Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
Alkotó vezetés Korszerű műszerek a tudomány szolgálatában A biológiai kutatómunka ma már költséges műszereket igényel. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában működő négv intézet munkatársai a mikroszkópos szerkezetvizsgálatokat egy — erre a célra létrehozott — központi laboratóriumban végzik. Ott a legdrágább, legkorszerűbb műszerek is rendelkezésükre állnak. Az erdőgazdaságok versenyének eredménye Termelési rekordok, túlteljesítések H allottam már tehetséges kutatóról, kitűnő pedagógusról és elsőrangú műszaki szakemberről, aki korábban új ötletek sorával gazdagította munkaterületét és vállalatát. Vezetőként viszont csak vergődött. Az új, felelős beosztásban egyszerre kevésnek bizonyult az alapos felkészültség, az intelligencia. A szakmai kérdésekben olyannyira otthonosan mozgó, újításokkal kísérletező, eredeti ötletekkel tele ember elbátortalanodott, habozó vagy érthetetlenül agresszív lett. A vezetői erény tehát több, vagy inkább más a szűkén vett szakmai felkészültségnél és a napi intelligenciánál, noha nem független ezektől. Mégis, miben áll ez az erény? Nemrég jelent meg a Gondolat Könyvkiadónál — napok alatt el is fogyott — egy új, az alkotó vezetést tárgyaló munka. Szerzője a hazánkban is jól ismert lengyel pszichológus, Zbigniew Pietrasinski. 1966-ban írt könyve. — A helyes gondolkodás pszichológiája — jobbára csak a szakembereknek, pedagógusoknak volt érdekes. A mostani mű szélesebb érvényű, nagyobb nyilvánosságihoz szól. S a probléma közéleti töltése is magasabb hőfokú. Mi a szerző szerint az alkotó vezetés lényege? »A vezetői teihetség főleg abból áll — írja —, hogy a vezető sikeresen kutatja fel és hasznosítja más emberek tehetségét az adott intézmény feladatainak megvalósítása érdekében. Utópisztikus az a követelmény, hogy minden vezető újat alkotó tehetség legyen.« Az alkotó szellemi műveleteket, a gondolkodást, az emberi intellektus legmagasabb szintű tevékenységét rendszerint csak a művészeti vagy a tudományos munkához kapcsolja a közfelfogás. Pietra- sinski kiterjeszti ezt a fogai-. Este hét éra tájban véletlenül tévedtem be a somogy- sárdi tsz mezőcsokonyai telepére. Meglepődtem, mikor a íőállattenyésztőtől az éjjeliőrig mindenkit a helyén találtam. Az emberek látszólag észre sem vették, hogy már rég este van. A hívatlan vendéget is olyan természetesen fogadták, mint az állatorvost, aki szokásos esti vizitjére érkezett. A főállattenyésztő csak eny- nylt mondott: »Nézzen körül nyugodtan, ismerje meg az esti telepet.« Végigballagtam az épp »vacsorázó« állatok között egy hosszú folyosón, míg egy kis szobába értem, ahol egy őszülő hajú férfi kis bocikat etetett afféle »cumisüvegből«. Varga János vezető ellető volt az, aki mint kiderült, már harminc éve dolgozik állattenyésztő telepeken. — Elmúlt hét óra. Meddig tart itt a munkaidő. — Hétig. De most szóltak, hogy néhány perc múlva két ellés is megindul. Hogy mehetnénk el ilyenkor? — Mi van, ha ez csak egy óra múlva derül ót. mikor már elmentek? — Itt van az éjszakás ellető, meg azután elszaladnak értem. Közben bejött a telep legfiatalabb szakembere, Vancsura László. — Nekem vizsgatételem volt az elletés, de azt hiszem, nem mernék belevágni. Sok tapasztalat kell, mire valakinek olyan biztos lesz a keze, mint János bácsié. Mintha csak a fiatalember szavait akarnák megerősíteni, egymás után jött az állatorvos és a főállattenyésztő. János bácsival tartottak gyors »konzíliumot«. Tulajdonképpen szándékosan ingereltem panaszkodásra Varga Jánost, amikor megkérdeztem : »A fiatalok miért nem mennek szívesen állattenyésztőnek?