Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Tudományos ülés a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) — Népünk tudatába mélyen beívódott ennek jelentősége, hiszen a mi hazánk is akkor szabadult fel. A Szovjetunió sok fia áldozta életét magyar földön a szabadságért, s em­léküket népünk soha el nem múló tisztelete és hálája övezi — hangsúlyozta a Nagy Októ­ber hatása testesül meg a szo­cializmus világrendszerévé vá­lásában, s abban is, hogy a kommunista mozgalom a vi­lág leghatalmasabb politikai mozgalmává vált. A Szovjet­unió és az egész szocialista közösség megnövekedett befo­lyása és aktív segítsége rend­kívül nagy szerepet játszott a nemzeti felszabadító mozgal­mak fellendülésében, régi gyarmatrendszer széthullásá­ban, a világ egész arculatá­nak gyökeres megváltoztatásá­ban. A szocializmus erői mindinkább döntő tényezői a világesemények alakulásának. Ennek tudható be a nemzet­közi erőviszonyok olyan meg­változása is, amelynek ered­ményeként a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, s reális lehetőséggé vált az emberiséget fenyegető új vi­lágégés veszélyének legyőzése. Végül rámutatott: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójáról olyan történelmi körülmények között emlékezhetünk meg, amikor a szocialista világforradalom is­mét gyorsuló szakaszba lépett. E folyamat összefonódik a nemzetközi béke megvédésé­ért folytatott harccal, s azt erősíti. — A szovjet nép életében nagy és örömteli esemény zaj­lott le a 60. évforduló meg­ünneplésének előestéjén: el­fogadták az ország új alkot­mányát, a világ első össznépi államának alaptörvényét — kezdte beszédét Alekszandr Mihajlovics Prohorov, aki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a szovjet kül­döttség nevében köszöntötte a részvevőket. — Az új alkot­mány az utóbbi hat évtized kimagasló eredményeit rög­zíti, tükrözve azt a történel­mi jelentőségű tényt is, hogy a győztes szocialista forrada­lom a tudományt a nép szol­gálatába állította. Ezután méltatta a szocia­lista közösség tudósaival való közös kutatások, tapasztalat- cserék jelentőségét, s mint mondotta, közös célunk a tu­dományos, technikai forrada­lom vívmányainak közkinccsé tétele, alkotó alkalmazása. — Október nemzetközi je­lentőségének áttekintése nem merülhet ki a legfontosabb vívmányok felsorolásában — mondotta Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója, s hozzá­fűzte: az idő múlásával nem­hogy halványulna, hanem in­kább kiteljesedik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom nemzetközi érvénye. Október példája is meggyőzően bizo­nyítja — folytatta —, hogy a bolsevikok messzemenően tá­maszkodtak a nemzetközi munkásmozgalom felhalmo­zott tapasztalataira. Megta­lálni a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc konkrét útját és formáit az adott nemzeti-történelmi kö­rülmények között: ez nap­jainkban sem jelenti azt, hogy a társadalmi felemelkedésért küzdő országokban a »nulla pontról-« kell elindulni. Erre sosem volt szükség, amióta a nemzetközi munkásmozgalom létezik. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és a szocialista gazdaság címmel tartott elő­adást Sípos Aladár akadémi­kus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyette­se. Kiemelte: elsőként a Szov­jetunió, majd a második vi­lágháború után a népi de­mokratikus országok is kéz- ezlfoghatóan bizonyították: a szocialista tervgazdálkodás gyorsabb és kiegyensúlyozot­tabb gazdasági fejlődést bizto­sít. A szocializmus országai­ban a fejlett tőkés országoké­nál is dinamikusabb gazdasá­gi növekedést tesz lehetővé. Ez teremtett alapot ahhoz, hogy a Szovjetunió történel­mileg rövid idő alatt hatal­mas, műszakilag korszerű ipa­ri bázist hozzon létre, bevon­ja a gazdasági életbe óriási természeti erőforrásait. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom határkövet és fordulópontot jelentett a mar­xista—leninista állam- és jog­elmélet kialakulásában és fej­lődésében is — mutatott rá beszédében Szabó Imre aka­démikus, az MTA állam- és jogtudományi intézetének igazgatója, aki az utóbbi hat évtized tükrében elemezte a marxista—leninista állam- és jogelmélet fejlődési folyama­tait. Október és a szocialista de­mokrácia fejlődésének össze­függéseire világított rá Lakos Sándor, az MSZMP KB Tár sadalomtudomínyi Intézeté­nek igazgatója. Mint mondot­ta: a világtörténelmi jelentő­ségű forradalom a társadalmi együttélés szervezetének, azaz politikai rendszerének szocia­lista átalakulásáDan is új korszakot nyitott meg. — Történelmi tény — hang­súlyozta —, hogy a szociali- mus és a demokrácia egymás­tól elválaszthatatlan fogal­mak; a szocializmust . építő országokban olyan politikai rendszer jött létre, amely fő feladatának tekinti a demok­rácia szélesítését. A szocialista társadalmakban ugyanis már nem korlátozzák gazda­sági, vagyoni viszonyok az emberek közéleti tevékenysé- gének^kibontákoztatását. Az előadásokat követően a tudományos ülés részvevői szekciókban folytatták a mun­kát. A munkabizottságok ve­zetői ma plenáris ülésen szá­molnak be az ott elhangzot­takról. (MTI) Befejeződtek a magyar«—osztrák külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) afrikai helyzet kérdései ál­lottak. A két külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy fontos feladatnak tekintik az enyhü­lés megszilárdítását, az en­nek útjában álló akadályok leküzdését, s a politikai eny­hülés kiegészítését konkrét és hatékony leszerelési intézke­désekkel. Mindkét fél arra tö­rekszik, hogy a folyamatban levő belgrádi találkozó konst­ruktív eredményre vezessem, hozzájáruljon az enyhülés és az együttműködés erősítésé­hez, a helsinki záróokmány maradéktalan végrehajtásá­nak meggyorsításához. A felek megerősítették, hogy a béke, a biztonság és a nem­zetközi együttműködés erősí­téséiben fontos eszköznek te­kintik az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveit és céljait. Kinyilvánították kész­ségüket, hogy továbbfejlesztik a gyümölcsöző magyar—oszt­rák együttműködést az ENSZ- ben, az ENSZ tengerjogi kon­ferenciáján és más nemzetkö­zi fórumokon. A külügyminiszterek utal­tak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos újjá- rendezésének szükségességé­re, figyelembe véve vala­mennyi állam érdekeit, ezen belül a fejlődő országok gaz­dasági fejlődésének gyorsítá­sára irányuló erőfeszítéseket. A két külügyminiszter meg­elégedéssel nyugtázta,' hogy nézeteik a megvitatott nem­zetközi kérdésekben azonosak vagy hasonlóak. Az osztrák szövetségi kül­ügyminiszter látogatása jelen­tősen hozzájárult a két or­szág és a két nép jószomszé­di kapcsolatainak erősítésé­hez. Dr. Willibald Pahr hivata­los ausztriai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Brüsszeli konferencia Háromnapos konferencia kezdődött Brüsszelben, a Kö­zös Piac és az arab országok képviselői között. A tanács­kozást Henri Simonét belga külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke nyitotta meg Üdvözlő szavaira Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára válaszolt. Riad rámutatott: különböző szintű nemzetközi erőfeszíté­sek ellenére Izrael még min­dig nem hajlandó kiüríteni a megszállt területeket és elis­merni a palesztin nép törvé­nyes jogait. Pedig a közel- keleti béke és biztonság hely­reállítása nem tűr halasztást. A főtitkár gazdasági kérdé­sekről szólva kifejtette, hogy az arab világ fejlődéséhez szükség van Nyugat-Európa segítségére. Ezekután megkezdődött a tulajdonképpeni tanácskozás. Patemotte de la Vaillee nagy­követ, a Közös Piac küldött­ségének nevében kijelentette: A magyar—francia kapcsolatok a Közös Piac tagállamai ha­tározottan kiállnak amellett, hogy Izrael ismerje el a pa­lesztin nép jogait, viszont az arabok is ismerjék el Izrael jogát arra, hogy »elismert és biztos határok között« élhes­sen. A kilencek — hangoztatta» nagykövet — a Közös Piac delegációjának nevében nyil­vánosan aggodalmuknak ad- | nak kifejezést a törvénytelen i intézkedések miatt, amelyeket Izrael legutóbb a megszállt területeken tett. Taher Radvan szaúd-ará- biai nagykövet erre a felszó­lalásra válaszolva élesen bí­rálta Izrael politikáját és re­ményét fejezte ki, hogy a kö­zös piaci országok az eddiginél nagyobb nyomást fejtenek ki Izraelre a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtása érdekében. A konferencia ezután át­tért a gazdasági kérdések megvitatására. Előzetes hivatalos jelentés Baaderék öngyilkosságáról Andreas Baader, Jan-Carl Raspe és Gudrun Ensslin ha­lálát minden kétséget kizá­róan öngyilkosság okozta, mini ahogy Irmgard Möller is sajái kezével próbált végetvetni éle­HaderS csökkentés Helsinki után Kezdeményezőkézség és akadályok A helsinki megállapodások valóra váltása során a leg­szerényebb eredmények az európai biztonság és együtt­működés katonai vonatkozá­saiban születtek. Megemlít­hető ugyan a hadgyakorlatok kölcsönös előrejelzése, a meg­figyelők cseréje, és tény a nukleáris fegyverek véletlen alkalmazásának elkerülésé­ről szóló szovjet—francia megállapodás is, valamint azok a javaslatok, hogy léte­sítsenek atommentes övezetet a Földközi-tengeren és a kontinens északi részén ; hogy ne növeljék a NATO-hoz, illetve a Varsói Szerződésihez tartozó országok számát ; hogy a záróokmányt aláíró országok ne alkalmazzanak nukleáris fegyvert egymás el­len. A Helsinki szellemének megfelelő javaslatokban azonban a kezdeményezés változatlanul a szocialista or­szágoké, s a nyugati partne­rek ellentétes irányban fá­radoznak. Különösen vonat­kozik ez a bécsi haderőcsök- kentési tárgyalásokra, ahol kezdettől fogva elfogadha­tatlan döntésekre töreked­nék, sürgetik az úgynevezett aszimetrikus haderőcsökken- tést, akadályozzák, hogy a csökkentést a tárgyalások minden résztvevőjére kiter­jesszék, olyan »közös pla­font« akarnak, amely lehe­tőséget adna arra, hogy egyes államok növeljék haderejü­ket. A szocialista országok azo­nos százalékú csökkentést ja­vasolnak, amely megőrizné a haderők egyenlő, de csök­kentett létszámát és szint­jét. A szocialista országok az ügy sikere érdekében be­leegyeztek a szakaszos csök­kentésbe, amely az első sza­kaszban csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegy­veres erőit érintené. A Szov­jetunió nyilvánosságra hozta az érintett térségben állomá­sozó haderejének adatait. A nyugati felek nem siették a válasszal, holott ők követel­ték ezt a lépést Eljárásukra egyszerű a magyarázat: az adatok nyilvánosságra hoza­tala meggyőzően bizonyítja, hogy a két csoportosulás kö­zött hozzávetőlegesen erő- egyensúly áll fenn. Az ada­tok teljesen igazolják az azo­nos százalékú csökkentés he­lyességének igényét. A NATO vezetői az utób­bi időben mindent elkövet­nek az európai fegyverkezési hajsza további fokozásáért. Egyetértenek azzal az ame­rikai követeléssel, hogy a tömb haderőfejlesztési kiadá­sait évi három százalékkal növeljék, s hogy a Pentagon szárnyas rakétákat helyezzen el Európában és a szövetsé­geseket saját szárnyas raké­tákhoz segítse, végül pedig azzal, hogy az amerikai csa­patokat neutron-robbanófe­jekkel szereljék föl. Aggasztóak a NATO-orszá- gok újabb — hosszú távú — fegyverkezési tervei, hiszen aligha egyeztethető össze több NATO-onszág vezetőjé­nek olyan kijelentésével, hogy óhajtják a sikert a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lásokon. Ha a nyugati országok va­lóban érdekeltek az európai katonai szembenállás csök­kentésében, akkor felül kell vizsgálniuk . álláspontjaikat, összhangba keli hozniok azokkal a célkitűzésekkel és elvekkel, amelyeket négy esztendővel ezelőtt fogadtak el. Szvjatoszlav Kozlov (APN—KS) tének — állapította meg az a 38 oldalas »előzetes hivatalos jelentés«, amelyet a Baden- württembergi igazságügyi mi­nisztérium szerdán terjesztett a tartományi parlament elé. A jelentés nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan került a legszigorúbban őrzött fegyintézetként ismert stamm- heimi börtönbe fegyver, rob­banóanyag és rádiókészülék. A minisztérium vizsgálatának eredménye szerint nem zárha­tó ki — bár nem is bizonyít­ható —, hogy a fegyvereket (esetleg alkatrészeikre bontva) a terroristák védőügyvédjei csempészték be látogatásaik alkalmával. Ezt látszik alátá­masztani az a jelentés kap­csán fölelevenített tény is, hogy a védőügyvédeknél a motozás alkalmával több íz­ben találtak különböző olyan tárgyakat, amelyeket be akar­tak juttatni a foglyokhoz s amelyeket — természetesen — elkoboztak tőlük. A jelentés egyetlen, újnak látszó mozzanata, hogy Raspe fegyveréről megállapították: ugyanabban a baseli fegyver­kereskedésben vásárolták, amelynek készletéből más nyugatnémet terroristánál is találtak már fegyvert. (MTI) A Balatonboglári Állami Gazdaság elad öt Csepel 452-es 5,5 tonnás, üzemképes tehergépkocsit tipizálás miatt. Ár megegyezés alapján. Érdeklődni: Áruforgalmi osztály, Botka Lajos osztályvezető. Telefon: 10-09/125. (132896) Az európai politikai légkör alakulásának kedvező ténye­zője, hogy a magyar—francia kapcsolatok az elmúlt idő­szakban kielégítően fejlődtek. A két kormány nézete számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz. A magyar— francia párbeszéd folytatását biztosítják azok a kormány­megállapodások, atnelyek a politikai, a gazdasági, a kul­turális és a tudományos élet területeit érintik. A két ország politikai kap­csolatainak alakulásában je­lentős esemény volt Fock Je­nő 1968. évi párizsi és Pierre Messmer francia kormányfő 1973. évi budapesti látogatása. E látogatások hosszú távon megszabták a kapcsolatok alakulását Rendszeresek a külügyi konzultációk is. 1975 júniusában Púja Frigyes kül­ügyminiszter tárgyalt a fran­cia fővárosban, néhány hó­nappal később Bemard Dest- remau francia külügyi állam­titkár járt Magyarországon. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke 1976-ban tett lá­togatást Franciaországban Jacques Chirac miniszterelnök meghívására. Országaink árucsere-forgal­ma 1971 és 1975 között csak­nem megkétszereződött. Gaz­dasági-kereskedelmi téren Franciaország tőkés partne­reink között a 4—5. helyet foglalja el. Gazdasági vonatkozásban jelentős esemény volt az 1974- ben aláírt tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési megállapodás; ennek alapján megfelelő lehetőség kínálkozik hosszabb távú szerződéses kapcsolatok létre­jöttéhez a vállalatok között. A magyar—francia gazdasá­gi kapcsolatok megélénkülését akadályozzák az Európai Gaz­dasági Közösség megkülön­böztető, importkorlátozó in­tézkedései, valamint az, hogy az export—importnak a szer­kezete nem mindig alkalmaz­kodik a lehetőségekhez. A tíz évre szóló együttműködési megállapodás jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, de az eddiginél kölcsönösen nagyobb erőfe­szítéseket szükséges tenni az együttműködés szélesítésére, Raymond Barre életrajza Raymond Barre 1924. április 12-én született Réunion szigetén. Jogi egyetemen és a párizsi po­litikai tudományok intézetében szerzett diplomát. Pályafutását Caen városában egyetemi tanár­ként kezdte. 1958-ban a politikai tudományok országos alapítványa gazdasági tevékenységet kutató szolgálatá­nak igazgatója lett; 1959 és 1962 között az ipari és kereskedelmi, majd az iparügyi miniszter kabi­netjének igazgatója. 1961-től a po­litikai tanulmányok intézetének professzora volt, 1963-tól pedig a párizsi egyetem politikai gazda­ságtan tanszékének tanára. 1966- tól a francia tervbizottság mel­lett működő, a jövedelmeket és költségeket tanulmányozó köz­pont tanácsának tagja; 1967 és 1972 között az Európai Gazdasági Közösség francia alelnöke, a szer­vezeten belül a gazdasági- és pénzügyek felelőse. 1973-tól a Francia Nemzeti Bank főtanácsá­nak tagja, 1975-től a lakásépítés finanszírozásának reformját ta­nulmányozó bizottság elnöke. Raymond Barre 1976. január 12-én lett külkereskedelmi minisz­ter. 1976. augusztus 25-től minisz­terelnök, s egyidejűleg gazdasági és pénzügyminiszter. Számos ma­gas francia kitüntetés tulajdonosa. mert még számos területen kiaknázatlanok a lehetőségek. A műszaki-tudományos együttműködést az 1966-ban megkötött egyezmény szabá­lyozza. Ennek alapján kutató­kat, ösztöndíjasokat cserélünk, s közös szakmai konferenciá­kat szervezünk. A műszaki­tudományos vegyes bizottság hároméves munkaterv alap­ján tartja üléseit A kulturális kapcsolatokat a Budapesten 1966-ban aláírt együttműködési egyezmény szabályozza. A magyar—fran­cia vegyes bizottság évente összegezi a tapasztalatokat Több magyar kulturális, tudo­mányos és oktatási intézmény kötött megállapodást francia partnereiveL Kulturális kap­csolatainkban a meglevő le­hetőségek jórészt kihasználat­lanok. Magyarországon széles körben hozzáférhetők és el­ismertek a francia kulturális értékek, a magyar kultúra franciaországi terjesztése vi­szont nem közelíti meg ezt a szintet. Értesítjük kistermelőinket, hogy a hidegre fordult időjárás miatt folyó hő 31-től, hétfőtől kezdődően a malacok felvásárlását bruttó 21—25 kg között végezzük. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az átadáskor a tovább- hizlalásra való alkalmasságot fokozottabban vizsgáljuk. KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT (16813) A Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte a nagyatádi izraelita temető be nem temetett keleti részének kiürítését. Felhívjuk a hozzátartozók figyelmét, hogy a sírok áthe­lyezéséről legkésőbb 1977. december 31-ig gondoskodjanak. Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (16585)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents