Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
JÖVŐRE Ezernyolcszáz perc saját műsor idy-emléktáblát avattak Kaposváron I »Megszülettünk! Az új- tzülött első megnyilvánulása, hogy keserves sírással tudatja a világgal: megjöttem. Mi különleges újszülöttnek számítunk, ugyanis életünk első perceiben már beszélünk. Reméljük, nemcsak beszélünk, hanem mondanivalónk is lesz, hiszen az a feladatunk, hogy Baranya, Somogy és Tolna életének legyünk krónikásai. Az újrafelfedezés örömével szeretnénk bemutatni szükebb hazánkat, az ezerszínű Dél-Dunániúlt, a Balatontól a Dráváig, a Siótól a Dunáig.« Egy évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal vezette be Gombár János a Pécsi Körzeti Stúdió első adását, s azóta a reményekből sok vonatkozásban valóság lett. Havonta, majd kéthetente találkoztunk a stúdió munkatársaival a képernyőn, s talán nem túlzás: nemcsak találkoztunk velük, hanem várjuk is az újabb találkozást * Egy év túlságosan rövid idő ahhoz, hogy értékeljük munkájukat. Helyette inkább elevenítsük föl azokat a pillanatokat, azokat a »legeket«, amelyek egy év alatt emlékezetesek maradtak műsorainkban. 1977. május 1. Pécs dolgozói új útvonalon vonulnak föl, ezúttal már a tévé kamerái előtt, amelyek — a Magyar Televízió történetében először — három helyszínről közvetítik a felvonulást. A három egyidejűleg »élő« helyszín: Budapest, Szeged, Pécs. A pécsi stúdiói életében ez nemcsak az első helyszíni, hanem az első színes közvetítés is. Ha úgy tetszik: ez volt az első találkozás a közönséggel, bár a szó hagyományos értelmében vett találkozó nem itt, hanem egy Tolna megyei híres faluban, Decsen volt először. A mindenséggel mérd magad (Három portré) című filmjüket szerkesztő: Sóvári Gizella, rendező: Wiedermann Károly, riporterek : Gombár János, Hárságyi Margit, Füzes János, műsoridő: 30 perc) itt mutatták be azoknak, akikről részben készült, s akik a decsi művelődési házban közvetlenül az alkotóknak mondhatták el véleményűit. Decsen biztosan ez a műsor tetszett a legjobban, másutt azonban — a közvéleménykutatás szerint — a Nyújts baráti jobbot! című (a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kulturális gálaestje — Szek- szárdról) érte el a legmagasabb tetszési indexet, 86 pontot (szerkesztő: Békés Sándor, rendező: Wiedermann Károly). Azért is örvendetes ez, mert a nemzetiségi műsorokra a stúdió a jövőben is szeretne nagyon odafigyelni. S ha a tetszési indexét még nem is ismerjük — mivel csak ezután fogják vetíteni —, az biztos, hogy az eddigi leghosszabb (70 perc) és legkalandosabb forgatás a pécsi pincék sorsát megörökítő tilm készítése volt. (»Pincelabirintus«. Szerkesztő: Sóvári Gizella, rendező: Vitézy László, operatőr: Bárány György, riporter: Pánics György.) Egyszerre öltözve bányásznak és búvárnak, nem egyszer kötésig vízben forgatták anyagukat a stúdió munkatársai. 1977-ben egyébként 39 műsor készült Pécsett — 1080 perc műsoridővel. E műsoroknak szinte mihdegyike »az első« volt valamilyen tekintetben. Az első művészeti műsort »Ha szeretnél« címmel sugározták, az első sportműsor címe: »Bácsi kérem, hol lehet itt focizni«. Az első gyermekvetélkedő — Pécs, Dombóvár, Kaposvár részvételével — »Nemcsak a láb van kéznél« címmel került adásba. Mindez persze már a múlt, az olvasót pedig még születésnapon is a jövő érdekli jobban. Mikor és mi látható a stúdió második »életévében«? Röviden: mintegy 1800 perc saját műsor, olyan újdonságokkal, mint a havonta jelentkező Pannon krónika vagy Szakonyi Károly és Örsi Ferenc tévéjátékai. Gyakorlatilag hetente jelentkezik a stúdió, sajnos változatlanul a nem legideálisabb — 18 és 19 óra közötti — időben. Jó hír viszont: havonta egy alkalommal — 20 órakor — a kettes programban szórakoztató jellegű műsort sugároz. 1978 egyik fő célkitűzése egyébként is a könnyedebb hangvétel, a színesebb műsorstruktúra. Ambrus György A Melódia sikere Forradalmi dalok második kiadásban A vidék ne legyen mostoha sokan utaznak a közeli nagyvárosokba, aztán Budapestre e művekért A Hanglemez- gyártó Vállalattól is függ, megtalálják-e a könyvtárak, iskolák, művelődési otthonok és a zenebarátok a szovjet hanglemezeket a saját megyéjükben. , Lajos Géza Eçy régi Kaposváron is méltó megemlékezéssel köszöntötték Ady Endre születésének századik évfordulóját. Az ünnep előtt két nappal, vasárnap este hat órakor sok ezer luxos fényerővel világították meg azt az utcát, amelyet róla neveztek el. A század elején Kaposvár e»vik kedvelt szórakozóhelye állt itt, a Korona. 1909. november 7-én ez volt az Ady- est színhelye. A nagy sikerű bemutatkozás emlékét őrzi az a tábla — Weeber Klára munkája —, melyet a költő születésének 100. évfordulójára, most itt elhelyeztek. Ady Endre emléktábláját dr. Radnai Jenöné, a Kaposvári Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője avatta föl. — Mindaz, amit korának Ady mondott, a mának is őriz megszívlelnivalót. Ma már egyre többen érzik, igazoltnak látják Ady igazságát. A mai nemzedék komolyan veszi Ady örökségét — mondotta, a kaposvári Ady-bemutatkozás emlékét idézve. A költő kaposvári látogatásának emlékét őrzi a Kisvárosok őszi vasárnapjai című vers. (E kaposvári ihletésű művet Molnár Piroska, a Csi- kv Gergely Színház művésze szavalta el az ünnepség elején.) Az akkori helyi sajtó is jelentős eseménynek minősítette az Ady-matinét. Göndör Ferenc a Somogyvármegye hasábjain hosszan, lelkesülten számolt be Ady bemutatkozásáról. »Tudtuk mi azt, hogy ünnepnap lesz az a mai, amikor Ady Endre, Mikes Lajos dr. és Reinitz Béla dr. megjelennek a kaposvári közönség előtt, hogy a mi közönségünk leikéhez ilyerf közel tudjon férkőzni az a nemes, mély poé- zis, amelynek nagy erejű elő- harcosai itt tegnap megjelentek: azt magunk sem gondoltuk. Nem gondolhattuk, mert Ady Endre forradalmi költészetét igen-igen nagy tatózko- dással fogadták a konzervatívok és ebben az országban meleg, szomorú otthonra talált a konzervatizmus. A vidék elsősorban szeret ragaszkodni a régi állapotokhoz, nem lesz irodalmi est — mai tehát nehéz megérteni a mi leiKes örömünket, amikor hangos szóval, büszkén hirdetjük: Kaposvár város közönsége behódolt Ady Endrének. És a fanatikus emberek naív boldogsága remeg át rajtunk, amikor leszögezzük: Ady Endre megértőinek ma már lelkes tábora megsokasodott tegnap a kaposvári közönséggel.« A kaposvári Ady-bemutatkozás irodalomtörténeti jelentőségét fogalmazta meg Göndör Ferenc, amikor azt írta, hör» Ady Endre megértőinek a tábora sokasodott meg itt A köntösben kaposvári Ady-bemutatkozá* ejején Mikes Lajos olvasta föl méltató írását, melynek a címe is sokat mondó: Költészet és politika. Ezt követően Reinitz Béta — számos Ady- vers megzenésítője — következett. Végül Ady Endre olvasott fel. A most ' ünnepélyesen felavatott emléktáblára friss koszorú került: Balajcza János, a városi tanács elnökhelyettese, Novák Ferenc, a Hazafias Népfront kaposvári bizottságának titkára és Takáts Gyula, Kaposvár művészeti életének képviselője tisztelgett Ady emléktáblája előtt. A Heisz Károly vezényelte pedagóguskórus működött közre az Ady- emléktáblát avató rendezvényen. Városunk színészeinek jutott az a nagyszerű feladat, hogy Zsámbéki Gábor igazgatóval az élen ennek ^z irodalmi estnek az emlékére megidézzék Ady Endrét. A csaknem egyórás műsorban Ady Endre huszonhárom verse hangzott el Balogh Tamás, Csernák Árpád. Flórián Antal. Jeney István, Kiss Jenő, Molnár Piroska, Mucsi Sándor, Pogány Judit és Rajhona Ádám előadásában. H. B. Többször elmentem a Zselic Áruházba a szovjet hanglemezhetek megnyitása után, s örömmel tapasztaltam: nagy sikerük van a Melódia-felvételeknek. Fiatalok és idősebbek ötösével vitték a pénztárhoz a gondosan kiválasztott műveket Volt aki a Csajkovszkij-szimfóniákat egészítette ki gyűjteményében, más a kitűnő szovjet művészek tolmácsolta Beethoven-szo- nátákat kereste. Eddig is a szovjet lemezek hónapja volt a november, most azonban — a 60. évforduló tiszteletére — minden eddiginél gazdagabb ajánlatokkal jelent meg a Melódia cég ünnepi katalógusa. Hivatalosan ugyan befejeződtek a hanglemezhetek, a valóságban azonban még nem: folyamatosan érkeznek ugyanis az ígért művek, és az utánpótlás — a már elfogyott lemezekből. Egy siófoki gyűjtő mondta el két héttel ezelőtt, hogy a szovjet lemezek világszerte ott vannak a rangelsők között. Ö harminc éve hódol e szép szenvedélynek, s jól emlékszik a régi, technikai szempontból sem kifogástalan lemezekre is, tehát van összehasonlítási alapja. S azonnal példaként hozta föl a világ- színvonalra : David Ojsztrah előadásában Mozart összes hegedűversenyét és a Mozart- szonátákat — Paul Badura- Skoda zongoraművésszel. S lehetne még folytatni a sort a Japánban dijat nyert Hovans- csinával, a nyugatnémet szaklapokban legjobb osztályzatokat kapott lemezzel, amelyen L. Berman szólaltatja meg Liszt Transzcendens etűdjeit S a Szovjet hanglemezipar nem marad le a technikai versenyben sem. Már megkezdték a kvadrofon (a teljes térhatású, négy hangszóróval .7. visszaadott zene) fölvételeket is. Hacsaturján Spartacus című balettjét, Prokofjev Háború és béke című operájának részleteit vették föl ezzel a technikával. A színvonalt bizonyítja, hogy a japán Nippon cég a Melódia stúdióban készíttetett kvadrofonfölvétele- ket Sok szó esett az októberi forradalom kapcsán a szovjet és a magyar zeneművészet kapcsolatáról, a hanglemezgyártás együttműködéséről. Köztudott, hogy a szovjet előadóművészek (Szvjatoszlav Richter, a már említett Lazar Berman, aztán Gidon Kremer) értően és magas fokon tolmácsolják Liszt és Bartók alkotásait. A magyar Bartók-össz- kiadás egyik lemezén Kremer és Jurij Szmimov játssza a két hegedű—zongoraszonátát A 60. évfordulóra a Melódia és a Hungaroton közöGen kiadta a forradalom, a polgár- háború híres dalait Az Indulj velünk, dalolj velünk! című lemeznek olyan sikere volt, hogy már megrendelték a második kiadást is a Szovjetunióban. Az évente kétszázmillió hanglemezt gyártó Melódia világcég, s a terveire világszerte odafigyelnek. Nálunk szintén nagy érdeklődést váltott ki, hogy kiadták százhét lemezen Csajkovszkij valamennyi alkotását s kiadják Prokofjev és Sosztakovics teljes életművét Magyarországon a Hanglemezgyártó Vállalat egyre többet tesz az igények megismeréséért Ilyen szempontból volt hasznos a vidéki országos megnyitó alkalmával tartott kaposvári sajtótájékoztató. Remélhető, hogy a hanglemezt kínáló boltok polcain az év minden időszakában megtalálhatók lesznek a Melódia cég régebbi és újabb kiadványai. Ma még Életrajzírói ritkán említik, de fontos emberi tulajdonsága volt, hogy családtagjait az alázatosságig szerette. Apjának még negyvenéves korában Is kezet csókolt. Részben ezzel magyarázható, hogy öccse budapesti tanári kinevezéséért minden követ megmozgatott Dacára saját gondjainak, panaszainak, a kinevezést állandóan szorgalmazta, pedig nyilván erőt kellett vennie büszkeségén, önérzetén, hiszen segítséget olyan emberektől remélhetett, akik az általa támadott konzervatív adminisztrációhoz tartoztak. A Riviéráról Párizsba érve személyes ügyei intézése mellett Ady Lajos érdekében kapcsolatot keresett gróf Ap- ponyi Albert kultuszminiszterhez, és levélben kérte támogatását. Hamarosan választ kapott »Budapest 1909. május 1. Tisztelt Uram! Legyen meggyőződve, hogy egy nagy tehetségű írónak az az iránya, melyet én eliévélyedett- ségnek tartok, és amely bennem inkább sajnálkozást mint ellenszenvet ébreszt magának az írónak a személye iránt is, semmiképp se állhatja útját azok boldogulásának, akik ehhez az íróhoz közel állnak, ha ők maguk megfelelnek annak a mértéknek, melyet ifjúságunk nevelőire nézve felállítani és érvényesíteni kötelességem. Utasítást adtam, hogy Ady Lajos, amennyiben ezeknek a kritériumoknak megfelel, a legközelebbi tanév kezdetén a lehetőség szerint valamelyik állami középiskolánál alkalmazást nyerjen. Arra a nem éppen valószínűtlen esetre, ha én akkor már nem volnék miniszter, Molnár Viktor államtitkár figyelmébe ajánlom ezt az ügyet. Kiváló tisztelettel Apponyi Albert« örült Ady, hogy öccséhez küldött levelében megerősíthette annak bizakodását ő viszont továbbra sem lelt békét viszonylagos nyugalmat nagyrészt a lényéből fakadó örök zaklatottság miatt. Lédával állandósultak a civako- dások, mivel a költő egyre kevésbé tartotta magát a kapcsolatukból következő, elvárható kötelezettségekhez. ö cselekedte, amit jónak látott Léda pedig nem fogyott ki a szemrehányásokból. E nyomasztó, idegeket rongáló helyzetben az jelentett kárpótlást hogy Ady és a Nyugat között teljesen helyreállt a harmónia. 1909 június elején jelent meg a Nyugat híres Ady-száma, amelynek minden írása vagy a költő tollából származott vagy a költőt méltatta. Nagy dicsőség volt ez, a veçsenytârsak fölött magasan álló, legnagyobbaknak kijáró gesztus. Gyakorlatilag pedig kiváló ürügy, hogy megszabadulhasson a párizsi civakodó légkörből, hiszen ünnepeltségét, kivételes elismertségét itthon élvezhette igazán. Volt is benne része bőven, amikor június közepén megérkezett Budapestre. Személyét tündöklő hírnév övezte. Nevezetes epizódja 1909 júniusának, hogy ekkor ismerkedett meg Móricz Zsigmond- dal, a Duna-korzón lévő Hotel Bristol teraszán. Az első perctől szeplőtlen rokonszenv jellemezte kapcsolatukat. A kölcsönös vonzalom, a kölcsönös nagyrabecsülés alapján kötöttek szövetséget ugyanazon művészi, szellemi ismérvek jegyében. Magyarország korabeli viszonyairól teljesen azonosan vélekedtek. Életük becses élményei közt tartották számon találkozásaikat, így mindketten szívesen emlegették az estét, amikor Ady meglátogatta Móricz Zsig- mondékat az Üllői út 95-ben levő lakásukon. A Nyugattal való teljes kibékülés és a Móricz Zsig- monddal kötött barátság mellett az is használt Ady hangulatának, hogy rendezte a duk-duk affér idején megromlott kapcsolatát a Holnap irodalmi körrel. A kibékülés következményeként még júniusban Nagyváradra utazott, s négy új versét olvasta fel a Holnap matinéján. Egészsége mégsem javult. Nem is javulhatott. Ha Párizs és a Riviera nem hozta rendbe, hogyan segíthetett volna rajta az állandó pesti éjszakázás, az ünnepléssel, a társasági élettel együtt járó, szakadatlan igénybevétel? Miként Párizsban a Rue de Constatinople, úgy Budapesten az Erzsébet körúti Meteor szálló ez időben a megszokott tanyája. Alig aludt. Nappal a szállodához tartozó Meteor kávéházban időzött, éjszaka a Három Hollóban koptatta amúgy is vékony egészségét. Rendetlen táplálkozása mellett nikotinnal, alkohollal élénkítette magát, nyugtatónak pedig Veronáit használt. Két törzshelye mellett sok más szórakozóhelyen is megfordult, főképp a Centrál és a Palermo kávéházban. Váratlanul felfelbukkanó, majd ugyanolyan váratlanul tovatűnő alakja csak növelte a személye köré szőtt regényességet. Megzenésített verseit ekkor zongoráz- ták-énekelték a pesti kávéházak különtermeiben, mindenekelőtt Reinitz Béla jóvoltából, aki megszállott hittérítőként szegődött Ady költészetének zenei prédikátorává. Tovább nem lehetett halogatni a komolyabb gyógykezelést. Adyt annyira tönkretette a mértéktelen igénybevétel, hogy sürgősen orvosi segítségre szorult. Nagyváradi szereplése után a kolozsvári Lech- ner-klinika vendége lett. Tudni kell erről a klinikáról, hogy akkor épült a példátlanul fejlődő, igazi nagyvárossá növekvő Kolozsvár egyik modern büszkeségeként Nemcsak azért nevezték Lechner-klinikának, mert a kor egyik legnagyobb tehetségű építésze, Lechner Ödön tervezte, hanem azért is, mert a tervező művész testvére, Lechner Károly ideggyógyász professzor vezette a klinikát (Folytatjuk) Somogyi Néplap
