Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

Vallomás Napközis foglalkozás a könyvtárban CWhriíesen, egyszerű szavak­kal beszél. Mégis különös tűz árad belőle, amikor hivatásá­ról, a kereskedelemről szól. Kettős jubileumot »-ünnepel-“. Zalkó Imre a megyei élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat nagyatádi 408-as boltjának ve­zetője. Éppen harminc eszten­deje, hogy megkezdte a szak­ma tanulását, s húsz éve, hogy az üzlet élére állították. — Akkor havonta 160—180 ezer forint volt a forgalmunk, most pedig egymillió-hatszáz­ezer. Tizenheten dolgozunk itt, nagyon sokat kell azért fára­dozni, hogy fejlődő városunk lakóinak igényeit minél job­ban kielégíthessük. Ezer, ezerötszáz vásárló is betér naponta ebbe a tiszta­ságtól ragyogó, a bőséges vá­lasztékot ízlésesen kínáló üz­letbe, ahol az eladók minden­kit udvariasan fogadnak és szolgálnak ki. Jó híre van Nagyatádon a Zelkó Imre ve­zette üzletnek. — Sokévi közös munka ered­ménye ez az elismerés ... Szo­cialista brigádunké, amely 1964-ben alakult azzal a cél­lal, hogy segítse megvalósítani azt a szemléletet: mi vagyunk a vevőkért. Bronz- és ezüst-, két alka­lommal aranykoszorús brigád- kitüntetés után tavalyi mun­kájukkal a vállalat kiváló bri­gádja címet nyerték eh —• Szerény, csöndes, han­gyaszorgalmú ember. Kevés hasonló kereskedőt ismerek, aki ennyire szeretné hivatását, s erre nevelne másokat, mint S szovfet könyv ünnepe Magyarországon Az idén ismét megrendezik hazánkban a szovjet könyv ünnepét, amelynek országos megnyitója november 3-án Salgótarjánban lesz. Ebből az alkalomból a helyi József At­tila Művelődési Központban 'nagyszabású könyvkiállítás nyílik, melyet az intézmény színháztermében irodalmi mű­sor követ. A szovjet könyv ünnepének salgótarjáni programjában szerepel még a Bolyai gimná­zium rendhagyó irodalomórá­ja a szovjet irodalomról, va­lamint a Kohász Művelődési Központban megrendezendő ankét Jevtusenko és Solohov munkásságáról Bakcsi György irodalomtörténész és Győri Franciska előadóművész köz­reműködésével. Az ünnepi eseménysorozat keretében szovjet könyvkiállí­tásokat rendeznek Debrecen­ben, Veszprémben, Hatvan­ban; november 4-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban nyílik nagyszabású szov­jet könyvkiállítás. Miskolcon, Szegeden, Pécsen és Győrben a salgótarjánihoz hasonló iro­dalmi estet rendeznek. Salgó­tarjánban és az ország sok városában, kisebb-nagyobb te­lepülésein, könyvesboltokban és üzemi könyvárusító helye­ken lesz szovjet könyvvásár, amelyen forgalomba hozzák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfodulója al­kalmából hazánkban megje­lent hatvan könyvet, a szovjet Mezsdunarodnaja Knyiga ki­adóvállalat magyarországi ki- rendeltségének jóvoltából pe­dig mód nyílik sok orosz nyel­vű könyv, album megvásárlá­sára is. ő teszi — mondja róla Kovács Lajos, a vállalat igazgatója. Hat vállalati kiváló jel­vény, a Belkereskedelem ki' váló dolgozója kitüntetés bizo­nyítja ezt Zelkó Imrénél. A vállalati versenyben többször lett boltjával az első, s idei tervüket is csaknem húsz szá­zalékkal teljesítették túl a há­romnegyed évben. Mintegy félszáz kereskedőt nevelt az elmúlt évek során, jelenleg is van nyolc tanuló­ja. Elsősorban személyes pél­damutatásával tanítja őket hi- vatásszeretetre, arra, hogy jó kereskedőkké váljanak. S hogy ez sikerült, azt jelzi: többen is boltvezetői beosztásban dol­goznak. Egyik tanítványa, Böhm Zsuzsa — Nagyatádon üzletvezető-helyettes — az idén kapta meg a Belkereske­delem kiváló dolgozója kitün­tetést. » Sorsuk, életútjuk alakulását Zelkó Imre akkor is figyelem­mel kíséri, ha már felszaba­dultak. Akkor elégedett iga­zán, amikor azt tapasztalja: a fiatal kereskedők megállják a helyüket. — Arra nevelünk minden­kit: a kereskedői munka egy­ben fontos politikai feladat is. Hiszen az ellátás javításával, új vagy keresett áruk beszer­zésével megfelelően befolyá­solhatjuk — vagy ronthatjuk! — vevőink hangulatát. Ebben Bokor Jánosné brigádvezető, Finta István, Orbán Lajosné — valamennyien kiváló jelvé- nyes dolgozók — igen sokat segítenek. Egy összetartó, egymást se­gítő közösség dolgozik ebben az üzletben, a most már tizen­három éve működő szocialista brigádban. Ilics József, az atádi állami kereskedelmi dolgozók párt- szervezetének a titkára — ma­ga is régi, tapasztalt kereske­dő — így beszél Zelkó Imré­ről: — Kiváló szakembernek, üz­letvezetőnek tartom. Szakmai- f lag és politikailag is állan­dóan képezi magát Amikor hét évvel ezelőtt a pártba kér­te fölvételét, egyik ajánlója én voltam. Bátran vállaltam érte a felelősséget, , s . nem csalód­tam. Mint pártcsoportbizalmi is sokat vállal, segíti a veze­tőség munkáját. Ma este Zelkó Imre hosszú útra indul. Ö is utasa lesz an­nak a barátságvonatnak, mely a Szovjetunióba viszi azokat a somogyiakat, akik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben, az önzetlenül vállalt párt- és köz­életi tevékenységében kiemel­kedő eredményeket értek el. Először jár most a Szovjet­unióban. Vállalata jutalomból küldi, sokévi munkája elisme­réséül. Szalai László Az oktatási és a közműve­lődési intézmények éledő kap­csolatára jó példát találni Ka­posváron, az ÉDOSZ Művelő­dési Otthonban. A közeli Vö­rös Hadsereg úti általános is­kolások napközis csoportját, a második-harmadik osztályos tanulókat kéthetenként mese- délelőttökön, filmvetítéseken látják vendégül, olyankor hanglemezeket is hallgatnak a kisdiákok. Az új tanévben az első ilyen napközis foglal­kozást a héten csütörtökön tartották. A gyerekek a könyvtár használatával és a szebbnél szebb, hasznos köny­vekkel ismerkedtek. Lemezfigyelő Ifjú szívekben élek Az Ady-ünnep jegyében fo­gant a Hungaroton ajándéka, az Ifjú szívekben élek című nagylemez, mely a napokban került a boltokba nagyon szép borítóval, Székely Aladár fo- I tóinak fölhasználásával. A Vezér Erzsébet által szerkesz­tett műsor Ady-képünket egé­szíti ki. A szerkesztő egyéb­ként tényszerű, mégis benső­séges ismertetőt írt à lemez­hez. »■Fölszállott a páva-« — hall­juk a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese férfikarának előadásában Kodály zenéjét, Ady versét. Iglódy István ren­dező tehát széles kaput nyit nekünk: e hömpölygés sodor bennüket tovább. S nagyon sokfelé eljutunk Ady Endré­vel. Ország-gondban vándor- leik vele. Lehangoló utazások ezek. Egy álmos, mindig téli, mindig halott Magyarország képe bontakozik ki a versek­ben. (A téli Magyarország, Ba­Minden kétséget kizáróan először bizonyították be, hogy az Egyesült Államokban har­mincnégy millió munkaóra vész el hetenként a feleségek és a férjek közötti viták kö­vetkeztében. Henrich Appelbaum, a csa­ládi élet problémáit vizsgáló intézet professzora éppen most fejezte be a családi vi­ták és a nemzeti jövedelem témájú tudományos kutatá­sait összegező értekezését. — Kutatásaimból azt a következtetést lehet levonni — mesélte nekem a profesz- szor —, hogy a termelésben jóval nagyobb a kiesés a csa­ládi vitákból eredően, mint amit az alkoholizmus valaha is produkálni tudott. — Ez igaz? — Néhány ok miatt, amit ma még képtelenek vagyunk meghatározni, az amerikai nők különös előszeretettel rendezik a családi perpatva­rokat este, elalvás előtt. Ezek a mindent összehordó viták átlagban két-három óra hosz- szat tartanak, és a férjek így természetesen nem tudnak aludni, nem pihenik ki ma­gukat. A következő nap tehát munkahelyükön teljesen használhatatlanok. Szellemi csőd áll be, súlyos számolá­si hibákat követnek el, té­ves döntéseket hoznak, s ezeknek oka mindig a fáradt­ság. — Igen, így mar érthető — hajtottam fejet az érvek elMt Art Buchwald Családi viták — Mi ezt már rég gyaní­tottuk — folytatta az eszme- futtatást Appelbaum. — És vannak tények is a feltevé­seink alátámasztásához. Íme, itt van az egyik tipikus ame­rikai család története, amely Detroitban él, s amelynek élettevékenységét mi nyomon követtük, a vacsora idejétől a következő nap ebédjéig. Saksbi, a családfő, este hat órakor érkezett haza. Ivott egy koktélt, megnézte a té­vében a híreket, egyenlő arányban osztotta el a vacso­rát felesége és három gyere­ke között. Vacsora után meg- fürdött, elolvasta az esti új­ságot, majd megnézte az éj­szakai előadást. A feleség ezalatt elmoso­gatott, fölhívta telefonon az édesanyját, megfürdött, elol­vasott egy fejezetet a meg­kezdett regényből. Pontosan fél tizenkettőkor a családfő, Saksbi, eloltotta a villanyt, s így szólt nejé­hez: --Jó éjt, drágám! Nekem reggel korán üzleti megbe­szélésem van. Ügyfeleimmel el kell dönteni egy igen fon­tos kérdést.» Mrs. Saksbi pedig így vá­laszolt: »Jó éjszakát, kedvesem!» öt perc múlva Mrs. Saks­bi megkérdezte: »Mondd: te miért nem beszélgetsz ve­lem?» Saksbi, aki már félálomban volt, egy »ah!»-val válaszolt. »Te velem egyáltalán nem beszélgetsz. Miért hagytad abba a velem való beszélge­tést? A barátaiddal órák hosszat tudsz beszélgetni, számomra meg egyáltalán nincs mondanivalód.» »Veled is szoktam beszél­getni — mondta Saksbi, mi­közben még jobban belefúrta magát a párnába —; amikor idehaza vagyok, egyebet sem csinálunk, csak beszélge­tünk.» »Nem beszélsz te nekem semmiről az égvilágon, de nem szólsz a gyerekeidhez sem. Ami a mi viszonyunkra a legjellembőbb, azt úgy le­hetne megfogalmazni: ágyra- járó vagy, és semmi több.» Saksbi hasra fordult: »Iga­zad van. Többet kell veletek foglalkoznom. Jó éjt, drá­gám!» »Ez jellemző rád — vágott vissza Mrs. Saksbi, miközben rágyújtott. — Azt gondolod: azzal, hogy nekem igazat adsz, be lehet fejezni a té­mát? Ezzel te meg is szakí­tod a velem való beszélge­tést?» »Én nagyon szeretnék ve­led megbeszélni mindent, de már éjfél van, és nekem hol­nap fontos üzleti tárgyalá­som van.» »Természetes, neked a munka sokkal fontosabb még a családodnál is. De akkor meg miért nem költözöl be egyenesen az irodádba, és miért nem felejtesz el min­ket?» Saksbi elkezdte öklével pü- fölni a párnát: »No, rendben! Lehetséges, hogy holnap korábban abba­hagyom a munkát, hazajövök és akkor mindent rende­zünk.» »De én most akarok min­dent rendezni! Holnap ez engem már egyáltalán nem fog érdekelni...» Aztán a vita úgy folytató­dott, hogy a Saksbi házaspár hajnali három óráig nemcsak azt döntötte el, hogy Saksbi miért nem beszélget a felesé­gével, hanem szó esett arról a leányzóról is, akivel Saks­bi a házassága előtt jó ba­rátságban volt és aki miatt annak idején lekéste a most tizennyolc éves lánya harma­dik születésnapi ünnepségét. Másnap Saksbi az éjszakai események hatására termé­szetesen olyan fáradt és kial- vatlan volt, hogy hibát köve­tett el a szerződés szövegé­nek megfogalmazásában, s ennek következtében három hónap múlva a cége három­millió gyártmányát volt kénytelen utójavításra vissza­fogadni. Sigér Imre fordítása rangolás az országban.) Ezt a világot idézi fel apjához írt levele is, melyben mérlegre teszi a kínálkozó életformát — szolgabíróként gondtalan ve­getálásban, vagy önként vál­lalt sorsban költőként, tépet- ten? Nem csoda, hogy Párizs az ő Bakonya. S szelíd, szomo­rú gúnnyal mutatja be falu­ját, f oly ónak az Eri. (Séta bölcsőhelyem körül.) A leve- gőtlenség, a tehetetlenség-ér­zet, mint közérzet összetevők adják meg a versek hangula­ta'. is. Lassacskán azonban gyűlik a költőben a keserű ki­vagyiság, a muszáj-Herkules- ség jó értelmű csökönyössége: »Milyen híg fejnek a törpék!» A jól szerkesztett összeállítás végigkalauzol bennünket a versek, levélrészletek, cikk­mozaikok segítségével egy köl­tői életúton, az érési állomá­sokon. Ady Endre életműve szinte kínálja magát az ilyenfajta szándéknak: gyakran vetett a költő maga mögé egy pillan­tást, papírra írva, mit hagyott el, mi nem tér vissza soha többé. S szomorú, ha a ke­resztényi hitre gondol: ő nem akar föltámadni, még egy éle­tet élni. A lemez anyaga tar­talmaz olyan verseket is, me­lyek — ha nem lenne itt ke­gyeletsértő a szó — »slágerver­sek- ; versmondóversenyeken, rádióban és televízióban egy­aránt gyakran halljuk őket. Itt ezek közül a Hunn, új legen­da, az Intés az őrzőkhöz, az Ifíú szívekben élek stb. sze­repel. Latinovits Zoltán Ady- nagylemeze után nagy elő­adói bátorság kell elmondá­sukhoz. Kútvölgyi Erzsébet — ő egyébként hullámzó teljesít­ményt nyújt, — Lukács Sán­dor és Major Tamás képes és tud újat, előadóilag mást nyúj­tani. Lukács Sándorra nagy feladat hárul, a legnehezebb verseket az ő tolmácsolásában halljuk; meglepő, mennyire beavatottá tud tenni bennün­ket is, pontos értelmezésével, ám csöppet sem didaktikus előadásmódjával. Major pedig szinte ujjong a költővel: »Ifjú szívekben élek s mindig to­vább». Bálint András jól old­ja meg feladatát, de úgy gon­dolom, Ady áhítatos felajánl­kozásában több van: »Szívem küldöm, ez ó frigy-ládát / S kívánok harcos, jó napot». Eb­ben felajánlkozás van, de ii.f-keménység is. Reinitz Bé­la, Bartók megzenésített Ady- verseit Jobba Gabi és Kovács Eszter éneklik avatottan. Külön kell szólnunk a szinte narrátorszerepet vállaló Vaj­da Lászlóról,» aki a cikkrész­leteket, leveleket olvassa. Élet­örömről, a változások szüksé­gességéről, népszeretetről vall ezekben a részletekben Ady. Vajda gyönyörű hangján a költő szól... L. L. Kik érnek el jobb teljesítményt? A michigani szociológiai in­tézet kutatói megállapították, hogy a munkahelyeken a nők sokkal törekvőbbek és többet termelnek, mint a férfiak. A munkaidő alatt a férfiak jó­val több pihenőt engednek meg maguknak (52 percet), mint a nők (35 percet). Egy J speciálisan kidolgozott haté- konyságmérő-skála szerint az Egyesült Államokban a nők átlagosan 12 százalékkal jobb teljesítményt érnek el a mun­kában, mint a velük együtt dolgozó férfiak. Keresetük viszont gyakran azok kerese­tének egyharmad részével is alacsonyabb.

Next

/
Thumbnails
Contents