Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
Kísérlet /v snadárharsggaS f Ik A cambridge-i egyetem ( \ngtia) kutatói kimutatták, 1 ogy a madráíiókák felismerik szüleik kiáltásait. Egy csérfajt választottak vizsgálataik tárgyául. Két fészket figyeltek, amelyele egymástól 300 méterre voltak. Az egyikben két, a másikban három fióka volt A kutatók hangszalagon rögzítették azokat a kiáltásokat, amelyeket a szülők hallattak, amikor hallal a csőrükben a fészekhez közeledték. A fiókák ekkor 2—4 naposak voltak. Négy-nyolc napos korukban lejátszották előttük a hangszalagokat; kétszer pedig azokat, amelyeken a másik fészek előtt felvett hangok voltak rögzítve. Saját szüleik hangjának hallatára a fiókák közeledtek a hangszórókhoz, kitátották a csőrüket és csipegtek. Az idegen hangok hallatára ellenben elfordultak, visszahúzódtak és lapultak. Nyilvánvaló tehát, hogy meg tudták különböztetni az idegen hangokat szüleik hangjától. a sár nap Napkonyha a sivatagban II Gigantikus napfolt Ismeretes, hogy a Nap felszínén időnként hatalmas kiterjedésű, sötét területek láthatók Ezeket napfoltoknak nevezzük. Azért sötétebbek, mint a környezetük, mert hőmérsékletük mintegy ezer fokkal alacsonyabb a fotoszféráénál. (A fotoszférának, a Nap látható »felszínéinek hőmérséklete körülbelül 6000 Celsi- us-fok) Már régóta ismeretes, hogy a foltok száma erősen változik az idővel. Vannak olyan időszakok, amikor alig egykét, viszonylag kicsiny folt mutatkozik a Napon, sőt előfordul az is, hogy heteken, hónapokon át egyetlen folt sem figyelhető meg. Ezt az Felére csökkenthető a késkopás Á forgácsolótechnika fejlesztési szakemberei a szerszámkopás csökkentésére törekszenek. Tudvalevő, hogy a forgácsolás övezetébe beadagolt kis mennyiségű hűtő—kenő folyadék kedvezően befolyásolja a szerszám élettartamát és a forgácsolási folyamatot. Ez nem is annyira a hűtőhatásnak, mint inkább a folyadék kenőjsé- pességének köszönhető. «Rájöttek arra, hogy a hűtőkenő folyadék elporlasztásá- val annak fizikai-kémiai tulajdonságai megváltoznak, még ha vegyi összetétele változatlan is marad. A porlasztás közben a részecskék csekély mértékben villamossággal töltődnek fel, ionos állapotba kerülnek, és ez is fokozza kenőképességüket. Kísérletekkel elektrizáló fúvókán át porlasztották szét a hűtő-kenő fVyadékot, A íúvókárá pozitív vagy negatív előjelű 120 voltos egyen- íeszültséget kapcsoltak. A különféle folyadékok eltérő módon viselkedtek az elektro- lizálással szemben. A desztillált víz például teljesen érzéketlennek bizonyult. A legerősebb hatást a konyhasóoldatnál észlelték. A kísérletekből kiderült: elektrolizálással mintegy felére csökkenthető a késkopás mértéke. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a villamos töltést hordozó folyadékrészecskék a szerszám és a munkadarab érintkezési felületére behatolva ott fizikai, vagy kémiai jellegű hártyákat hoznak létre. Ezzel egyengítik az összehegedésre, valamint az egyes durvább szemcsék kiszakadásához vezető folyamatokat. Szökőárak előrejelzése Befejezte munkáját az a szovjet—amerikai közös expedíció, amelyet a két ország közötti tudományos és technikai együttműködési egyezménynek megfelelően szerveztek. A tudósok két hónapon át folytattak megfigyeléseket a Kuril-szigetek erős szeizmikus tevékenységéről ismert részén. A kapott adatokkal megoldhatóvá válik a szökőárak előrejelzése. Ezek az óriási hullámok víz alatti földrengések következtében keletkeznek és ha alacsony fekvésű partszakaszra zúdulnak, messzire behatolnak a szárazföldre, ahol nagy károkat okozhatnak. Áramelőállító elemek az agyban Az Osztrák Tudományos Akadémia agykutató intézetének munkatársai az agy elektromos tevékenysége keletkezését vizsgázták az agy felszínén és az agykéreg különböző mélységeiben. A kapott agy- áramképek (EEG) alapján arra a nézetre jutottak, hogy az agykéreg alsó rétegeiben »áramelőállító« elemeknek káli létezniük, amelyek cölöpsorszerűen vannak elrendezve és amelyek átmérője mintegy 50 mikrométer lehet. A bonni egyetem anatómiai intézetének kutatói ellenőrizték ezt a feltevést. Festésekkel és bizonyos metszésirányokban vizsgálták az agykérget és az alsó kéregrétegekben olyan szövetszerkezetet találtak, amely megfelelt a bécsi kutatók által feltételezettnek. időszakot nevezzük napfoltminimumnak. Azután a foltok száma is, mérete is lassan növekedni kezd — jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk —, és ' megközelítőleg öt évvel a minimum után bekövetkezik a napfoltmaximum. A legközelebbit az 1980—81-es évekre várják. Maximum idején egyidejűleg akár száznál több kisebb-na- gyobb foltot is megfigyelnek a csillagászok. Azután a foltok száma újra csökkenni kezd. Egy-egy teljes ciklus időtartama — vagyis a minimumtól a következő minimumig eltelő idő — kerekítve 11 esztendő (néha azonban csak 8—9 év, máskor 14—17 év is lehet. A Nap nem úgy »működik«, mint egy pontos óra!) A foltok valójában óriási méretű viharközpontok a Nap felszínén. Bennük izzó gázanyagok keverednek, amelyek az égitest belsejéből emelkednek a felszín irányába, s e közben kissé lehűlnek. Mozgásuk erős mágneses teret is létrehoz. E tér erőssége nemegyszer többezerszerte akkora, mint amilyen a földé! A napfoltokból, főként pedig a fölöttük kialakuló úgynevezett flérekből, napkitörésekből, megszámlálhatatlanul sok elemi részecske lövell ki a világűrbe. Ezeknek egy része eléri a Földet is és különféle geofizikai és meteorológiai jelenségeket okoz. Például erősen zavarja a rádióvételt, főként a rövidhullámú tartományban, sarki fényeket kelt, mágneses viharokat idéz elő, megváltoztatja a földi magaslégkör ionoszféra nevű tor- tományának fizikai állapotát, és így tovább. Még nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy hat-e az időjárás alakulására is. Régebben úgy vélték, hogy igen, újabban azonban ezt a lehetőséget kétségbe vonják. Az idén április eleje óta erősödött jelentősebben a napfolttevékenység. Június 24-én egy új, eddig még nem ismert napfoltcsoport jelent meg az égitest korongjának pereménél. A hónap végére ez a folt óriási méretű foltcsoj porttá alakult át, amelyben legalább hat-hét kisebb folt mellett két hatalmas képződmény is látható. A kettő közül a kisebbiknek átmérője is meghaladja a Földét. A nagyobbiké legalább 50 ezer kilométer.’ Valószínű, hogy ez a roppant méretű foltcsoport hosszú életű lesz és ha a Nap forgása miatt el is tűnik majd egy időre szemünk elől, néhány hét elteltével újra megjelenik a napkorong peremén. Dr. Hédervári Péter A tudomány harca a rák ellen Az utóbbi évtizedekben a Nap sugárzását közvetlenül energiává, alakító napelemek gyártása sokat fejlődött. A korábban drága, csak kutatási célokat szolgáló berendezések egyre jobban elterjednek a mindennapi életben is. Sokat dolgoznak a kutatók az olyan berendezéseken is, amelyek nem alakítják át a Nap sugárzási energiáját, hanem közvetlenül hasznosítják. Erre két mód kínálkozik. Az egyik: gyűjtőlencsével koncentrálják a napsugár energiáját, a másik, hogy tükrökkel gyűjtik össze a napenergiát. Az eljárás hasonló ahhoz, amit az olimpiai fáklya meggyújtásához használnak. A gömbsüveg vagy forgási paraboloid alakú tükör gyújtópontjában — amennyiben azt a Nap felé fordítják — a tárgyakat igen magas hőmérsékletűre melegítik. Az üzbég tudósok sikerrel oldják meg a Nap munkába fogását. Bebizonyították, hogy segítségével főzni, hegeszteni és fémet önteni is lehet. A sugárenergia képes házak hűtésere vagy fűtésére, gyümölcs és zöldség fagyasztására, szárítására, valamint édesvíz előállítására is. A köztársaság több kolhozában és szovhozában építettek olyan üvegházakat, amelyeket napenergiával működő akkumulátorok üzemeltetnek. Készítettek hordozható konyhákat és édesvíz-előállító berendezéseket, hűtőgépeket stb. Képünkön: A szirti sassal folytatott vadászat ma már csak Közép-Ázsiában látható. E vadászok több napot töltenek a sivatagban, s napkonyha segítségével biztosítják a mindennapi meleg élelmet. A napkonyha működő állapotban hatalmas, nyitott esernyőre emlékeztet. 1 t Világszerte igen nagy anyagi és szellemi erővel folyik a rák mibenlétének és gyógyításának a kutatása. Csaknem naponta születik valamilyen- részeredmény. Századunk elején ismerték föl, hogy bizonyos vírusok rosszindulatú daganatot okoznak állatokban, de később emberi daganatokkal kapcsolatban is felvetődött a vírusos eredet. Az emlőráknál például sikerült daganatkeltő vírusokat elkülöníteni. Mind ez ideig azonban nyitva maradt a kérdés: valóban ezek okozták-e a daganatot? Az, hogy egy daganatban rákokozó vírus van, még nem bizonyítja, hogy ő a daganat okozója. Több »rákkeltő« vírusról is bebizonyosodott: a laboratóriumi ellenőrző vizsgálat során jutott a mintába. Legújabban azonban amerikai kutatóknak egy — a csontvelő heveny elburjánzásával járó — fehérvérűségben szenvedő nőből olyan vírust sikerült elkülöníteniük, amelyre minden eddiginél jobban illik a rákkeltő jelző. Francia kutatók jöttele rá, hogy a rákos szövetek féktelen növekedése mögött ugyanaz az ok húzódik meg, mint amely lehetővé teszi a még méhben fejlődő magzat számára is, hogy az anyai szervezettől sok tekintetben idegenként, abban mégis fejlődhessen. Ez az ok a szervezet immunrendszerének a megtévesztése. A szervezetbe behatolt kórokozók elpusztítását az idegen anyagokat fölismerő és elpusztító — hosszú fejlődéssorozat során kialakult — immunbiológiai rendszer teszi lehetővé. Miért nem küszöböli ki vajon az immunrendszer a szervezet számára idegen daganatot? A kutatók fölismerték, hogy a rákos sejtek''valamiféle »álarcot« viselnek, hogy megtévesszék az immunrendszert. Világszerte az érdeklődés középpontjába került ez, mert ha sikerül tisztázni az immunrendszer megtévesztésének a mechanizmusát, talán sikerül majd olyan módszert találni, amellyel a rákos sejt megtévesztő »manőverét« leállíthatjuk. A Zenit új hangja A napjainkban is rohamléptekkel fejlődő szovjet fényképezőgép-ipar egyre újabb meglepetésekkel szolgál. A krasznogorszki mechanikai művekben eddig már több változatát elkészítették a Zenit sorozatnak. Alapmo- dellnek a Zenit—E típus tekinthető, amely beépített megvilágításmérővel, pentapriz- más keresővel, valamint a felvétel elkészítése után alapállásba visszaugró tükörrel fölszerelt, egy objektívos fényképezőgép. A képen látható legújabb Zenit—TTL ettől csak kevéssel tér el. Külsőleg a korábbinál valamivel tetszetősebb fényképezőgépet Helios 1:2/58 mm-es objektívvei hozzák forgalomba. A kamerához nagy látószögű és teleobjektívek is használhatók, közeli felvételek készítéséhez közgyűrűk állnak rendelkezésre. A zár- szerkezet 1/30-tól 1/500-ig exponál. A zár fölhúzása és a film továbbítása gyorsfelhúzó szerkezettel történik. A üj divat ütötte föl a fejét a vendéglátásban: a szokásos heti egy szünnapot sok helyütt szombatra vagy vasárnapra helyezik. Az ok érthető: a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok igyekeznek a vendéglátás dolgozóinak is a hét végén kiadni a pihenőnapot. Csakhogy a vendéglátás szolgáltatás. Méghozzá olyan, amelyet nagyobbrészt épp a hét végén van kedvünk igénybe venni. Vasárnap vagy szombaton, mikor együtt ebédelhet a család, sokan már megkímélnék a ház asszonyát attól, hogy fél napját a konyhában töltse, egy másik felet meg a piacon, az üzletekben. S mind többen megengedhetik maguknak ezt a kis kényelmet, amely — mellesleg — változatosságot is nyújt. A hét vége azonban nemcsak a pihenésre, hanem a szórakozásra, a kikapcsolódásra is szolgál. Például eszpresz- szói randevúra, cukrászdái kiruccanásra a gyerekek kedvéért. Családok százezrei rendelkeznek autóval, motorkerékpárral, és még az őszi-téli napokban is szívesen töltik a hétvégét kirándulással, országjárással. De hol ebédeljenek, ha mind több kisvendéglő„ étterem, bisztró éppen vasárnap tart zárva? És hová menjenek étkezni a szomszédos országokból ide látogató, víkendező turisták? Akárhogy is nézzük, a vendéglátásban elterjedt új szokás nem kedvez igényeinknek. Márpedig az üzletek nyitvatartását szabályozó rendelet kimondja, hogy a nyitvatartási időt a lakosság élet- és munkakörülményeihez igazodva kell megállapítani. Erre a rendeletre hivatkozva jelent meg a Kereskedelmi Értesítő — a szakmai hivatalos lapja — legújabb számában a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása. A közlemény felhívja a vendéglátó vállalatok figyelmét arra, hogy a szombati-vasárnapi szünnap ellentétes a fogyasztók érdekeivel. És — igazságosan, logikusan — kimondja: csak ott tartsanak zárva a hét végén, ahol az eddigi tapasztalatok szerint ilyenkor kisebb a vendégjárás, mint a legalacsonyabb forgalmú hétköznapon. Aki csak egy kicsit is jártas a vendéglátóhelyeken, az tudja, tapasztalja, hogy az éttermek java hétköznapokon a déli órákban majdnem üres, ezzel szemben szombaton, vasárnap a jobb vendéglőkben, sörözőkben leülni sem lehet, várni kell, amíg egy asztal felszabadul. És ez nemcsak a hagyományos vendéglőkre, hanem a bisztrókra, cukrászdákra, eszpresszókra is vonatkozik. Hiszen valamennyit elsősorban akkor látogatjuk, amikor ráérünk. Tehát a hét végén. G. Zs. T úlhűlt vízcseppek A New- York-i Állami Egyetem légkörkutató központjában végzett vizsgálatok során megállapították, hogy egy túl- hült vízcsepp felszínén meg- fagyáskor sok apró cseppecske válik ki. E cseppecskék átmérője legfeljebb néhány milliomod méter (mikrométer). A megfigyeléseket hidegkamrában végezték nagy teljesítményű mikroszkóp alatt, egy milliméter átmérőjű, túl- hült vízcseppen. A, mérések szerint a kivált cseppecskék pozitív töltésűek, míg a megfagyott cseppben negatív töltés marad vissza. A töltések szétválása a jégben keletkezett elektromos jelenséggel magyarázható. A kutatók feltételezik, hogy itt olyan jelenségről van szó, amely a természetben a zivatarfelhők belsejében, a 0 C- fokos határ körül megy végbe és nagy jelentőségű lehet a zivatarfelhők dinamikája és a zivatarelektromosság keletkezése szempontjából. Hétvégi vendéglátás zárszerkezet valamennyi villanólámpa-fajtához szinkronizált.
