Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

Nagyatád és környéke Húszéves az űrkutatás Somogy megye teiepü­1 alóza tat az apró falvak so. a jellemzi. Ezek egyidejű uinamíkus fejlesztése képte­lenség volna. így egy-egy fej­lettebb nagyközség, város ve­szi át azokat a feladatokat, amelyek elvégzése a somogyi lakosság élet- és munkakörül­ményeinek javításához szük­séges. Korszerű foglalkozta­tottsági szerkezet, színvonalas kereskedelmi és vendéglátó­ipari hálózat, az oktatási, kulturális és egészségügyi el­látás egyes ágai csak a fejlet­tebb településeken képzelhe­tők el. A városok fejlesztésé­nél, létesítményeik körének bővítésénél és méretezésénél óhatatlanul nemcsak a város tényleges lakóinak igényeit, hanem a környékén (vonzás- körzetében) élőkét is figye­lembe kell venni. Nemrég tekintették át Nagyatádon a város és von­záskörzetének kapcsolatát. A járási székhely kisugárzó ha­tása nemcsak a Nagyatád kör­nyéki községeket érinti, ha­nem Somogyszobot, Lábodot, Kutast, Segesdet, Csurgót, Berzencét, Zákányt és Iharos- berényt, illetve a hozzájuk tartozó társközségeket is. Ter­mészetesen más és más mér­tékben. Míg a hajdani járási székhely, Csurgó lakosságát kevésbé érinti a nagyatádi szolgáltatások, kereskedelmi létesítmények fejlettsége, az új kórház annál nagyobb vonzerőt jelent. A város vonzása és ellátási szerepköre legerőteljesebben a közvetlen környéken érvénye­sül. E községek lakosságának igen nagy a szerepe a járási székhely iparának munkaerő­[ ellátásában. A bejárók nem jönnek messziről, így idejüket nem köti le soká a fárasztó utazás. A közlekedési föltéte­lek javítása azonban fontos volna a jövőben. A város és környékének szoros kapcsolatát leginkább a kereskedelem helyzetével tud­juk jellemezni. A városban a KERORG segítségével sokol­dalú vizsgálatot folytattak ar­ról, hogy milyen erős az üz­letek, boltok vonzása. Kide­rült, hogy Nagyatád kereske­delmi hálózata, a nagyobb áruválaszték a város lakossá­gánál négyszer nagyobb né­pességet vonz, késztet utazás­ra, vásárlásra. A VarOí-i élelmiszerüzle­tek szívóhatása — lévén a környék főleg mezőgazdasági — érthetően 'kisebb, 2 ezer embert érint. Nem így a ru­házati kereskedelem: 92 ezer ember számít az atádi üzle­tekre és az áruházra. A ve­gyes: parcikk-bol toknak 62 ezer ember számára kell (kel­lene) választékot tartaniuk. Legkisebb a vendéglátóipar vonzása: 20 ezer emberre ter­jed ki. Ez megszabja a hálózatfej­lesztés jövőbeli képét is. Mi­vel a ruházati és vegyesipar- cikk-szakma beruházási költ­ségei nem csekélyek, az egyet­len járható út — a 'községek­ben elszórt, kis hálózat he­lyett — egyetlen nagy, min­den igényt kielégítő áruházat építeni. Tervezik is egy 3000 négyzetméter alapterületű üz­let építését. E nagy beruházás előkészítése már a jelenlegi tervidőszakban megkezdődik. Az eddig elkészült vagy át­Erősebb a visszhang 1 ■ Hallgatás Helyett vita Csak páran vagyunk, akik mindig szólunk. Ez volt a párttagság egyik fontos meg­állapítása a Kaposvári Ruha­gyár 2. számú alapszervezeté­nek év eleji beszámoló tag­gyűlésén. A megállapításokon kívül több javaslat is elhang­zott a pártélet pezsgőbbé té­telére. Nemsokára ismét be­számoló taggyűlésekre készül­nek a megyében. Kiváncsi voltam rá, milyen eredmé­nyeket értek el ebben a pártszervezetben. Hotter Károly párttitkár szívesen vette, hogy beszél­het a változásokról. A vezető­ség, a tagok is sokat tettek azért, hogy megszüntessék a januári taggyűlésen megálla­pított hibákat. — Akkor szóba került, hogy sok a hiányzás a taggyűlé­sekről, a pártcsoport-értekez- letekről. Sikerült-e ezen vál­toztatni? — Van javulás, az igazolt hiányzásokat azonban nem tudtuk teljesen megszüntetni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a tagok mintegy húsz százaléka nyugdíjas. Azután ott vannak a gyermekgondo­zási segélyen levő asszonyok. Közülük nem egy vidéki, má­sok meg erre az időszakra hazaköltöznek. Nehéz tartani a kapcsolatot velük. A veze­tőség foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s például né­hány tagot mentesítettünk at­tól, hogy részt vegyen a párt- rendezvényen. — Többen mondják-e el a véleményüket, mint azelőtt? — Ezen a területen is vál­tozásról számolhatok be. A taggyűléseken, a pártcsopor­tok értekezletein többen leér­nek szót, s elmondják a vé­leményüket. Ehhez többek között hozzájárult, hogy a négy pártcsoport helyett há­rom tevékenykedik. Kettőt azért vontunk egybe, mert a sok nyugdíjas és gyes-en levő miatt hárman-négyen ültek le tanácskozni. így az aktivitás is nagyobb a csoportülésen ; általában megbíznak valakit, hogy közös véleményüket, ja­vaslatukat mondja el a tag­gyűlésen. A vezetőség helyze­te könnyebb, úgy érezzük, jobban át tudjuk fogni az egész tagságot. — A vezetőség kifogásolta azt is, hogy elég nagy a hall­gatás a pártoktatás egy-egy foglalkozásán. — Az oktatási év második felében megváltozott a hely­zet. Rózsa Ferenc szakmány- vezető lett a propagandista, a helyettese pedig Vörös József szervező titkár. Mindketten tartottak előadásokat, s föl­keltették a dolgozók érdeklő­dését a témák iránt. Így az­után többen mentek el, s ter­mészetesen többen kapcsolód­tak be a vitába is. — A most kezdődő oktatá­si évben? — Hasznosítottuk a ta­pasztalatokat. Eddig nem volt, most politikai vitakört is in­dítunk Rózsa Ferenc vezeté­sével, a pártoktatás propagan­distája pedig Vörös József lesz. Javasoltuk, hogy a pro­pagandisták nagyooo figyel­met fordítsanak az ideológiai kérdésekre. Ezt azért tartjuíí fontosnak, mert így lehet al­kalmassá tenni a hallgatókat a párt politikájának képvise­letére a munkahelyeken. — Gondot okozott, hogy a munkateryek összeállításához nem kapott javaslatokat a ve­zetőség. — Megszívlelték azt, amit a taggyűlésen elmondtunk. Az első és a második féléves munkatervünkhöz is kaptunk ötleteket. Ezt taggyűlésen Kö­szöntük meg, s reméljük, hogy további együttgondolkodásra serkent mindenkit. A párttitkárral sok min­denről beszélgettünk még. El­mondta, hogy újra megvizs­gálják a pártmegbízatások helyzetét. Ez azért lényeges, mert kerültek hozzájuk új tagok; ők is fölvettek két fi­zikai dolgozó nőt, s még két nő kommunistává nevelésével foglalkoznak. A gazdaságpoli­tikai agitáció eddig is erős oldaluk volt Most elsősorban arra ösztönzik a kommunistá­kat, hogy minden segítséget adjanak meg a művezetőknek a fontos gazdasági döntések megvalósulásához. Kiss Tibor, a ruhagyár pártbizottságának titkára szintén ott volt a 2. számú alapszervezet beszámoló tag­gyűlésén. Az ő véleménye is az, hogy az ottani állásfogla­lás nyomán javulás követke­zett be. Az év eleji cikket azzal fe­jeztem be, hogy a visszhang erősödése szüntetheti meg a hallgatást. Ez egyre erősebb, s egész biztos, hogy a vezető­ség is sokkal könnyebb hely­zetben lesz a következő szám­adáskor. fa. G. adás előtt álló kereskedelmi- szolgáltatási beruházások túl­nyomó része a vonzáskörzet lakosságát is szolgálja. A leg­jelentősebbek a Tüzép-telep, a vásárcsarnok, a bútor- és felvásárlóraktár, a Zöldért nagyhalmos burgonyatárolója, a Ripya kisáruház, a sörle­rakat, az autószerviz, a Pa­tyolat-szalon és a Gelka-szer- viz. A vonzáskörzet településein sem szabad — természetesen — elhanyagolni a hálózatot. Fejlesztésük egy ésszerű »munkamegosztás« keretében végzendő. Ezeken a helyeken a korszerűtlen boltok meg­szüntetésére és az alapellátást biztosító abc-k, büfék létesíté­sére van szükség. A lakossági szolgáltatások körében jelentős a tisztasági, gvógy- és strandfürdő. Ide a körnvező községekből sokan iárna'k. E létesítmények to­vábbi fejlesztése elég sürgős 'eladat. Hamarosan megnyí’ik a fogyasztó-szolgálati iroda, amely településtisz+asáti, ké­ményseprési, tüzeléstechni­kai és kertészeti szolgáltatá­sok vállalásánál a környező községek számára is sokat je­lent. A kulturális intézmé­nyek jelentős hányada terü­leti feladatokat is ellát. Az általános iskola például bázis- intézmény, a pedagógusto­vábbképzés központja. Tekin­tettel voltak erre "az új, 16 tantermes iskola tervezésénél is. A kisegítő iskola növendé­keinek fele szintén a körzet községeiből való. Innep sokan a zeneiskolába is bejárnak. Az általános iskolások bérle­tes előadásainak egyikét csak vidéki tanulók tekintik meg. Az ifjúsági bérletes hangver­senyeket az általános iskolá­sok közül 20, a középiskolás és szakmunkásképzős fiatalok közül 50 százalékban vidéki tanulók hallgatják. A kórház és a rendelőinté­zet az egészségügyi integráció jegyében 'kezdte meg működé­sét. Ezzel egy időben valósult meg a járás és a város egész­séges egészségügyi irányítása. A város és vonzáskörzeté­nek sokoldalú fejlesztésére együttműködési megállapodás van érvényben a végrehajtó bizottság és a járási hivatal között. Cs. T. 1957. október 4-én bocsátot­ták föl a Szovjetunióból a világűrbe a föld első mester­séges holdját á bajkonuri űr- repülőtérről, mely az eltelt -20 év alatt a világűr meghódítá­sának fontos kiindulópontja lett. Innen indultak útjukra a Vosztok, Voszhod és Szojuz űrhajók, valamint a Szaljut automatikus űrállomások. A Szovjetunió sikeres kísérletei után bekapcsolódott az Egye­sült Államok, Franciaország, I*» Kína, Japán, India és még számos más kisebb nemzet is, igyekszik kivenni a részét századunk nagy vállalkozásá­ból, a világűr meghódításából. Húsz év alatt, tehát 1977-ig 1686 űreszközt állítottak pá­lyájára. Az űrkutatás első éveiben (1957—1962) az elsődleges cél a megfelelő hordozórakéták és a világűrben működőké­pes, onnan épségben vissza­hozható műholdak kifejlesz­tése volt, de már megkezdő­dött a mesterséges holdakról származó információk gyűjté­se és feldolgozása is. A bio­lógiai kísérletek során állatok jártak a világűrben, és a korszak végén elindultak az első űrhajósok is. A következő évek az űrku­tatás és űrhajózás rohamos fejlődését hozták. A Szovjet­unió megindította a szabvá­nyosított holdak Kozmosz­programját. Szolgáltatássze­rűvé vált a meteorológiai, a híradástechnikai és a navigá­ciós holdak tevékenysége. Ki­próbálták az űrrandevúk technikáját, és intenzívvé vált a hold kutatás, sőt az ember is eljutott a holdra. A Szovjetunió 1971-ben fel­bocsátotta a Szaljut űrállo­mást, a föld körüli térség vizsgálatának leghatékonyabb eszközét. Következő lépésként megindult a világűr hasznosí- 'tása az interkontinentális hír­távközlés területén. A leg­utóbbi években fokozódott a mesterséges holdak gyakorlati hasznosítása. »Bekövetkezett a két űrkutató nagyhatalom kö­zös akciója. Jelentős eredmé­nyek születtek a földi erőfor­rások és nyersanyagok mes­terséges holdakkal való kuta­tásában. Intenzivebbé vált a távolabbi bolygókra küldött mesterséges holdak, űrszerke­zetek kutatómunkája. Képünk a híres bajkonuri Kozmonaut szállodát mutatja be. Itt készülték fel az uta­zásra az űrhajósok, és ide tér­tek vissza az űrutazás befe­jezése után. A gázos és a nitráíos víz Megyénkben 1974-ben egyes mélyfúrású kutakban megje­lent a metángáz. Ez levegővel keveredve robbap. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói azonnal vizs­gálatba kezdtek, s megállapí­tották: mélyfúrású kútjaink tíz-tizenöt százaléka metánt tartalmaz. Az első óvó intézkedések megtiltották a vízművek terü­letén a dohányzást, a nyílt láng használatát. A dolgozók csakis kettesével — hogy baj esetén segíthessék egymást — mehetnek a vízműhöz, és mű­szálmentes ruhával látják el a kutak kezelőit. Átépítették az elektromos berendezéseket, nehogy egy esetleges zárlatnál szikra ke- I letkezzeh. A Vízműveket keze­lő ötven ember részére min­den hónapban munkavédelmi oktatást tartanak. Marcali la­kosai még emlékeznek arra a röplapra, amelyen figyelmez­tették őket: a fürdőszobában ne gyújtsanak gyufát. Veszélyes ugyanis, ha nagy mennyiségű víz, tehát gáz is összegyűlik. Különböző tervezőirodák és kutatóintézetek foglalkoznak a víz gáztalanításával. Somogy­bán már használják a Dobsza- típusú gáztalanító berende­zést. Ebből tizenegy van a me­gyében, és jövőre további nyolc kútra szerelik föl. Egy ilyen gáztalanító berendezés 100— 150 ezer forintba kerül. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy az e kútjainkból származó minden köbméter vízben 2 és fél, illetve 4 és fél liter gáz van. A megenge­dett határérték 0,8 liter köb­méterenként. Horváth Tivadar, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke : — 0,3 és 0,4 literre 'sikerült leszorítani a mentánt, sőt Marcaliban és Iharosberény- ben teljesen eltávolítottuk a gázt. I I MŰHELYEK, GARÁZSOK HELYÉN Korszerű konyha és étkezd Mindenütt hófehér csempe, ragyogó tisztaság. Ez ugyan alapvető egy konyhában, ét­kezdében, ám még nem min­denütt tapasztalható. A me­gyei rendőr-főkapitányság új kaposvári konyhájában, étkez­déjében a legkritikusabb szem sem találna kifogást. Minden megfelel a közegészségügyi szabályoknak. Ez azért is elismerésre mél­tó, mert a helyén néhány hó­nappal ezelőtt még műhelyek és garázsok voltak. A dicséret elsősorban a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit illeti, ugyanis gyors és kifogástalan munkát vé­geztek. A gázszerelők szintén elismerést érdemelnek. Fekete Józsefne konyhave­zető jogos büszkeséggel mu­tatja be birodalmát: a hús- és zöldségelőkészitőt, a robot­gépeket. a burgonyahámozót, a konyhát, benne a hatalmas, gázzal működő sütőt, üstöket, tűzhelyet, a fekete és fehér mosogatót, a raktárakat, a tá­lalóban a melegítőpultot, me­lyen nem hűl ki az étel, az­után a szépen berendezett ét­kezdét. A dolgozóknak megfe­lelő fürdőt, öltözőt építettek. A konyhát, az étkezdét a fegyveres erők napján avat­ták. Ott voltak az építkezés­ben közreműködő vállalatok képviselői, a munkát végző dolgozók. Dr. Böröcz István ezredes, megyei rendőrfőka­pitány mondott köszönetét valamennyiüknek a gyors és kifogástalan munkáért. Itt főként a vállalat tanulói tevékenykedtek szakoktatóik irányításával, meg a fiatal szakmunkások. A főkapitány-. ság KISZ-tagjai társadalmi , munkájukkal járultak hozzá a mielőbbi befejezéshez. Tegnap először fogadta a vendégeket a főkapitányság új étkezdéje. Horváth Alajos fő­szakácstól érdeklődtünk az első menüről: — Csontleves, rántott sze­let. rizs, savanyúság, süte­mény ... Az étkezők véleménye: — Kifogástalan a minőség, elegendő a mennyiség, remél­jük, hogy így lesz ez a jövő- oen is... Nemcsak a gáz rontja vi­zeinket: a fölmérések kiderí­tették, hogy a fertőzéses, ásott kutak miatt mérsékelten ve­szélyeztetett 18, veszélyeztetett 25, súlyosan veszélyeztetett 78 község a megyében. Sürgős intézkedésre 23 községben van szükség, ez 14 ezer ember ér­deke. A nitrátfertőzésű víz káros a csecsemőkre (még fürdetni sem szabad ilyenben) és a szoptatós anyákra. 1980. de­cember 31-ig a víz- és csator­namű vállalat jó vízhez jut­tatja a veszélyeztetett közsé­geket. — A megoldásra három va­riáció kínálkozik — magya­rázza Horváth Tivadar főmér­nök. — Az első (amelynek megvalósítása sem látszik reá­lisnak), hogy a kifogástalan vizet palackban árusítják. A másik: a benzinkutak mintá­jára víztartályok létesítése; ilyet már felállítottak a szom­szédos megyékben, sőt a Du­nántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Szentbalázs részére is bizto­sított ilyet, de a KÖJÁL kifo­gásolja ezt. Hiába töltik föl gépkocsikból naponta friss víz­zel a tartályokat, nem bizo­nyos, hogy az alján nem ma­rad állott víz, és ez ugyancsak káros az egészségre. A harma­dik és legjobb módszer az, ha az intézményi (például terme­lőszövetkezeti) tulajdonban lévő mélyfúrású kutakból a lakosságnak vezetékek és közkutak építésével juttathat­nánk vizet. Egy törpe vízmű építése át­lagosan hat-hétmilliő forintba kerül. Az úgynevezett intéz­ményi kutaknak nedig van föl nem használt, fölösleges vi­zük. A vállalat tárgyalt erről néhány termelőszövetkezet ve­zetőjével, de nem talált meg­értésre. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat elvégezte a fölméréseket, és javaslato­kat tett a megoldásra. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal dönt majd. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents