Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

A hét három kérdése Az őszi hetek a tárgyalá­sokról szóló hírek egész sorát hozták. Az ENSZ közgyűlése mellett másodszor is találko­zott Carter elnökkel Gromiko külügyminiszter, s folytatód­tak a szovjet diplomácia ve­zetőjének tárgyalásai amerikai kollégájával is. Nagy figyel­met keltették Barre francia kormányfő moszkvai tárgyalá­sai. A hét három kérdésére Gárdos Miklós válaszol. I O Mi volt a témája a szov­jet—francia tárgyalá­soknak? Raymond Barre francia kor­mányfő az úgynevezett nagy bi­zottság, a két ország együtt­működésének kérdéseivel fog­lalkozó magas szintű vegyes bizottság ülésére utazott a szovjet fővárosba. Tárgyalt, szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnel és fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke is. A francia kormány­fő, aki egyúttal gazdasági és pénzügyminiszter is, elsősor­ban gazdasági kérdésekről tár­gyalt Moszkvában. A Szovjet­unió és Franciaország között a jelenlegi ötéves tervben je­lentősen növekedett a kölcsö­nösen előnyös gazdasági együttműködés; a növekedés, az előző ötéves időszakhoz ké­pest 300 százalék. A kereske­delem, amely francia oldalon 200 millió dollárnyi aktívum­mal zárult, tavaly elérte a 2,3 milliárd dollár forgalmat. A tárgyalásokon Barre minisz­terelnök közölte: Párizs uránt és földgázt szeretne vásárolni a Szovjetuniótól. Szó volt egy J félmilliárd dolláros francia szállításról is: francia cégek gépeket és berendezéseket ad­nának el a tyumeni olajmezők feltárásához. Döntés még nincs. A francia cégek mellett nyugatnémet és japán vállala­tok is részt vesznek a verseny- tárgyalásokon. A szovjet állás­pont szerint egyszerre kell fej­leszteni a kölcsönös kereske­delem mindkét oldalát, a fej­lődésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetesen jó néhány nemzetközi kérdés is szóba került; mindenekelőtt azon a beszélgetésen, amelyet Leonyid Brezsnyewel folyta­tott a francia kormányelnök. A párizsi Le Monde a moszk­vai útról szóló kommentárjá­ban leszögezte : a Szovjetunió­ban pozitívan fogadták a fran­cia külpolitika egyes megnyil­vánulásait, az enyhülés kérdé­sében tett állásfoglalásait. A lap utalt arra is, hogy a kilá­tásba helyezett francia lesze­relési kezdeményezések — amelyekről a kormányfő nyil­ván részletesebben is beszélt a Kremlben — szintén jó fo­gadtatásban részesültek. O Van-e új esemény a nyugatnémet gyáriparos szövetség elnökének elrablása dolgában? A Schleyer elrablása óta ki­alakult hangulat hatására az NSZK parlamentje törvényt fogadott el, amely »-veszélyes­nek minősített időszakban« megszigorítja a terrorista cse­lekményekért elítéltek bör­tönbeli őrizetét és a rabokat elszigeteli a külvilágtól. Fon­tos és figyelemreméltó nyi­latkozatot tett a Schleyer-ügy kapcsán Herbert Mies, a Né­Puja Frigyes külügyminisz­ter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárral találkozott és megbe­szélést folytattak az ülésszak napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről. A magyar külügyminiszter hazánk és Görögország kétol­dalú kapcsolatairól tanácsko­zott Dimitri Biciosz görög külügyminiszterrel. Púja Frigyes New Yorkban fogadta Szalem Ali Rubia, a demokratikus Jemen államfő­je. Találkozójukon az orszá­gaink közötti kapcsolatok té­májáról volt szó. IZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Megkezdődött az ENSZ­közgyűies 3L