« — Elmondom, hogyan számolnak a fiatalok. Az egyik gyerekem Kaposváron 3200 forintot keres, én itt 4300-at. Ö azt mondja: »Nekem van szabad szombatom és vasárnapom, azaz a tizenkettőből csak mat az igazgatási, munkahelyi, gazdasági, műszaki, szakmai vezetésre is. S teszi ezt anélkül, hogy a művészi vagy tudományos alkotó folyamat jelentőségét tagadná. Mindössze a lélektan, a társadalomlélektan, a vezetési pszichológia legújabb eredményeinek alapján, az intellektus újabb tartományait kapcsolja e körhöz. A szerző szerint azok a valódi alkotó vezetők, akik felismerik és képesek kiküszöbölni az általuk irányított szervezetben az eredményrontó tényezőket, akik nem téko- zolják el a meglevő erőforrásokat személyes indulataik nyomására, hanem képesek hatékonyan felhasználni, s akik a hiányos föltételeket ésszerű intézkedésekkel, az egyéni képességedéhez, hajlamokhoz szabott munkaelosztással és jobb ösztönzési rendszerrel tudják pótolni. Ezek a vezetők alkotók a szó legjobb értelmében. Korunk az információrobbanás, az iszonyúan nagy tömegű ismeret, értesülés születésének és a szüntelen, megállíthatatlan változásoknak az ideje. A lengyel szerző könyvében nem véletlenül szerepel sok helyütt az újítás fogalma. E szó jelentését is kibővíti. Újító beállítottságnak tart minden olyan tudatos, tervezett tevékenységet, amely valamilyen kulturális, tudományos, műszaki, társadalmi folyamatnak, cselekvési módnak a megváltoztatására, megújítására irányul. Híz az újító beállítottság korparancs, tehát létszükséglet. A társadalom előrehaladásában, a gazdasági élet, a kultúra fejlődésében elsőrangú minőségi tényező a jól képzett, gondolkodni akaró és képes emberi fők sokasága. Az emberi alkotóképesség (kreativitás) még nagyobb felszabadítása, ösztönzése, támogatása — minden rétegben és foglalkozásnál — nél9 hónapig dolgozom a fizetésemért. Te viszont, apám, végigdolgozod mind a tizenkettőt, sőt még többet, mert sokszor éjszaka is hivnak. Melyikünk keres hát többet?« Később megkérdezem János bácsitól. — Mikor volt itt a legutóbbi borjúelhullás? — Talán három hónapja. Az borzasztó dolog ... — Ugye az ellető a szaporulat után kap prémiumot? — Igen. Az első, hogy egészségesek legyenek a bocik. A tejházban fehér fityulás asszonyok mosták. a gumicsöveket. Végéhez közeledett az esti fejés. A hatalmas hűtőtartályban már vagy kétezer liternyi habos tej hullámzott. — Most, az ellések idején valamivel kevesebb a szokottnál, de azért az év végére elérjük a 3000 literes átlagot. A terv 2800 liter — állt össze a rövid tájékoztató. Bognár István brigádvezető is »túlórázott«. Mint elmondták, decemberbe megy nyugdíjba a telepről. A 14 évvel ezelőtti alapkőletételnél is itt volt már. Pista bácsi összegyűjtötte a rendeleteket, melyek segítségével elodázhatja a búcsút. — Hogy is hagyhatnám itt a telepet, mielőtt ezek a fekete bocik megmutathatnák, mit Segítik a Evek óta eredményesen segítik a megye termelőszövetkezeteinek termény betaka.'ítási munkáit a somogyi állami gazdaságok. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága is x-endszeresen kiveszi részét a szövetkezeti üzemek időszerű tennivalóiból. Hogy mielőbb biztos helyre kerüljön a kukorica a földekről, kombájnjaik a csö- kölyi, majd a kaposfüredi té- esz tábláin dolgoztak, most pedig a toponári szövetkezet termését takarítják be. Hét közös gazdaságnak a kukorica szárításában is segédkeztek: eddig összesen 700 »•külözhetetlen föltétele társadalmunk fejlődésének, s az emberek jó közérzetének. Személyiséglélektani vizsgálatok sokoldalúan bizonyítják, hogy az intellektus önmagában parlagon heverő, pasz- szív eszközrendszer, ha nem mozgósítja az alkotás vágya, az érdeklődés, az önmegvalósítás belső igénye. Sok függ az egyéntől, még több a társadalomtól ; mennyire képes ez értékeket az emberbe plántálni a család, az iskola és a munkahely. Pietrasinski úgy látja, hogy e nagyon is kívánatos alkotói atmoszférát a munkahelyi vezetők teremthetik meg, sőt ez a vezetők fő feladata. A szerző a »vezető« fogalmát a legtágabb értelemben használja, a katonai parancsnoktól a brigádvezetőig. A vezetői funkciókat pedig egyetemesnek tekinti, így a témát végig az egyes vezetői állások sajátos vonásaitól elszakítva tárgyalja. A hhoz, hogy valódi újító beállítottság jellemezze a vezető munkáját, jól meghatározható, sajátos magatartás szükséges. A vezető a beosztottak, munkatársak befolyásolására a ráhatásoknak igen gazdag arzenáljával rendelkezik. Egyet kell értenünk a szerzővel, amikor így ír: »A ráhatások gazdag választékának elsajátítása a türelmetlenségre és dogmatizmusra hajlamos vezetőnek megy a legnehezebben. Alkotó törekvései és eredményei, a beosztottak fejlődésének megkönnyítésére irányuló beállítottsága olyan jellemvonások, amelyek nagymértékben előmozdítják, hogy a közösségben az újításoknak kedvező érzelmi légkör alakuljon ki. A vezető csak akkor biztosíthatja ráhatásainak választékát, ha fejlődni tud.« Pietrasinski könyvének ott kellene lennie minden mai vezető asztalán. Csupor Tibor tudnak? Most, amikor olyan szép itt már minden... Utódról is gondoskodnom kell... Ezt a Laci gyereket én csalogattam ide. Megismeri a telepet, belerázódik a feladatokba, és ő lesz a brigádvezető. — Hogyan »csalogatta«? — Az még csak könnyen ment, hiszen Laci idevalósi és az állatokat is szereti. Hanem az édesanyját már nehezebb volt meggyőzni, az apját meg a legnehezebb..-. »Szó sem lehet róla, hogy a fiam ide jöjjön! Hogy is tudna ő parancsolni a falubelijeinek?* Mondtam neki: nem kell itt senkinek parancsolni. Mindenki tudja a dolgát. Ha mégis el- feletjené, csak emlékeztetni kell rá .,. » — Nem unalmas egész éjszaka a kis kuckóban üldögélni? — kérdeztem Solymosi Pál éjjeliőrt. — Kinek van ideje üldögélni? Nálunk az éjjeliőrök feladata a trágya kihordása. Az elléseknél is mi segítünk. Ha még hozzászámolja a három— négy »körsétát«, kevés idő marad' unatkozásra. ' Nyolc óra után elcsöndese- dett a telep. Az őr bezárta a kaput. A távolból kivilágított vonatszerelvénynek látszó istállók hirtelen eltűntek. A sötétben már csak néhány villanykörte jelezte az alvó telep helyét. Bíró Ferenc téesseket gonnyinál végezték el a nedvességelvonást. Régi, eredményes gazdasági együttműködés alakult ki aj tangazdaság és a szentba- lázsi termelőszövetkezet kö-> zött. Ennek keretében vettek részt gépeikkel a kaposváriak a téesz cukorrépa-be takarítási munkáiban. Saját feladataik eddigi teljesítése megengedi, hogy munkaeszközeikkel mások segítségére siessenek. Miután végeztek az őszi vetéssel, az 1825 hektár kukoricából november 1-ig 1695 hektáron betakarították a termést, az 550 hektár cukorrépából pedig 400 hektárig jutottak *L A munkaversenyek több mint másfél évtizedes tapasztalatainak legjavát állították »csatasorba« az idén, a csepeli munkások felhívása után a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói, hogy méltóképpen köszöntsék a Nagy Októbeid Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A tapsonyi erdés?et, kommunista szombatok tartására szólította föl a többi erdészetet, tetézték korábbi felajánlásaikat az igaliak, a somogyvá- riak meg a berzenceiek. A kardosfaiak intézkedési tervet készítettek a vállalások teljesítésére. — A vállalások összesítése szerint gazdaságunk dolgozói 4,4 millió forintos többlet elérését tűzték célul, a tervezett 58 milliós nyereségen túl — mondta Farkas Imre, a SE- FAG igazgatóhelyettese. — Az üzemek vezetői félévkor és a harmadik negyedév végén értékelték a területükön folyó munkaversenyeket. A jubileum tiszteletére 187 közösség tett felajánlásokat, közülük 165 már legalább egyszer elnyerte a szocialista brigád címet. Hallatlan igyekezettel, kezdeményező kedvvel munkálkodnak dolgozóink az önként vállalt többletfeladatok megvalósításán. Az eddigi teljesítések alapján megállapítható, hogy gazdaságunk dolgozói még soha nem termeltek annyi vastag fát eny- nyi idő alatt, mint most: elérték a 346 ezer köbmétert, és ezt el is szállították. A faanyag-feldolgozás mértéke is meghalad minden eddigit. 1975-ben panelparkettából akkora lemaradásunk volt, hogy ez okozta a kiesést. Most elégedettek lehetünk, mert az eddigi teljesítés 216 ezer négyzetméter. Ezek az eredmények természetesen kihatnak a pénzügyi helyzet alakulására is. Az eredmény javítására tett vállalásból 3.4 millió vált valóra eddig, az éves nyereség- tervnek pedig 81.2 százaléka — 47.1 millió forint — teljesült szeptember végéig! Megnéztük, hogyan dolgozik, milyen módszerekkel segíti a gazdaság termelési céljainak elérését a sok szocialista brigád közül az egyik: a nagybajomi erdészet kutasi kerületének Zrínyi Ilona erdő- művelő és csemetekerti brigádja. Amit még az erdészeti központban megtudtunk: a közösség egész évi termelési- érték-terve 680 ezer forint, de a harmadik negyedév végén már 818 ezer forintnál tartottak, s az év végéig elérhetik az egymilliót! A tíztagú szocialista brigád vezetője Kozári Jánosné. Asz- szonytársaival együtt égercsemetékkel foglalatoskodtak ott- j áriunkkor. A kiszedett növényt három részre osztották: külön rakták a selejtet, az új erdő telepítéséhez valót, meg a gyengébbjét, amelyet visz- szaraknak az iskolába.’ — A fölvételekről kétéves próbaidő után döntünk — mondta a brigádvezető. — így azután, akik most együtt vagyunk, jól megértjük egymást, összetartunk. . Nemcsak a munkában, hanem egyébként is. Legutóbb például, amikor két brigádtagunk gyermeke összeházasodott és családi házat épített, mindany- nyian mentünk a tetőt csere- pezni. Legközelebb az erdei tornapálya építésén dolgozunk. A kommunista szombatról sem hiányzott senki. Vállaltuk, hogy ezérötszáz órát dolgozunk a társkerületekben is. de most már ezer- hétszáznál tartunk, és még ebben a hónapban meglesz a kétezer. — Azt is felajánlottuk, hogy átadunk tízhektárnyi, természetes felújítású erdőrészt. Ehelyett tizenkilenc hektárt adtunk át — vette át a szót Rózsa József né. az egyik legrégebbi brigádtag. (Tudósítónktól.) A 450 lakosú Kisgyalánban a napokban átalakított, korszerű, a mai követelményeknek megfelelő üzletházat adott át az Igái—Gölle és Vidéke Áfész. A régi boltot megnagyobbították, az italboltot hozzáépítették, így 140 négyzetméter alapterülete van az üzletháznak. Nagyobbik felén a bolt, kisebbik részén az italbolt kapott helyet. Mindkettőnek van raktára, modern a szociális helyisége. Az épület terveit a SZÖVTERV kaposvári kirendeltsége, a munkák zömét a szövetkezet saját építőbrigádja végezte. A boltba felújított, az italboltba űj, városi színvonalnak megfelelő berendezés került. Az átalakításra, bővítésre az áfész csaknem fél millió forintot fordított. A falu lakossága — többsége a termelőszövetkezetben dolgozik, a háztájiban szarvasmarha-, sertés- és nyúlte- nyésztéssel, valamint zold— Amikor ide kerültem, nagyban segítette a munkámat ez az összeszokott, a csemetekerti tennivalókban nagy tapasztalatokra szert tett közösség — emlékezett Nyúl János erdésztechnikus. — Mindenki tudta, mit és hogyan kell elvégezni úgy, hogy eredményes legyen. Segítettek az űj dolgozók szakmai és emberi nevelésében; ha magpáco- láshoz kell a munkaerő, éppen úgy tudom, kit állíthatok oda, mint amikor magtakarásról van szó. A brigádvezető azt is megteheti, hogy esetenként szabadságra enged valakit a csemetekerti közösségből. Bizalmat érdemelnek. A melegedőben még ott vannak a politikai oktatás szemléltető anyagai, és ott láthatók a brigád kitüntetései is. A vállalat, illetve a szakma kiváló brigádja igencsak megtisztelő cím, és elismerésre méltó az a számos egyéni érdem is, melyet a kitüntetések tanúsítanak. Egy brigád a sok közül.. 1 Termelőmunkájuk éppen úgy tiszteletet parancsol, mint társadalmi tevékenységük, tanulásuk. Olyan gazdaságban, áhol sok ilyen közösség dolgozik, méltán számolhatnak szép sikerekkel és a jubileumi vállalások példás teljesítésével. H. F. ségtermeléssel foglalkozik — megkap mindent, ami a napi élethez szükséges. Van is miből vásárolniuk. A bolt vezetője, Sü/e Dénesné elmondta, hogy 230 ezer forint értékű áru vár vevőre a boltban. Ezzel a készlettel ad el havonta átlagban 150 ezer forint értéket, ami 8—10 százalékkal magasabb, mint az előző évi. A friss kenyér, a tej és tejtermék naponta érkezik. A húskombinát autói hetenként kétszer szállítanak a kisgyalá- ni boltba. Cukrászsüteményt hetenként egyszer; az igall ABC áruházából friss, előre csomagolt húst ugyancsak hetenként egyszer kapnak. A Somogy—Zala megyei Fűszért havonta háromszor, e vállalat vegyi részlege havonta kétszer hozza a megrendelt árukat. A lakosság elégedett az ellátással. Este a telepen Üzletházat nyitottak Kisgyalánban
