Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
fl „legtávolabbi” égitest Äz arizonai Stewart obszervatóriumiban egy angol és egy új-zélandi csillagász páratlan fényképfelvételt készített. Az OH 471 jelzésű objektum — az eddig fölfedezett legtávolabbi égitest — egy kvazár. A kvazárakat, e csillagszerű megjelenésű kozmikus rádióforrásokat 1963-ban fedezték föl. Felmérhetetlenül hatalmas arányú energiatermelés jellemzi őket Az elsőnek fölfedezett kvazár egybillió- szar fényesebb, mint a Nap! , Az említett kvazár 9 milliárd fényév távolságban yan tőlünk. A fény egy másodperc alatt 300 ezer kilométert fut be, tehát egy év alatt hozzávetőlegesen 9,5 billió kilométert Ezek szerint az OH 471 jelzésű kvazárról elinduló fénysugár mintegy 85 ezer trillió kilométert tett meg mindaddig, amíg földünkre megérkezett. Más szóval a fénysugár elindulása és megérkezése között eit“lt idő éppen kétszerese földünk — mint bolygó — teljes életkorának. A számítások szerint a szóban levő kvazár másodpercenként 270 ezer kilométeres sebességgel távolodik naprendszerünktől — tehát a hozzánk viszonyított sebessége csaknem megközelíti a fényét. /) - 1,0' • ” ' ’ f / 1* if Vciiaffidï main in JP! 15* A lézersugár újabb alkalmazásai Harminckét sor egy gyuíaszálon Ehman Lajos a mikroírás három titkáról A most 70. évébe lépő, de ötvennek látszó, élénk mozgású, szálfa termetű Ehman Lajos majdnem ötven éve hódol egy különös hobbynak, a mikroírásnak. Az ötletet a mikroíráshoz a sajtóból merítette: a húszas évek végén olvasott arról, hogy egy bajor egyetemista 26 000 betűt rótt egyetlen levelezőlapra. Ehman, aki arról volt híres, hogy a mohácsi partról el tudna olvasni a Duna túloldalán felállított táblákat, menten lefőzte a bajort, majd a másik »mikrobajnokot«, egy angol bányamérnököt is. Az angolnak külön e célra készült, injekcióstű vékonyságú tollhegye volt, Ehman viszont maga köszörült meg tűhegyesre boltban kapható tollhegyeket; ilyen körülmények között is Gyógyszerek születése Négyezer közül egy Egy-egy új gyógyszernek a felfedezése és az orvosi gyakorlatban való meghonosítása nagyon sok kutató és ipari szakember hatalmas költségekkel járó, hosszadalmas munkájának az eredménye. Átlagosan 58 ezer kutatói munkaórára van szükség, hogy csoportos kutatással 3— 6 év alatt minden tekintetben megfelelő új készítmény lásson napvilágot. A nemzetközi statisztikák szerint minden négyezer vegyidet között legföljebb egy akad, amelyből gyógyszer válhat. Ez természetesen átlagos érték, és nem úgy értendő, hogy minden esetben négyezer vegyületet kell kipróbálni ahhoz, hogy közülük egy beváljon. Szerencsés esetben lényegesen kevesebb, míg máskor ezt az átlagot messze meghaladó számú vegyület vizsgálata szükséges. Péládul : Ez ideig mintegy 389 ezer vegyület rákellenes hatását vizsgálták, s a kísérletek nem jártak pozitív eredménnyel; hogy 6000 szulfonamid származék közül legföljebb tíz van tartósan forgalomban; hogy kétezer antibiotikum közűi alig egy tucatnak van gyakorlati jelentősége; hogy ezer félszintetikus penicillin közül csupán mintegy tíz került a gyógyászatba. Napjainkban a világon évente 200—300 ezer új vegyületet állítanak elő és vizsgálnak meg gyógyszerbaní- lag, de az évente gyógyszerként bevezetett új vegyületek száma nem haladja meg a száz-százötvenet. A