Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Közös közlemény Am Amerikai Egyesült Al- ! lámák elnöke megállapította, hogy helyénvaló és időszerű visszaadni Magyarország né­pének Szent István koronáját es a koronázási ékszereket, amelyek a második világhá­ború befejezése óta az Ame- i rikai Egyesült Államok őrize­tében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Bu­dapesten, ünnepélyes keretek között kerül sor — a magyar és az amerikai népet képvi­selő küldöttségek részvételé­vel. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és a ko­ronázási ékszereket Budapes­ten — állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helyen — fogja kiállítani, úgy, hogj- a/. ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák. Philip M. Kaiser, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe levelet intézett Púja Frigyes külügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a magyar Külügyminisztérium vezetőivel folytatott megbe­szélés alapján ő és kormánya hogyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek visz- szaadásával kapcsolatos eljá­rást. Eszerint a korona ünne­pélyes keretek között kerül átadásra Budapesten, kifeje­zésre juttatva az átadás «-nép­től a népnek« jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a magyarországi egyházak vezetői, a társadal­mi és tömegszervezetek, a kulturális és tudományos élet képviselői, a magyar és a nemzetközi hírközlő szervek tudósítói. A korona és a ko­ronázási ékszerek Budapesten — megfelelő helyen — állan­dó jelleggel kiállításra ke­rülnek. hogy az ország lakos­sága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt lát­hassák. Púja Frigyes külügyminisz- I ter az alábbi választ adta az I amerikai nagykövet levelére: »Szeretnék köszönetét mon­dani önnek 1977. december 13-i leveléért, amelyben ismé­telten megerősítette az Egye­sült Államok elnökének dön­tését, hogy Szent István ko­ronáját és a magyar koroná­zási ékszereket visszaadja a magyar népnek, s amelyben vázolta, hogyan érti ön a ko­rona visszaadásával kapcsola­tos eljárást. Örömmel tájékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-i levelében vázoltak világosan tükrözik a magam és kormá­nyom értelmezését arról az eljárásról, amelyet kormá­nyaink elhatároztak a korona visszaadásával kapcsolatban.« (MTI) Új szerszámkészítő üzem a Mezőgép-nél — Alacsony, zárt lyuk volt a korábbi munkahelyem — mondja Sturm János hőkeze­lő. — Mégis nehéz szívvel váltam meg tőle. Most pedig semmi pénzért nem mennék vissza. Megérti, ha körülnéz. Egészséges műhelyt kaptam. A Kaposvári Mezőgép Vál­lalatnál nem lehetett mindig ilyen elégedett hangokat hal­lani. Különösen akkor nem, amikor a Mező Imre utcai telepien dolgozó szerszámké­szítőkkel közölték, hogy a Jutái útra költöznek. Két kis műhelyből sikerüli egy korszerű szerszámüzemet kialakítani. Pénz sem kellett hozzá, a szerszámkészítők se­gítségével a régi darabolómű­helyt alakították át. Benkocs István, a Petőfi í’ándar nevét viselő, negyven- három tagú szocialista brigád vezetője: — Fejenként harminc óra társadalmi munkát vállaltunk. Ennél jóval többet dolgoz­tunk valamennyien, de meg­érte; jobb közérzettel jövünk be reggelenként. Ebből az üzemből látják el szerszámokkal az öt telephe­lyet: 800 millió forint érté­kű termék biztonságos előállí­tása függ az itt dolgozóktól. Az új helyre költözést nem vasasmunkával, hanem sóder­keveréssel és betonozással kezdték. Maguk készítették a satupadokat, a szerszámtartó rekeszeket és az összes gépet egyformára festették. Egyéb­ként a műhely kellemessé té­telében Varsányi András gyártmányszerkesztő öntevé­kenysége is szerepet játszott: az ő színdinamikai tanácsait megfogadva alakították ki az új üzemet. Tolnai Tibor főművezető különösen arra a nagycsar­noktól leválasztott műhelyre büszke, amelyikben elemekből összeállítható készülékeket gyártanak. Igen pontos mun­ka ez, itt még több fényre, nagyobb tisztaságra van szük­ség. Most ezekből sincs hiány: az itt dolgozóknak a szép környezetben arra is megjött a kedvük, hogy virágokkal vegyék körül magukat. A főművezető még elége­detlen. Több kép>et szeretne a falakra, de bizakodva jegyzi meg: —. Nehéz volt az egye­sülés. A szerszámkészítők ka­pósok, joggal féltünk, hogy sokan elhagynak bennünket. Most nyugodtak lehetünk, a nehezén túljutottunk. fi mezőgazdasági termelés feladatai Élelmiszergazdasági aktíva Kaposváron Hagyomány, hogy minden év végén az élelmiszergazda­sági ágazatban dolgozók ösz- szevont megyei aktívaérte­kezleten vitatják meg a gaz­dálkodási év főbb tanulságait, valamint a következő év fon­tosabb feladatait. Az ötödik ötéves terv feladatainak vég­rehajtása 1978-ban döntő sza­kaszhoz érkezik, s ez a tény különösen jelentőssé tette á Kaposváron tegnap megtartott tanácskozást. Termelőszövetkezeti, álla­mi gazdasági vezetők, az ága­zatban tevékenykedő párt- és tanácsi szervek képviselői, élelmiszeripari vállalatok, va­lamint mezőgazdasági termé­keket forgalmazó, a mezőgaz­daságot kiszo’gá’ó vállalatok irányítói vettek részt az aktí­ván. amelynek egyetlen napi­rendi pontja volt: a mező- gazdaság. az élelmiszeripar és a fagazdaság 1977. évi hely­zetének értékelése, az 1978-as feladatok megvitatása. Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, hangsúlyozva: a mintegy tizenhét milliárd forint termelési értéket előál­lító ágazat megyénk gazda­sági életében meghatározóan fontos, és a jelen levőknek nagy a felelőssége, hogy mi­lyen eredménnyel sikerül az ötödik ötéves tervben kitűzött célokat teljesíteni. A tanulságokat adó tapasz­talatokra irányítva a figyel­met, minden fő kérdést érint­ve Tóth Károly, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője ér­tékelte az 1977-es évet, s tö­mören összegezte a következő éy termelési, gazdálkodási. agrárpolitikai feladatait. Kri - tikus és önkritikus beszámoló volt ez: olyan tükör, amely­ben mindenki láthatta saját munkájának eredményét és fogyatékosságait, s ebből kö­vetkezően azt is, hogy a kö­vetkező évben hol kell job­ban megszervezni a munkát, ésszerűbben élni a lehetősé­gekkel. Mert bár az országos tapasztalatokkal egyezően Bo- mogy élelmiszergazdasága is sikeres évet zárt, néhány te­rületen azonban nem teljesí­tették maradéktalanul a fel­adatokat, s az ágazattal szem­ben támasztott követelmények sem lesznek kisebbek 1978- ban. A következő év munkájának megszervezéséhez nélkülöz­hetetlenül fontos útmutatáso­kat adó előadást négy korre­ferátum egészítette ki. Szili Máté, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás megyei igazgatója a kemizájással kapcsolatos tapasztalatok mel­lett a hatékonyság fokozása érdekében néhány főbb fel­adatra hívta föl a figyelmet. Berkes László, az Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatója az ötödik ötéves terv feladatainak tükrében állat­tenyésztésünk helyzetéről szólt, míg Szabó Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága képviseletében nagyüzemeink pénzügyi helyzetéről, fejlesztési lehető­ségeiről. Takáts László, a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója megyénk fakincsének ésszerűbb hasz­nosítási lehetőségeit elemezte. Az aktíván a főbb tenni­valókra újólag felhíva a fi­gyelmet Kovács Béla mondott összefoglaló zárszót. Gyorsjelentés az építőanyagipari termelésről Az év első 11 hónapjában 1,3 milliárd forint értékűvel több terméket szállítottak az építőknek az építőanyagipari minisztériumi, tanácsi vállala­tai és szövetkezetei, mint a múlt év azonos időszakában, így lényegében a tervezettnek megfelelő ütemben bővült a termelés, s amint az ÉVM gyorsjelentéséből kitűnik, a fejlődést teljes egészében a hatékonyabb munkával, a ter­melékenység 7,2 százalékos ja­vításával alapozták meg. A nagyobb ütemű fejlődést mér­sékelte, hogy a számítottnál kevesebbet igényeltek az épí­tők égetett cserépből, mázat- lan kerámia pdlóburkoló la­pokból, azbesztcement leme­zekből. Az építési főidényben viszont átmenetileg a kavics és a cementellátás okozott nehézséget, s a választéki igé­nyek kielégítése érdekében több kisméretű égetett téglá­ra, osztályozott kavicsra és felér falburkoló csempére lett volna szükség. A bővülő áru­alap azonban összességében fedezte a tervezettnél nagyobb ütemű építőipari termelés anyagigényeit Az építőanyagipar ágazatai közül különösen lendületes fejlődést ért el a finomkerá­mia és csiszolókorong ipar, az üvegipar, a hő-, hang- és víz- szigetelő agyagipar, mert lé­nyegében ebben a 11 hónap­ban annyi terméket állított elő, mint tavaly egész évben. A legfontosabb építőanyagok sorában cementből 320 ezer tonnával többet gyártottak az iparág dolgozói, mint egy év­vel ezelőtt. Téglából mintegy 200 millió darabbal, kavicsból 675 ezer köbméterrel többet bocsátottak az építők rendel­kezésére. Magyar — szovjet hajóipari együttműködés A magyar—szovjet hajóipari együttműködési munkacso­port december 12-e és 15-e között Budapesten tartotta III. ülését. Áttekintette a kétolda­lú műszaki—tudományos kap­csolatok helyzetét, majd jóvá­hagyta az 1978—80. évi mun­katervet, amely szerint négy fontos témacsoportban végez­nek közös műszaki és tudomá­nyos munkálatokat a két or­szág szakemberei. Az ülésen megvizsgálták az 1981—85. évi együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is, többek között tárgyaltak a Nagymaros— Gabcikovo-i vízlépcső építé­séhez szükséges úszóberende- .ések szállításáról. A szovjet él tájékoztatta partnereit ar­ról, hogy gondos előkészüle­tek alapján és az ütemezésnek Üzemi próba a gázeló'készítőben Balesetek — tanulságokkal Ülést tartott a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa Róna Imre elnök vezetésé­vel ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa. Dr. Szerényt János vezető titkár összegezte a szakszervezeti szervek ter­melést segítő tevékenységének idei tapasztalatait, a jubileu­mi munkaversenyek sikerét és a jövő évi tervek megvalósu­lásából adódó feladatokat Egyéb napirendi pontok mel­lett megvitatták a megye ipa­ri üzemeinek munkavédelmi helyzetét Novemberben volt tíz esz­tendeje annak, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsa határozatban kötelezte a szak- szervezeti szerveket : segítsék elő — a dolgozók tevékeny részvételével — az egészséges és biztonságos munkafeltéte­lek megteremtését. A határo­zat feladatokat is szabott, me­lyek teljesítése nagyban hoz­zájárul valamennyi munkahe­lyen a cél valóra váltásához. Tíz év alatt jelentős fejlő­dési folyamat zajlott le So­mogy iparában, s ez új üze­mek telepítésében, a meglevők korszerűsítésében nyilvánult meg. Az elmúlt két ötéves tervidőszakban 33 ezer dolgo­zó részére épültek olyan szo­ciális létesítmények, melyek az igényeket messzemenően kielégítik, s ez idő szerint harminchét somogyi üzemben 13 rész- és 15 főfoglalkozású üzemorvos több mint 35 ezer dolgozót részesít alapvető egészségügyi ellátásban. Vitathatatlan a szerepük abban is, hogy javult a mun­kavédelem Somogy iparában. Az ezer munkásra jutó bal­esetek száma negyvenkettőről tizencküencre csökkent; 1966- ban tizenkét halálos baleset fordult elő, tavaly fele ennyi tragikus kimenetelű szeren­csétlenség történt az ipari munkahelyeken. Azonban sem ezek, sem pedig az előzőkben említett adatok nem adnak okot a megnyugvásra. Az SZMT tegnapi elnökségi ülé­sén hallottuk: mindaddig, ameddig csupán egyetlen üze­mi baleset történik is, foko­zott gondot igényel a mun­kavédelmi oktatás, a munka- védelmi bizottságok, a szak- szervezeti szervek és a gaz­dasági vezetőség ilyen irá­nyú, megelőző jellegű tevé­kenysége. Az SZMT munka- védelmi osztálya, melynek jelentésére épült a tegnapi tanácskozás vitája, nemcsak i filmekkel, bemutatókkal, ván­dorkiállításokkal és oktatás« k szervezésével segítette, hogy csökkenjen az üzemi bales ­tek száma, hanem znűsza ,.i ellenőrzésekkel, határozató.. - kai is igyekezett megszűrne.- ni az előidéző okokat, szűk.- teni a veszélyforrások körét. Tíz év alatt több mint 9700 ellenőrzést tartották, és csak­nem 8400 munkavédelmi in­tézkedést tettek; 245 esetben került sor bírság khOCBbására. Egy-egy üzemben- *-gazda­sági és a szakszervezeti veze­tőség együttműködése -*/ sokat lendíthet a m—t—itBclem hatékonyságán — ez tűnt ki a felszólalásokból. A Bamutfo- nó-ipari Vállalat & kaposvári gyárában például ® mindössze kilenc baleset fordnlt&efö? az idén, s a kiesett munkanapok száma a tavalyi 665-ról 165- re csökkent. L Nagyrészt oíjrcm # martcneró áramlik Kaposvár JpsaJ'Mtae- meibe, melynek / egyáltalán nincs, vagy csak nagyon^ ke­vés gyakorlata van-ezen a te­rületen, következésképp egyre növekszik a balesetek;*» meg­előzésére, ezek elhárítására vonatkozó oktatás jelentősége — mondta az egyik felszólaló. Az ipar korszerűsítésével, au­tomatizálásával új veszélyfor­rások jelentkeznek, s ez az oktatás korszerűsítését is igényli. Nem szabad r beérni azzal, hogy étkező és-* fürdő épül a munkahelyen, ha ugyanott megmarad a par- és a zajártalom. Az országban annyian ma­radnak távol a munkahelyük­ről baleseti betegség miatt naponta, hogy ha ez mind Kaposváron történne, négy-öt jelentős üzemünket le kellene állítani teljes létszámhiány miatt — mondta vitazárójá­ban Varga József, az SZMT titkára. — Ugyancsak orszá­gosan mintegy kétszázmillió forintot fizetnek ki évente baleseti táppénz címén! Fö­lösleges ezután kérdezni, hogy érdemes-e nagyobb gondot, több figyelmet fordítani a megelőzésre, a hatékony mun­kavédelemre, annak ellenére, hogy Somogybán fejlődés jel­lemezte az elmúlt tíz évet. Amíg emberek sérülnék meg a munkahelyükön, sőt az éle­tüket vesztik — mindaddig szükségszerű az előrelépés, a dolgozók épségének a meg­óvása érdekében. H. F. Az 1977-es forradalmi ifjú­sági napok 1976 végén meg­kezdett korai előkészítése jó eredményeket hozott. Ezekre a tapasztalát okra építve az idén is hamar hozzálátott a megyei KISZ-bizottság az 1978 márciusától áprilisáig tartó rendezvénysorozat ter­veinek elkészítéséhez. Tegnap tárgyalt a testület az 1978-as FIN tervéről. A három tavasz ünnepének tar­talma természetesen ugyan­az, mint korábban, de sok formai változás lesz. Az első: nem lesz összevont, ' ünnepé­lyes megnyitó és KlSZ-foga- dalomtétel. Azért határozott így a bizottság, mert fölmér­ték, hogy a tömeges »eskü« nem szolgálja jól az ifjúsági szövetség céljait, látványos ugyan, de a lényeg elvész közben. A fiatalok ezentúl saját kis közösségükben, sző­kébb hazájukban tesznek KISZ-fogadalmat, amikor föl­veszik őket az ifjúsági szö­vetségbe. A FIN-megnyitók másik hibája volt, hogy a há­rom tavasz létező eszmei egy­ségét nem jól szolgálták. Egy- egy ilyen demonstrációkor »sokat akartak markolni«, és épp ezáltal elveszett az ün­nepségek »egyéni arca«, a fia­talok tudatában egybemosó­dott három történelmi tava­szunk — 1948, 1919 és 1945 — képe. Jövőre március 15-én, 21-én és április 4-én a dátumokhoz szorosan kap­csolódva ünnepük az évfor­dulókat a KISZ-esek, és az alapszervezeti beszélgetések, viták feladata lesz, hogy meg­találják a fiatalok az össze­függést e három esemény kö­zött. A hagyományosan megren­dezett vitákat az idei eszme­csere folytatásaként a szo­cialista életmód kérdéseiről tartják meg az alapszerveze­tekben és az ifjúsági vitakö­rökben. A forradalmi ifjúsági na­pok 1978-as megrendezésekor a korábbiaknál még inkább arra kell összpontosítani, hogy ne egy-egy nagy rendezvény legyen, hanem az alapszerve­zeti közösségek mindennapi életében kapjon fontos he­lyet a három tavasz. A tö­megdemonstráció csak akkor lehet valóban hatásos., ha a »hétköznapi« közös gondolko­dással alapozzák meg, és a külsőségekhez így kapcsolják a tartalmat A FIN előkészítésére és jó lebonyolításának biztosításá­ra a megye különböző szer­veinek képviselőiből bizottsá­got hoznak létre. E munka- csoport egyik legfontosabb feladata lesz az is, hogy a KISZ-alapszervezetek tevé­kenységéhez segítséget adjon. megfelelően készítik a Ma­gyar Hajó- és Darugyár re- ! konstrukciójának műszaki ter-| veit Pusztaedericsen (Zala megye) egy kimerült gázmezőn alakította ki a Dunántúli Földgáz- és Kőolajtermclő Vállalat az ország első föld alatti gáztárolóját, amely négyszáznegyven- millió köbméter földgáz tárolására alkalmas. Képünkön: A fö'J alatti gáztároló úgyneve­zett befutó sora. FIN 1978 Változás a formákban

Next

/
Thumbnails
Contents