Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
A DÖNTŐ SZAKASZ KEZDETÉN A MINŐSÉGRE KELL ÖSSZPONTOSÍTANI Gazdasági feladatokról döntött a megyei pártbizottság Tegnap a testület 1977. évre vonatkozó elemzésének legfőbb tartalmát, mondaniva- lóját adtuk közre. Már a korábbi megállapításokból is nyilvánvaló volt, hogy 1978-ban milyen irányban és milyen módon kell fejleszteni gazdaságpolitikai ■ tevékenységünket. Ma arról adunk számot, hogy — a lakosság érdekében — mit vár a párt a következő évben ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsük a népgazdaság V. ötéves tervét. A Központi Bizottság — mint olvashatták — világosan IPARI TERMELÉS Az országos döntésnek megfelelően úgy határozott a megyei pártbizottság, hogy az ipari termelés 1978-ban 5,5—6 százalékkal növekedjen Somogybán. A hatékonysági követelmények és a megyei adottságok ezt lehetővé teszik. Csakhogy — mint eddig is kiderült — nem elsősorban mennyiségi követelményről van szó. A fejlődést a termelékenység növelésével, a gazdaságosan értékesíthető, jó minőségű termékekkel kell elérni. Változtatni kell tehát az áruk összetételén, mégpedig olyan módon, hogy fokozódjék a korszerű termékek aránya. Ehhez javítani kell a termékszerkezet korszerűsítését szolgáló tervez» és végrehajtó munkát. Ez ügyben — mint a testület megállapította — az élelmiszeriparban nagyobbak a lehetőségek. A rekonstrukció több üzemben megkezdődött. Gyorsítani kell a munkát, s már nem árt töprengeni azon: A NÉPGAZDASÁG ÉRDEKÉBEN Az ország és a megye vezető szervei — de a lakosság is egyre világosabban — látják, hogy a külkereskedelemben tapasztalható cserearányromlás nem átmeneti jellegű. Ellenkezőleg. A cserearányok tovább romlanak. E tőlünk független hatásokat 1978-ban a hatékonyság javításával sem lehet teljesen ellensúlyozni. Éppen ezért van meghatározó jelentősége annak, hogyan dolgozunk az új évben, miként tudjuk gyors ütemben növelni exporttermékeink arányát, s az ésszerűség határain belül takarékoskodni az importanyagokkal. Mi más ez, mint a hatékonyság, a minőségi munka, a tartalékok feltárása és az ésszerű takarékosság parancsa? A megyei pártbizottság határozata e népgazdasági követelmények alapján születeti A testület általános követelményként megszabta,' hogy a területi terv főbb céljait, belső arányait Somogybán sem kell megváltoztatni. Az a cél, hogy megyénk lakóinak gazdasági tevékenysége is a nép- gazdasági egyensúly javítását — s ezen belül természetesen a somogyi emberek életkörülményeinek javítását — szolgálja. Ha jól meggondoljuk: nincs is új feladat. A korábbiakat kell komolyabban venni. Miről van szó? A fejlődéi minőségi tényezőiről, a hatékonyságról, az interziv gazdasági folyamatok erőteljesebb kibontakoztatásáról. Néni új kategóriák ezek, hanem olyanok, amelyeknek végrehajtásában okvetlenül előbbre kell lépnünk. Azaz: nem szabad erőltetni a népgazdaság számára ráfizetéssel járó termékek gyártását, s föl kell számolni a *fehér foltokat«, amelyek javarészt mennyiségi okokból (például építőipar, fagazdaság, személyszállítás, közműellátottság stb.) gátolják az arányos fejlődést. Ezenkívül nagyobb figyelmet kell fordítani a munka- időalap és a korszerű berendezések jobb kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának fokozására, a munkafegyelemre, a szervezettségre, a takarékosságra is a tartalékok feltárására. S hogy mindez egyúttal a lakosság életszínvonalának növekedését jelenti? így igaz. Az a cél, hogy jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás szocialista elve! beszélt. A külső tényezők tartós hatása ellenére sincs szükség a fő gazdaságpolitilcai célok megváltoztatására. Elérésük viszont megköveteli, hogy erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatok. Ebből pedig nyilvánvalóan következik: az irányítás és a végrehajtás minden szintjén alapvető feladat a termelési szerkezet fejlesztése, a műszaki színvonal emelése, a beruházások tervszerű megvalósítása, az ésszerű takarékosság, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, és minden területen a minőség javítása. a befejezés után milyen újabb piacképes termékek előállítására lesz lehetőség. A gépipar kialakítása az V. ötéves terv elején befejeződött a megyében. Az üzemek nagyobb részének elmaradott műszaki színvonala, a piaci igények változása ezeken a munkahelyeken adja a legsürgetőbb feladatokat. À nagyvállalati rendszer — Somogybán a gyáregységek és telepek sora — nem biztosította az önálló gondolkodást, az önálló és ésszerű fejlesztést sem. Sok gondot okozott ez az üzemek, a városok, a megye vezetőinek és a gyárnak munkásközösségeinek is. A parlament téli ülésszakán azonban megszületett a vállalati törvény. Ez nagyobb lehetőséget ad az önálló elszámolás kialakításához, a távlati — és piacképes — profil kialakításához, a termelés minőségi fejlesztéséhez. A pártbizottság előírta: üzemeink vezetői biztosítsák a folyamatos munkaellátást, javítsák kapcsolataikat és keressék az új értékesítési lehetőségeket. Szocialista exportkötelezettségeik teljesítése mellett növeljék a tőkés piacon értékesíthető termékek arányát. AZ ÉPÍTŐIPAR FELADATAI A Központi Bizottság úgy látta, hogy az építőipar 1978- ban mintegy 4—5 százalékkal tudja fokozni termelését. A megkezdett építkezések száma kevesebb lesz; épp ezért az építőipar teljesítőképességét a folyamatban levő beruházások meggyorsítására és befejezésére kell összpontosítani. Somogybán is vannak az építőiparnak belső tartalékai; teljesítőképességét és más szervekkel való együttműködési készségét is lehet még fokozni Ezenkívül erejének, eszközeinek átcsoportosításával, jól szervezett, gyors és a költségnormákat megtartó, minőségileg is jobb munkával tudja szolgálni a népgazdaság, a megye és lakóinak érdekét. A megyei pártbizottság azt is meghatározta, hogy az építőipari szervezetek vezetői készítsenek programot a folyamatban levő beruházások gyorsítására, illetve tervszerű megvalósítására. Határidőt is adott a testület, és előírta: biztosítsák a minőségi bérezés feltételeit. Ez legalább olyan előrelátó tett volt, mint az, hogy a megyei tanácsot felelőssé tette: vizsgálja meg a gazdálkodó szerveknél működő, úgynevezett házilagos építőbrigádok tevékenységét, és biztosítsa teljesítőképességük hatékonyabb felhasználását. A HOZAMOK NÖVELÉSÉÉRT A mezőgazdaság elismerésre méltó eredményei — mondta ki a megyei pártbizottság — jó alapot adnak ahhoz, hogy ez az ágazat is tovább fejlődjön Somogybán. A testület 2—3 százalékos termelés- növekedést irányzott elő. Ennek az anyagi, személyi és szervezeti feltételei is megvannak. A terv teljesítése azon áll, hogy gazdaságaink miként tudják megszilárdítani idei eredményeiket, és kihasználni az 1978-ra is meglevő feltételeiket. A terv csak az ideinél is jobb és szervezettebb munkával valósítható meg. Van még tartalék. A hozamok növelése a hatékony- sági követelmények fokozottabb érvényesítésével, a gépek, az állattenyésztési telepek jobb kihasználásával, a növényvédő szerele, a takarmány ésszerűbb felhasználásával és jobban szervezett munkával érhető el. A vetésszerkezet általában megfelel a követelményeknek, a kukorica vetésterületét azonban 2 százalékkal növelni kell. Előírja a terv, hogy 5—6 százalékkal több tejet kell termelni, és meg kell szilárdítani az idén tapasztalt kedvező jelenségeket az állat- tenyésztésben és a zöldség- termelésben. A testület állást foglalt: mezőgazdasági üzemeink megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a takarmányter- melésre, a rét- és legelőgazdálkodásra. Megszabta az állami gazdaságok feladatait is; velük szemben szintén fontos követelményként írta elő a szerződéses fegyelem fokozásán kívül, hogy . továbbra Is segítsék, ösztönözzék a háztáji és kisegítő gazdaságokat Ezek termelési eredménye: megkövetelik: javítsuk tovább a termelés anyagi feltételeit és az értékesítés biztonságát. A megyei pártbizottság természetesen a leírtakon kívül még számos döntést hozott. Továbbra is szorgalmazza a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést és társulást: intézkedik, arról, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetsége milyen módszertani és szakmai segítséget adjon ? mezőgazdasági üzemeknek terveik kialakításához; és részleteiben is meghatározza, hogv a megyei tanács, a TE- SZÖV és a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatósága milyen segítséget nyújtson az egyes üzemeknek elképzeléseik valóra váltásához. (Folytatjuk.) Ajándék magunknak Az egyik bíborszinű, a másik meleg dohánysárga, a harmadik égszínkék... Felborult Kaposvár. Ne tévesszen meg senkit, szilárd és biztos — ámbár itt-ott alaposan föltúrták — városunk alatt a föld. És mégis fölborult, ha képletesen is. Megszoktuk, elviseljük az egyre- másra folyó építkezések nem mindig szívderítő látványát, s hozzászokunk ahhoz is, hogy a hajdani polgári ízlésben fogant belváros mellett és körül felnövekedett, sőt mind hatalmasabb lendülettel szaporodik egy új, a ma, vagy inkább a holnap városa. Ez is megszokott téma. Kikopott a divatból szidni a lakótelepi lakások szűkösen ki- adagolt »áldásait«. Pedig a hibák bosszantóak, ha tudjuk is, hogy elkerülhetetlenül együtt járnak a még hosszú ideig elsődleges »mennyiségi termeléssel«. írtunk már róla, nem is egy ízben, milyen hihetetlen arányban nő az igénylők száma, az egyébként Szintén progresszíven épülő lakásokéhoz képest. Szidjuk és dicsérjük. Elviselhetetlen! — mondjuk, és élünk benne. És tulajdonképpen szeretjük. Toldozzuk-íol- dozzuk, tapétázzuk, díszítjük a kiadagolt magánterületet, mely az idő és az ügyes kéz Szellemi mecénások Sok fiatal mezőgazda- sági szakemberrel beszélgettem mostanában a pályakezdésről, a beilleszkedésről, a munkahelyi körülményekről, a családalapítás gondjairól, és az ahhoz kapott anyagi támogatásról. Elmondta terveinek megvalósulását, pályakezdésének buktatóit az üzemmérnök, a közgazdász, a növény- termelő és növényvédő, az állattenyésztő, a mezőgazdasági gépész. Különböző gazdasagokban más-más beosztás várta őket Volt, akit a kezdet kezdetén mély vízbe dobtak, mert égető szükség volt frissen szerzett tudására, mert olyan végzettségű szakembere (főként pénzügyi) nem volt a termelőszövetkezetnek, állami - gazdaságnak. Mások végigjárták a közép- vagy felsőfokú vezetővé válás valamennyi lépcsőfokát. Ahogy a beszélgetésekből kiderült, nagyon jó, önbizalmat növelő dolog az előbbi, de — saját bevallásuk szerint — azok jártak igazán jól, akik az utóbbin mentek át. És ők beszéltek legtöbbet azokról, akiktől a legnagyobb segítséget kapták munkájukhoz: közvetlen környezetük idősebb, tapasztalt szakembereitől, akik átadták az évek alatt összegyűjtött tudnivalókat: szívesen, önzetlenül, nemegyszer azzal a tudattal, hogy aki átveszi, majd a helyükbe lép. Hogy mit jelent ez egy kezdő fiatalember életében, azt igazán csak az tudja értékelni, aki másként kezdett. Aki nemegyszer a maga kárán 1a- nulta meg azokat az egyszerű, ám nélkülözhetetlen szakmai fogásokat, melyeket az egyetemen nem tanítanak. Jó felkészültségű áövényvé- dő ismerősöm mesélte, bizonyítva mindezt: »Ha nincs mellettem a kerületvezető növényvédő, nem tudom, hogyan kelt ' béáflí tahi “a - -gébét; De anélkül hogyan legyek vezető?« Sok hasonló olyan fogás van — különösen a mezőgazdaságban —, amelyet nem lehet sem könyvből, sem szakmai gyakorlaton elsajátítani. Csak akkor, amikor csinálni kell. De ha nincs valaki, akitől mindezt meg lehet tanulni, bizony a keíidő diplomás tekintélye csorbul, és önbizalma csökken. Ma már üzemvezető gépész- mérnök a fiatalember, aki néhány évvel ezelőtt kecsegtető ajánlatot kapott: főmérnök lehetett volna az egyik gazdaságban, viszonylag nagy fizetéssel, nagyobb lakással, mint amilyenbe később költözött. Nem vállalta. Miért? Azt mondta: »Hiába vagyok én akármilyen vezető, a gyakorlat hiánya később visszaüt. A kisebb, gyengébb gazdaságban nehezebben szerezhető meg a szakmai tapasztalát. Inkább olyan gazdasághoz köteleztem el magam, ahol sok jó szakember volt; korszerű feltételek, szervezettség.« A pénzügyi vezető arról beszélt, hogy a beosztottaktól tanult. Me^t a kívülállónak lélektelennek tetsző számoszlopok összefüggései csak annak fontosak, aki csinálja. Egy pénzügyi vezetőnek nem egészen ez a feladata. De ha valóban vezetővé akar válni — mindezt tudnia, ismernie kell. Régi nyugdíjas agrármérnökkel találkoztam a közelmúltban. Azon a beszélgetésen is szóba jött a fiatalok szakmai felkészültsége. A harminc, negyven éve végzett, idős, sokat látott gazdászok szánté egymást túllicitálva dicsérték azokat, akik a szárnyaik alatt nőttek föl Egy szóval sem mondták, mit adtak a fiataloknak ők. Pedig dicsérő szavaik mögött éppen a ki nem mondott büszkeség húzódott meg. Ezt is tőlem tanulta a fiú, ezt is, azt is... Mecénások ők. Szá- molatlanul adják szellemi aranyaikat, amelyekből nemcsak az gyarapszik, ki kapja, hanem egy egész gazdaság. S. M. Angol gépek próbaüzeme hatására életünkhöz hasonul. Megtanultam élni benne, s rájöttünk, hogy vannak előnyei. Nem kell hamuzni; egy , csavarás, és folyik a forro víz — vagy a langyos —; lámpák, ablakok, ajtók és teraszok: külön kamra biciklinek, a szemétnek, a csomagoknak, meg a férj szerszámosládájának. Garázs, szerelőakna, locsolócsap. játszótéri hinták, padok, sétányok, kisebb-nagyobb üzletek, Patyolat, eszpresszó (ha van), és a mindentudó központi tv-anterma, amelyhez csak a dugót kell benyomni a falba. Valljuk be, ma már nem tudnánk ezek nélkül élni. És bármilyen romantikusan duruzsolt a régi vaskályha, bár« milyen barátságos volt a mindig meleg, barna cserépkályha, azért a központi fűtés mégiscsak kényelmesebb — ha szárítja is a levegőt. Kő- és virágcserépzáport zúdíta-, nánk arra a bizottságra, amelyik a hajdani házba, lakásba kényszerítene minket, ámbár ott kiskert is volt, meg rózsák... A kis házak még állnak. Nem sok van belőlük, d« azért maradt. Ott állnak a Kanizsai út bal szélén. Homlokba húzott ereszű »vályogpaloták«. Roggyant falakkal, kábán hunyorognak a túloldalra. Félszegen, szégyenkezve kuporognak; zavartan nézik az »odaát« folyó sürgés-forgást. Felbillent az utca. Az egyik oldalon felmosószerszagos élelmiszerboltocska, vaksi italbolt, a másikon dupla- kerekű bulldózerek, marsjáró gépszörnyegetegek, born- batölcsérek, sár, hó, piszkos földhányások... — és közöttük,/ mint üvegház humuszából az orchideák, feszesen, élettől duzzadva emelkednek ki az Üj Házak. Az egyik bíborszínű, a másik meleg do- hánysárga, a harmadik égszínkék !.. Messziről nézve olyanok, mint egy színes ajándékcsokor. Az is — cím és feladó nélkül. A város ajándéka a városnak. Emberek ajándéka az embereknek. A mindennapok ajándéka: a máé, a tegnapé, a holnapé ... lehetne épp a karácsonyé is! Bencsik András Gondot okoznak a pincék A szőlőtermesztés Szekszár- don másfél ezer éves múltra tekint vissza. Ez alatt a szőlővidék dombjait — pinceépítés céljára — összef urkál- ták a szőlősgazdák. Valóságos alagútrendszer húzódik ott, ahol most a domboldal új lakótelepei emelkednek; A pincék máris sok gondot okoztak. Tíz magasépület közvetlen veszélybe került, úgyhogy a lakókat ki is kellett költöztetni. A szekszárdi városi tanács megrendelésére a pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei megkezdték a munkát: először a közvetlenül fenyegetett tíz . épület alapjait rögzítik, utána hozzálátnak a többi pincerendszer feltárásához és a védelmi munkákhoz. A városi tanács illetékeseinek tájékoztatása szerint közvetlen életveszély nem fenyeget, s azzal, hogy időben hozzákezdtek az elhárító munkához, lehetőség van a lakótelepek biztonságának megteremtésére. Tizenöt angol gyártmányú keresztcsévélő gépet állítottak Szembe a nagyatádi cérnagyár ban. Termelékcnységiik jóval meghaladja az előbbiekét, s kezelésükhöz mindössze egy dolgozó szüksége«.
