Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
I ökSMvó-CSB Vereséget szenvedett a K. Dózsa Ma: Lévai — Hidegh összecsapás Ä múlt heti, fölényes hazai győzelem ellenére sem utazott vérmes reményekkel a fővárosba a K. Dózsa ökölvívócsapata. Az egyik legkiegyensúlyozottabb együttes, a Vasas 1 ellen kellett helytállnia, s a kaposváriak. már eleve hátránnyal indultak. A papírsúlyban Vladár kiesése után Dévényire sem számíthattak, hiszen őt a múlt héten Kaposváron kiütötték. Ferstek sérülése sem javult, így a harmatsúlyban sem állt rendelkezésre öklöző. Ráadásul a pehelysúlyú Orsósnak — mint a helyszínen kiderült — érvénytelen volt az orvosi igazolása, így ez a súlycsoport is mérkőzés nélkül maradt. A legkellemetlenebb meglepetést azonban Nagy Z. kiütéses veresége jelentette. Az alsóbb súlycsoportokban — amelyekben mindig erősek voltak a kaposvári lilafehérek — 8:0-ra elhúzott a Vasas. A Dózsát dicséri, hogy az említett körülmények ellenére is sikerült egyenlítenie, a két felsőbb súlycsoportban azonban a papírforma érvényesült. VASAS—K. DÓZSA 14:8 Budapest, Fáy utca, 300 néző. Vezette: Payer S., Végh L. Pontozott: Gábor, Gulyás, Werling, Zádori. Eredmények (elöl a Vasas versenyzői): Papír súly: Takács F. mérkőzés nélkül győzött. 2:0 Légsúly: Goják a II. menetben kiütötte Nagy Z.-t. 4:0. Nagy az első menetben vezetést szerzett, de ezután egy testre mért jobb horogtól kiszámolták. Harmatsúly: Selyem mérkőzés nélkül győzött. 6:0. Pehelysúly: Pálfalvi ellenfél nélkül győzött, mert Orsósnak érvénytelen volt az orvosi igazolása. 8:0. Könnyűsúly: Kiss a 3. menetben föladta Varga Z. ellen. 8:2. Varga menetről menetre fokozatosan erősített, s így nyert. Kisváltósúly: Stezákot — sérülés miatt — a 3. menetben leléptették Bogyó ellen. 8:4. A harcos mérkőzésen Bogyó irányított. Stezák szemhéja felrepedt, így az orvos beszüntette a mérkőzést. Váltósúly: A kaposvári Rákosa mérkőzés nélkül győzött 8:6. Nagyváltósúly: Jákj az első menet után föladta Budai ellen. 8:8. Budai fegyelmezetten és taktikusan öklözött. Középsúly: Pém ellen Isti- ván a második menetben föladta. 10:8. Jól kezdett a kaposvári öklöző, egyszer »meg is fogta« ellenfelét de utána visszaesett. Félnehézsúly: Oláh pontozással győzött Rigó ellen. 12:8. Rigó is jól kezdett de hosz- szabb karú ellenfele a végén fölénybe került. Nehézsúly: Tóth I. ellen Túri a második menetben feladta. 14:8. A válogatott Tóth győzelme egy pillanatig sem volt vitás. Jelenleg így fest a bajnoki táblázat. 1. Kun B. SE 2. K. Dózsa 3. Vasas 4. Bp. Építők 5. SZIM Vasas 6. Steinmetz SE 8 1 6 1 6 — 2 — 1 151: 67 17 2 119: 73 13 2 105: 71 12 5 57: 93 4 1—867:120 2 1—6 43:109 2 A kaposváriaknak van egy elmaradt mérkőzésük a Bp. Építők ellen, ezt november 19-én játsszák el. Ma délután a K. Dózsa edzőcsarnokában egy nagyon fontos, korábbról elmaradt összecsapásra kerül sor, A Kun B. SE elleni CSB-merkő- zés időpontjában a kiskunfélegyházi versenyző külföldi szereplése miatt nem került sor a Lévai—Hidegh mérkőzésre. Mint kiderült, ennek kimenetelétől függ, hogy melyik együttes nyeri a találkozót. A nagy érdeklődéssel várt CSB-találkozóra ma 15.30 órakor kerül sor. (A belépés díjtalan.) A győztes brigád A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége Nagy Október címmel vetélkedőt hirdetett januárban, zt megyei döntő győzteseként a Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat Latinca Sándor szocialista brigádját köszönthetíék. Négy csapat nyert idegenben (Folytatás a 4. oldalról) Az alacsbny színvonalú mérkőzésen a hazaiak az első 20 percben előnyre tettek szert. A szünet után már egyik csapat sem tudott gólhelyzetet kialakítani. Góllövők: Péntek, Nagy, illetve Borbély. Jók: C. Kovács, Polgár, illetve Kisgéczi, Borbély. Csurgó ifi—Szőnyi SE ifi 5:0 Kovács Antal Rákóczi 111. ifi—Nagyatád ifi 3:0 A forduló válogatottja: He- uthaller (Vasas) — Gyuricza (Fonyód), Palasics (Latinca), Gelencsér (Barcs), Miove.cz (Kadarkút), Kertész (Balatoni öldvár), Osváth (Balaton - boglár), Vinkler (Táncsics), Izsák (Marcali), Hegyesi (Táncsics), Nagy L. (Kadarkút). A bajnokság állása 1. Táncsics. 13 8 6 2 43—13 19 2. Marcali 13 8 3 2 40—11 19 3. Nagyatád 13 7 4 2 22—13 18 4. Barcs 13 8 2 3 24—16 18 5. Vasas 13 7 3 3 27—13 17 6. Tab 13 7 2 4 24—21 16 7. Zimány 13 6 2 5 21—22 14 8. Latinca 13 6 2 5 16—24 14 9. B.-boglár 13 5 3 5 19—21 13 10. Kadarkút 13 5 2 6 25—23 12 11. Lengyeltóti 13 4 3 6 28—31 11 12. Csurgó 13 5 1 7 14—27 11 13. B.-földvár 13 3 4 6 26—23 10 14. Lakócsa 13 4 1 8 22—33 9 15. Fonyód 13 4 1 8 17—38 9 16. B.-Ielle 13 4 — 9 25—28 8 17. Szőnyi 13 2 4 7 12—27 8 18. Somogyssob 13 2 4 7 20—40 8 NB-s ifjúsági labdarúgó mérkőzés: Rákóczi—Hódmezővásárhely 6:0 Csehszlovákiában a labdarúgó válogatott Mint ismeretes, a magyar labdarúgó-válogatott újabb erőpróbán készül a Bolívia elleni visszavágóra: ma Prágában a csehszlovák válogatottal játszik barátságos mérkőzést. A legjobb összeállításban azonban nem tud pályára lépni a csapat. Nyilasi után Török és Pintér is megsérült a legutóbbi bajnoki fordulóban, s így a tatabányai Halász, a ferencvárosi Rab és a kispesti Lukács került a keretbe. Végleges összeállítás még nincs, de a szövetségi kapitány elgondolása szerint — várhatóan — az alábbi csapat kezdi a játékot: Mészáros —Martos, Bálint, Kereki, Tóth (Lukács) — Fazekas, Rab (Nagy), Zombori — Pusztai, Töröcsik, Váradi. A találkozóval egyidejűleg a magyar B válogatott Debrecenben, az utánpótlás válogatott pedig Sopronban szerepel. A brigádnaplóban még üres az októberi eseményeknek szánt oldal. Ha most megkérdezném, miért, biztosan az lenne a válasz, hogy nem értek rá. Guzmics János brigádja nem a szólamoknak él. Dolgoznak. A bizonyíték? Belelapozok az iratkötegbe, amely a vállalásaikat -tartalmazza. Nem vállalták, hogy a fél nyolcas munkakezdésre beérkeznek, mert ez természetes. És azt sem vállalták, hogy becsülettel ellátják a napi munkájukat. Ez is természetes. A tíztagú meósbrigádban becsülete van a munkának. Guzmics János harminchárom éves brigádvezető mondta: — A vállalásoknak vállalásoknak kell lenniük. Ha valami pluszra vállalkozunk, akkor azt ne a munkaidőben »fusizz.uk« össze, hanem utána csináljuk meg, ugyanolyan becsülettel, mint« azt, amiért a fizetésünket kapjuk. Részlet a brigádnaplóból : »1976. április 3. Ma tartottuk az alakuló brigádgyűlésünket. Latinca Sándor nevét vettük föl.« Fiatal brigád. Május 1-én ott voltam a siófoki nagygyűlésen. Tóth János, a városi pártbizottság első titkára adta át azokat az okleveleket, melyekkel a városért legtöbbet dolgozó szocialista brigádokat tüntették ki. A Latinca Sándor szocialista brigád vezetője szintén ezt vette át — Miért kapták? — kérdem. A brigádvezető egyetlen mondattal felel: — A 6-os óvodánál dolgoztunk. Nem szeretnek kérkedni a munkájukkal. Eredményeikről Herczeg Lászlótól, a szocialista munkaverseny-moz- galom felelősétől hallottam: — Évente negyvenezer forintot fizettünk ki egy vállalatnak az automata filmhívóberendezés javítására. A Latinca brigád vállalta, hogy ezentúl ők javítják és karbantartják a berendezést. Tudja mekkora megtakarítás ez? Csak az alkatrészek pótlásáról kell gondoskodnunk... A siófoki vállalat az ország minden részén épít kő- olajvezetékeket. Pontos munkára van szükség. A hegesztési varratoknál a legkisebb hiba is végzetes lehet. Guzmics János gyűrött spirálfüzetet vesz elő. — Nem tudom, máshol szokás-e, de én feljegyzem minden brigádtag munkáját, azt, hogy ki mit csinált. Es ha szorít a cipő, ha szükség van a munkáskézre, akkor szólhatunk: most te jössz, mert a múltkor »lógtál«... Halmos László, a vállalati pártbizottság titkára félbeszakítja: — Azért jó ez, mert a brigádjutalmak elosztásánál nem kell vitázni ki mennyit kap. Mindenki annyiban részesüljön, amennyit dolgozott. t Amikor a fiatalok megnyerték a Betűk szárnyán a Szovjetunió körül című vetélkedőt Guzmics János és társai elsőként gratuláltak a KISZ- taeoknak. Nem sejtették, hocm három hét múlva a fiatalok viszonozzák a gratulációt. A KVV-nél húsz szocialista brigád nevezett be a vetélkedősorozatra, a megyei döntőre egyedül ők jutottak el. A megyei döntőn egjl harmincöt éves férfi »remekelt«. Akkora tapsot még nem ka-' pott senki egyetlen vetélkedőn sem, mint ő. Bemutatkoztunk egymásnak: Viniss Bélának hívják. — Két lábon járó lexikon. Ügy is hívjuk, hogy Profesz- szor — mondja róla a brigádvezető. — Miért hívják Professzornak? — kérdem. Viniss Béla elmosolyodik: — Szeretek vetélkedni. Tizenöt éve, ha tehetem, minden vetélkedőn ott vagyok. — Alig volt kérdés a Szovjetunóim, amelyre ne tudott volna válaszolni. Sok helyen járt? — Egyáltalán nem voltam a Szovjetunióban. Csak könyvekből meg az újságokból is- ' merem... A Latinca brigádnak hat tagja ült a versenyzők között. De nemcsak ők hatan nyerték meg az első díjat, térnem valamennyien. Mindenki készült. — Az első díj nagy összegű utazási hozzájárulás volt. Nagy Jenő Fekete István szülőfalujában Iskolai könyvtárat avattak Göllében A Csi, a Lútra, a Kele, a Bogáncs — csak a legnépszerűbb könyveket említve — ismert írójának, Fekete Istvánnak a szülőfalujában, Göllében iskolai könyvtárat avattak hétfőn. Ünnepelt a község ; délután a művelődési házban közösen tartotta a nagy október ünnepét ‘a falu felnőtt- és gyermek- lakossága. Az iskola bővítményeként széles körű összefogással — a megyei könyvtár támogatását külön is érdemes megjegyezni — Szép magyar sikerek az iliúsági és junior cseigancs-ES-n Berlinben szombaton befejeződött az ifjúsági cselgáncs- Európa-bajnokság. A 83 kilogrammosok között a magyar Tamás László, a bajaiak 17 éves versenyzője — a spanyol Rubio társaságában — bronzérmet nyert. Vasárnap a juniorok léptek tatamira. A nehézsúlyú Ozs- vár András várakozáson felül szerepelt. A tavalyi EB- aranyérmes szovjet Jefremov ellen óriási csatát vívott, és győzött. Ezzel Európa-bajnok lett. A 95 kilogrammosok között Szepesi István szerzett bronzérmet. Nincs telitalálat a totón A 45. hét telitalálatos szelvénye: 1x21x111 1 2 2 1 x +x. Egyetlen fogadó sem ért el telitalálatot. Két 13 találatos szelvény akadt; a nyereményük 586 079 forint. A 12 találatos szelvények 11 325, a llesek 657, a 10-esek 114 forintot fizetnek. Ady nem habozott. Nőügyekben különben sem szokott bizonytalankodni. Brüll Adél tökéletesen illett vágyaihoz. Igaz, hét évvel idősebb, de 34 éve ellenére friss szépség, előkelő jelenség, a választékos ízlés hibátlan pompájában. Külsőre a legkényesebb párizsi divat megtestesítője, műveltségében, szellemi csiszoltságában, érdeklődési körében a megálmodott asszonyideáf Ady számára. Kissé bizarr, de semmi esetre sem visszatetszést keltő múlt állt Adél mögött. Atyja, Brüll Samu vagyonos nagyváradi kereskedő volt, szép hozománnyal ment férjhez a szép Adél a szintén nagyváradi, szintén kereskedő Diósi Ödönhöz. Egy ideig Szófiában éltek, magas körökkel tartottak baráti és üzleti kapcsolatokat, de máig sem tisztázott ok miatt egyik percről a másikra el kellett hagyniuk a bolgár fővárost. Párizsban telepedtek lé, Diósi Ödön tehetséges, noha mérsékelten sikeres vállalkozásokkal állt talpra. Nagy vagyonra sohasem tettek szert, de jövedelmükből módos, csaknem nagypolgári háztartást vezethettek. Adél az érdeklődéséhez méltó hozzáértéssel vonzódott a muzsikához a festészethez, az irodalomhoz. Különösen a modern francia lírát tartotta sokra, és bizonyos volt abban, hogy a Nagyváradi Napló hasábjairól megismert Ady Endréből a legjelentősebb magyar poéta válhat, ha sikerül átmenteni a világ akkori szellemi központjába a nagyváradi elszigeteltségbők Soha, egyetlen alkalommal sem csalták meg Ady Endrét az ösztönei. Most is határozottan érzett rá esélyeire. Tudta, hallgatnia kell Diósiné Brüll Adélra. A legkisebb té- tovaság nélkül fogadta hát el a Párizsba invitáló ajánlatot. Ideiglenes búcsúzásukkor azzal a megállapodással kísérte Budapestig az asszonyt, hogy rövid néhány hónapon belül követni fogja. Kapcsolatuk szorosságának igazolásaként rövidesen megjelent a Nagyváradi Naplóban első Léda- verse A könnyek asszonya címmel. Ettől kezdve minden lépése szakadatlan, lázas készülődés volt Lédához. S itt jó előre el keli oszlatni mindenféle hamis mendemondát arról, hogy Ady Endrét anyagi függőség kötötte Párizsban Diósi Ödönékhez. Készülődése leg- nagyöbbrészt épp a kinti megélhetési feltételek biztosításából állt. Anyagi önállóságára mindig kínosan vigyázott. Segítségre ugyan gyakran szorult, de ez soha nem maradt viszanzatlamil. Egyáltalán, pénzügyi kicsinyességek szóba sem jöhettek. Gond nélkül költötte a pénzt, ha volt, s ha elfogyott, foggal körömmel, verejtékes munkával iparkodott új összegeket szerezni, Párizsba készülődvén, mindenféle ábrándos hóbortokat mellőzve, szinte nyárspolgári józansággal próbálta megalapozni kinti egzisztenciáját. Ajánlóleveleket szerzett be, egyezséget kötött írásainak elhelyezésére a Budapesti Hírlappal és a Pesti Naplóval, támogatást kért Szilágy vármegyétől, amelynek őszi közgyűlése meg is szavazott számára 600 korona segélyt. Nem volt érzelgős. Józan érdekeit tartva szem előtt, audienciát kért gróf Tisza István miniszterelnöktől, akit pedig szívből utált és megvetett. Gyakran mondogatta róla: a gróf apja, Tisza Kálmán még úgy kormányozta Magyarországot, mint egy patriarchális alispán a vármegyét; Tisza István viszont úgy bánik az országgal, mint egy komisz főszolgabíró a járásával. Mégis eltökélte Ady, hogy ösztöndíjat kér párizsi tartózkodásához ettől a »komisz főszolgabírótól«. Fogadta a miniszterelnök, de kérését elutaz sította. Udvarias hűvösséggel bánt vele. Ady önérzetét súlyos seb érte. Szomorúan jegyezte föl noteszába: »Istenem, tudják-e ezek a kegyelmes urak, hogy az ajtajukon alázattal kopogtató kis firká- szok hogy lenézik őket?..,« Az 1903. év utolsó heteit szinte kizárólag otthon töltötte. Érmindszenti magányában szorgalmasan tanulta a francia nyelvet, s a minél alaposabb gyakorlás kedvéért franciául levelezett Nagyváradra Bíró Lajos meghitt íróbarátjával. A Lédától, illetve a Lédához érkező levelek is úgyszólván egymást érték, de ezek kivétel nélkül magyarul íródtak. E levélváltásokban minden alkalommal szerepelt a férj, Dióst Ödön, a barátság tehát a házastárs tudtával és helyeslésével szövődött. Hogy minél részletesebben tájékozódhassák Ady a párizsi viszonyokról, az ott zajló szellemi-irodalmi, művészeti élet részleteiről, Diósiné vastag kötegekben küldte Ér- mindszentre a Matin példányait. A sorsát más vizekre irányító költő ebben az időben egyetlen verset írt: »Elűzött a földem«. Akkori hangulatát tökéletesen rögzítik a költemény strófái. Utazása előtt Ermindszenten rendezte sajtó alá a Még egyszer kötetét. (Folytatjuk.) létesült az ízlésesen berendezett könyvtár. Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója avatta föl a Fekete István emlékét is őrző új iskolai könyvtárat. A polcokon természetesen megtalálni azokat az ifjúsági könyveket is, melyeknek megírásához Fekete István sok-sok élményt gyűjtött Göllében. De nem elégedtek meg ennyivel a könyvtár berendezői. Összegyűjtöttek néhány személyes hangú levelet is, mélyet az írd a szülőfalujába küldött; Berta Jánosnak, az iskola Fekete Hatjtyú őrsének, s ezekről fotómásolatokat készítettek; a falakat ezekkel dekorálták. Máig kiadatlan versének néhány sora így szól: Véey a kezedbe Pajtás, könyv vagyok; betűmön mosoly és igaz könny ragyog. TI (Berta Jánosnak) A vers, mely a Ballagó idő című Fekete-regény belső címlapjára íródott, azt hiszem, mindenkihez szóló remek könyvajánlás. Becses ajándékot küldött 1964-ben a Fekete Hattyú őrsnek is: talán éppen egy fekete hattyút ábrázol a kis ötvösművészeti remek, mely Fekete István csengője volt. A pénteki úttörőriadó sikeresen zajlott le, de nem fogytak ki hétfőre sem az ötletekből a gyerekek. Ezeket mutatták be a tanulók az iskola udvarán rendezett — azt hiszem, felnőttnek, gyereknek sokáig élményt jelentő — tábortűz - mellett. Színes, mozgalmas este után hajtották álomra fejüket a Göllei Általános Iskola tanulói. n. b.
