Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-04 / 233. szám
AZ MS Z M P SOM O GY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Korszerű közvilágítás Csurgón ÊT Újra nyílnak az ajtók A párbeszédet folytatni kell — írja az európai biztonságról szóló könyvében egy nyugat-európai szerzőcsoport. Ez történik most: október 4-én megkezdődik Bclgrádban a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldötteinek találkozója. E tanácskozást hosszabb előkészítés előzte meg a nyáron — ugyancsak a jugoszláv fővárosban. A nyári szakasznak látszólag köny- nyű és gyorsan lebonyolítható feladata volt az őszi találkozó kezdetének meghatározása. időtartama és napirendje. Mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arról, hogy a fő napirendi pont egy részből álljon-e, vagy kettőből, mi legyen a plenáris ülés viszonya az albizottságokhoz, tizenkét hétig tartson-e vagy tovább. Azért húzódott el az egyébként napok alatt elintézhető munka ilyen sokáig, mert már e témákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közérthető formában is megmutatkoznak, remélhetőleg csak oly mértékben, ami egy kelet—nyugati tárgyaláson elkerülhetetlen. Végüiis a nyári előkészítő értekezleten a harmincöt résztvevő egyhangúlag döntött: a találkozót október elején kezdik, és minden lehetőt megtesznek, hogy a munkát karácsony előtt befejezzék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február közepéig folytatják, de mindenképpen egy záró közös nyilatkozat elfogadásáig. Most kezdődik tehát a lényeges munka. Előveszik az 1915-ös, Helsinkiben aláirt záróokmányt, és pontról pontra megvizsgálják: mi valósult meg belőle, mi a teendő a következő időszakban. A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az államok békés együttélésének tíz alapelvét, amolyan niagatartáskődexét tartalmazza. Szól egyebek között az egymás belügyeibe való be nem avatkozásról, a határok sérthetetlenségéről, a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartásáról, az emberi jogok érvényesítéséről, \agyis olyan nemzetközi érvényű tételekről, amelyek nélkül az államok összmú- ködése nem képzelhető el. A második részt a gazdasági együttműködés magasabb- rendű formáinak, a kereskedelmi kapcsolatok akadály- mentes fejlesztésének útját- módját, a környezetvédelem, a tudományos és technikai együttműködés lehetőségeit szedi csokorba, és leszögezi az aláírók készségét, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni is akarnak. A harmadik fő rész — népszerűvé lett kifejezéssel: »a harmadik kosár-« — az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetközi méretű élénkítésére, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok fokozottabb cseréjére, e —más jobb megismerésére foglal írásban ajánlásokat. Végül a záróokmány rendelkezik az értekezlet utáni teendőkről újabb európai biztonsági és együttműködési tanácskozások esetleges szervezéséről, kijelöli 1977-et a következő találkozó időpontjául, helyszínül pedig Belg- rádot azzal a megjegyzéssel, hogy a külügyminiszterek megbízottai üljenek össze. A cél tehát megvizsgálni: mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók, és egyben közösen meghatározni, mit tehet és mit tégvén Európa ezután. Nem csinálunk titkot abból, hogy ez utóbbit tartjuk a fontosabbnak, ez hozhat valami újat, a meglevőt gazdagítják; nem a múlttal kapcsolatos szemrehányásokat állítja a középpontba, hanem a közös érdekű jövőt. A szocialista országok két változatra készülnek föl. Lehetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádaskodó, az elfogadhatónál éle- • sebb hangot ütnek meg Belgrádiján, tehát nem a helsinki záróokmány szellemének megfelelően viselkednek. Erre az esetre küldötteink megfelelő, érvekkel, tényekkel, adatokkal alátámasztott mondanivalóval rendelkeznek, képesek válaszolni a Nyugatnak. De, ha a belgrádi partnerek készek a jövendőre helyezni a hangsúlyt, készséges tárgyaló félre találnak a szocialista küldöttekben. A nyugati kormányok fő (szinte egyetlen) témája e két esztendő alatt a helsinki záróokmány egy része, a harmadik kosár volt, annak is néháuy pontja, mindenekelőtt az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szájuk íze szerint, politikai céljaik szolgálatába állítva. Vajon mi a helsinki záróokmány végrehajtásának mércéje: a harmadik kosár egy része vagy valamennyi fejezet? A tárgyalások alakulásától függően Magyarországnak sok kívánsága — ha úgy tetszik, szemrehányniva- lója — lellet gazdasági tekintetben, mivel a közös piaci országok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záróokmány második kosarának nagyon fontos pontjaiból, egy lépést se tettek a megkülönböztetésmentes kereskedelem megteremtésére. Jogos lenne-e a második kosár egyes pontjait egyoldalúan kiemelni és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércéjévé? Magyarország nem így gondolkozik. a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. Belgrad néhány hónapon át a viták fóruma lesz. Elsősorban a két fő irányzat érvei csapnak majd össze, de egyes országok, vagy kisebb csoportok (például a Földközi-tenger melletti államok) véleménye is hangot kap majd, részben színezve, részben bonyolítva a képet. A harmincöt küldöttségvezető az ünnepélyes megnyitó utáni napokban a sajtó képviselőinek jelenlétében ismerteti kormánya álláspontját. Ez- utáil — jelképesen szólva — becsukódik a tanácsterem ajtaja, munkába lépnek a négy fő téma albizottságai. Közben. de legkésőbb december közepéig az albizottságok a teljes ülés elé terjesztik munkájuk eredményeit. Nem új záróokmány készül itt! A helsinki dokumentum az európai biztonság és ervüttműködés alapokirata. Bclgrádban olyan zárónyilatkozat készül, amelynek hivatása elősegíteni a helsinki határozatban foglaltak jobb végrehajtását. A múlt esztendő, a nemzetközi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrad számára, de most mintha a mélyponttól már fölfelé haladnánk. Sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörökben is, hogy Belgrádot föl kell használni az enyhülés további enditésére. Európa államainak alapvető érdeke az együttműködés. Belgrad tehát a bizonyos kettősség tükre lesz: mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű országok nézeteltéréseit, de véeül- is a békés egymás mellett élés parancsoló szükségessége határozza majd meg a találkozó hangulatát, a záró- nyilatkozat tartalmát. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam 233. szám Ara: 80 Fillér 1977. október 4., kedd Lázár György befejezte bagdadi tárgyalásait A magyar—iraki gazdasági és kulturális kapcsolatokat továbbfejlesztő munkaokmá- nyok aláírásával és közös közlemény kiadásával hétfőn befejeződött Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti látogatása az Iraki Köztársaságban. A miniszterelnökünket és kíséretét szállító különre- pülőgép magyar idő szerint 15.25 órakor emelkedett fel a bagdadi repülőtér betonjáról. Lázár György az eredményekben igen gazdag és kölcsönösen hasznos látogatás utolsó napjan az ősi közel- keleti főváros nevezetességeivel ismerkedett, majd délben fölkereste Ahmed Hasszán Al- Bakrt, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának elnökét, Irak államfőjét. Találkozásuk légköre szívélyes, baráti volt. Délután Lázár Györgynek és vendéglátójának, Szaddam Husszeinnek, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa alelnökének jelenlétében a két ország képviselői aláírták a beható gazdasági és egyéb tárgyú megbeszélések eredményeit összegező dokumentumokat Dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár Amer Kesali mezőgazdasági miniszterhelyettessel állategészségügyi egyezményt. Mukarram Altalabani öntözésügyi miniszterrel pedig vízügyi együttműködési munkatervet írt alá. míg Roska István külügyminiszter-helyettes Ali Hosszan El Halaf felsőoktatási miniszter társaságában a magyar—iraki kulturális együttműködési egyezmény 1978—80. évekre érvényes munkatervét látta el aláírásával. Ezután indulták el a magyar vendégek és az őket kísérő Szaddam Husszein gépkocsijai a repülőtér felé. A légikikötőben Lázár György fogadta a felsorakozó díszőrség parancsnokának jelentését, szívélyes búcsút vett vendéglátóitól, és a különre- pülőgép fölszánt — Budapest felé. A magyar tárgyaló - fél a bagdadi tanácskozások eredményeit úgy ítélte meg, hogy a kormányfői látogatás újabb ösztönzést adott annak a mindkét fél számára hasznos együttműködésnek, amelynek első jelentős állomása Szaddam Husszein 1975-ben tett magyarországi látogatása volt. (Folytatás a 2. oldalon) Csaknem kétmillió forintos költséggel korszerűsítette Csurgó központjának közvilágítását a DÉDASZ. Ostornyeles oszlopokat állítottak föl, s a légvezetékek helyett földkábeles hálózatot építettek. (Fotó: Horváth József) Az országos tűzoltóparancsnok látogatása Somogybán Dr. Farkas György vezérőrnagy, a tűzoltóság országos parancsnoka látogatott tegnap Kaposvárra. Dr. Egyed Dezső tűzoltó alezredes nyugállományba vonult, s most új tiszteket neveztek ki a Somogy megyei Tűzoltóparancsnokság élére. Az ünnepségen részt vett Böhm József, a megyei párt-végrehajtóbizott- ság tagja, a megyei tanács elnöke, dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának I vezetője, dr. Varga István alezredes, a megyei rendőrfőkapitány helyettese. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára ismertette a megyei tanács végrehajtó bi! zottságának döntését, misze- Irint Tóth István alezredest a ! Somogy megyei tűzoltóság pa- 1 rancsnokának, Nagy Tibor főhadnagyot a megyei parancsnokság helyettes vezetőjének nevezték ki. Dr. Farkas György vezérőrnagy beszédében emlékeztetett arra, hogy Tóth István immáron 16 esztendeje látja el a megyei parancsnokhelyettesi teendőket, s több mint negyedszázada a tűzoltóság tisztje. Az ünnepség után dr. Farkas György megtekintette a Somogy megyei Tűzoltóparancsnokság épületét, majd részt vett azon az ünnepségen. melyen a megyei tűzoltóság két új vezetőjét köszöntötték. Berünouer Budapestről Belgrádija utazott Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására — An- selmo Gouthiernek, a párt titkársága tagjának kíséretében — látogatást tett hazánkban, tegnap délután Budapestről elutazott, Belgrádba. Az olasz testvérpárt főtitkárát a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Egy év a favágástól a kapunyitásig Benépesült az új kaposvári óvoda Száztizenegy gyerek érkezett tegnap reggel az új kaposvári óvodába. A cseri városrészben épült gyermekintézmény — kiváló minőségben — rekordidő alatt, egy év alatt készült el. Lőrincz Ferenc tervei alapján a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat építette fel. Október 10-től már százötven kicsinek nyújt otthont a minden szempontból újszerű létesítmény, mely a Béke—rfüredi lakótelep igényének a kielégítéséhez is hozzájárul: a hónap második felétől ovibusz szállítja a gyerekeket a Madár utcába. A cseri városrész lakóinak régi vágya teljesült. S ma már az is tudja, hol fekszik a Madár utca, akinek eddig nem volt dolga ezen a tájon. Az utca nevét az óvoda népszerűsítette. Kijelölt helyén a parkszéli fákat tavaly ilyenkor kezdték kivágni. Jól illeszkedik a környezetbe Lőrincz Ferenc egyénifen elképzelt' épülete: tegnaptól a madárfüttyöt kisgyerekek csengő nevetése kíséri. Az óvoda vezetője. Apáti Istvánná mutatta be az új létesítményt. — Négy csoport — százötven gyermek — számára épült óvodánk. Két kis-, egy középső és egy nagycsoport elhelyezésére nyílott lehetőségünk. A termekhez öltözők, mosdók tartoznak. két-két csoport tartózkodhat egy idő- I ben a fedett udvaron. A helyiségeket célszerűen, ; gazdagon rendezték be. Sok a játék, a konyha pedig akár egy laboratórium, ahol mint elmondták, »gombnyomásra« főznek az asszonyok a villanytűzhelyeken. Az óvodában orvosi rendelőt is berendeztek, gondoskodtak a személyzet kényelméről, a kellékek megfelelő elhelyezéséről. Az óvoda vezetője huszonöt évig dolgozott Nagykőrösön, a gyakorló óvodát irányította. A Madár utcai gyermekintézmény az első kaposvári munkahelye. — Itt minden a gyerekek érdekeit szolgálja, az ő hangulatukat fejezi ki. Általában fehérre festik az óvodákat itt minden színes, a piros és a kék uralkodik. A színek is sokat segítenek abban, hogy a gyerekek gyorsan megszeressék új otthonukat. Az épület formája a befogadást fejezi ki. A fedett udvar is újszerű, olyannyira, hogy hirtelen nem is tudjuk, mire és hogyan használjuk. De még csak az első nap vagyunk itt. Azt hiszem, a nyári élet színtere lesz a fedett udvar, ami szinte második óvodának számít. Kiemelném még az anyagszerűség elvének gyakorlati megvalósítását, s hogy csupa napfény, levegő! Olyan, mint egy szanatórium ... A belső udvaron — ahol majd szökőkút is áll — kékre mázolt fal. Néhány krétarajz jelzi, hogy itt szabad a falra rajzolni. Sok homokozó, pancsoló szolgálja a gyerekek pihenését, szórakozását. Es még az ősszel parkosítják a hatalmas udvart. Szeptember 12-én találkoztak először az óvoda dolgozói. Azóta mindennap sok-sok órát töltöttek itt, hogy mire az építők elvonulnak, berendezzék az intézményt, fogadhassák a gyerekeket. a. B. Közös közleményt és együttműködési munkatervet írtak alá
