Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
Elfoglalták a Téli Palotát Könyvek a nagy évfordulóra Ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a magyar könyvkiadás sok rangos politikai, szépirodalmi, képzőművészeti kiadvánnyal kapcsolódik az ünnephez. A Kossuth Könyvkiadónál látott napvilágot Lenin Az Októberi Forradalomról című kiadvány. A gyűjtemény Leninnek azokat a munkáit, beszédeit, beszámolóit, cikkeit tartalmazza, melyek az októberi forradalom első öt évfordulójával kapcsolatban hangzottak el, Illetve íródtak. Évfordulós kiadvány Lenin Összes Műveinek ezekben a napokban napvilágot látó 50. és 51. kötete. Az. előbbi Lenin 1917 októbere és 1919 júniusa közötti levelezését tartalmazza, míg a másik kötet az 1919 júliusa és 1920 novembere — tehát az intervenció és a polgárháború — közötti időszakból származó leveleket és táviratokat. Az 51. kötetben szerepel egy Kun Bélához írt levél és más magyar vonatkozású írás is. A kötet külön érdekessége, hogy 620 dokumentuma közül 562 most jelenik meg először gyűjteményes kiadásban. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban jelentette meg a Kossuth a Lenin-életrajzot; a vaskos kötetet 28 oldal képmelléklet egészíti ki. Világhírű könyv a most ismét napvilágot látott Tíz nap, amely megrengette a világot, John Reednek, a nagyszerű amerikai újságírónak a tollából. Kiállításában is pompás album A Nagy Október, a forradalomnak dokumentumokkal, sajtóanyaggal, visszaemlékezésekből vett részletekkel, fényképekkel és filmhíradó kockáival illusztrált krónikája. Szerzője és összeállítója A. P. Nyenarokov történész átfogó képet ad az 1917-es oroszországi forradalom kiszélesedéséről és győzelméről, érzékeltetve a hősies napok különleges légkörét. Átdolgozott és bővített .kiadásban látott napvilágot az Így látták a kortársak, jnagyar írók, költők, publicisták visszemlékezéseivél. (ösz- szeállította és az összekötőszöveget írta dr. Remete László.) Díszkiadásban is napvilágot lát a Tanúságtevők népszerű sorozatának új kötete, mely a magyar internacionalistáknak az orosz forradalomban és polgárháborúban való részvételéről (1917—1922) szól. Sugaras október címmel versantológiát jelentetett meg a kiadó szavalóknak. Ünnepi kiadvány Kádár János Internacionalizmus — szolidaritás — szocialista ha- zafiság című gyűjteményes kötete. Az ebben közölt írások, beszédek megvilágítják a szocialista hazafiság mai tartalmát és az erősítésével kapcsolatos sokrétű feladatokat is. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a gazdasági kérdésekkel foglalkozó beszédeit, beszámolóit, előadásait tartalmazza A gazdaságirányítás kérdései a fejlett szocialista társadalomban című gyűjteményes kötet, amely összefoglalja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket az SZKP a fejlett szocializmus gazdaságának irányításában szerzett J. Ciepielewski A Szovjetunió gazdaságtörténete című könyve a szovjet gazdaság hatvanéves fejlődésének történetével ismertet meg. A lengyel szerző átfogó képet ad a gazdaságirányítási rendszer 1966-ban kezdődött reformjáról, s annak a növekedési ütemre gyakorolt hatásáról is. A magyar kiadáshoz a szerző kibővítette könyvét, így az foglalkozik az 1971—75 közötti ötéves terv célkitűzéseivel, azok megvalósításával, s a szovjet X. ötéves terv előirányzatainak rövid áttekintését is tartalmazza. Az ünnepi munkamegosztásban sok érdekes kiadványnyal jelentkezik többi kiadónk is. Így — egyebek között — a Corvina Kiadó díszkiadásban adja közre Ikonnyikov—Rácz Leningrad című albumát. Az Akadémiai Kiadó Az újnak tenni hitet címmel tanulmányokat publikál a szocialista irodalom történetébőL Az Európa Kiadó szép kiállítású képes albuma Az első világháború és a forradalmak képei rímmel lát napvilágot. A Gondolat Kiadó ünnepi könyvei közül említsük meg Karig Sárának Lunacsarszkijről írt monográfiáját (a Szemtől — szemben sorozatban); a Lenin nemzedéke című antológiát (szerkesztette E. Fehér Pál) ; Antal Zoltán és Székely András közös munkáját,- A Szovjetunió földrajzát. A