ülésszaká­nak általános vitája — Del-Libanonban életbelép a tűzszünet. KEDD: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszél az ENSZ-közgy ülésen — A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége fel­újítja a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak be­tiltásáról szóló tárgyalásait Genfben — Késő este sor kerül Gromiko és Carter ej nők második tárgyalásá­ra. SZERDA: A Szovjettmió határozat­tervezetett nyújt be az ENSZ-be a nukleáris há­borús veszély elhárítására. CSÜTÖRTÖK : Befejeződik Neto elnök Moszkvai látogatása. Leo­nyid Brezsnyev is fogadta az Angolai Népi Köztársa­ság elnökét — Leonyid Brezsnyev fogadja Ray­mond Barre francia minisz­terelnököt — Spanyolor­szágban helyreállítják a katalán autonóm kor­mány működését. PÉNTEK: Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa úgy dönt: ENSZ- megbízottat neveznek ki a rhodesiai helyzet rendezé­sében való részvételre — Újabb Szomáliái támadás indult Ogaden tartomány­ban az etióp kormány csa­pa tok ellen. SZOMBAT: Gromiko-nyilatkozat : kö­zelebb került a szovjet és az amerikai álláspont a SALT-megállapodás ügyé­ben — Befejeződik az in­terparlamentáris unió kon­ferenciája Szófiában. Emigráns palesztin kormány Az An Nahar című libanoni lap szombaton értesülést kö­zöl arról, hogy a genfi konfe­rencia felújításáról jelenleg New Yorkban folyó tárgyalá­sok előrehaladást hoznak, a jövő héten megalakítják a palesztin emigráns kormányt. A lap úgy tudja, hogy a meg­alakítandó kormányt egy cisz- jordániai politikai személyiség fogja vezetni. i: P*TD met Kommunista Párt elnöke, aki újra leszögezte: Schleyer elrablása kalandorok műve volt. A terrorizmusnak semmi köze sincs a kommunista és munkásmozgalom harcához. Herbert Mies beszélt az anti­demokratikus hisztériáról is, amelyet a jobboldal szít. »A polgárháború kísértetét idézik fel, de a baloldal elleni ke­reszteshadjáratra gondolnak. Ezért követelik az alkotmány megvédését, de éppen az al­kotmánynak a rendkívüli és kivételes törvények útján tör­ténő hatálytalanítására gon­dolnak« — mondta az NKP elnöke. Az elrabolt Schleyer- ről egyébként új fényképet küldtek fogvatartói, ezúttal egy párizsi újság szerkesztő­ségébe. Egyre határozottabb a gyanú, hogy Schleyert vala­hol Hollandiában, egy hajón tartják fogva. A kölni ember­rablás mellett egy japán re­pülőgép eltérítése az újabb bizonyíték, hogy a terroristák céljai között harmad- vagy negyedrangúak a politikaiak. A japán repülőgéprablók fő követelése 6 millió dollár volt; néhány japán börtönben őrzött, terrorcselekményért el­ítélt személy kiadását a világ­sajtó »mellékes követelésnek« tekintette. A terror, »az erő­szak ideológiája« olasz hívei, a különböző szélsőbaloldali csoportok is éppen most. a Schleyer-ügy idején kísérelték meg Bolognában az ultra-cso­portok egyesítését. Sikertelenül — de a bolognai találkozó mégis fontos tanulsággal szol­gált. Kiderült, hogy az ultra­bal mozgalmak két dologban, a terrorista módszerekben és a vad kommunista ellenesség­ben mindig találkoznak. O Mit jelent a nyugatné­met jobboldal képvise­lőinek pekingi látogatása? A bonni kereszténydemokra­ták katonai szakértője, Fanf- red Wörner nem egyedül je­lent meg Teng Hszia-ping mi­niszterelnök-helyettes és ve­zérkari főnök szobájában. Két nyugalmazott bonni tábornok kísérte, meg egy volt NSZK- admirális. Ez a legújabb Bonn —Peking baráti tárgyalás a folytatása annak a világszerte feltűnést keltett kínai kül­ügyminiszter-helyettesi nyi­latkozatnak, amely a tavasz- szal a Springer-konszern leg­hangosabban enyhülésellenes lapjában, a Die Weltben jelent meg. Ebben a szovjet békepo­litikát rágalmazó írásban fej­tették ki először Fekingben az NSZK-jobboldal használatára azt az »elméletet«, hogy a NATO és Peking »jól megért­heti egymást, hiszen egyazon támadó ellen kell készenlét­ben lenniük«. Ugyanilyen nyíltan szovjetellenes szöveg hangzott fel most a legmaga­sabb rangú kínai személyisé­gek egyikének szájából. Teng Hsziao-ping ezúttal már Nyu- gat-Európa, Japán és az Egye­sült Államok »közös stratégiai érdekeiről«, a Szovjetunió megfékezésének közös érdeké­ről beszélt. A kínai vezetés szovjetellenes vonala tehát, a múlt heti botrányos esemé­nyek után, amikor Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes egymásután két afrikai ven­dég tiszteletére rendezett va­csorán mondott a szocialista közösséget, a Szovjetuniót rá­galmazó kirohanásokkal teli beszédet, új elemmel bővült. Az Indiai Kommunista Párt küldöttségének látogatása Magyarországon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 21-e és október 1-e között lá­togatást tett Magyarországon az Indiai Kommunista Párt küldöttsége Gopal Benarjee­nak, a központi végrehajtó bi­zottság tagjának, Nyugat-Ben- gál pártszervezetének első titkára vezetésével. A küldöttséggel megbeszé­lést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Waldheim felhívása Etiópiához és Szomáliához Waldheim sajnálattal álla­pította meg, hogy az illetékes regionális szervezetnek, az Af­rikai Egységszervezetnek »a nézeteltérések elsimítására tett erőfeszítései ellenére a konfliktus nemhogy megoldó­dott volna, hanem ellenkező­leg : a harcok egyre inkább ki­terjednek. Az ENSZ főtitkára ezért feladatának tartja, hogy — az etiópiai és a Szomáliái külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseihez hasonlóan — személyes kapcsolatfelvétel út­ján kísérje figyelemmel a kér­dést«. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken felhívást intézett Etiópia és Szomália kormányához, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tüzszünet létrehozására és kezdjenek tárgyalásokat a két ország közötti probléma bé­kés megoldására. Waldheim főtitkár felhívá­sát a jelenleg New Yorkban tartózkodó felek: Gedle Gior- gisz etióp és Abderahman Dzsama Barre Szomáliái kül­ügyminiszter útján juttatta el a felekhez. Megkezdődtek a tárgyalások a japán géprablókkal A japán légitársaság kü- lönrepülőgépe, amely a japán géprablók által követelt 6 millió dollár váltságdíjat és a hat terroristát viszi Daccába, szombaton, közép-európai idő .szerint a kora reggeli órák­ban leszállt a bangledesi fő­város repülőterére. A külön repülőgép gyógy­szert, élelmiszert és ruhane­műt hozott a túszoknak. A repülőgépen megérkeztek a japán kormány magas rangú képviselői, a japán rendőrség és a japán légitársaság meg­bízottai, hogy megkezdjék tárgyalásaikat a géprablókkal. NATO-liadgyakorlat Törökországban A »Display determination— 1977« nevű NATO-hadgyakor- latban részt vevő amerikai, brit, olasz és török kétéltű járműegységek pénteken part­ra szálltak a törökországi Sa- roz-öbölben. Ez az akció a szeptember 28-án kezdődött NATO-hadgyakorlat második szakasza. A Földközi-tenger és az Égei-tenger körzetében zaj­ló hadgyakorlatok ma fejeződ­nek be. A hírügynökségi jelentések szerint a legújabb tárgyalások során a géprablók hajlandó­nak mutatkoztak arra, hogy a korábban jelzett 53 utasnál többet engedjenek szabadon. A terroristák eddig még is­meretlen helyre kívánnak tá­vozni, s ez határozza meg a továbbra is túszként tartott utasok számát. (MTI) valamint Jakab S&ndor, _ a Központi Bizottság tagja, s Berecz János, a Központi Bi­zottság osztályvezetői. Az indiai testvérpárt kül­döttsége tanulmányozta az MSZMP pártépítési tevékeny­ségét és szövetségi politikáját. Látogatást tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál, találkozott Bács-Kiskun megye, Kecskemét, Kalocsa Harta és Solt, valamint az Aj­kai Timföldgyár pártbizottsá­gának vezetőivel. Meglátoga­tott ipari, mezőgazdasági üze­meket, kulturális intézménye­ket, ismerkedett hazánk neve­zetességeivel. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, soron következő feladataikról. A két párt képviselői úgy vélik, hogy a nemzetközi eny­hülés kedvezőbb föltételeket teremtett a világ forradalmi erői számára. Fontosnak tart­ják az enyhülés megszilárdí­tását és kiterjesztését vala­mennyi kontinensre. Helye­selnek minden olyan lépést, amely azt szolgálja, hogy Ázsia a béke és az együttmű­ködés kontinensévé váljék. Támogatják a konstruktív, az államok kölcsönös biztonságán nyugvó leszerelési javaslato­kat Elítélik az új tömegpusz­tító fegyver, !a neutronbomba gyártására, az atomfegyverek elterjesztésére irányuló törek­véseket. Folytatta munkáját a XXXII. ülésszak Hí el nem kötelezettek zárt ajtók mösött tanácskoztak Amiről n hírekben sző esik IRAK Az ENSZ-közgyűlés XXXII. ülésszakának általános politi- tikai vitájában felszólalt Peír Mladenov bolgár külügymi­niszter. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb feladata kétség­kívül az enyhülés visszafor- díthabalanná tétele és a nuk­leáris konfliktus elhárítása. Bulgária éppen ezért üdvözli a Szovjetuniónak azt a kezde­ményezését, hogy a 32. ülés­szak napirendjére rendkívül sürgősséggel és fontossággal vegyék fel a nemzetközi eny­hülés elmélyítésének és erősí­tésének, valamint az atomhá­ború veszélye elhárításának kérdését. Milos Minies jugoszláv kül­ügyminiszter kifejtette: a Biz­tonsági Tanácsnak új határo­zatban kell rögzítenie a pa- lesztiniak jogait, beleértve az önálló államalapítás jogát. A jugoszláv külügyminiszter bí­rálta izrael egyre agresszí­vebb politikáját, különös te­kintettel az új települések lé­tesítésére a megszállt terüle­teken. Követelte a PFSZ egyenrangú részvételét a gen­fi értekezleten. Dimitri Biciosz görög kül­ügyminiszter a ciprusi kérdés gyors rendezését sürgette. Imelda Marcos, a Fülöp- szigeti köztársaság elnökének feiesege a pénteki ülésen mon­dott beszédében meghívta a közgyűlést, hogy a 33. ülés­szakot Maniliában tartsák. Mint mondotta, a testület job­ban érzékelhetné a harmadik világ problémáit a helyszínen. Nyolcvannégy el nem köte­lezett ország képviselői zárt ajtók mögött megtartott ta­nácskozáson foglalkoztak az afrikai és a közel-keleti hely­zettel. Az ülésen, amelyen 45 ország külügyminisztere, a többieket pedig az ENSZ- delegátus képviselte, két nyi­latkozatot fogadtak el. Az el nem kötelezett országok fel­szólítják az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy akadályoz­zák meg állampolgáraik ki­vándorlását Izraelbe, mert e kivándorlás a megszállott arab területek bekebelezését segíti elő. A másik nyilatkozatban az el nem kötelezett országok képviselői aggodalmukat feje­zik ki a dél-afrikai helyzet, a Zimbabwe, Namíbia és Dél- Afrika elleni brutális elnyo­más miatt. Pénteken sajtóértekezletet tartott Henri Simonét, a belga külügyminiszter, a Közös Piac soros elnöke. A kilencek ne­vében kijelentette: erősen két- li, vajon az úgynevezett észak-dél gazdasági tárgyalá­sok folytatásához az ENSZ lenne-e a megfelelő fórma. Ázsia délnyugati részén talál­ható a hazánknál több mint négyszer nagyobb (4?« 44G km2) területű, 11,5 millió lakosú Iraki Köztársaság. Népességének 75 szá­zaléka arab, 20 százaléka kurd és türkmén, de perzsa, asszír és örmény nemzetiség is él itt. Mezopotámiában — a mai Irak területen — született meg az em­beriség legrégibb állama, a su- méroké. Az arabok i. sz. 636-ban foglalták el, majd az általuk ala­pított állam a XIV. században a mongol betörések áldozata lett. Később perzsa, 1638-tól török ura­lom következett. A széthulló Osz­mán Birodalom 3 vilajetjéből ke­letkezett Irak, amelyet Nagy- Britannia szállt meg, s 1920-tól mandátumterületként, kormány­zott. Az 1958-as júliusi forradalom a monarchia bukását, a brit ka­tonai támaszpontok megszünte­téséhez, az 1955-ben kötött ira­ki—török szerződés fölmondásá­hoz vezetett. Az 1968-ban hata­lomra került Baath-párt által tá­mogatott kormány számos haladó társadalmi és gazdasági intézke­dést tett: államosított és földre­formot hajtott végre. Irak a harmadik világ egyik legdinamikusabban fejlődő or­szága. 1976-ban 107,6 millió tonna kőolajat termelt, s így mint ^olajország« élvezi az utóbbi évek konjunktúrájának hasznát, a nem­zeti össztermék 4,0 százaléka az exportban realizálódik, s több mint 90 százaléka a kőolajból származik, a feldolgozóipar ter­melésének 40 százalékát az élel­miszeripar teszi ki. A utóbbi években végrehajtott gazdaságfejlesztési tervek a nem­zeti jövedelem növelését, az Ipari és a mezőgazdasági termelés eme­lését célozták, a jelenlegi terv­időszakban (1976—80) a hangsúlyt az infrastruktúra és a mezőgaz­daság fejlesztésére fordítják. a mezőgazdaságban végrehajtandó beruházások célja a termelő te­rületek növelése (jelenleg az or­szág területének 12,5 százaléka), öntözési programok megvalósítá­sa, és az élelmiszertermelés fo­kozása. A munkaképes lakosság felét a mezőgazdaság foglalkoz­tatja. Kevés a szakképzett mun­kaerő. A végrehajtott födreform új tulajdonformákat teremtett: a magán kisbirtok mellett egyre több szövetkezet, kollektív farm és állami gazdaság jött létre. Az ország legfontosabb növénye és a kőolaj mellett fő devizaforrás a datolya. (A datolya- és gyümölcs­ültetvények területe 1630 km .) Legnagyobb mennyiségben bú­zát, árpát és rizst termelnek még. Állattenyésztése — a mo­dern állami gazdaságok kivételé­vel — alacsony színvonalú. Irak külkereskedelmi forgalmában — a fejlett tökésországokon kívül — a szocialista országok is nö­vekvő mértékben (18 százalék 1975-ben) részesednek. A fejlődő országok felé Irányu­ló magyar külkereskedelmi for­galom 20 százalékát hazánk Irak­kal bonyolítja le. Autóbuszokat, autóbusz-összeszerelő üzemet, te­lefonközpontokat, s falu villamo­sításához aláilomásokat, baromfi- farmokat, datolyafeldolgozó be­rendezéseket, malmokat, hűtő-tá­rolót és konzervgyárat, továbbá vádóhidat szállított az arab or­szágba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents