Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
Á niunkaverseny egész évre szól » (Folytatás az 1. oldalról) A munkahelyi vezetők segítséget nyújtanak, hogy a pályázatok megvalósulása a vállalat és a népgazdaság számára is hasznos legyen. A vállalatok nagy többségénél jól szervező, irányító és propagandamunkával ösztönözték a közösségeket a pályázati felhíváshoz való csatlakozásra. A javaslatok kidolgozásában megvalósult a fizikai és műszaki dolgozók, valamint a vezetők együttműködése. — A munkaverseny szép eredményeinek ismeretében — hangsúlyozta a SZOT titkára — felvetődik a kérdés: miként lehet az, hogy a brigádmozgalom majdnem 2 millió résztvevőjének eredményei ellenére is gondok jelentkeznek a népgazdaságban. A felelet erre az, hogy a munkaverseny jó módszere, de nem kizárólagos eszköze a növekvő feladatok megoldásának. Az is igaz, hogy minél előrelátóbb a gazdasági vezetés, annál nagyobb a munkaverseny hatása. A hatékonyság javítását szolgáló versenyvállalások még nem teljes értékűek; ennek az az oka, hogy a vállalatok sokszor nem tudnak a brigádok által megvalósítható jó és a hatékonyságot növelő célokat kitűzni. A párt Központi Bizottsága a munkaversenyben élen járó vállalatok munkájának elismerésére jubileumi zászlót adományoz. Ezt azok kapják, akik a hatékonyság, a termelékenység növelésében, a minőség javításában, a szállítási és kooperációs kötelezettségek teljesítésében a legjobb eredményt érték el. Száz brigádot oklevéllel jutalmaztak. A megyei pártbizottság öt brigádnak adományoz jubileumi oklevelet, a KISZ KB az ötven legjobb ifjúsági brigád munkáját ismeri el oklevéllel. A munkaverseny egész évre szól — hangsúlyozta a SZOT titkára —, s az eddigi tapasztalatok alapján ott in.~ dokolt pótvállalást tenni, ahol az idei tervek teljesítése érdekében erre szükség van. Tájékoztatójában kitért arra is, hogy a Minisztertanács, a SZOT elnöksége és a KISZ KB intéző bizottsága a szocialista munkaversenyről szóló — szeptemberben született — együttes határozata néhány lényeges kérdésben módosítja és továbbfejleszti a munkaversenyt. Egységesebbé, összehangoltabbá teszi a követelményeket, az értékelést és az elismerés rendszerét. A jövőben kevesebb vállalat részesül majd kitüntetésben, de az ezekkel járó anyagi elismerés növekszik. Az új, együttes határozat kiváló raunkabrigád címet is alakít; Ezt a szocialista brigádok nevelő iskolájának tekintik. Az új szabályozás egységesíti és rendezi az ifjúsági versenyformákat és az elérhető kitüntetéseket, s a munkaverseny irányításában és értékelésében szélesíti a demokratizmust Dr. K. I. r Másutt jobban ösztönöz, mint Somogybán Gondolatok a nyugdíjpótlékról Kettős célt szolgált az öt évvel ezelőtt életbe lépett kormányrendelet: pénzt tett a nyugdíjasok zsebébe, ugyanakkor számos gyár, vállalat munkaerőgondján enyhített. 1972. január 1. előtt ugyanis a nyugdíjas évente mindössze hatezer forint keresetre tehetett szert úgy, hogy emellett a nyugdíját is élvezhette. Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjas alig dolgozott többet egy-egy évben három hónapnál. Az új rendelkezések ezzel szemben kimondják, hogy a foglalkoztatási keret 840 óra — egyes munkakörökben ennél is több: 1260 óra —, és az említett évi hatezer forint ezúttal már minimumként szerepel (1975-től ez az összeg kilencezer forintra emelkedett). Azok pedig, akiknek a nyugdíja nem több hétszáz (1976-ban 1110, az idén pedig már 1160) forintnál, időbeli korlátozás nélkül foglalkoztathatók. A kormányrendelet ösztönző nyugdíjpótlék-rendszert is hatályba léptetett. Ez a pótlék annak jár, aki megszerezte ugyan az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, de azt nem vette igénybe, s legalább egy évet még munkában töltött. Akik a fizikai munkakörök jegyzékében szereplő helyeken dolgoznak tovább, azoknak minden évért 7, egyéb munkakörökben 3, a hatálybalépést megelőzően szerzett évekért 3, illetve 1 százalék pótlék jár. »Az említett rendelkezések kedvező hatással voltak a nyugdíjasok foglalkoztatására, és emelték a tovább dolgozók létszámát is« — állapította meg a múlt évre vonatkozó országos. összegezésben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is figyelembe véve 409 ezer nyugdíjast foglalkoztattak tavaly munkásalkalmazott munkakörökben az országban; ebben a kategóriában mintegy 3 százalék az emelkedés az előző évihez képest Utánanéztünk: mit mutat a kép Somogybán? A múlt évben 19 238-án részesültek ösztönző nyugdíjpótlékban az országban, s ez az öregségi nyugdíjasok 29 százalékát teszi ki; az ösztönző nyugdíjpótlékot élvezők száma alig haladta meg a kétszázat, s ez az öregségi nyugdíjban részesülőknek mindössze 12,6 százaléka! Érdekességként említjük, hogy egy év alatt majdnem százzal nőtt az öregségi nyugdíjasok száma Somogybán, s ez idő alatt az ösztönző nyugdíjpótlékban részesülőké 113-mal csökkent. .. Az országos és a megyei arány több mint 16 százalékos eltérést mutat. Anélkül, hogy az adatokból messzemenő következtetést kívánnánk levonni, észre kell vennünk: van egy kormányrendelet, mely módot ad a »nyugdíjérett« munkaerő visszatartására, illetve további munkára ösztönöz, csak éppen nem élünk vele eléggé. Pedig nagy szükség van egyes területeken a munkaerőre, és senki sem tagadhatja, hogy jól jön az ösztönző pótlék is, (ennek az egy nyugdíjasra jutó havi ösz- szege tavaly országos átlagban 286 forint volt). A tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább azok a rendelkezések mentek át a köztudatba, melyek a nyugdíj folyósítása mellett is végezhető munka idejére és az elérhető kereset- határokra vonatkoznak. Ennél kevesebbet tudnak az érintettek a tovább dolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék rendszeréről. A szakszervezeti alapszervezetek figyelmébe ajánlott tennivaló elsősorban, hogy a munkahelyeken megfelelő tájékoztatással irányítsák a figyelmet erre a lehetőségre is. H. F. Júniusban a kettősség szinte kiáltott: óvatoskodás a szovjetek első összoroszorszá- gi kongresszusán, radikalizá- lódó követelések az utcán. A bolsevikok szerették volna érzékeltetni a szendergő kongresszussal ezt a kettősséget és június 10-re békés tüntetést hívtak össze. Az esszer-men- sevik többség erre megtette azt, amit a februári forradalom győzelme óta egyetlen hatalmi szerv sem merészelt: betiltotta a tüntetést, és június 18-ra meghirdette a Mars mezőn a saját demonstrációját. Mars a háború istene, de június 18-án a Mars mező — a béke mezeiévé vált: csaknem félmillió ember harsogta a kongresszusi vezetők fülébe — a bolsevikok álláspontját. Cere teli, a kongresszusi többség egyik vezére a nagy nap reggelén gúnyosan odaszólt a bolsevikokhoz: »Most majd mindannyian meglátjuk, kivel van a többség, önökkel, vagy velünk.« Hát meglátták. Mindany- nyian. Csak éppen a Bourbonok példáját követték. Nem vonták le a következtetéseket, nem tanultak abból, amit láttak. A hatalmi szervek mozdulatlansága és a tömegek balra tolódása volt az a két ellenpólus, amelyen átszikrázott a növekvő feszültség. Egyetlen következménye volt annak a felismerésnek, hogy az utca a bolsevikokra kezd hallgatni: a koncentrált rágalomhadjárat. Nyikolaj Lobkov, a Moszkva- Kazány vasútvonal javítóműhelyének munkása 1917. június 21-én a következő levelet küldte a Szocial-Demokrat című lapnak: »Internacionalista élvtársak! Eddig a mensevikek frakciójához tartoztam. Ámde most, a Vperjodot (a mensevikek lapját. — a szerk.) olvásva nem akarok hinni a szememnek és azt kérdezem magamtól, vajon ki írta ezt... Nincs olyan nap, hogy a lap ne rágalmazná a bolsevikokat. A polgári sajtótól kezdve a professzorokon és mindenféle mensevikekig, az egész sárga sötét erőkön át. egészen a sajtó épp úgy üldözi ma _ a bolsevikokat. ahogy a cári kormány azelőtt a zsidógyü'ö- letet szította a népben. Éppen ezért kötelességemnek érzem, hogy kilépjek a mensevikek frakciójából.« Az 1917-es nyár rendkívül vegyes kórusában a nemzeti kérdést illetően is kizárólag Lenin pártja képviselte a vox humanát, az emberi hangot. Csak a bolsevikok hirdették egyértelműen és a nehézségekre való tekintet nélkül a nemzeti önrendelkezés jogát, beleértve az elszakadás jogát is. A nem orosz népek elnyomásával kapcsolatos kulcskérdésben az Ideiglenes Kormány épp oly értetlennek bizonyult, mint a föld és a béke kérdésében. Amikor Kerenszkij és néhány társa megérzett valamit abból, hogy a rezzenetlen elutasítás nem vezet jóra, és legalább némi taktikai engedményekre szánta el magát — például az ukrán követelésekkel szemben —, három kadét miniszter kivált a kabinetből. Nem azért, mert valóban meg akartak válni a hatalomtól, hanem azért, hogy mintegy megadják a jelet a jobboldal támadására. A Petrográdban — és egész Oroszországban — felhalmozódott társadalmi-politikai feszültség ekkor már olyan volt, hogy valóban minden szikrára robbant. Ráadásul július első napjaiban már bekövetkezett a júniusi offenzíva kudarcának visszahatása. Üjabb milliók értették meg, milyen cinikus játékot játszik az Ideiglenes Kormány a katonák életével, az ország jövőjével. Az emberiség története nem szűkölködött őrültségekben és gaztettekben. Mégsem túlzás kijelenteni, hogy az Ideiglenes Kormány által a frontokon indított júniusi offen- xiva szinte példátlan őrültség l/y rr •• B Vamorok — Kérem a kedves utasokat... Ilyenkor ősszel ritkán hangzik el a barcsi határátkelőhelyen ez a felszólítás. Kevés a kifelé tartó, vagy a hazánkba érkező autóbusz, személygépkocsi. Ha egy-egy jármű érkezik, a szolgálatban levő vámőrök nyomban munkához látnak ... — A határőrségnél teljesítettem szolgálatot, ott kaptam kedvet ehhez a munkához, s felvételemet kértem a vámőrséghez. Ennek már tizenhat esztendeje. Előbb Siófokon voltam. 1969. május 1-én felavatták a barcsi hidat, megnyitották a határátkelőhelyet, akkor kerültem ide. Harasztosi Sándor alhadnagynak sok tapasztalata, gazdag emberismerete van. Nyaranként egy-egy nap 6—800 utast ellenőriz. Köztük olyan is akadt, aki tudatosan meg akarta sérteni a vám- és devizaszabályokat. Hosszan sorolja tapasztalatait: azt, hogy legutóbb miként talált meg egy gépkocsiban, az ülésre tett párnába Haras ztosi Sándor a vámőrség pártalapszer- vezetének a titkára. Munkájukról, a kommunisták és a párton kívüli vámőrök tevénykenysé- géről így beszél: — Ez nem csupán egyszerű szakmai feladat, ' hanem fontos politikai munka is. Amikor az utasok csomagjait ellenőrizzük, az vezet bennünket: nem mindegy, milyen érzéssel érkeznek hazánkba, vagy távoznak tőlünk a különböző országok állampolgárai, s miként fogadjuk a külföldről jövő vagy oda utazó hazánkfiait. Most végzi a marxista esti egyetemet. Lete**~ Egy jugoszláv gépkocsit ellenőriz Ritecz József. hü&Éiii' bevarrva fél tucat farmernadrágot; táska aljában, cipőben elrejtve több ezer forintot, s olyan személyi okmányokat, melyek az engedély nélküli külföldön maradás szándékára figyelmeztették őket. Mégis ezt mondja: — Az utasok többsége fegyelmezett, megtartja a vám- és devizaszabályokat. Kevés köztük az olyan, aki tudatosan vét az előírások éllen. Az a kötelességünk, hogy megakadályozzuk az ilyet, s ezt a becsületes szándékú emberek megértik. kú tiszti vizsgát, megtanult horvát nyelven, hogy hivatásának minél eredményesebben felelhessen meg. Tizenkét évi vámőri munka van Ritecz József hadnagy mögött Q szintén kommunista, tagja a párt vezetőségnek és a nagyközségi pártbizottságnak. — Gyékényesen születtem, korán megismertem a vámőrök munkáját. Vonzott az, hogy naponta új és új arcokkal, különböző nemzetek képviselőivel találkoznak. Erre nekem is bőven volt módom, hiszen például 1969 augusztusában — a híd megnyitása után — 50 ezer utas okmányait csomagjait ellenőriztük, Neki is számtalan tapasztalata van az emberi »leleményességről«. ö is átélt különböző »korokat« a határon. Azt, amikor a szesz; majd a bőráru, a nylon, a nyugati divatcikkek, az arany és ékszer, a gépkocsialkatrész behozatala csábította az utasok egy részét a vám- és devizaszabályok megsértésére. — Most a farmer korszaka van ... Nemrég utazott át nálunk egy pakisztáni csoport. Hatvanezer forint értékű farmernadrágot szerettek volna engedély nélkül becsempészni, nem sikerült... S hogy minél kevesebbnek sikerüljön, ezért kell a vámőröknek körültekintően ellátniuk a feladatukat. Néhány hónapja két dunaújvárosi fiatalember illegális külföldön maradását előzte meg: olyan okmányokat talált cipőjük talpbélésébe rejtve, amelyek ezt a szándékukat jelezték. Be is ismerték céljukat. Ritecz József túl van a középfokú tiszti vizsgán, elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet, s közben vizsgát tett német nyelvből. Mezei József főhadnagy a barcsi vámőrség parancsnoka. A híd, illetve az átkelőhely megnyitása óta együtt dolgozik velük. Tömören ígv fogalmazza meg véleményét munkájukról : — Kommunista felelősséggel, társaiknak példát mutatva látják el feladataikat! Szalai László — és gaztett volt. Kerenszkijék két alapvető okból szánták rá magukat erre a katonai-emberi képtelenségre. 1. Azt remélték, hogy ezzel maradéktalanul biztosítják maguknak minden rendű és rangú orosz »honvédő«, valamint a nyugati imperialista hatalmak támogatását. 2. Mivel régi normák szerint működő agyukba visszatért a séma, amely szerint a tétlenség bomlasztja a hadsereget, megpróbálták, hátha az ellenkezője is igaz — talán a támadás megállítja a Romlást. Az ellentétel — a bizonyosság —, hogy ebből az adott körülmények között csak újabb orosz tömeg újabb mészárszéke lehet, nem érdekelte az Ideiglenes Kormányt. Az orosz elitcsapatok három hét alatt hatvanezer embert vesztettek, nem számítva a szökevényeket. A kadét miniszterek lemondása által kirobbantott újabb belpolitikai válság elég volt az új áldozatok felett érzett keserűség robbanásához. Július 3-án Polovcev vezérőrnagy. a petrográdi katonai körzet parancsnoka — Kor- nyilov utódja — így kezdi Kerenszkij hadügyminiszternek címzett jelentését: »Jelentem, hogy ma este hét óra körül az 1. géppuskás ezred fegyveresen kivonult a laktanyából, és fölkereste a moszkvai ezredet, majd a gránátos ezredet, hogy az Ideiglenes Kormány megdöntése céljából fegyveres megmozdulásra bíztassa őket.« Megkezdődött a nagy történelmi dráma új felvonása. (Folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató Védekezés a fenyőgubacstetyek ellen Megyénk házikertjeiben, közparkjaiban, karácsonyfatelepeken gyakran szembetűnő látvány a »borzas«, rosszul növő lucfenyő. Az ilyen fákon, az éves hajtások tövén — alapján — tobozszerű duzzanatokat lehet látni, kezdetben (tavasszal) elszórtan, majd a vegetáció előrehaladtával egyre több hajtáson. Legtöbbször tömeges megjelenésük esetén figyelünk fel rájuk, amikor a fa nem mutatja a megszokott arány ossá: gokat, a gubacsok feletti hajtásrészek össze vissza nőnek, tűjük lehullik, esetleg a fiatal fa el is pusztul. A kártételt a zöld és sárga fenyőgubacste- tű okozza, a lucfenyőt és a vörösfenyőt támadja. — Mivel a szívogatásuk nyomán keletkezett gubacsokba rejtetten élnek, az év során hatástalan a védekezés ellenük. A kártevők szeptember végé-' tói, október elejétől kezdik meg áttelelő alakjaik kifejlesztését, melyek a fák kéregrepedésein húzódnak meg. Tavasszal ide petéznek, amelyből a kikelő nyári alakok a tűlevelek szí- vogatásával kezdik ismételt károsításukat. Kártételük különösen a karácsonyfatelepeken számottevő. 10—12 éves korig károsítják az állományt, sőt az idős fákon is észlelni lehet kártételüket. A kártevők a szçny- nyezett levegőjű városokban, az ipartelepek környékén fordulnak elő tömegesen, és a legtöbb gubacs a gyengén fejlődő egyedeken számolható meg. Leghatékonyabban egy októberi — és március közepén megismételt — permetezéssel tudunk védekezni ellenük. Ha az őszi védekezést nem tudjuk végrehajtani, akkor a március közepén és április végén megismételt permetezés is kielégítő eredményt ad. Permetezésre a Foszfotion 0,6—0,8, a Lebaycid 40 W 0,2 a Ditrifon 50 W 0,3, a Rogor L 40 0,10—12 százalékos töménységű készítmények valamelyike használható. A permetezéseket ősszel és tavasszal lehetőleg 12—15 C fok feletti hőmérsékleten kell végezni, mert alacsonyabb hőmérsékleten a szerek hatása nem érvényesül kellőképpen. A fenyőkön a növénvvédő szerek nem jól tapadnak, ezért a per- metléhez Nonit 0,05 százalékos töménységű nedvesítőszert is kell keverni. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR leltározáshoz fölvesz 4 nyugdíjas férfi munkaerőt — meghatározott időre. (132760)
