az Algériával szemben tanúsí­tott párizsi magatartási. Ilyenformán a szaharai ügy, és ezen túlmenően Francia- ország egész afrikai politi­kája a kibontakozó választá­si harc egyik kérdésévé vált. . r ft * . * * - £ HÍREK A VILÁGBÓL Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár állam­tanács' elnöke hétfőn Georgij Georgiev bulgár tengerésznek A Bolgár Népköztársaság Hő­sének Aranycsillagát és a Di- mitrov-rendet adományozta. A magas kitüntetéseket a bátor tengerész azért kapta, mert jachtjával 226 nap alatt körül­hajózta a Földet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke távirat­ban fejezte ki részvétét Reza Pahlavi iráni sahnak — az ország keleti részét sújtó múlt heti földrengés miatt. Beiktatták tisztségébe az ősi grúz főváros székesegyházá­ban Ilija pátriárkát, a grúz görögkeleti egyház pénteken megválasztott új vezetőjét. Értesítés ! Értesítjük Kaposvár, Béke-Füredi lakótelep gázfogyasztóit, hogy 1977. december 29-én csütörtökön — 12—16.30 óráig gás szünetet tartunk. Kérjük ez idő alatt gázkészülékeiket szíveskedjenek zárva tartani. RÖGÄZ KAPOSVÁRI ÜZEM Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 1978. január 2-től 1978. január 14-ig éves » leltározást tartunk Ez idő alatt a kiszolgálás szünetel. ADTÔKER, kaposvári fiók (17155) Felháborodás az arab országokban Több arab fővárosban he­ves fölháborodást váltott ki Szadat és Begin tárgyalása. Bejrútban a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért elnevezésű szervezet több ezer tagja tüntetett az egyiptomi—izraeli találkozó ellen. A libanoni fővárosban va­sárnap Jasszer Arafat elnök­letével ülést tartott a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága; a na­pirenden az iszmailiai talál­kozóval összefüggő kérdések szerepeltek. A szervezet szóvi­vője az ülést követően hang­súlyozta: a PFSZ nem fogad el mást, mint egy teljes mér­tékben szuverén és független Palesztinái állam létrehozá­sát. Kuvaitban Abdel Aziz Husszein államminiszter a kormány ülését követően új­ságírók előtt hangsúlyozta: országa nem változtatott az 1974-es rabati konferencián képviselt álláspontján, amely szerint a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet a palesztin nép egyetlen törvényes kép­viselője. Hafez Asszad szíriai elnök A magyar külpolitikai »of­fenzívat az idén mind jobban kiteljesedett. Helsinki szellemében a ve­zetők magas szintű tárgyalá­sokat folytattak a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok képviselőivel — a po­litikai közeledésről, a gazda­sági együttműködés fokozásá­ról és az enyhülésről. Joggal mondotta Púja Frigyes kül­ügyminiszter az ENSZ-közgyű- lés XXXII. ülésszakán: » A Magyar Népköztársaság nem­zetközi tevékenysége továbbra is a tartós béke megvalósítá­sát, a biztonság megszilárdí­tását szolgálja. Az enyhülés körülményei nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy bővült a különböző társadalmi rendsze­rű országok együttműködése, végső fázisába lépett a dekolo- nizációs folyamat és megoldó­dott több akkut válság. Térképünk a hazánkat érin­tő csúcsszintű diplomácia főbb eseményeit ábrázolja. % Habib Satti tunéziai kül­ügyminiszter és Abdelaziz Laszram gazdasági miniszter szombaton lemondott tisztsé­géről. Előzőleg eltávolították posztjáról Tahar Belkhodzsa belügyminisztert, s helyét Ab­dallah Farhat, az eddigi had­ügyminiszter vette át. VI. Pál pápa vasárnapi ka­rácsonyi üzenetében 13 nyel­ven kívánt boldog és békés ünnepeket. Üzenetében VI. Pál síkraszállt a közel-keleti bé­ke mielőbbi megteremtése mellett is. Kivégzett egy kollaboráns arab vezetőt a Palesztina! Fel­szabadítási Szervezet a Jor- dán-folyó megszállt nyugati partján. A jelentés megálla­pítja: Namdi Kadi mint a megszállt Ramallahban mű­ködő izraeli katonai közigaz­gatás tisztviselője információ­kat szolgáltatott az izraeli biz­tonsági hatóságoknak a pa­lesztin mozgalomról. Ankarában letartóztatták a török titkosszolgálat egyik ma­gas rangú munkatársát. Saba- hattin Savasmant, a titkosszol­gálat igazgatóhelyettesét a ha­tóságok azzal vádolják, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia javára kémkedett. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents