Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

Tíz év Munkácsy lakótelep, Bares A dolgozó emberért — Hogyan tudja ezt a tíz évet jellemezni Suhajda Já­nos, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának munka- védelmi osz­tályvezetője? • — Mondjak egy jellemző körülményt? Tíz évvel ez­előtt a megye­bizottságok mellett csak­nem száz tár­sadalmi aktí­va segítette a munkásvéde- delemmel ösz- szefüggő ne­velő, irányító, ellenőrző és számon kérő tevékenysé­get. A mun­kásvédelmi őröknek és azoknak a tár­sadalmi aktí­váknak a szá­ma, akik segí­tették az üze­mi szervek munkáját, megközelítette a kétezret. Komoly erő. És mé­gis: a jelenlegi helyzethez vi­szonyítva ez a »gyerekcipő-«. Tíz év eltelte után ugyanis ma már körülbelül hatezer munkásvédelmi felügyelő, va­lamint szakmérnökök segítik ezt a munkát. A munkásvé­delmi vetélkedőket, s azt. hogy egyre több vállalatnál szerveznek a KISZ-szel ifjú­sági őrjáratokat, már csak ki­egészítésül említem. 1967-ben jelent meg a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak munkásvédelmi határoza­ta, s ez minden szakszerveze­ti ' szerv kötelességévé tette, hogy a dolgozók tevékeny részvételével segítsék elő az egészséges és biztonságos munkafeltételek megvalósítá­sát. Tíz év alatt megyénk tár­sadalmi, gazdasági viszonyai­ban nagy változások történ­tek. Üj ipari üzemek egész sora jött létre és ez körülte­kintőbb, felelősségteljesebb te­Vrhattam volna azt is cím­nek: így születik nálunk egy új lakótelep. Mert az, amiről szó van, még csak papírokon, tervrajzokon létezik, emberek százainak otthont teremtő vá­gyát hordozza. De holnap — és ez a holnap már a követ­kező év — . közművek, utak készülnek és felépülnek a Munkácsy lakótelep első há­zai. Nemcsak egy új lakótelep születik, hanem vele együtt egy új módszer, az egyetértő, a közért fáradok példás össze­fogásának új gyakorlata is. »Termelőszövetkezetünk és a Barcsi Tövál dolgozói (leendő dolgozói) lakásigényeinek ki­elégítése céljából lakásépítő szövetkezetét kívánunk ''alakí­tani ... A lakóházak kivitele­zője a tövál lesz, de szövet­kezetünk együttműködik ve­le... Az építeni kívánók szeptemberig jelezzék igényü­ket, hogy 1978 tavaszán meg­kezdődhessen az építkezés.« (Idézet a barcsi szövetkezet üzemi lapjában augusztus ele­jén megjelent közleményből.) A dosszién már vaskos. A többszöri tárgyalás után no­vember első napjaira több mint ötvenen fejezték ki szán­dékukat: élni kívánnak a le­hetőséggel. Miért kezdeményezett a szö­vetkezet? Losoncéi Mihály, a barcsi Vörös Csillag elnöke: — A lakásépítőket, a letelepedni szándékozókat nyolc év óta je­lentős hitellel segíti gazdasá­gunk. Emellett olcsó kavics­csal, ingyenes homokkal, ked­vezményes fuvarral is hozzá­járultunk ahhoz, hogy az ott­hont teremtő dolgozónk minél' gyorsabban, olcsóbban érhesse el célját. Sokan éltek és élnek a szövetkezet támogatásával. Mivel elsősorban a családi ház jellegű épületek iránt foko­zódnak az igények, másrészt viszont az építőipari kapacs tás viszonylag szűkös, legcél­ravezetőbb megoldásnak talál­tuk, ha a tövál-lal és a ta­náccsal közösen munkáltatói lakásépítő szövetkezetét szer­vezünk. Négylakásos, össz­komfortos, garázzsal ellátott, kétszintes házakat építünk négyszáz négyszögöl körüli telkekre, így minden lakáshoz konyhakert, udvar is tartozik. Magunkra vállaljuk az épít­kezéssel járó szállításokat, rendelkezésre bocsátjuk föld- munkagépeinket, tárgyalunk a Nem is olyan egyszerű az éjszakai szántás. Sokszor hal­lani: az éjszaki munka javít­ja a gépkihasználást, de arról kevesebb szó esik, hogy ugyan­akkor költségesebb, romlik a minőség, nagyobb a gépek igénybevétele — nő a »rezsi« —, mindezeken felül baleset- veszélyesebb is sötétben dol­gozni. A felsorolt hátrányok kis gépek esetében ráfizeté­sessé tehetik az éjszakai mű­szakot. És mégis vállalni kell és mégis vállalják. Például az igali tsz-ben, ahol egy öreg Dutra 24 órán át dolgozik. »Minden másnál fontosabb, hogy időben elvégezzük a ta­lajelőkészítést Két 1 megren­delt nagygépünk nem jött meg, így azzal szántunk, ami van.,.« Juhász János; a klsgyaláni tsz traktorosa 22 éve rója a határt. — Voltaképpen éjszaka is ugyanúgy forgatom a kor­mányt, ugyanazokhoz a kap­csolókhoz nyúlok, mint nap­pal. Az éjszakai munka mégis sokkal több önfegyelmet és kitartást kíván. Aki csinálta, tudja, hogy az unalom vagy az álmosság kínzó is lehet. (Monoton zúgással megy a gép. Az embernek hamarosan az az érzése, megállt az órá­ja. Nem lehet, hogy még csak tíz óra van... Pedig az óra jár, hiszen csak tíz perce húz­tam föl. Éjfélig vagy egyig jól bírom. »Hiszen csak most kezdted. Alig egy órája, hogy megittad a kávét.-" Két óra tájt van a holtpont. Ráfordí­tom a kereket a barázdára, tanáccsal, hogy közreműkö­dünk az útépítésben. Az ed­digieknél is kedvezőbb köl- csönfeltételeket kínálunk dol­gozóinknak. Tizenöt évre ka­matmentes kölcsönt adunk tagjainknak, emellett vissza nem térítendő támogatást is biztosítunk mindenkinek. El­határoztuk azt is, hogy kiemelt támogatást adunk az állatte­nyésztésben fizikai munkát vállaló dolgozóinknak. Ezen a területen küzdünk a legna­gyobb munkaerő-gondokkal. Ezzel szemben igényünk az, hogy a kölcsön visszafizetésé­nek végéig szövetkezetünkben dolgozzon a lakásépítő. Hogyan vállal terven felüli építést a tövál? Szabó Gyula, a tövál igaz­gatója: — Nem elég vonzerő ma már egy jó vállalat vagy egy híres szövetkezet, alapve­tő szempont az igényeknek megfelelő otthon is. Építőipari vállalkozásunk feladatai év­ről évre nőnek, létkérdés, hogy »megkössük« a szakembere­ket, iparosokat. Elsősorban ez késztetett a Vörös Csillaggal való együttműködés kialakítá­sára. Mi évi húsz lakás fel­építését vállaljuk, valójában kapacitáson felül. Csak úgy tudjuk elérni céljainkat, ha az építtetők bizonyos feladatokat vállalnak. Az lesz az új vo­nása ennek a lakásépítő szö­vetkezetnek, hogy az építtetők szakirányítás mellett maguk végzik el az alapozást, mi fel­húzzuk az épületeket, de a be­fejező munka — belső festés, burkolás — ugyancsak az építtetőkre vár. Ki-ki az igé­nye és pénztárcája szerint vé­gezheti el saját otthonában ezt a munkát. Ez az építtető­nek több tízezer forint megta­karítást jelenthet, az egészet tekintve pedig enyhít a szű­kös építőipari kapacitás gond­ján. Ügy tervezzük, hogy a szövetkezettel azonos támoga­tási formát biztosítva dolgo­zóinknak, az évi húsz lakás fele-fele arányban oszlik meg a tövál és a tsz dolgozói kö­zött. Mi a tanács véleménye? Dr. Németh Jenő nagyköz­ségi tanácselnök: — Barcs fejlődésével rohamosan nőnek a lakásigények. Ezt az építé­si formát eddig még nem használtuk ki. A lakásszövet­kezet szervezése most két te­rületen is megindult, az egyi­ket a MÉSZÖV szervezi, a másikat a tsz és a tövál. Az utóbbi kezdeményezést igen majd azon kapom magam, I hogy már végigértem a követ­kező soron! Ilyenkor leállítom | a traktort és rádőlök a kor­mányra. Negyedóra múlva ar­ra ébredek, hogy nem érzem a karom...) — Rideg és kihalt éjszaka a határ. A traktoros több kilo­méteres körben egyedül van. Nem fél? — Nincs mitől félni, éjsza­ka mégis feszítettebbek az idegek, csapongóbb a fantá­zia. (A látóhatár többnyire 15— 20 méterre van. Rendszerint a fénykör szélén szokott valami megmozdulni... Ilyenkor leg­jobb, ha az ember odavilágít és megnyugtatja önmagát. Nem érdemes egy fordulón át morfondírozni. Egy fiatal tár­samnál épp ez volt a hiba. Egyik éjjel az ellenőrző bi­zottság »kiszállt", hogy meg­nézze a szántás minőségét. Nem a legszerencsésebb ötlet volt a táblaszéli bokorból a gép elé toppanni. Szegény fiú megijedt a »semmiből« előug- ró, viharkabátos, csuklyás ala­koktól és gázt adott. Aki ült már éjszaka traktoron, meg­érti ezt... Szerencsére nem történt baleset.) Szíj István, Juhász János fiatal váltótársa három órával előbb érkezett a műszakvál­tásra. — Miért nem alszik? — Ma sok dolgom van. Dél­előtt együtt javítottunk ki egy defektet. A ház körül is akadt munkám. Most meg el­nagy örömmel fogadtuk, hi­szen helyi erők összefogásá­val a barcsi gondok enyhíté­sét szolgálja. A tanács a jö­vendő városközpont szomszéd­ságában ad előkészített terü­letet ennek az új lakótelepnek. Ha beválik ez a módszer, ak­kor szeretnénk ezt kiterjed­tebben is alkalmazni. Az ösz- szefogás olyan tartalék, amely növelheti az építőipari kapa­citást. A lakók. Csécsi Ferenc és felesége a tövál dolgozója. Fiatal, ott­honra váró házasok. A férj műszaki főiskolát végzett rész­legvezető, a feleség titkárnő és mellette a közgazdasági egyetem harmadéves hallga­tója. — Mindenképpen kedvező ez a lehetőség. Eldöntöttük: itt telepszünk le és ennél a vállalkozásnál dolgozunk. Nagy szavak, de kimondom: egész életünkre végleges meg­oldást jelent ez. Olyan meg­oldást, amelyre érdemes egy­két évig várni, mert egyelőre az a kérdés, hogy a sok igény­lő közül mikor kerül ránk a sor. Szilágyi József tehenész, fe­lesége a sertéstelep dolgozója. Jelenleg ötödmagukkal Bel- csapusztán, egy hajdani cse­lédházban (a szövetkezet szük­séglakásai ezek) szoba-kony- hás lakásban laknák. Amikor a lakásról esik szó, a vékonyka asszony tekintete felragyog. — Nekünk még sosem volt saját otthonunk. Ez a célunk, évek óta erre gyűjtögetünk. — Az állattenyésztésben dolgozók kiemelt támogatást kapnak a szövetkezettől. — Hallottunk róla. Ez a szövetkezet nagyon szépen gondoskodik az embereiről. Itt akarunk maradni és vég­re otthont teremteni. Csak mi­nél előbb sikerüljön hozzájut­ni a lakáshoz. A Munkácsy lakótelep így születik meg Barcson. Végeze­tül hadd idézzek egy — a há­rom szerv által a napokban aláírt — megállapodásból: »... A szerződő felek egybe­hangzóan megállapodnak ab­ban, hogy közös beruházás­ként egy 75 személyes óvodát létesítenek... Az új óvodát a Munkácsy lakótelepen tartják célszerűnek megépíteni úgy, hogy az lehetőleg 1978. szep­tember 1-én üzemelhessen." Vörös Márta jöttem megnézni, hogy áll az új borona — De hiszen ez a mai éj­szakával már 24 óra.., Juhász János nem csodálko­zott. — Mindennapos dolog ez. Mikor a nagy traktorok meg­jöttek, két éven át huszonné­gy eztünk. — Ha maguktól függne, el­rendelnének-e éjszakai műsza­kot? A válasz egybehangzó igen volt — Ez a JD túl drága ahhoz, hogy éjjelente álljon, meg az­után senki sem akar a januári fagyban is itt küszködni! " Az éjszakai műszak negye­dik órájában felültem a gépre a nagybaj omi tsz traktorosa, Potekrác László mellé. — Néha jönnek, de tejszí­nes kávét hozni valahogy min­dig elfelejtenek. No, nem baj, van nálam két jó szelet össze­borított zsíros kenyér. Azt hoztam éjféli ebédre. Hamar