Magvető Kiadó adta ki Majakovszkij Roszta-ablakok című kötetét, a 77 vers Leninről című világirodalmi antológiát és Lukács György Lenin- tanulmányát. A Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó szovjet versantológiát jelentetett meg a Világirodalom gyöngyszemei sorozatban, Végtelenség szom ja címmel. Ugyanebben a népszerű sorozatban látott napvilágot egy jól szerkesztett válogatás a világirodalom Lenin-versei- ből Leninért címmeL A nemrég indult Fiatalok Könyvtára sorozatban klasszikus mű jelent meg: Szerafimovics: Vasáradat; Gladkov: Cement című regénye. Gondolt a kiadó a kisebbekre is. A Képes történelem sorozatban ismét megjelent A Nagy Október, a Képes földrajz sorozat a Szovjetunió, az Életrajz-sorozatban az így élt Lenin; ez utóbbiban Koroknay Zsuzsa Lenin életének legfontosabb eseményeivel, s egyidejűleg az októberi forradalom történetével ismerteti meg az olvasót, emberközelbe hozva Lenint, érzékeltetve életének és munkásságának történelmi ' jelentőségét. Az évfordulós ünnepségek méltó keretű megrendezését segítheti a Beszélgetés a forradalomról címp antológia, melynek válogatója Borbély Sándor irodalomtörténész. A már említett szépirodalmi kiadványokon kívül olyan új könyvek is megjelennek, mint Gamzatov Az én Dagesz- tánom és Szartakov Bölcsek köve című regénye, mindkettő az Európa Kiadónál. Szintén az Európa jelentette meg — a szovjet irodalom könyvtára sorozatban — Alekszej Tolsztoj világhírű művét, a Golgotát és a Nobel-díjas So- lohov Csendes Don című nagy regényét. Igazi ünnepi kiadvány Babel Lovashadsereg című elbeszéléskötete. A klasz- szikus szovjet író, Alekszandr Biok Tizenketten című poémájában halhatatlan költői emlékművet állít a forradalomnak, a forradalmi Petrog- rádnak, a vörösgárdisták hősi harcainak. , A mások csodagyereke Megnőtt a gyerek. Már majdnem egyéves. Ideje hát, hogy közreadjam tapasztalataimat és kioktassam azokat is, akik már ötöt fölneveltek... Ajjaj. Ez a mi munkánk; mindig van, aki még nálunk is jobban tudja. Hát nem borzasztó? Sőt ezt mindenki jobban tudja. Tanácsot ad először is az összes nagy-, déd- és egyéb mama, papa. Valamint a rokonság túlnyomó többsége, a közeli barátok és ellenségek, a néni a parkban, a tízéves Pistike, a mérnök, az ügyvéd, no meg az ügyeletes tűzoltó. Ezt nevezzük tudományos, alapokon nyugvó gyermeknevelésnek. Mert mit egyen a gyerek? Egyen mindent! Kivéve párolt klinkertéglát. Ne egyen! Az enyém sem eszik. Pépest egyen. Csak darabosat! Legjobb ha. És az is fontos, hogyan. A könyvben az van, hogy nem szabad erőltetni. De azért kínálgatni kell. Az egyik ismerős azt mondta: meg kell tömni. Mint a libát. Mindkettő kipróbálva. Nem erőltettük, nem is evett. Erőltettük, evett. Azután fordítva. Végül evett is, meg nem is. Fiú vagyok, vagy lány? Mit kell csinálni, ha éjjel fölébred? Hagyni kell. Tessék babusgatni. Ne gyújtsunk villanyt. Azonnal, világosságot! Semmi tea! Csakis tea! Tea- fenegyemeddigüvöltmég? Hagytuk. Sírt. Babusgattuk, vonyított. Vonyítottunk, ba- busgott Herrgott! Kapcsold ki a gyereket! A gyereket? Eh, a lámpát! Almos vagyok. Hogyan öltöztessük? Mindig csak melegen. Nem kell sokat ráadni! Medvebundába! Meztelenül a hóba! Legyen a szobában negyven fok meleg. Ne fűtsünk! Legjobb, ha a konvektort hűtőszekrényre cseréljük. Meleg dunyha. Semmi takaró. Kemény fekhely, az sem baj, ha vasszögek állnak ki belőle. Puha pihét a kicsi alól Es a szellemi nevelés? Beszéljünk hozzá sokat. Hallgassunk, mint a sült hal. Mutassunk meg neki mindent. Tanítsuk meg különböző kur.sz- tokra. Ne csináltassunk vele hülye mutatványokat! O mag x jöjjön rá, mit hogyan kell kézbe fogni. Engedjünk, ne engedjünk. Hogyan kell beadni a kanalas orvosságot? Mintha mi sem történt volna. Különös kedvességgel, hogy elfogadja. Ez is kipróbálva. Először kiköpte. Jött a kedvesség. Fejenállás egy élére fordított lexikonon. A gyerek igen jól szórakozott. Az orvosságot viszont újra kiköpte. Később nem köpte ki, pedig elmaradt a jóga. Csak úgy megette. Cuppogott is. Orvosság megkóstolva. Borzasztó íze van. Nahát. Ez csak egyértelmű. Un ' Mi gyereket nevelni. (Jttörőriadó az egész országban Két napja rádiófigyelőszolgálat működött az úttörő- csapatoknál; a riadókészültséget szerdán mindenütt elrendelték. Az úttörők hosszú ideje készültek már. Képeket, emlékeket gyűjtöttek az októberi forradalomról és a Szovjetunió hatvan évéről. Forradalmi tetteket kellett véghezvinni ük. A riadó időpontja azonban titkos volt. Végül a Kossuth rádióban tegnap fél egykor Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára tette közhírré: kezdődik az országos játék. — Pajtások, a forradalmi osztagok hírvivői jelentkezzenek a csapatvezetőségeknéL.. A Riadó ’77 a November 7-e tiszteletére munkaversenyt kezdeményező munkások csepeli gyárának szirénahangjára kezdődött. A kaposvári Kisfaludy iskola úttörőcsapatánál Sabla- uer Zoltán csapatvezető adta ki a parancsokat az érkező vörösgárdista és matrózosztagok vezetőinek. Ezután a szemlére került sor. Minden rendben volt: igazolványok, jelvények, karszalagok stb., s így a pajtások megkapták a parancsot: el kell foglalni a Téli Palotát! Útközben az ellenséget le kell győzni. Megkezdődött az akadály- verseny — öt útvonalon. A kisdobosok más megbízatást kaptak; a kulturális osztagok a város két üzemében — a tanácsi építőknél és a szikvízi pari vállalat gyárában — adtak műsort. A közlekedésrendészet segítségével több osztag a forgalmat számlálta: azt a parancsot kapták, mérjék föl, hogy a »■fehérek-« hány teherautó utánpótlást szállítanak. Az akadályversenyben közben egymást követték az osztagok. Vidáman dalolva vonultak végig az utcákon, s keresték az »ellenséget«. ötödikesekhez szegődtem haditudósítónak. A csapatvezető megbízta őket, hogy védelmezzenek, s elindultunk az iskolából ... akarom mondani : a Szmolnijból. A gyerekek nagy kedvvel hajtották végre a feladatot, örültek a játéknak, beleélték magukat a vörösgárdista- szerepbe. Persze az utca eseményeit is »hozzákombinálták« a harchoz. Amikor egy kutya megugatott bennünket, az egyik kisfiú odaszólt: — Gyere velünk! Majd jól megharapod a fehérterroristákat! Az útkereszteződésben tanárok álltak, s figyelték, hogyan »dolgoznak« a gyerekek. Ez sem maradt szó nélkül: — Nézzétek srácok, minden sarkon egy fehér kém áll, tanárnak álcázva ! Az állomásokon várakozott a már említett »ellenség«. Többféle feladat — kézigránátdobás, célbalövés, forradalmi daléneklés és villám- kérdések sora — várta az úttörőket. Az utolsó állomás újra az iskola volt: ezúttal hátulról kellett belopakodni. Ez jelentette a Téli Palota elfoglalását. Az udvaron ezután már hamisítatlan forradalmi újjongás következett: sikerült, miénk a palota! Az úttörők kergetőzték, játszottak, zászlókat lobogtattak.' A Tanép Bradanovics bri-' gádjának segítségével az iskola udvarán fölépítették Lenin razlivi kunyhójának pontos mását. Ezt a brigád tagjai az akadályverseny végén adták át az úttörőknek. Az eredményhirdetést is ekkor tartották. Sokféle tárgyat kaptak jutalmul a forradalmi tettekben és a riadó során kiemelkedő munkát végző őrsök és úttörők. Sok iskolában ma játsszák el a gyerekek a forradalmat. Különböző formák között válogathatnak: az országos elnökség nem határozott meg egyetlen, mindenkire érvényes programot A lényeg az volt, hogy a lehetőségekhez mérten mindenütt sok élményt nyújtson a játék. L. P. A •brigádmíívelődésröl A személyiség „termelése” »Te, nem mint újságírótól, inkább mint embertől, baráti- lag kérdem: Sokat írsz a brigádok művelődéséről, mondd, de őszintén!, hiszed-e, hogy ez úgy van, ahogy írjátok?...« A kérdés váratlanul ért. Igen, értem: az újságíró esetleg »szövegelhet«, az embertől azonban őszinteség várható. Nem érzem magamban ezt a kettősséget. Válaszom a nyilvánosság előtt is ugyanaz e témában, ami baráti négy- szemközt. Vagyis: hiszek abban, hogy a brigádmozgalomban s ezen belül a brigádművelődésben formálható az ember, ám nem hiszem, hogy máris olyan szép az »ábra«, amint felrajzolják. Nem hiszem, hogy a brigádművelődésben olyan napsütötte és Mindenre megvan a csalhatatlan, százegyetlenegy módszer. Mi ebből a tanulság? Hát mondjuk azt, hogy fekete telefonnal ne hámozzunk dug- hagymát. Tisztelt fiatalok! Nem ilyen vicces a dolog. A más gyereke mindig annyira csodagyerek, amennyire a szülei fantáziájából futja. Tehát: ha a parkbeli napozószomszédék héthónapos Vazulkája szívesen elfogyasztja a marinírozott vasreszeléket Háry János módra, akkor ezt nem fontos a saját csemeténknek is szervírozni. Ha lehet, hallgassunk inkább az r>rvosra, a védőnőre és esetleg a józan eszünkre. Mindettől ,i gyermekünk persze maradhat nyűgös, lehet rossz evő, náthás, és éjszaka is csinálhat riadót. Egyszóval a gyerekünk gyerek leszS Aki pedig olthatatlan vágyat érez különböző kísérletekhez, az némi utánjárással szerezzen be egy fehéregeret. U t. termékeny az emberi természet, amint a naplók meg a kitüntetett brigádok szószólói tanúsítják. Kezdeményeztem már beszélgetést arról: vajon a mundér becsülete nem kényszeri- ti-e olykor a brigádtagokat ki- sebb-nagyobb füllentésekre a művelődésben? Persze, tiltakoztak ellene. Fent említett barátom — maga is a brigádmozgalom szervezője és számonkérője! — bizalmasan megjegyezte: A kitüntetett brigádoknál a termelési dolgok mind rendben vannak, de a művelődés körül ... nagy a »színezés«. Még ha részt is vesz a brigádtag valamin, kérdés : mi van mö- gptte, egyáltalán érdekeltek-e? örvendetes, hogy hasonló jelenségek nem maradnak bizalmas baráti négyszemközt, — megfogalmazódott már egyik-másik párt-végrehajtóbizottsági ülésen is. Valahogy így: a versenyfelelős a brigádok értékelésénél inkább a gazdasági tevékenységre szorítkozik. Hiszen ezt pontosan ismeri! Mind a követelményeket, mind a teljesítményeket. Az anyagi javak termelését mérnökök dolgozzák ki és szervezik meg, precízen, a technika meg a szakemberkéz aprólékos ismeretében. Nagy kérdőjel a brigádművelődésben (és mindenféle ön- és közművelésben), hogy: tudjuk-e mi kell a személyiség »termeléséhez«? A brigádtag emberi képességeinek kimunkálásához? A kovács, aki tűzbe teszi a vasat, tudja és érzékeli, mikor izzik fel kellőképpen, hogy formálbatóvá váljon. ■ A népművelés, a brigádművelés nem számol efféle szaktudással, aminek neve — emberismeret? A kérdés teh,át így tevődik fel: a személyiség »termeléséhez« értő mérnökeink, tervezőink, mestereink vajon hol vannak? Egyáltalán kire számíthat a munkásművelődés? A közművelődés fejlesztéséről szóló párthatározatban megfogalmazódott a válasz: a szakszervezetek »vonják be hatékonyabban az üzemi értelmiséget" a munkahelyi közművelődési tevékenységbe«. Mennyiben nyert életet ez a tennivaló?... Annyit tudpnk, hogy a brigádművelődés ma is azzal az alapvető gonddal küzd, hogy nem ismeri a brigádtagok személyiségét. (Márpedig enélkül nem tehetünk egyetlen lépést sem a szocialista brigádok kulturális életének hatékonyabbá tételében. Jó, hogy egyre több pártbizottság vb-ülésén feladatul jelölik meg: az egyéni kulturális vállalásokhoz a személyes körülmények, a személyiség ismerete szükséges! Ám az ilyen alapvető igazságok csak akkor hatnak a brigádmozgalomban, ha érvényesülésük eszközrendszerét is föltárva határozattá emelkednek, megfogantatásuk ellenőrzésére pedig sor kerül. A párt központi bizottságának köz- művelődési határozata óta eltelt idő tapasztalata azt su-, gallja, hogy a munkahelyi pártszervezeteknek következetesebben kell meghatározniuk és számonkérniük a közművelődés munkahelyi tennivalóit. A többi között az üzemi értelmiség kulturális tevékenységét is! Tavaly az ország több üzemében, illetve vállalatánál bevezették a »brigádművelődés kísérleti rendszerét«, amely az üzemi értelmiségre építve éppen a »személyes körülmények« vizsgálatában nyújtott jó modellt. (Vajon hányán ismerik ezt a szakszervezeti kul- túrosok közül, és hányán tettek valamit is érte?«) Szóval, ismertek az utak, az eszközök, csupán élni kéne velük. Nem sietve, nem látványos eredményekre törekedve, hanem a művelődés embereit megismerve, velük együtt lépve. B. ö.