Szovjetunióiban is nagy apparátussal dolgoznak új gyógyszerek előállításán. Az Ordzsonikidzse nevét viselő össz-szövetségi Gyógyszervegyészeti Tudományos Kutató- intézet munkatársai sok új hatásos gyógyszer előállításán dolgoznak. A legújabbak közül nagy érdeklődést keltett a Prospidin elnevezésű készítmény, amelynek daganatképződést gátló hatása jelentős eredményeket hozott a klinikai próbák alkalmával. „Tankolás” konnektorról Autóink jelenlegi motorjai tulajdonképpen egyetlen szempontból sem felelnek meg a korszerű követelményeknek: hatásfokuk rossz, működésük bonyolult, zajosak, és kipufogó gázuk veszélyesen szennyezi a levegőt. Akkor miért gyártják ezeket a motorokat? A választ könnyű megadni: mert még nincs jobb, legalábbis sorozatgyártásra érett konstrukció. A szakembereknek az a véleményük, hogy a jövő autójának hajtására a villamos rendszernek van a legnagyobb esélye. A megvalósítás egyetlen, s jelenleg két- ségbeejtően nehéznek látszó akadálya az energiaellátás. Manapság ugyanis még az a helyzet, hogy egy négyszemélyes villamos autónak 350 kilométernyi út folyamatos megtételéhez 2,5 tonna (!) súlyú ólomakkumulátorra van szüksége. A képen látható új amerikai villamos autótípus körülbelül 150 kilométernyi utat tehet meg egy feltöltéssel, tehát tulajdonképpen nem sikerült kilépnie a „bűvös körből« a tervezőjének, hiszen a kocsi hátulsó része ólomakkumulátorral' van tele. Legföljebb az számíthat újdonságnak, hogy úgynevezett gyors feltöltővel látták el, amellyel viszonylag rövid idő alatt megfelelő mennyiségű villamos energiát »vételezhet« az autóvezető. sikerült világelsőséget szereznie. övé például a világ legkisebb könyve: e könyv 45 oldalán — egy-egy oldal 17x17 milliméteres — 160 000 betűvel leírta »Az engber tragé- diá«-ját. Technikájának fejlődésére jellemző, hogy 1962-ben már a bajor teljesítményének a duplájánál tartott, 56 000 betűt írt egy levelezőlapra. Egyetlen bélyegre ráírta a magyar bélyeg történetét. Az egyedülálló teljesítményeiről szóló lapkivágások között van egy bécsi lap cikke: bemutatja azt a gyufaszálat, amelyre Ehman 32 sort írt! Külföldi múzeumok ritkasággyűjteményei komoly összegeket fizetnek egy-egy mikroiratáért. Ehman, aki nyugdíjas boltvezető, nem titkolja módszerét. A mikroírás három titkáról így beszél: — Kétségtelen, hogy * sokat köszönhetek a szememnek. Az orvosok megállapították, hogy a szemem nagyítóként műkij- dik. Ezenfelül elbírja a legélesebb fényt is, szabad szemmel tudok a napba nézni. Ez azért fontos, mert mikroírást csak reflektorerejű fényben vagy tűző napon lehet végezni. A szem mellett a kéz a második feltétel. Üjabban, a legkeményebb • csehszlovák és francia gyártmányú tintaceruzákat használom, ezeknek nyolccentis hegyet köszörülök, s ha ceruzáimat eddig bárki, bármilyen finoman a papírra illesztette, kezének rezgésétől a tűnél vékonyabb csúcs letört. Végül pedig fantasztikus türelem kell: úgy kell leírni sok ezer szót, hogy közben minden harmadik betű megrajzolása után hegyezni kell a ceruzát... Ehman, aki tehát valószínűleg több időt töltött a Tragédia leírásával, mint amennyi ideig Madách megírta, most felajánlotta szülővárosa. Mohács és a megyeszékhely, Pécs múzeumainak, hogy egy- egy kiválasztott szövegből mikroiratot készít részükre, persze nem anyagiakért hanem amatőr alapon, a szű- kebb pátriája iránt érzett tiszteletből és szeretetbőL Cs. B. Az atomkutatás nagyágyúi Sokszor szerepel az újsághírek között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet új fölfedezése, kísérleti eredménye. A Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország által létrehozott és fenntartott intézet a Moszkva melletti Dubnában rendelkezik mindazokkal a költséges berendezésekkel, melyek a mai atommagkutatáshoz szükségesek. Nemrégiben új típusú ion- generátort helyeztek üzembe, amelynek segítségével szén-, nitrogén-, oxigén- és neonatomok beára- moltatásával valósítják meg a nukleáris reakciót. Az intézet működése jó példája annak, hogy a tudomány ma anyagi és szellemi összefogással sokkal többre jut. A szocialista országok közül egyedül a Szovjetunió lenne képes A lézer elektronsugárzással gerjesztett fényhullám: a párhuzamos sugarak rendkívül nagy energiasűrűségű hatást hordoznak. Elméleti alapját 1958-ban dolgozták ki, az első rubinkristály lézert pedig 1960-ban készítették. Azóta a tudományban és a technikában egyre jelentősebb szerepet kap, újabb és újabb alkalmazása válik ismertté. Két amerikai mérnök a közelmúltban megállapította, hogy az összehegesztett fémcsuklók szilárdsága ugrásszerűen növelhető lézerbesugár- 1 zással. A lézersugár segítségével közölt energia hatására átrendeződik a fém finomszerkezete, ennék következtében nő a szilárdság. Ezzel az eljárással tiszta fémek — vas, ilyen költséges berendezéseket létrehozni és működtetni. Az Egyesített Atomkutató Intézet létezésével viszont mód nyílik arra, hogy a többi szocialista ország kutatói is a berendezések segítségével kísérletezzenek. Képünkön: Az iongenerátor működésének ellenőrzése a gyorsítás beindítása előtt. alumínium — és ötvözetek egyaránt kezelhetők. Az új módszer igazi jelentősége a szerszámkészítésben bontakozik ki. A fogaskerekek és a golyóscsapágyak élettartama rendkívül megnövelhető felületük lézerbesugárzásával. Lengyelországban szennyvízcsatorna építésénél használnak lézersugarat. Egy igen nagy teljesítményű, holland gyártmányú gépet, amely 1 óra alatt 400 méter csővezetéket fektet le, lézerrel irányítanak. Egy 1000 hektáros területen 1000 km-nyi csővezetéket kellett lefektetni, és a nagy teljesítményű gép irányítását, illetve a kijelölt nyomvonalon való haladását legcélszerűbb lézerrel ellenőrizni. A képen: beállítják a lézersugárzást. Van Gogh látása Vincent van Gogh 1890 nyarán egy pisztolylövéssel vetett véget életének. Egyik depresz- sziós rohamában lett öngyilkos. Egy amerikai szemorvos vizsgálatai szerint van Gogh depressziós rohamait — amelyek- ne okát eddig hiába keresték — közeledő vaksága váltotta ki. A művész idült zöldhályogban szenvedett. Az amerikai szemsebész a következő jelenségekre utal: a hasábos szinudvarok van Gogh festményeinek kávéházi láViyai körül, egy részlet a festőnek egyik .Gauguinhez intézett leveléből, amely szerint a szeme- világának »különös elfáradásában« szenved ; a megnagyobbodott pupillák öngyilkos-portréin; előszeretete Provence vakító világossága és általában az erős fényforrások iránt, mint amilyenek a nap, a csillagok, a lámpák és a friss színekben pompázó virágok. A szemorvos szerint a művész feltétlenül megvakult volna, ha életben marad. Életrajzírói már régebben megállapították, hogy abszintot ivott, s ez a szeszes ital károsítja a szemlencsét. Röntgensugár a burgonyaföldeken Mindenki tudja, bogy a burgonyaszedő kombájn egyaránt összegyűjti a burgonyát, a köveket és földrögöket, amelyeket később kézzel kell szétválogatni. Weimari mérnökök kidolgoztak egy olyan automatikus gépet, amely teljes mértékben megszünteti a kézi munkát. A működési elv lényege, hogy különböző erősHa én király lennék Általában a felnőttek írják elő a gyerekeknek, mit tegyenek, hogyan viselkedjenek, mely célokat tartsanak jónak, melyeket ne. Mi történne azonban, ha megfordulna a dolog? Egy, kölni iskolában kísérletet tettek erre: a harmadik osztályban a kilencéves gyerekektől megkérdezték, mit tennének, ha egy szép napon a miniszterelnöki székbe ültetnék őket. A gyerekek lelkiismeretesen fogalmazták meg válaszaikat. A régi »ha én király lennék« játék keveredett itt a televízióból jól értesült és a szülők beszélgetéseire figyelő, a valóságot ismerő kis állampolgárok töprengéseivel. Volt, aki azt gondolta, hogy a kormányfő minden reggel a kancellári palota gyönyörű kertjében tornászik, mert az egészséges, és eközben dalolnak a fülemülék. Mások fölhasználták az alkalmat, hogy saját kis vágyaikat elégítsék ki: ha hatalomra kerülnének, megkétszereznék a nyári szünidőt. A legtöbb válasz azonban társadalmi felelősségről tett tanúságot. Segítenék a szegényeken és az öregembereken —, írta az egyik gyerek. Másik óvodákat, játszótereket és iskolákat építene. Igyekeznék — hangzott tovább —, hogy mindenkinek igazságot szolgáltassak. Mindenkinek legyen munkája, az emberek éljenek szép lakásokban. Valamelyik kis környezetvédő szigorú rendet vezetne be: »Megtiltanám az autózást és a dohányzást, mert rontják a levegőt.« S végül hadd idézzük még egy céltudatos kis véleményt: »Azt a pénzt, mely a gazdagoknál fölöslegesen hever, szétosztanám a többiek között.« Csak le ne tartóztassák szegénykét, mint forradalmárt, vagy terroristát!) Ha végigtekintünk a kölni gyerekek válaszain, kiderül, hogy dolgozataikban minden alapkérdést érintettek. S ekkor megállunk egy pillanatra: számítottak-e ilyen világos és határozott véleményekre a pe- dadógusok? Miközben a füzetekben lapozgattak, nem ju- tott-e eszükbe egy — talán primitív, de kézenfekvő — kérdés: ha már minden gyerek tudja, hogy mit kellene tenni, miért nem teszik azt a felnőttek. T. I. ségű röntgensugarakat bocsátanak a földbe, a kövekbe és a burgonyába. A zsákokat a futószalag végén helyezik el. A szalag végén elhelyezett elektronikus blokk megváltoztatja a röntgensugarak intenzitását, és azonnali parancsot ad a pneumatikus karoknak a kövek és földrögök eltávolí-, fására. A kiválogatott burgonya a szalagról egyenesen a zsákokba kerül. Az új gép teljesítménye óránként 30 tonDíj a kicsinyességért A clevelandi női alkalmazottak szervezete ironikus díjakat ítélt a legkicsinyesebb megbízásokért, amelyeket az alkalmazottak főnökeiktől kaptak. Az I. díjat az a főnök kapta,, aki leszokott a dohányzásról, és most állandóan répát rág. Friss répáért ' küldi titkárnőjét az üzletbe. A II. hely a Univelsal Film Exchanges igazgatójának jutott. A nők asztalán levő telefon- készülékeket úgy szerelték fel, hogy ha férfi kollégák nincsenek a helyükön, csak fel tudják venni a kagylóit, de ők nem tudnak telefonálni.
