Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
Nagyplanetárium Schalk Gyula A planetárium című könyve nyomán Ml a planetárium és mi célt szolgál? Budapesten az 1962 és 1968 között működő kisplanetáriumtól eltekintve planetárium még nem volt, s így a szó sokak számára új fogalommal való ismerkedést jelent Tömören: a planetárium a csillagászat mozgás- törvényei alapján szerkesztett olyan — egyidejűleg több tengely körül forgatható — bonyolult vetítőberendezés, amely a föléje boruló kupolára optikai elemek és rendszerek közbeiktatásával felvetíti a csillagos égboltot, a szabad szemmel látható valamennyi csillaggal együtt a Nap, a Hold és a bolygók korongját, azok összes látszólagos mozgásával, s még számos más csillagászati és meteorológiai jelenséget mutat be. A városligeti Nagyplanetáriumot augusztusban adták át. Ez hazánk egyik legsokoldalúbb közművelődési, oktatási és természettudományos ismeretterjesztő intézménye. Mit lát a szemlélő Budapesten, a planetárium megpillantásakor? Egy szokatlan méretű épületet, melynek legszembetűnőbb része a középen emelkedő, 26 méter átmérőjű, félgömb alakú kupola. Ez a kupolaterem a létesítmény lényege; a gömb mértani középpontjában áll a vetítő szerkezet. Ezt egy kör alakú előcsarnok veszi körül, amely kiállításoknak ad helyet. Műszaki helyiségek, munkatársi szobák, irodák, laboratórium és műhelyek kapcsolódnak még hozzá. Az épület terveit a Budapesti Műszaki Egyetemen készítették. A terem, melyben az oktatás és ismeretterjesztés folyik, ötszáz személyes nézőterű körszínház. Széksoraiban helyet foglalva a színházi előadásokkal rokon, zenei és vizuális élményekben gazdag, változatos és szórakoztató műsor keretében ismerkedhetünk meg az univerzum és a modern természettudomány titkaival. A berendezés lehetővé teszi, hogy az égbolt látszatjelenségeit felgyorsítva lássuk, az Északi-sarktól a Déli-sarkig az égbolt változásait. Lehetséges, hogy a föld bármely pontja fölött látszó égbolt csillagképeit tanulmányozzuk a nappali világításból az alkonyba hajló estében, miközben a látóhatáron lassan a sötétségbe veszik Jeruzsálem vagy éppen San Komáromi ikonok A Duna menti Múzeum kincsei «A Duna menti Múzeum egyik ikonja. Csehszlovákia egyik legnagyobb idegenforgalmi kapuja Komárno (Komárom), a Csehszlovákia és Magyarország közötti határon fekvő város. Múltjának ritkaságszámba menő emlékeit őrzi a komár- nói Duna menti Múzeum. Mint a Bécs és Buda közötti jelentékeny kikötők egyike, Komárom már a XV. században vonzotta a Duna menti országok gazdag fa- és terménykereskedőit. A szlovákokon és magyarokon kívül németek, románok, oroszok, szerbek is találkoztak e nemzetközi kikötővárosban. A XVIII. században Komáromban jellegzetes befolyásos csoportot alkottak a szerb hajósok és kereskedők. Kereskedelmük addig virágzott itt, amíg a XIX. században az első gőzhajók ki nem szorították hajóikat a Dunáról. A szerb családok így lassan elvesztették befolyásukat, és fokozatosan beolvadtak a hazai lakosságba. A mai napig fennmaradt azonban egy érdekes műemlék: az 1754-ből származó, későbarokk pravoszláv templom. Ma a Duna menti Múzeum birtoká-' ban van, s a balkáni eredetű templomi művészet állandó kiállítása kapott benne helyet. E kiállítás legértékesebb emlékei közé tartozik az 1770-ből származó ikonosztáz. A szentképfal közepén félkör alakú, úgynevezett »cári kapu« húzódik. A kapu közepén domináló kép Krisztust (Pantokrator) ábrázolja, trónon. A szentképfal minden képét gazdagon faragott keret veszi körül. Hasonló fafaragásokat — amelyek hozzávetőleg a templom építésévé) egy időből származnak — találunk a padok homlokzatán és az úgynevezett stallákon, a nők számára elkülönített térségben. Gazdag fafaragás díszíti a szószéket is, amit F. X. Seegen bécsi szobrász művének tartanak. Tökéletes iparművészeti munkájuk és drága anyaguk pompájával keltik föl a múzeum látogatóinak figyelmét az istentisztelethez használt térítők és könyvek, amelyeket gazdagon díszít ezüst, arany, drágakő, és hímzés. A legrégibb műemlékek a XV. század végéről származó — filigrán munkával készített — későgótikus kehely és a XVI századból származó — aprócska ikonokkal kirakott — filigrán arany kereszt, illetve az 1511- ből származó nehéz (majdnem kilónyi súlyú) arany pecsétnyomó. A templomi művészetet bemutató kiállítás helyiségét borító tölgyfaberakás komorsága, az arany mél- tóságos matt fényével és az ezüst patinájával, jellegzetes atmoszférát teremt. Miloslava Kodonová Francisco városképének sziluettje. A berendezés képes az időben akár 15 ezer évet is visszalépni vagy előre látni, és az égboltot a világ- egyetem mozgásai szerint megváltoztatva megjeleníteni. Az intézmény elsődleges feladata a korszerű csillagászati és földrajzi ismeretterjesztés, mégis sok ponton találkozik a többi, sokszor humán jellegű tudománnyal. A planetárium ugyanis nem egysíkú, hanem a teátrális és zenei élmények egész során át a mai tudományos és szellemi élet valamennyi ágának bemutatására is alkalmas! Nem hatásvadász látványosság, hanem magasrendű szórakoztató-oktató eszköz, amely egyetlen műsor keretében is képes az élő szó, a vetített álló, illetve mozgó kép, a muzsika és a különböző hanghatások — vagyis a korszerű audiovizuális szemléltetés — napjainkban használt valamennyi eszközének alkalmazására. A planetárium története rövid. Fél évszázada indult el szülőföldjéről, Jénából. Feltalálója dr. Walter Bauersfeld, a jénai Zeiss Művek egykori főmérnöke. Jelenleg nyolc gyártó cég nagyplanetáriumai üzemelnek világszerte, de a hajtóművek pontosságát, a műszer sokoldalúságát, a változatos bemutatási lehetőségeket illetően a Zeiss Művek planetáriumai felülmúlhatatlanok. Az intézménynek sokoldalú tevékenysége mellett fontos szerepe van a természettudományos oktatás új módszereinek kialakításában is. Napjainkban nemcsak a csillagászat éli reneszánszát; új utakat keres világszerte az oktatás is. Általában igaz, hogy az egyetemi hallgatók türelmetlenek azokkal a többnyire 20—30 éve kialakult oktatási módszerekkel szemben, amelyek (például a csillagászat oktatásában) a sokszor lényegtelen adatok megtanulását követelik, ahelyett, hogy a tudás »átéléséhez« segítenének. A planetárium _ mint egy nagy természettudományi laboratórium — egyedülálló lehetőségeket nyújt a legkülönbözőbb oktatási módszerek kipróbálására, elemzésére és értékelésére. Feladata, hogy a nem természettudományos alapműveltséggel rendelkező embereket is rávezesse a természettudományos gondolkodásra. Ily módon a planetárium az iskolák, a planetárium és a közönség közötti kapcsolatnak fölbecsülhetet- len a tudatformáló jelentősége. Az előbbiek esetében, mivel oly lehetőségekkel rendelkezik, amelyek tantermi körülmények között kivihe- tetlenek, az utóbbi esetben pedig azért, mert az élet legkülönbözőbb területein mozgó emberekben felmerült kérdéseket közérthetően és kielégítően válaszolja meg. H. R. Gyermekszínházi bemutató előtt Tibullus, a kötéltáncos — Nem fél? — Nem. — És ha leesik? — Gyakoroltam az esés technikáját. Lukáts Andor a gyermekszínház huszonnegyedik bemutatóján Jurij Olesa A három kövér című színművének egyik főszerepét, Tibullus kötéltáncost alakítja. Négy méternyi magasságban cirkuszművésznek is becsületére váló kötéljárást produkál. — Ügy volt, hogy dublőrt hoznak. Nem szóltam semmit, hanem kialakítottam magamnak egy méter magasan a kötélpályát, és éjszaka gyakoroltam. Az első nap nem estem le, másnap annál többször Egy hétig dolgoztam, s akkor szóltam: nem kell dublőr. A színésznek öröm, ha valami mást is kipróbálhat a színpadon, de nem nevezem a mutatványt különlegességnek. Igaz: Lukáts Andor sok mindent próbált már. Lakatos a szakmája, de dolgozott dekoratőrként, kultúrosként is. Somogyi származású, 1943-ban született Megkérdeztük tőle, mikor lépett először színpadra. — Anyám a tabi szociális otthonban dolgozott ápolónőként, s időnként darabokat rendezett, játszott is bennük. Egyszer a Falu végén kurta kocsmát dramatizálta. Én is játszottam benne. Egészen kis srác voltam még, s mindig három mondattal előbb léptem színpadra a kelleténél. Gátlásos kiskamasz lehettem, ez a gátlásosság még mindig előjön néha. — Tagja volt a budapesti Pinceszínháznak. Hogyan került ebbe az amatőr együttesbe? — Kirakatrendező ismerősöm ajánlására. Sokáig a hátsó sorokban ültem, míg egyszer feltűnt Fodor Tamásnak, hogy valaki rendszeresen figyeli munkájukat Felküldött a színpadra, s én nem tudom, miféle tudat alatti tényezők hatására elkezdtem mondani a Falu végén kurta kocsmát. Gátlásosán, belebukva. Próbáltuk úgy, mintha szerepet alakítanék. Sikerült, így együtt dolgozhattam Tamáson kívül Mezey Évával, Keleti Istvánnal is. Három év alatt játszottam az Akinek meg kell halnia című Kazantzakisz-reg., adaptácijában, a Nóra ül : Eörsi Huligán Antigonéjába:: Akkor kezdett divatba jönti. az, hogy amatőrök vidéki színházakhoz szerződnek segédszí nészként. Írtam haza, Kapos várra, Zsámbéki Gábor meghallgatott. Emlékszem, nyitva volt az ablak, áradt be a tavas?, én meg menetrendszerűen megfeneklettem a versmondásban ... Hogy mennyire nem volt kudarcos ez a felvételi, bizonyítja: hamarosan szerződésajánlatot kapott. Mivel a társulatban a mutatott forma és a tehetség ad rangot, Lukáts segédszínészként is játszott főszerepeket. Természetesen seregnyi epizódot formált, formál meg. A Jelenetek II. Rákóczi Ferenc életéből című játékban nyolc-tiz kis szerepet vitt színpadra. Bercsényi öreg szolgáját; amikor kifelé ment, egy pillanatra megtámaszkodott az ajtófélfában. Falubolondja hírnököt. Amikor megtalálta a kulcsot a figurához, éjnek évadján verte fel a rendező Ascher Tamást. Rögtön kipróbálták a színpadon. Az úrhatnám polgár filozófustanára is emlékezetes siker volt Koltai Róberttól a természe- tesseget leste el, ez kamatozott amikor a Merszi, avagy Sipov kalandjaiban újra partnerek lettek.. Sorolhatnánk a Godot-ra várva véglény Luc- kyját, az Ördögök Sigaljovját, az Erdő piperkőcét, a Bakk- hánsnők hírnökét, Az alapítvány hallgatag mérnökét és — noha alig van szövege — az Ivanov alamuszi Jegoruskáját. Nyári, franciaországi útjáról hazatérve várta az értesítés: színészi státuszba került. Ti- bullussal most újabb bizonyításra készül, hiszen ezen a pályán minden új szereppel vizsgáznia kell. L. L. Közművelődési munka a Síikéi Műszakiak a művészetért A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál másfél éve hozták létre — a munkásművelődés formáinak megtervezésére, fórumainak megszervézésére — a vállalati közművelődési és oktatási tanácsot. Ennek tagja — a vállalat igazgatóján kívül — a főkönyvelő, illetve a munkaügyi, a termelési és a fejlesztési osztályvezető is, tehát a műszaki-termelési tevékenység irányítói. A programok kialakításában részt vesz a pártszervezet és a KISZ, illetve szakszervezeti bizottság — így megszűnt a »több malomban őrlés«, a külön-külön tervezés veszélye, s így mindig tudja a jobb kéz is, hogy mit csinál a bal... A tanács feladata az alap-, a közép- és felsőfokú szakmai, illetve általános tanfolyamok megszervezése, a pénzösszeg biztosítása — ösz- szesen 1,8 millió forint áll rendelkezésükre —, a könyvtár és a közművelődési létesítmények fejlesztése, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti oktatás összeegyeztetése. Az utóbbi másfél év eredményeivel nincs mit szégyenkezniük; se szeri, se száma az író—olvasó találkozóknak, a munkáskórus koncertjeinek, a Barokk együttes közreműködésével megtartott üzemi koncerteknek, a kiállításoknak. Még nagyratörőbbek azonban az 1977/78-as idény tervei. A vállalat 22 dolgozója tanul felsőoktatási intézményben, százharmincán járnak középiskolába — tehát a dolgozok hét százaléka. Ez országos viszonylatban sem lebecsülendő arány. A tanács anyagi és erkölcsi segítséget nyújt annak a 315 segéd- és Jacek Sawaszewicz Hogyan harcoljunk az előítéletek ellen? Képtelen utcán ballagtunk. — Odanézzetek! — kiáltott föl hirtelen Maciek. — Fekete macska szaladt át az úton! A macska valóban fekete volt. Kandúr. Cső alakúra görbítette a farkát, és arcátlanul, közvetlenül az orrunk előtt iszkolt át a járdán... Megkerült egy frissen ásott gödröt és eltűnt a kapuban. Megtorpantunk. Az előttünk haladó férfi szintén megállt. Néhány percig szótlanul álldogáltunk. — A macska: nagyon rokonszenves állat — mondta végül Antek, szándékosan hangosan, hogy az előttünk álló férfi is meghallja. Az nem válaszolt, csupán egy helyben topogott. — Szégyen! — kiáltott föl Magda. — Felnőtt ember létére nem átall mindenféle előjelekben hinni! — A babona a szellemi sötétség jele — helyeselt Maciek. Antek gúnyosan elnevette magát. — ön szerint holmi macska azonos volna a sorssal? A férfi cigarettát vett elő és rágyújtott. Mi pedig ott álltunk és vártuk, hogy mit csinál az elégett gyufával: a gödör mögött ugyanis szemétláda volt. A férfi a gyufát visszatette a dobozba, a dobozt pedig zsebre dugta. — N-no igen — mondta Maciek —, mennyire meggyökeresedtek az előítéletek egy bizonyos kategóriához tartozó emberek körében... — Az ilyenre rábeszéléssel nem lehet hatni — jegyezte meg Magda; nyilván elunta a várást. — Ne légy gyerek, öregfiú — mondta Maciek szándékos higgadtsággal, messziről kezdve neki a dolognak: — előbb-utóbb mindenkinek le kell küzdenie magában a múlt csökevényeit. — Azután magad is nevetsz majd a babonáidon — fűzte hozzá Antek, s megfogta a makacs ismeretlen kabátja hajtókáját. A férfi már-már ellenvetést akart tenni, ebben a pillanatban azonban bele- pottyant a gödörbe, s így átlépte azt a demarkációs vonalat, amelyet a fekete macska húzott. Most már mi is elindulhattunkj. Megkönnyebbülés és öröm töltött el bennünket. Valahogy mégis csak kellemes dolog, ha az ember egy tévelygő segítségére sietett, és a helyes útra vezérelheti! Mentünk-mendegéltünk. vidáman csevegtünk, és tárgyaltuk a történteket. Csupán Antek nézelődött aggódva a kapualjakba: vajon nem ugrik elő még egy fekete macska. Mivel ő volt a legnyápicabb valamennyiünk közül, teljes joggal feltételezte, hogy ez alkalommal neki kell majd megválnia a káros előítéletektől. Fordította: Gellért György betanított munkásnak, alti szakmunkás-bizonyítványt szeretne szerezni. Velük együtt a SÁÉV dolgozóinak 18 százaléka tanul. A vállalat évente majdnem négy- százezer forintot költ az állami oktatásra. Jelentős a tanács által ősz- szeáliított közművelődési terv. Csupán néhány jellemző részlet: nyolc neves kül- és belpolitikai szakembert hívtak meg, hogy — a jövő év tavaszáig — előadásokat, vitaesteket tartson a munkásszállásokon, s 15 filozófiai, vallástörténeti, természettudományos előadás is szerepel a programban. Az ifjúmunkáshónap keretében a vállalati tervezésről és fejlesztésről, a brigádéletről tájékoztatják a fiatalokat — több rendezvényen is —, de a népszerű vetélkedők, sportversenyek sem maradnak el. Hat utazási ei- ..nénybeszámoló az Építők Ifjúsági Klubjában tizenkét előadás a honvédelmi klubban, a politikai könyvhónap megrendezésének tervei, munkásőrök találkozója, tíz társadalomtudományi előadás, aztán irodalmi estek, kiállítások dicsérik a vállalati köz- művelődési és oktatási tanács munkáját. A színház, illetve a Latinca művelődési központ előadásaira a SÁÉV dolgozói 100—100 bérletet váltottak. A TIT, a vállalati film- és futóklub szintén több tucatnyi rendezvényt szervez, a munkásszállásokon pedig hat kiállítást tartanak. Egyelőre nagy akadályt jelent a köz- művelődésben a helyszűke, hamarosan azonban ez a gond is megoldódik. 1978 második felében adják át a SÁÉV új munkásszállását, ahol korszerű, új oktatási és művelődési központot, könyvtárt, előadótermet rendeznek be. Így a vállalati közművelődési és oktatási tanácsnak már objektív nehézségekkel sem kell számolnia az 1978/79. év tervezésénél. L. A.
