Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
é VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fv 16 oldal, ára: 1 forint / Soi műi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 262. szám 1977. november 6., vasárnap ÜNNEPÜNK, A NAGY OKTOBER »■Tíz nap, amely megrengette a világot» — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom krónikása; könyvéhez Lenin írt előszót és ebben bizonyította: hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlékezünk az emberiség történelmének e sorsdöntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően megváltoztatta, újjá is szülte a világot. Szerte az öreg Földön, az egész haladó világon, a csillagokig jutott emberiség a sajátjaként ünnepli, a Szovjetunió népeivel együtt, a lenini vörös fényű hajnalt, a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. E felejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember , mindenfajta kizsákmányolását és elnyomását, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét és szabadon bontakoztathatja ki személyiségének sokoldalú képességeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem látott magaslatai felé. A Szovjetunió testvéri szövetségben összeforrott népei, történelmileg viszonylag rövid idő alatt, sikeresen felépítették a szocialista társadalmi rendszert és biztosan haladnak a kommunizmus építésének útján. A szocializmus országa gazdaságilag, politikailag, katonailag hatalmas erővé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küzdelmük magával ragadó példa; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszukat, reményeik megvalósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Példázza, hogy valóra válnak az Október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szovjet nép kezében hatékony fegyver Október lenini eszméinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres építésében. A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasizmus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmenekült a világ leigázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik köszönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadalra, győzött az igazi demokrácia, a haladás eszméje és e történelmi diadal eredményeként egész sor ország szakadt ki a kapitalizmus világrendszeréből, megvalósították a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld valamennyi kontinensére kiterjedő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egyidőben a kapitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes világrendszert alkotni. Megkezdődött általános válsága, amely társadalmi életének minden területére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és kedvező feltételeket teremtettek a kapitalista országok munkásosztályának harcához is. A kizsákmányolás, a gyarmati sors mellett az emberiség történetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetei a háborúk. A Nagy Októ bei Szocialista Forradalom a népek békeharcához is új feltételeket teremtett. A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci elszántságát ma már a szocializmus országainak békepolitikája és katonai ereje támasztja alá. Ez az a politika és ez az az erő, melyek együtt biztosítják a világ népei reményeinek megvalósulását, a béke tartós megőrzését. A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait megértve, elsőként követte a történelmi példát és 1919- ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szolidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar internacionalistának hősi példája, akik a szovjethatalom védelmére fogtak fegyvert a polgárháború éveiben. A magyar nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös erdlmgas katonái kosták ci számára 1945 tavaszán a szabadságot és történelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg ezzel. Jól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forradalom, nem győzhetett volna 1917 októbere nélkül. Ezért méltán nagy ünnepe november 7-e a magyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politikai közösségen túl összeköt bennünket a kölcsönös érdekeltség országaink szocialista építő munkájának sikereiben, közös felelősségünk a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista építés gyakorlata a Szovjetunióban és a többi testvéri szocialista országban, egyaránt bizonyítja a marxizmus— leninizmus általános érvényét, amely maga is gazdagodott és továbbfejlődött a forradalmi gyakorlat tapasztalatainak elméleti általánosításával. Eddigi ittunk tanulságai arról győztek meg minket; nemzeti létérdekünk ezekből a tapasztalatokból okulni, a hazai, sajátos körülményeknek megfelelően alkalmazni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom arra tanít minket; semmi sem drágább nekünk, mint a dolgozó nép hatalmának szüntelen erősítése és védelme. Történelmi küldetésünk, hogy óvjuk és mindennap tovább szilárdítsuk a munkás—paraszt szövetséget, amely e hatalom politikai alapja. Ugyanígy kötelességünk küzdeni a szélesebb értelemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szocialista népi-nemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a munkás- osztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folyamatok irányításával, a szocialista államiság és a szocialista demokratizmus fejlesztése közepette. E törekvésünk sikere egyben minden további előrehaladásunk kulcsa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy különleges figyelmet fordítsunk a gazdasági kérdésekre, a termelőerők szüntelen fejlesztésére. Ezekkel összhangban kötelességünk fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: à szocializmus eszméje az emberért született, a valóság sem szolgálhat semmi mást. A szocialista forradalom gyökeresen átalakítja a társadalmi viszonyokat. Ezért is szerves része a kulturális forradalom, a következetes osztályharc végigvitele az ideológia területén is; Most, amikor a két világrendszer harcában rendkívül megnövekedett az ideológia szerepe, de előtérbe került, mint a belső fejlődés szükséglete is, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az elmúlt hat évtized minden ilyen jellegű tapasztalatának. Lenin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegest. A történelem ezt az előrelátást már sokoldalúan bebizonyította. Természetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó ünneplése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasznosításával. Október szelleme, a lenini eszmék jegyében munkálkodunk pártunk irányvonalának valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom felépítését. Ez a mi dolgunk, és elvégezzük becsülettel. De most, az ünnep alkalmából munkánkban egy pillanatra megpihenve tekintetünk a szovjet ember felé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. 1. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán: »... És végezetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb harcokban is meg tudta védeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve ereiét és nem sainálva semmilyen áldozatot, aki, miközben kiállt minden megpróbáltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette magában az eszmei meggyőződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszersmind következetes internacionalista volt és marad ...« Ünnepünk, a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszöntjük valamennyiünk álmának, a kommunizmusnak diadalmas építőjét, a szovjet embertí Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szombat reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsősé gek között, katonai tisztelet- adással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval, majd kürtszó jelezte a katonai elöljáró .érkezését, aki — meghallgatva az egységparancsnok jelentését — ellépett a sorfal előtt. Ezután díszőrök kíséretében vitték az árbochoz az Állami Zászlót, s a Himnusz hangjai, valamint a katonák tisztelet- adása közepette vonták fel. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Nemzeti Lobogót és a Munkásmozgalom Vörös Zászlaját. (MTI) A Szmolnij a hatvan évvel ezelőtti történelmet formáló napok tanúja. Az épület előtt a Lenin-szobor talapzatánál mindig friss virág van. A budapesti Erkel színházban Díszíinnepség a Hagy Október 60. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton díszünnepséget rendezett az Erkel-színházban. A dfezürmepség elnökségében foglalt helyet Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Losonczi Pál, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Bru- tyó János, a KEB elnöke, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja. Az elnökség tagjai voltak társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a munkásmozgalom régi harcosai, az évforduló alkalmából kitüntetett a termelésben élenjáró dolgozók, a tudományos, a kulturális és művészeti élet képviselői is. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget í Antal megnyitója Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége nevében tisztelettel köszöntőm önöket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett • ünnepségünkön. Hat évtizede, hogy Oroszország munkássága és parasztsága győzelemre vitte a forradalmat. Hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött az i emberiség fejlődésének új fejezete. A világ első munkás—paraszt államának létrejötte óta nemcsak à szocializmus, hanem a társadalmi haladás és a béke sorsa is elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió egyre növekvő politikai és gazdasági erejével. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Kijevben Az MSZMP KB első titkárának beszéde az ünnepi ülésen Szombaton reggel Moszkvából egésznapos látogatásra Ki- jevbe, az/ Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség vezetője. Vele együtt érkezett Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete, a küldöttség tagja. Elkísérte a látogatásra Kádár Jánost felesége is, továbbá Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az SZKP KB tagja. Csaknem tizenkét órás út után, pontosan reggel 0.00 órakor futott be a szerelvény a zászlódíszbe öltözött kijevi pályaudvarra, ahol Vlagyimir Scserbickijjel, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával az élen a köztársaság és a főváros párt- és állami vezetői köszöntötték Kádár Jánost és a többi magyar vendéget. Vörös nyakkendős pionírok virágcsokorral kedveskedtek az érkezőknek. Kádár Jánost és a többi vendéget sok százan üdvözölték a pályaudvaron. A megérkezése után a Központi Bizottság első titkára virágot, illetve koszorút helyezett el a kijevi Lenin-em- lékművön, az októberi forradalmi emlékműnél és az ismeretlen katona sírjánál. A bensőséges és szívélyes fogadtatást követően Kádár János és Vlagyimir Scserbickij az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának székhazában mintegy félórás, elvtársi légkörű, baráti eszmecserét tartott. Vlagyimir Scserbickij tájékoztatta Kádár Jánost az ukrán .párt tevékenységéről, azokról a sikerekről, amelyeket az ukrán nép a XXV. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kibontakozott munkaverseny során elért. Kádár János tájékoztatást adott az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, és őszinte köszönetét mondott a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben Kijev- ben, a hős városban részesítették. (Folytatás a 3. oldalon)