elbágyasztott a szür­ke fény, a zúgás. Percekre ab­bamaradt a beszélgetés. Végül »házigazdám« szólalt meg. — Ugye, mostoha itt éjjel. A legrosszabb, hogy nem lá­tom, mennyit végeztem. Nap­pal legalább erre figyelhetek. — Talán mondhatná erre valaki : figyeljen a szántás mi­nőségére ... — Persze van jó és rossz szántás, a munka minősége azonban nem függ attól, hány­szor nézek hátra vagy hogy hányszor szállók ki a mérő- rúddaL Ha beállítom a kézi­gázt és az ekemélységet, a gép tőlem szinte függetlenül egyenletesen szánt, 7 mérföl- des óránkénti sebességgel. 18 éve csinálom. Több gazdasági szakirányi- tóval beszélgettem az éjszakai szántásról. A vélemények üt­köztek. A somogysárdi tsz fő- agronómusa, Lengmár Ferenc szerint túlságosan megerőlte­tő az éjszakai műszak. — Tavaly még igen, az idén már nem csináltunk a szán­tásnál éjszakai műszakot. A gépek így is két műszakban dolgoznak reggel hattól este tízig. Ügy tapasztaljuk, hogy a jól szervezett kétszer nyolc óra csaknem azonos eredményt hoz, mint a kétszer tizenkettő, amelyben óhatatlanul több a holt idő. Mindez csak ilyen kedvező időben igaz. Ha meg­csúsznánk a munkával, mi is áttérnénk a folyamatos mun­kára. Hagyományai vannak az éj­szakai szántásnak a nagybajo­mi tsz-ben. Az itteni főagro- nómus szerint az éjszakai mű­szak jóval termelékenyebb. — Nappal sok alkalom van egy kis beszélgetésre, cigaret­taszünetre. Az éjszaka nem kínál a munkánál jobb lehe­tőséget. Szerintem milliós nagy gépeknél törvényszerű az éjszakai műszak. Egyben valamennyien egyet­értettek: az éjszakás traktoro­sok helytállása tiszteletet ér­demel. Az utolsó buszjárat ablaká­ból jól látszottak a traktorok fényei. Egy utas csodálkozva kérdezte: »Éjszaka is dolgoz­nak?" Hamarosan másra fordult a szó. Kr6 Ferenc vékenységet követe! az SZMT munkavédelmi osztályán dol­gozóktól. — A munkásvédemi tevé­kenységben megnőtt a szocia­lista brigádok szerepe. Nagy erőt hordoznak ezek a közös­ségek magukban, elsősorban a megelőzés során hasznosítha- tót: jelenleg több mint 1600 szocialista brigád csaknem 40 ezer taggal vesz részt — a termelőmunka mellett — a munkásvédelemben. Az ered­mények mellett mi okozza a legnagyobb gondot? — Számunkra ma a legna­gyobb gond: megtanítani az üzemi szakszervezeti szerveket a munkásvédelmi tevékenység önálló minősítésére, s az ezzel összefüggő átfogó kérdések ta­nulmányozására. Szükség van a kritikusabb véleményekre. Ki kell alakítanunk megyei szinten a szakszervezetek át­fogó minősítő rendszerét, s azt is el kell érnünk, hogy a felügyeleti szervek maguk is minősítsék az irányításuk alatt álló gazdálkodó egységek biz­tonságtechnikai, üzemegész­ségügyi és szociális állapotát, a vezetők munkásvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Még egy adat: az utóbbi tíz évben 1976-ban volt a legke­A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Somogy megyei szer­vezete — más kiírókkal együttműködve — az idén már negyedszer hirdetett pályáza­tot a megye műszaki és köz- gazdasági szakembereinek a munkaterületükön különös fontossággal bíró és másutt is alkalmazható módszerek, eljá­rások feldolgozására* Ez az év az eddigieknél »gazdagabb ter­mést« hozott, ugyanis har­minckilenc dolgozatot kapott az MTESZ megyei szervezete, köztük olyanokat, melyek or­szágosan is érdemesek az el­terjesztésre. Több pályamun­kát kisebb-nagyobb közössé­gek dolgoztak ki. Sugár Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, az MTESZ Somogy megyei szervezetének elnöke adta át a bíráló bizottság által odaítélt díjat tizenkét pályázónak, il­letve közösségnek, öt dolgozat készítőjének pedig a jutalma­kat. Ötezer-ötezer forintos el­ső díjat kapott Harsányt László, Garábi Béla és Kiss József közlekedési kérdésekkel foglalkozó, közösen összeállí­vesebb üzemi baleset X ko-' rábbi évekre jellemző átlag — 1000 dolgozóra 12 hónap alatt 42 baleset »jutott« — 1976-ra 19-re csökkent. A halálos bal­esetek száma még örvendete­sebben mérséklődött. A középtávú tervezés ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az üzemi szakszervezeti szerveknek a közreműködése túl van már a formalitáson. Sok-sok érdemi észrevétellel, javaslattal gazdagították a terveket A dolgozók alapvető érdekeinek a védelme mellett egyre hozzáértőbb módon se­gítik a korszerűbb munkásvé­delmi körülmények megterem­tését. Egy jelentésben olvasható: »A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a szak- szervezeti bizottság 25 pontban foglalta össze észrevételeit, s ebből a gyár vezetősége 16-ot elfogadott." Ez azonban csak egy példa. A megye üzemeiben, gyárai­ban, vállalatainál ugyanis in­tézkedtek annak érdekében, hogy a gépek mellett álló dol­gozók véleménye tükröződjék a munkásvédelmi tervekben, javaslatokban. Az Újpesti Cérnagyár nagy­atádi telepén a munkásvédel­mi felügyelő kilenc műhelybi­zottsági felügyelővel együtt 25 olyan javaslatot terjesztett elő, amely érdemben gazdagí­totta az intézkedési tervet. A Volán 13. számú Vállalatnál a szakszervezeti bizottság titká­ra és az igazgató irányításá­val külön bizottság dolgozta fel az osztályok által már elő­zetesen begyűjtött észrevétele­ket és javaslatokat. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában például a szakszervezeti bizottság a felsőbb szervek segítségét kér­te, hogy minél előbb, korsze­rűsítsék a klímaberendezése­ket. Néhány üzemben haté­kony műszaki megelőző in­tézkedések kidolgozásán mun­kálkodnak. A Mechanikai Mű­vek marcali gyáregységében, a Kaposvári Villamossági Gyár öntödéjében, a Kőolajvezeték­építő Vállalat új telephelyén külön, elzárt kompresszorhá­zat építettek vagy építenek. A Budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú Kaposvári Gyáregységében és más mun­kahelyeken már gumipapu­csokra helyezik a forgácsoló- gépeket Lehetne sorolni a példákat szinte minden munkahelyről. Ötmi, védeni az embert: ez az tott pályamunkája, illetve dr. Laki István és Kocsis Tamás cirokról szóló dolgozata. Hat második díjat adtak ki: a Grófné Horváth Ilona, Hor­váth Gyula, Jankovics András, Pinczehelyi Károly munkakö­zösség, azután Bárdos Tamás, Nádasdi Zoltán, Dombóvári László, Villányi József, illet­ve Szabó Péter és Szabó Péter- né kapta meg a 3500—3500 fo­rintot. A harmadik díjjal já­ró 2000 forintot Szép László, Kotlman Ferenc, Szabó Márta, Dér Ferenc és a Jász Margit, Bognár László kettős vehette át. öt pályázatot ezer-ezer fo­rintos jutalomban részesített bíráló bizottság, a Pamutfo­nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárát pedig külön tárgyju­talomban részesítette, miután erről a munkahelyről kilenc dolgozatot nyújtottak be. Ami az ágazati aktivitást il­leti, különösen figyelemremél­tó a Magyar Agrártudományi Egyesület szakosztályai somo­gyi tagjainak jó szereplése: az egy első díj mellett több má­sodik és harmadik díjat is sze­reztek ezen a pályázaton, Éjszakai szántás alapszabály. Mészáros Attila Kihirdették az MTESZ-pályázat eredményeit Korszerfi védőberendezés a programvezérlésű esztergagépen a Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents