Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
Biztonságos termelés Motorok — egymilliórdért A Kismotor- és Gépgyárban az Idén már több mint egymílliárd forint értékben állítana.» elő speciális gépegységeket a járműipar, valamint kis teljesítményű benzin- és dízel motorokat, áramfejlesztőket a mezőgazdaság számára. Miután termékeik iránt nőttön nő a kereslet, az utóbbi tíz év során csaknem megháromszorozták a termelést. Képünkön: dízel-motorok sorozatgyártása. (MTI-fotó — Hadas János felv. — KS) Gabonatárolók épülnek A tervezettnél több, mégis kevés Harmincmillióé szociáli« fejlesztés Voltak, akik néhány éve még azt vitatták, érdemes-e fejleszteni a konzerviparunkat. Azzal érveltek, hogy a mezőgazdaságban egyre csökken a munkaerő, a zöldségtermelés gépesítése pedig lassan halad előre. Ez azzal járt, hogy a mezőgazdaság nem képes kielégíteni nyersanyaggal a konzervgyárakat. A legutóbbi két év termelési adatat jelezték: valóban nincs összhang a konzervgyári ka-“- pacitás és a zöldségtermelés között. 1975-ben a konzervgyárak a tervezett zöldségnek csak a 74 százalékát, és 1976- ban pedig 74,9 százalékát kapták meg a mezőgazdasági üzemektől. Konzerv 60 országba Az idei év hozta meg aztán a fordulatot és egyben a bizonyítékot: meg lehet teremteni a feltételeit a zöldségtermelésnek, s nem szabad belenyugodni abba, hogy az a fejlődés, amely a konzervgyár- tásban 1960 és 1973 között bekövetkezett, megtorpanjon. A konzervipar termelése ebben az időszakban ugyanis négyszeresére, hatvan országba aljutó exportja pedig hétszeresére növekedett. Az V. ötéves terv azzal számol, hogy a konzervipar 42,3 százalékkal növeli termelését Ezt a nagy arányú termelésnövekedést azonban csak akkor képes elérni, ha erőteljes ütemben növekszik a zöldség- és a gyümölcs termelése, s tovább folytatódik az iparág kapacitásfejlesztése, Intenzív gépesítése, automatizálása. Mindezt figyelembe véve a kormány tavaly ősszel határozatot hozott a zöldségtermelés fejlesztésére. E határozat teremtette meg a feltételeit a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének, s ennek alapján irányozta élő az idei terv a zöldségfélékkel hasznosított terület tízszázalékos, a zöldségfélék termelésének pedig 42 százalékos növelését Bizonyító esztendő Az Idei esztendő bizonyította: az anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a felvásárlási árak emelése alapvetően befolyásolja a termelési kedvet Ez is közrejátszott abban, hogy az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület a tervezettnél nagyobb mértékben, 16 százalékkal növekedett fis a közös erőfeszítések a termelés fejlesztésére ebben az esztendőben találkozott a kedvező időjárással is. Így történt aztán, hogy a tervezettnél nagyobb termést takaEddig mindössze kétszáz hektár burgonyáját öntözte — hagyományos módszerekkel — a Dél-somogyi Állami Gazdaság. Egy felmérés szerint azonban ennél jóval többre, a szántóterületnek csaknem egynegyedére kellene juttatni a mesterséges “-csapadékból«. Es erre a feltételek is megteremthetők a jókora kiterjedésű mezőgazdasági nagyüzemben. öntözéses gazdálkodásra mintegy háromezer hektár alkalmas az állami gazdaság három kerületében. Az öntözőrendszer föld alatti létesítményeit — a tervek szerint — az adott területek általános meliorációs munkáival egy időben helyezik eL Szakaszosan épülnek majd az öntözéshez szükséges, nagy befogadóképességű víztározók. Közülük kettő 1980-ig elkészül. Az egyik a nagybaráti kerület térségében, a másik Felsőgyörgyösön ; a Rinyát, illetve a Gyöngyös patakot használják a tározók feltölté- séra. 1986 után készül el a nagykorpád! kerület tározója. Ennek megvalósításában a teruríthatott be a mezőgazdaság zöldségből. Ennek köszönhető, hogy több zöldség jutott nemcsak belföldre, hanem exportra is és a tervezettnél nagyobb mennyiségű kertészeti terméket dolgozhatott fel a tartósítóipar. Olyan eredmény ez, amely mindenki számára megfelelő bizonyítékot nyújt: jó úton haladunk, s szükséges a feltételek megteremtése esetén továbbra is lehet, számolni a zöldségtermelés fejlődésévé'. Mert az idei termelési előirányzatuk a konzervgyáraknak nem kevesebb mint 725 ezer tonna zöldség feldolgozása volt, és évek óta először sikerült ezt a tervet nemcsak teljesíteni, hanem alaposan túl is teljesíteni. Igaz ugyan, hogy nem mindegyik zöldségnövényből alakult a tervezett szinten a termés. Zöldborsóból például a teljesítés alatta maradt a tervezettnek: 78 ezer tonna helyett csak 70 ezer tonnát dolgozhatott fel az ipar. Viszont paradicsomból az idén rekord mennyiséget kapott a mezőgazdasági üzemektől: 380 ezer tonnát. Ilyen nagy mennyiségű paradicsomot még sohasem szállított a mezőgazdaság. A legkedvezőbb évben, 1974-ben is csak 320 ezer tonna paradicsomot dolgozhatott föl a konzervipar. A tervezetthez képest 40 százalékkal több termett fűszer- paprikából és 20 százalékkal sárgarépából. Küzdelem a bőséggel Am az Idén az is kiderült, hogy nemcsak a nyersanyag- hiány, hanem a bőség is okozhat gondokat Az idén a legnagyobb nehézség amiatt keletkezett hogy szinte robbanásszerűen azonos időben érett be a zöldség óriási mennyiségben, s ez eddig Boha nem tapasztalt betakarítási, felvásárlási csúcsokat okozott Augusztus eleje és szeptember vége között egyszerre érett be a paradicsom, a paprika, az uborka, a pritamm paprika és a vöröshagyma. Jellemző tény, hogy a konzervipar éves nyersanyagszükségletének 62 százalékát fedező termék- mennyiséget két hónap alatt kellett átvenni és feldolgozni. Kiderült: ilyen nagy meny- nyiségű zöldség fogadására és gyors feldolgozására a mai technikai szintjén képtelen a tartósítóipar. Az idén a ko*fc zervgyárak csak úgy tudtak úrrá lenni a nehézségeken, hogy csúcsszezonban a konzervipari dolgozók csak kivételes esetekben megengedhető munkabeosztást áldozatosan vállalva 12 órás műszakokban, letileg érintett mezőgazdasági tsz-ek is részt vesznek. Az öntözési kapacitás nagyságára jellemző, hogy a tározók között lesz olyan is, amelyben 3,5 millió köbméter vizet tárolhatnak. A beruházások kivitelezője a vízügyi igazgatóság, illetve a Rinya— Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Ahol az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek közösen építtetnek tározót, arányosan viselik majd a költségeket. A gyöngyösi tározónál azt is figyelembe veszik, • hogy az ottani sertéstelepnél képződő hígtrágya az öntözéssel együtt mintegy 60U hektáron hasznosuljon. A több millió köbméter víz tárolására alkalmas létesítmények mintegy háromezer hektáron nyújtanak majd öntözési lehetőséget a Dél-somogyi Állami Gazdaságban. Ez számottevően növeli a növénytermesztés hozamait — túl azon, hogy aszályos időjárás alkalmával mesterségesen pótolhatják a terület vízellátását. A beruházások hosz- szú távon biztosítják, hogy a gazdálkodási eredmények, kevésbé váljanak az időjárás függvényévé. valamint szabad szombatokon és vasárnaponként is dolgoztak. Ezt minden évben nem lehet rfiegism-ételm. Nyilvánvaló tehát, hogy a kertészeti termékek termelésének fejlesztésével párhuzamosan erőteljes ütemben növelni kell a tartósítóipar kapacitását is. Csak így lehet megteremteni a termelői biztonságot, csak akkor lesz zavartalan a kertészeti termékek termelése és az ellátás, ha zökkenőmentes az áru fogadása, feldolgozása. I\íás szóval: akkor biztonságos a zöldségtermelés fejlesztése, ha a feldolgozó kapacitás még a jó időjárású esztendőben is alkalmas ma felkínált áru fogadására. Vagyis Összhangban van a nyersanyagtermelés és a feldolgozás. A mostani ötéves tervben a , konzervipar 1,9 milliárd forintot fordíthat a kapacitás fejlesztésére, termelésének korszerűsítésére. Erre annál is inkább szükség van, mert ebben az ágazatban is munkaerőgondokkal küzdenek. További fejlesztés Az idei esztendő arra is bizonyítékul szolgált, hogy mindkét félnek előnyös a termelési együttműködés. Az idén különösen sokat segített az a gyümölcsöző kapcsolat, amely több helyen a gyárak és a mezőgazdasági üzemek között az előfeldolgozásban kialakult A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok paradicsomlé-állomásai, a paprikacsumázó, gyümölcshámozó, magozó üzemei nagyon sokat enyhítettek a gyárak munkaerőgondjain. Érdemes tehát az előíeldolgozást továbbfejleszteni, hiszen ezzel nemcsak a konzervipar kapacitása növekszik, hanem biztonságosabbá válik a mező- gazdasági termelés is, hiszen kevésbé kell tartani átvételi nehézségektől. Az igaz, hogy a tartósítóipar kapacitásának kiugró növelését termelésének korszerűsítését nem leket egyik napról a másikra megoldani. Kétségtelen azonban, hogy az ütemet gyorsítani kell — épp az ellátás, az export és a mezőgazdasági termelés további erőteljes fejlesztése érdekében. Cs. P. Kétszeresére bővül a Sió Áruház. A jelenlegihez hasonló méretű, háromszintes építmény összes költsége eléri a 80 milliót NŐ az eladótér, nagyobbak lesznek a raktárak. korszerűbbek a szociális helyiségek. A bővített-felújított áruházat a megállapodás szerint 1980 őszén adják át Nyolcvanmillió nem kis pénz, ezért fontos, hogy a beruházás az előre meghatározott ütem szerint valósuljon meg. A körülmények ugyanis egészen sajátosak. A tervek szerint — egy rövidebb időt leszámítva — végig árusítanak a Sióban. Az áruházban szezontól függően 20—40 ezer ember fordul meg naponta. (A rekord egy júliusi kánikulai napon 44 ezer volt.) Es a Siónak nemcsak a járási székhelyen vannak alapvető feladatai az ellátásban: a távolabbi községek népe is szívesen jár ide és keres olyan cikkeket, amelyeket másutt csak nehezen találna. Az áruház huzamosabb bezárása tehát szinte lehetetlen, s igen nagy feszültséghez vezetne. Ezért az áfész-nek és a kivitelezőnek vállalniuk kellett a kényszerű, egymás melletti munkát. Mit jelent ez most, hét hónapijai az építkezés megindulása után? Lebontották az áruház raktárhelyiségeit, öltözőjét, s az áruátvevőhelyet is át kellett adni. Az építkezéshez hely kell, ezért az eredeti' gázvezetéket is megszüntették, s ideiglenesen újat építettek. Az áruház dolgozóinak szerencséjére az őszi kellemes időben, ■exi* az Új vezetőket leiektetA megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a terménytárolók építése összességében gyorsabban halad a tervezettnél. Az eredeti tervekben szereplő raktártérnél 11 ezer tonna befogadóképességűvel több épült meg mps- tanig. mégis a tárolás az ágazat fő gondja továbbra is. Még -mindig 10 ezer tonna terményt kénytelenek elhelyezni szükségtárolókban. Ugyanennyi az ideiglenes bértárolókban levő mennyiség. Látszólag érthetetlen, hogy miközben ezertonnaszám gyarapodik a tárolóhelyek befogadóképessége, a megyénkben termelt búza és kukorica körülbelül egyharmadának élték., nem érezték a fűtés hiányát. Üj kéményt is emeltek a régi helyett. Különösen . az áruátvétel megy nehezen., hiszen az utánpótlás a parkolóra beálló teherautókról és a szomszédból történik, s ez elég sok fejfájást okoz, amikor a havi 30 milliós forgalom nyomán megcsappant készletet töltik, fel újra meg újra. Az áfész, hogy a folyamatos szállításnak ne legyen akadálya, a központtól négy kilométernyire, a kiliti városrészben raktárt létesített. Oda érkeznek a nagykereskedelmi vállalatoktól a szállítmányok, s onnan viszik az áruházba, amikor szükség van rá. Ez. a kényszerű megálló, az áru átrakása, kétszeres mozgatása óhatatlanul növeli a költségeket. A terheket azonban vállalniuk kellett. Az építők szintén belenyugodtak, hogy az építési terület tőszomszédságában levő sütőüzem folytassa a munkát. Már az építkezés sem indult simán. Megérkezett a Közmű- és Mélyépítő Vállalat brigádja, hogy elkészítse a cölöpalapot. Siófok talajviszonyai — a víz közelsége miatt — meglehetősen változóak. A* áruház térségében a talaj szerkezet eléggé laza, így a nyáron levert cölöpökről később kiderült, hogy csak 80 tonna a teherbírásuk, holott legalább 130-ra volna szükség. Ezért sürgősen pótcölöpözést végeztek. Ezt az ’ alvállalkozó szeptemberben befejezte. Azóta az építkezésén áll a munka. helyezése még nem megnyugtató. A gondot örömteli tény okozza: egyre magasabbak a termésátlagok; a raktárfejlesztés nem tudja utolérni a termés növekedését. A rendelkezésre álló összeghez mérten már az is eredmény, hogy az igények és lehetőségek közti rés nem szélesedett Valótlan követelmény volna persze az őszi csúcsigényekhez igazítani a fejlesztést Ha ezt tennénk, az év nagyrészében kihasználatlanul álló raktárak épülnének. Nagyon is jogos viszont a szükségtárolás megszüntetése. Az ötéves terv során 77 ezer tonna befogadóképességű tárolóhely épül a megyében. A — Mikor folytatják? —-kérdeztük Párkányi Csabától, a generálkivitelező Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat siófoki főépítésvezetőjétől. — 57 millió forintos építési munkára kötöttünk szerződést — mondja. — Négy évre ütemeztük a munkát; ez évre csak ennyit terveztünk. Értéke mintegy 2,5 millió forint. Jövőre elkészítjük a cölöpfejeket összekötő vasbetonrácsot — a tulajdonképpeni alapot —, felállítjuk a vasszerkezeteket, a homlokzati panelokat, és elhelyezzük az ablakokat Ez mintegy tízmilliós munka. — A zöme tehát 79—80-ra marad... — Igen. S az lesz a neheze. Akkor jönnek az alvállalkozók. A siófoki főépítésvezetőség végzi el az építőmesteri munkákat, a kaposvári főépi- tésvezetőség pedig a szak- és szerelőipari tennivalókat. A beruházás legkritikusabb része a belső terek kialakítása, a két épület összeköttetésének megteremtése. A legtöbb zavart az okozza az éoítkezéseken : hogyan szervezzék meg jól az alvállalkozók munkáját. Időben biztosítani kell a területet és tartani az előre meghatározott ütemet. Legkevesebb hat alvállalkozó dolgozik majd az építkezésen. A Sió Aruház időben történő befejezése nemcsak a város lakosságának, hanem a nyaranta odalátogató több százezer embernek is fontos. Cs. T. megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottságának októberi ülésén a vállalat igazgatója még arról volt kénytelen beszámolni, hogy nincs kivitelező a tízezer tonnás barcsi siló és a már befejezett marcali terménytároló iparvágányának építéséhez. Bár a SÁEV barcsi telepének munkaerőgondjai nem szűntek meg, a kivitelezést elvállalták. Így — ha két-három hónapos csúszással is — a munkát az új év elején elkezdik. A raktárfejlesztéshez kapcsolódó új fejlemény még, hogy megkezdték az új tízezer tonnás kaposvári vasbetonsiló terhelési próbáit, A terv eredetileg csupán hatmillió forintot szánt szociális fejlesztésekre. Hogy e beruházások összege végül a 30 milliót is meghaladja, bizonyítja: a Gabonaipari Tröszt fölismerte, hogy a dolgozók szociális ellátottsága megyénkben az átlagosnál mostohább. Az idén- 13 milliót költöttek a megyében öltözők és fürdők építésére, valamint a munkahelyi körülmények javítására. A közelmúltban adtak át szociális létesítményeket, barcsi, siófoki, valamint balatonbog- lári telepükön. Az idei beruházási terv legnagyobb eredményének tartják, hogy több mint 1200 dolgozójuknak már kétharmada részesül korszerű szociális ellátásban. Még hátralevő feladat a kaposvári malomban dolgozók körülményeinek javítása; a régi gondot orvosló létesítmény kilencmillióba kerül, s átadását az ötéves terv végére tervezik. összefügg ezzel, hogy az idén csaknem ötmilliót fordítottak az anyaimozgatás gépesítésére, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. napokban például a zsáktöltést gépesítik. Az új berendezés négy ember nehéz munkáját teszi fölöslegessé. A szakembergondokkal küzdő vállalat számára ezért értékes ez a megoldás. Bár nem szorosan vett vállalati beruházás, rhégis figyelemre méltó, hogy az év végén Bábolna szárító építését kezdik meg Nagyatádon és Segesden. A szövetkezetekkel közösen épített létesítmények szintén hozzájárulnak majd a megye betakarító-, szárító- és tároló-teljesítőképességének jobb összehangolásához. B. V. Öntözési tervek a Dél-somogyi Állami Gazdaságban Alap — pótcölöpőzéssel Áru a parkolóból
