Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-04 / 260. szám

Az októberi forradalom hatása 5zámlt6‘ép “ ha'ik0^ie’ m°“ás Tudományos ütés a megyei pártbizottságon Tegnap a megyei pártbi­zottságon tudományos ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére. Az ülésen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára. A rendező szervek — az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának Oktatási Igazga­tósága, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola és a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola — nevében dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgató­ja köszöntötte Harsányi Ivánt, az MSZMP KB Politikai Fő­iskolájának tanszékvezető ta­nárát, dr. Adám Antalt, a Pécsi Tudományegyetem taná­rát és a részvevőket; a mar­xizmus—leninizmus oktatóit, főiskolai tanárokat, propagan­distákat, a művelődésügyi szervek képviselőit, majd megnyitotta a tudományos ülést A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a világfor­radalmi folyamat fejlődésére címmel megrendezett tudo­mányos tanácskozás előadása és korreferátumai sokoldalúan elemezték a Szovjetunió út­ját, a gazdasági, politikai és kulturális fejlődés sajátossá­gait, általános törvényszerű­ségeit és forradalmi változá­sokat szülő hatását Az elnöki megnyitó után Harsányi Iván tartott elő­adást A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történel­mi tapasztalatai és a nemzet­közi munkásmozgalom cím­mel. A tanácskozás ezután kor­referátumokkal folytatódott Kovács László, a tanítóképző főiskola tanszékvezető tanára A termelőerők fejlődésének tendenciái a Szovjetunióban; Sárdi József, az Oktatási Igazgatóság mb. tanszékvezető tanára Az SZKP életszínvo­nal-politikája; Horváth Gyu­la, a mezőgazdasági főiskola adjunktusa Az osztályszerke­zet változása a Szovjetunióban a NOSZF győzelmétől nap­jainkig; Suri Károly, az Ok­tatási Igazgatóság igazgató­helyettese A2 SZKP a szovjet társadalom vezető ereje, él­csapata; dr. Ádám Antal, a Pécsi Tudományegyetem taná­ra A szocialista ' demokrácia és az alkotmányosság fejlő­dése a Szovjetunióban; Szabó György, az Oktatási Igazga­tóság tanszékvezető tanára A lenini nemzetiségi politika megvalósulása a Szovjetunió­ban; Érfalvy Ferenc, a taní­tóképző főiskola főigazgató­helyettese Az ideológiai mun­ka és a kulturális élet hely­zete és fejlődése a Szovjet­unióban; Pintér Lajos, a sió­foki szakmunkásképző iskola igazgatója, az. Oktatási Igaz­gatóság tiszteletdíjas tanára A Szovjetunió külpolitikájának alakulása címmel tartott kor­referátumot. A tudományos tanácskozás dr. Nagy Lajos zárszavával ért véget. Madtík a SZÜV kaposvári számítóközpontját Gondolkodásra késztető kiadvány Politikai képzés - érdekesen Harmadszor jelent meg a KISZ KB politikai képzési osztályán kidolgozott Ifjúsági vitakör című munkafüzet. Minden évben más és más a tartalma, igazodik az esemé­nyekhez, időszerű gondokkal foglalkozik. Sokáig rótták fel a KISZ-es politikai vitakör hibájául a szürkeséget, a túl nehéz, nem a fiataloknak való írásos anyagokat, és ezek sokszor akadályozták a jól felkészült propagandisták munkáját is. Ma már nyugodtan mondhat­juk, a vitákhoz kiadott »segí­tők« egyre jobbak. A mosta­ni munkafüzet otthon is jó szórakozást nyújthat — rejt­vényeivel, érdekes feladatai­val —, és gondolkodásra kész­teti olvasóját. Sok ismeretet nyújt, segít eligazodni a vi­lágban. És a közös munká­hoz, a vitához egy-egy fog­lalkozás levezetéséhez is ötle­teket, témákat lehet gyűjteni belőle. Csak néhány példát emelek ki a sok közüL Ismerjük a politikai előadások, kiadvá­nyok nyelvét Sokszor esünk abba a hibába, hogy teletűz­deljük idegen szavakkal mon­danivalónkat és sok olvasó, hallgató számára érthetetlen -tolvajnyelv« lesz még a leg­tartalmasabb dologból is. A munkafüzet meghatározásokat és szavakat közöl. Indivi­dualizmus .. „ Korzmopoli tiz­80 éves a siketek általános iskolája Cházár András-díszohlevél a tantestületnek Nyolcvan évvel ezelőtt, 1897- ben nyitotta meg kapuit a Si­ketek Kaposvári Általános Is­kolájának és Nevelőotthoná­nak jogelődje, a Siketnémák Államilag Segélyezett Iskolája A jubileumra és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfodulójára emlékezve ben­sőséges ünnepséget tartottak tegnap a kaposvári intézetben. Meghívták azoknak az üzemek­nek, szervezeteknek és szocia­lista brigádoknak a képvise­lőit, akik az utóbbi években több millió forint társadalmi munkával és felajánlásokkal segítették környezetük ottho­nosabbá tételét. Illésfalvi Béla, a Hallássé­rültek Országos Szövetségének főtitkára az ünnepségen a leg­magasabb kitüntetésüket, a Cházár András-díszoklevelet nyújtotta át az iskola tantes­tületének a hallássérültek ok­tatásában és társadalmi beil­leszkedésük segítésében vég­zett kiemelkedő munkájukért. Galambos Sándor, az intézet igazgatója a Cházár András- emlékérem ezüst fokozatát vehette át munkája elismeré­seként. Az ünnepség végén vele beszélgettünk. — Mi tette indokolttá az is­kola létrehozását? — 175 évvel ezelőtt, 1802- ben nyitotta meg kapuit Vá­con a hallássérültek első isko­lája, amelyet Cházár András szorgalmazására hoztak létre. Ezt követően egyre több he­lyen foglalkoztak a hallássé­rültek oktatásával. Kaposvá­ron 1885 és 1895 között pél­dául magániskolában tanul­hattak. Intézményünk jogelőd­jének 1897-es megnyitása je- leatfc fordulópontnak számít, ettől kezdve beszélhetünk ugyanis fejlődésről. Mai isko­lánk 1902-ben épült. Szükség volt rá; hisz 1897-ben csak 9 diákkal kellett foglalkozniuk a tanároknak, a következő években azonbap ugrásszerűen nőtt a hallássérült gyerekek száma. 1963-ban például 240- en tanultak intézetünkben. — Ma hány hallássérült gye­rekkel foglalkoznak? — Óvodánkban harmincán, az iskolában pedig százhar­mincán tanulnak. — Nem régi ehhez az épü­let? — Különösen hat évvel ez­előtt volt sok gondunk. Kor­szerűtlenek voltak a tanter­mek és elavult az épület. Sür­gősen lépnünk kellett, csak­hogy a költségvetésben elő­irányzott összegből semmit se tehettünk volna. Szerencsénk­re akadtak Segítőtársak. A ru­hagyár, a tervezőiroda, a vil­lamossági gyár, a költségveté­si üzem, a cukorgyár szociá­lisai brigádjai elsőként jelent­keztek támogatásunkra. Nap­ról napra mind többen jöttek segíteni. Ma már 86 vállalat­tal, intézménnyel, szociaista brigáddal van kapcsolatunk. Katonák, brigádtagok, "fiata­lok ... — szinte mindenki ma­gáénak érezte gondunkat. Hat év alatt több mint ötmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek patronáló] nk. így ma már korszerűen fölszerelt tantermekben dolgozhatunk. Játszótéri játékdk készültek, felsorolni is nehéz, hogy mi mindent kaptunk... — Hogyan tovább? — Bár a korszerűsítés so­kat segített, a hely mégis ke­vés. Készülnek a tervek, s jö­vő ősszel csaknem harminc- millió forintos beruházással megkezdődik az új iskolánk építése. N. J. mus... Nem minden fiatal érti, miről is van szó, de ha megoldjájc a rejtvényt, akkor az újságokban is könnyebben eligazodnak majd. A füzet egyik írása az or­szággyűlés munkájáról szól. Röviden ismerteti a választá­sok rendjét, a képviselők munkáját és más fontos tud­nivalókat Olvashatunk ugyanebben a fejezetben a pártról, a társadalmi szerve­zetekről, az osztályokról. öt fejezet szól Magyaror­szágról. Egy fejezetben a Szovjetunió hatvan évét dol­gozták fel a szerzők, az utol­sóban pedig a világifjúsági találkozók történetiével és a következő VIT országával, Kubával ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nem »szájbarágósán« szól a könyv minderről. Keresztrejt­vényekkel, képrejtvények­kel, fotó-összeállítással, szel­lemi totóval... És minden ismertető után kérdések kö­vetkeznek. De megfejtést, »re­ceptet« nem találunk sehol sem. Akinek fölkelti valami az érdeklődését, kénytelen tömi a fejét. CA propagandis­táknál ott vannak a helyes válaszok, ha netán nem dön­tene a vita.) Jó ez így, mert az agytornával hasznosabb tudásanyagot szereznek a fial­tatok, mintha »ölükbe hulla­na« a megoldás. Üjabb vita végére tehetünk pontot. Az jó, írásos anyagok már megvannak, objektív akadályokra tehát nem lehet hivatkozni akkor, amikor a KISZ-es politikai képzés eset­leges hibáit keli megindokol­ni. A munka már csa k a KISZ-tagoktól, vezetőktől és propagandistáktól függ. Tegnap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára átadták a KSiH Számi tás technikai és Ügyvi­telszervező Vállalat kaposvári számítóközpontját. Itt kapott helyet a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igaz­gatósága és a Kaposvári In­gatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat is. Az ünne­pélyes átadáson ott volt Ko­vács Béla, a megyei pártbi­zottság titkára és Böhm Jó­zsef, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-vb tagjai. Pes­ti Lajos, a KSH elnökhelyet­tese mondott avatóbeszédet. Az elektronika, a számító­gépek szerepe az ötvenes évektől mind nagyobb jelen­tőségű a mai, sokoldalúan szervezett társadalmunkban. A komputerek nemcsak a gyorsabb, pontosabb vállalati adminisztrációt teszik lehető­vé, hanem az élet mind több türietén válnak nélkülözhe­tetlenekké. Néhány éve a szo­cialista országokban még ar­ról vitáztak, hogy milyen te­rületeken érdemes felhasz­nálni a számítógépek segítsé­gét. A vita már eldőlt, Ma­gyarországon kormányprog­ramban rögzítették az orszá­gos számítástechnikai hálózat 1 kiépítését. A IV. ötéves terv­ben meg kellett teremteni ennek a föltételeit Kutató- központ létesült, s bevonták az egyetemi képzésbe ezt a »tudományt« is. Vállalat ala­kult a bonyolult gépek, nagy értékű berendezések üzembe helyezésére és folyamatos karbantartására. Megterem­tették az állaimigazgatási szá­mítógépes szolgálatot, s nem­rég készült el az évi 6000— 7000 ember képzését szolgáló oktatási központ. Ezzel párhuzamosan foko­zatosan épült ki az országos regionális számítástechnikai hálózat. Megyei székhelyeken épültek fel az elektronikus adatfeldolgozást végző köz­pontok. A fejlődésnek ez az útja bizonyult leginkább jár­hatónak, hiszen a vállalatok önállóan kevésbé helyezhet­nek üzembe számítástechnikai egységeket. A megyei elv biz­tosítja e regionális hálózat megteremtésének legtöbb alapfeltételét. Elegendő nagy­ságú a gazdasági tevékenység, megfelelő a vezetési, gazda­sági kultúra, s készség is van a továbbtanulásra, rendszeres képzésre, ami a számítógé­peknél nélkülözhetetlen. Ma már 15 megyei számí­tóközpont működik Magyar- országon, s ezek minőségi vál­tozást hoztak a vállalati ügy­vitelben. Gépi könyvelést ko­rábban is végeztek középgé­peken. A számítóközpont munkája azonban ezen túl­mutat: átfoghatja az anyag- gazdálkodást, a bér- és mun­kaügyet, sőt — egy későbbi szakaszban — a termelés prog­ramozását is. így teljesítik e központok a kormányprogram minőségre és hatékonyságra vonatkozó előírásait. A kaposvári központ tizen­negyediknek készült el az or­szágban. (Jelenleg Tatabá­nyán, Salgótarjánban, Békés­csabán épül hasonló.) Az épí­tés, a betelepített gépek, be­rendezések értéke eléri a 100 millió forintot. A központ lel­ke a román gyártmányú Fé­lix, harmadik generációs szá­mítógép. A munkájához nél­külözhetetlen technikai fölsze­relés még egy amerikai gyárt­mányú klímaberendezés. A központban 160-an dolgoznak, többségük fiatal. A dolgozók­nak több mint harmada fel­sőfokú végzettségű. A gép memóriaegységeinek kapacitása még távolról sincs teljesen kitöltve. Az idén 6, jövőre 18 millió forint érté­kű szolgáltatást végeznek a somogyi vállalatoknak. De a gép legalább 40 milliós szol­gáltatást »tud«. A KSH elnökhelyettese ava­tóbeszédében kiemelte azt a sokoldalú segítséget, melyet a SZÜV kaposvári központjá­nak építéséhez a megyei párt- bizottságtól és tanácstól kap­tak. A közvetlen közreműkö­dők közül hárman elismerő oklevelet, kiváló dolgozó ki­tüntetést és pénzjutalmat kap­tak. A tölgy,cser, a bükk és az akác Kék szeméhez jól illik a kék virágos kendő, amelyet hátul köt össze. Olyan törékeny, hogy kirí a környezetéből. Weit Ferencné több mint huszonöt éve — állandóan két műszakban — dolgozik a barcsi fűrészüzemben. Férje 1946-ban jött ide dolgozni, ő pedig öt év múlva követte. — Közben tizenhat hónapot otthon töltöttem, amikor meg­született a második fiam. A férjem akkor kezdte el a fa­ipari technikumot. Én tiz év­vel ezelőtt csak a famegmun­káló .szakmát tudtam kitanul­ni, engem már kötött a csa­lád. Most a férjem minőségi ellenőr, s azt is ellenőrzi, amit én, vagyis hát a csoportunk gyárt. A hagyomá­nyos parket­takészítő üzem­rész még a re­konstrukció előtt áll, és bi­zony zsúfolt­nak látszik, a zaj pedig alig- alig elviselhe­tő. Sok mun­kásnak »kiké­szül« a füle, és meggyötri az idegeket is az állandó, éles hangú zúgás. A kék szemű asszony­nak mindkét mutatóujján vér­aláfutásos a körme. Amikor észreveszi az oda tévedő te­kintetemet, köpenyzsebébe rejti a kezét. — Ilyen előfordul, ezzel a szakmával jár. Tudja, amikor valami csavart meg kell húz­ni. Hívták. mehetett volna könnyebb munkára is, de szé­gyennek érzi, ha valaki sok munkahelyet megjár. — Talán több is a pénze annak, aki Vándormadár. Most Barcson egyre-másra épülnek* az üzemek, vonzzák az embe­reket, de minket nem tud innen senki elvinni. — Miért ez a ragaszkodás? — Szeretem a fát Tudja, ennyi idő után úgy megszok­tam a tapintását, hogy milli métereket is érzékelek az uj­jammal. Dolgozunk tölggyel, cserrer, bükkel, akáccal. A legszebb talán a tölgy, igaz, ezzel a munka is könnyebb. Ejnye, lehet, hogy ezért látom a legszebbnek? Októberben, novemberben sok a beteg. Ezekben a na pókban több a dolga annak, aki hajnalban vagy délután a gép mellé áll. Ilyenkor, ha gyenge minőségű anyag kese­ríti az életüket, s ráadásul valamelyik gép »lerobban«, elkedvetlenednek a munkás­nők. — Előfordulnak rosszabb, nehezebb napok, de azután csak eljönnek a könnyebbek, amikor jó a hangulat mindkét gépsoron. Minden jól jön ösz- sze, s a műszakban valameny- nyien örülünk, ha azt mond­ja a főnök; »No, ma szépen vágtatok.« Az öröm-ől esik szó, s Weit- né a fiairól kezd beszélni. Üjra és újra visszakanyarodik hozzájuk, kedves büszkeség­gel mondva; — Mind a kettő érettségi­zett autószerelő, kiszolgált ka­tona. A kisebbik éppen a na­pokban szerelt le. Olyan halk szavú, olyan fe­gyelmezetten rendezi gondola­tait, szavait, hogy incselke­dik bennem a kíváncsiság: tud-e ez az asszony mérge­lődni. I — Hát hogyne tudnék... Ha az üzem területén olyasvala­kit látok, aki lóg, az kihoz a sodromból. Azután ott van­nak a bliccelők. Akik fizetés­nap után nem jönnek be, s ott áll kétségbeesve a műve­zető, mert nem tudja úgy el­osztani az embereket, hogy ne legyen fennakadás a terme­lésben ... Két műszakba jár, s ha az üzem érdeke úgy kívánja, zokszó nélkül túlórázik. Ha kell, vagont rak. Az otthona, a családja, a kis közösség boldogulása épp olyan fontos számára, mint annak a bri­gádnak a jobb sora, amelyik­nek hosszú évek óta a veze­tője. Mi az, ami pihenteti, ami kikapcsolódást hoz neki? — Szeretem a színházat, járnak ide különféle társula­tok vendégszereplésre, megné­zem őket. Kaposvárra is elju­tok színházba, múzeumba. Igaz, csak télen, mert hát kétlakiak vagyunk, kertes házzal, nyáron pedig a kert lefoglal. Hanem a televízió nagyon jó találmány. Előtte kipihenem magam, és egy- egy színházi közvetítés fel­üdülést hoz. És amikor' Ma­jor Tamás verset mond... Ha tőle hallok egy verset, úgy érzem, mintha benne élnék. Most, hogy a versekről be­szél, olyan az arca, a világító kék szeme, mint az előbb volt, amikor a tölgyről, a cserről, a bükkről és az akác­ról szólt. Gombos Jolán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents