Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

A XX. század színháza Szimatgép Még a legtisztább embernek is van valamilyen sajátos, csak rá jellemző szaga, amelyet azonban az ember szaglószerve általában nem érzékel, csak a kutyáké. Még náluk is jobb »szimattal-« rendelkeznek a je­lenleg alkalmazott úgynevezett szaganalizátorok, amelyek ezerszer erősebben érzékelik a szagokat, mint a kutyák orra. Főleg a kriminalisztikában használják őket: segítségükkel szagmintát vesznek az adott helyszínen, és azt összehason­lítják a gyanúsított szagával. MAGAZIN A gyógyító lárma A csend gyógyít Ez igaz, de állítólag igaz ennek az ellen­kezője is. Visseli olasz profesz- szor szerint azoknak a szemé­lyeknek gyógyításában, akik gépkocsibaleset következtében mély álomhoz hasonló állapot­ba kerülnek, eredményesen al­kalmazható — a zaj. Piros hó, békaeső Illetlenség lenne a telet már most beharangozni. Bár az időjárás nagyon morcán hoz­ta meg az őszt — korábban a vártnál, korábban a naptárak jelezte időpontnál — mégis azt mondhatjuk: a hó, a nagy, a régi telekre jellemző vas­tag, hosszú i-deig megmaradó fehér takaró egyre ritkább. Némi túlzással úgy is fogal­mazhatnánk : ritka, mint a fehér hó. Semmiképpen sem mondhatják el ezt az idősebb emberek, akik jó néhány telet átéltek már, térdig jártak a hóban, s csikorgó reggeleken lapátolták a kristályokká vált vizet Nekik a színes hó volt a ritkaság. Mert ilyen is van: színes hó. A magyarázatot a légtöl­cséreknél kell kezdeni. Ná­lunk is gyakori ez, s főleg akkor tűnik föl, amikor a nyári melegben a forgószél felkapja, s két-három méte­res, néha nagyobb magasság­ba emeli a port. Fut a töl­csér ... Ha mindezt óriási mé­retekben képzeljük el, meglel­jük a színes havazás jelensé­gének magyarázatát. A lég­örvények néha tíz kilo méter magasra emelik a ki tudja, hol fölszedett finom színező­anyagot, ott fennt pedig az uralkodó légáramlás vállalja a szállítást, s néha ezer ki­lométereken hurcolja magá­val terhét Több olyan szélfajta van, amelyik — többek között — azért is híres, mert fölszedi a föld porát — arról a rész­ről, ahol ezeknek a szeleknek a felszálló áramlata van. Ilyen a számum, a habub, a kha- szím: mindegyik rengeteg port és homokot szív föl a sivatagból. S néha vörös a színe, például a laterit (vö­röskőzet) porától. Ettől válik azután — sokak bámulatára, mesés magyarázatok forrásá­ul szolgálva — pirossá az eső, a hó. Érdekesség, hogy a piros ta­lán a leggyakoribb elszínező­dés. S nemcsak a laterit, ha­nem más is okozhat elszíne­ződést. A tudomány különös jelenségként könyvelte el — természetesen ismerve a je­lenség okát —, hogy 1833. augusztus 23-án kitört a Tá­vol-Keleten a Krakatau vul­kán. Az ismert történelem legnagyobb vulkáni katasztró­fájaként emlékezetes ese­mény nyomán a vulkáni ha­mu és por 70 ezer méter ma­gasra szállt föl, s csaknem akkora területen szóródott szét, mint Magyarország ki­lencszerese. Az ezen a részen esett esők színe is elvál totzott — a hamu és a por hatására. Ismert szólás ez is: »Majd ha cigánygyerekek potyognak az égből...« Ennek aztán tényleg nincs semmi alapja, ám az emberek közös tapasz­talata ismeri azt a jelenséget is, amikor élőlények hullanak az égből. A »ludas« termé­szetesen megint csak a nagy­méretű légtölcsér. Előfordul, hogy nagy szívó ereje nyo­mán kisebb pocsolyák, tócsák »szárnyra kelnek«, a bennük levő kisebb halakkal békák­kal együtt. S a jobb sorsra érdemes szállítmány aztán va­lahol visszahull a földre — halastól, békástól. Előfordul­hat az is, hogy egy élénk pi­ros színű, kis élőlény okozza a hó vagy az eső elszínező­dését. Véresőnek, véres hónak nevezte ezt a népnyelv, s mondani sem kell, hogy kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tott a nem mindennapi ese­ménynek: természetfölötti tü­neménynek képzelték, isten­csapás előjelének tartották. Nálunk, Magyarországon is ismert ez, bár meglehetősen ritka jelenség. Följegyezték, hogy 1868. február 25-én, 1901. március 11-én, majd utoljára 1941. február 1-én volt nagyobb méretű színes havazás, eső. Ez utóbbiról egyébként azt is tudjuk, hogy 40 ezer négyzetkilométernyi terület fölött ISO ezer tonna mennyiségű por hullott le. Ez a por a Szaharából szárma­zott, s ennyi homok elszállí­tásához tízezer vagonra lett volna szükség. M. A. Nagymama a benzinkútnál Mennyi szép emléket hagy maga után a nyár, a szabad­ság, az utazás! De nem min­denki számára. Eddig — ez közismert — sok szabadságra utazó francia kitette kutyáját, macskáját az utcára arra az időre, amíg távol van. Újab­ban (igaz, csak itt-ott fordult elő az ilyesmi) találkozni olyan nagyszülőkkel is, akiket hasonló kutyasors ért. Egy or­vos a France Inter Rádióban elmondta, hogy a kórházban, ahol dolgozik, tizenhét — hir­telen hajléktalanná vált — nagymama és nagypapa jelent­kezett ezen a nyáron, segítsé­get kérve. Kialakulóban vannak a móri­szerek. A papa, a mama, és a gyerekek nyaralni mennek. Bepakolnak a kocsiba, beülte­tik a nagymamát vagy a nagy­papát is. Egy benzinkútnál megállnak, tankolnak, kávéz­nak, s a nagyszülőt beküldik a mosdóba, hiszen még hosszú út áll előttük. Mire az öreg kijön, c kocsi eltűnt. Mit tehet? Föl­keresi a legközelebbi rendőr­őrszobát, onnan elviszik vala­milyen menhelyre, ahol leg­alább tető lesz a feje fölött és naponta háromszor enni kap, amíg a család vissza nem ér­kezik. Mit mond ilyenkor az ittha­gyott nagymamának csokolá- uébarnára sült fia. leánya és az unokák? Nem tudom elképzel­ni S mit tehet a szegény, idős asszony vagy férfi? Nem en­gedheti meg magának a meg- sértődés luxusát, nem csaphat­ja be büszkén az ajtót és nem távozhat emelt fővel. Nincs hova. Legföljebb a menhelyre. Vannak kevésbé embertelen módszerek is. Megszaporodtak a kórházakhoz érkező kérel­mek: vizsgálják ki X vagy Y nagyszülőt, mert gyenge, pa­naszkodik, aggódnak érte. Mi­re a kivizsgálás befejeződik, a férj, a feleség és a gyerekek vissza is jöttek a tengerpart­ról. Nem derűs annak a nagy­szülőnek a helyzete sem, aki néhány hétre egyedül marad a lakásban. S még az is előfor­dul, hogy a szomszéd házak i.’ üresek, és a ritka társalkodó­partnerek egyike, a fűszeres is bezárt erre a néhány hétre. Ez is rossz, de nem mérhető a benzinkutas módszerhez. S ha tejtély számomra, hogy mit mond a visszatérő család a nagyszülőnek, még kevésbé tudom elképzelni, hogyan ma­gyarázzák eljárásukat a kis­gyerekek előtt, akik természe­tesen mindezt jól látják, s egyébként is árgus szemekkel figyelik a szülő magatartását. Vagy nem is magyarázkodnak hanem iskolának szánják ezt a színjátékot? Tanulja meg a gyerek, hogyan viselkedjen húsz-harminc év múlva. T. L Kedvező széllel Régi ötlet igába fogni a szél erejét. Per­zsiában már kétezer évvel ezelőtt szél hajtotta mun­kagépeket használtak : ezek tengelye még függőleges volt. Ez a típus a XII. századig egyeduralkodó volt. Akkor Angliában és Franciaor­szágban, később Hollandiában vízszintes ten­gelyű szélmal­mokat kezdtek építeni. A XVII. század közepén a hol­land telepesek létesítették Amerika föld­jén az első ilyen malmo­kat. Az első modern, ener­giatermelő szélmotorral Dánia büszkél­kedhetett 1890-ben, majd az Egyesült Államokban épült hasonló erőgép. A századfor­duló és a második világhábo­rú között mintegy hatmillió kis szélmotor forgott a hatal­mas országban, közülük több még ma is működőképes. A Szovjetunióban, a Fekete­tenger partján 1931-ben kez­dett működni egy 100 kilowat- tos szélturbina, 30 méter ma­gas tornyon 30 méter átmérőjű rotorral. A világháborúban el­pusztult szerkezet évente 280 ezer kilowattóra energiát ter­melt. Dániában különösen nagy hagyományai vannak a szél­energia hasznosításának, a szá­zadforduló táján még vagy 100 ezer, jórészt villamos energiát is termelő szélmalom tarkítot­ta a tájat. Csehszlovákiában is nagy hagyományai vannak a szél hajtotta szerkezeteknek. Cseh­országban és Morvaországban több mint 200 szélmalmot tar­tanak nyilván. Képünkön: Észak-Morvaor- szágban, Partutovice mellett egy XVIII. századi szélmalom, tőié balra pedig egy modern, szél hajtotta vízemelő beren­dezés. Lezárat lass sor A kígyóméreg titka A kígyók méregmirigyének váladéka nagy molekulájú, mérgező és nem mérgező ha­tású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keveréké­ből áll; mellettük 65—80 szá­zalék vizen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szer­vetlen anyagok is előfordul­hatnak A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is eredetileg csak a táplálék le­nyelését elősegítő — és kisebb mértékben annak lebontására, emésztésének kémiai előkészí­tésére alkalmas enzimeket is tartalmazó — folyadék. A nyálmirigyek váladéka a mé­regfogakon keresztül olyan kémiailag hatékony anyagokat juttat a zsákmányba, amelyek gyorsan végeznek veíe (nehogy elmenekülhessen), és mint emésztőnedvek, azt felszívó­dásra alkalmas vegyületekre bontják le. _ Színháztörténeti sorozatunk végére értünk, de be nem fe­jezzük. Nem is lehet: alakul, formálódik a színház, szinte napról napra. Valahányszor egy-egy olyan előadásra kerül sor, amely gondolatiságával gúzsbaköt vagy szertelenségé­vel felszabadít bennünket, né­zőket. Reménytelen lenne, ha valaki pontosan körül akarná határolni a jelen színházát, annyira sokirányú, sokszínű. Néhány jelentősebb »színházi embert« — Jouvet fogalmazta így — sorolunk csak, a teljes­ség igénye nélkül. A franciák közül éppen Louis Jouvet-vei kezdjük, aki 1951-ben halt meg. Színész, rendező volt Az avantgarde rendezői társaság alapító tag­ja. Szeretetteljes becenévre tett szert: ő volt a Patron, a társulat — Comédie des Champs-Elysées — gazdája, s később az Athénée Színházé is. Molière művei szinte új életet nyertek általa, s Gira- doux nagymértékben neki kö­szönhette sikereit. »Keressetek, tökéletesedjetek, soha ne elé­gedjetek meg azzal, amit csi­náltok« — tanította növendé­keinek színész-pedagógusként. Antonin Artaud (1896—1948) nevéhez fűződik a »kegyetlen­ség színházának« fogalma. El­vetette az irodalmi szöveget, s elsősorban keleti hatásokra, közvetlen időszerűségen és pszichológián alapuló színhá­zat hozott létre. A kor nagy mítoszait fejezte ki, rítus for­májában; olyan nyelvet beszél­tetett a színpadon, melynek az élő, logikus beszédhez kevés köze volt, s a gesztusoké volt a főszerep. A kegyetlenség az ő értelmezésében nem szadiz- must. hanem tiltakozást fejez ki. Nagyon sok követője van tna is. Jean-Louis Barrault Görög kiadó a moszkvai kiáltáson »A moszkvai könyvkiállítás nemcsak méreteivel, a részt­vevők számával, hanem a szervezés pontosságával, a ki­adók szakmai találkozóinak nagyszerű lehetőségeivel is meglepett« — jelentette —, Sztelesz Berebatosz, a gör„g Szinkhroni Epohi kiadó kép­viselője. Görögország 14 ve­zető kiadóval képviseltette magát ezen a fórumon. » Berebatosz közölte, hogy csak a Szinkhroni Epohi 12 könyvet ad ki október 60. évfordulója alkalmából. iíj módszer a földrengések előrejelzésére Üzbegisztán, sőt az egész szovjet Közép-Ázsia földünk egyik íöldrengéses területe. Alig egy évtizede, 1966-ban pusztult el a főváros, Taskent egy része. A taskenti földren­gés után hozták létre az Üz- bég Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetét, amely­nek feladata a földrengések kutatása, illetve az előrejelzé­si módszerek kidolgozása. Taskent alatt, 2000 méteres mélységben föld alatti vizek vannak, amelynek kémiai ösz- szetételét és ennek változásait már az 1966-os földrengés előtt is tanulmányozták, majd a rengés alatt és után is. Meg­állapították, hogy a földren­gés előtt kb. 24 órával meg­változik a víz kémiai összeté­tele. A víz felhozza tehát a készülő földrengésről az infor­mációt, csak meg kell azt ér­teni. Ezt a módszert azóta ki­próbálták több helyen is, és az illetékes szervek fölfedezés­nek minősítették. Azóta a Szovjetunión 'kívül az Egye­sült Államokban, Japánban és Olaszországban is alkalmaz­I zák. A módszer csak azt jel­zi, hogy közeledik a földren­gés időpontja, 1—4 napon be- I lül bekövetkezik, de hogy mi- I lyen erősségű lesz, hogy pon­tosan hol fog kipattanni, azt ném jelzi. Legutóbb ez év ja­nuár 27-én két megfigyelő ál­lomás jelentette, hogyy föld­rengés várható. És valóban, nyolcas erősségű rengés ráz­ta meg a Fergániai-medence és Tádzsikisztán egy részét. De volt idő felkészülni! Képünköif.: a taskenti Szeiz­mológiai Intézet egyik labora­tóriuma. színész-rendező a hívének tart­ja magát, ö a mai francia színjátszás egyik vezető egyé­nisége, a totális színház híve. Elsőrendű szerepet tulajdonít a ritmusnak, a mozgásnak. Jean Vilar viszont a nép­színház megteremtésében szer­zett nagy érdemeket: klasszi­kus műveket vitt közel a tö­megekhez. Roger Planchon az epikus színház híve, szintén nagy egyénisége a jelen fran­cia színjátszásának. •< Artaud-hatásokra építette rendezéseit a lengyel Jerzy Grotowski is. ö — akárcsak Planchon — Ionesco egyik da­rabjával aratott sikert. Több­ször túllépett saját korábbi né­zetein. A »szegény színház­tól« eljutott a híres Laborató­riumig. amelynek legutolsó működési fázisa már nem szín­ház funkciójú: a meghívott nem előadásra megy, hanem olyan helyre, ahol életének egy időszakát töltheti el, s kilép­ve a hétköznapokból, ünnep részese lesz. Bizonyos értelmű alkotó kapcsolat fűzte »hozzá egy időben Peter Brook-ot, az egyetemes színház másik nagy- élő egyéniségét, aki a »holt« színház minden jellemzőjét el­rúgta magától, s a »nyers« színház naturalista voltát 'ki­küszöbölve meghirdette a »közvetlen« színházat. Kísér­letei csaknem mind eredmény­nyel járnak, színészeinek kül­sődleges eszközök nélkül, a saját személyiségükön föl­emelkedve kell elhitetniük azt a figurát, amelyet a néző elé visznek. így például az Ikrek előadásán csaknem kövér szí­nészeknek kellett elhitetniük, hogy éhhalállal küszködő nép­törzs tagjai. Szólnunk kell Giorgio Strehler olasz »szín­házi ember« költőiséget realiz­mussal ötvöző produkcióiról éppúgy, mint Benno Besson NDK-ban működő svájci ren­dező Brechten iskolázott, híres előadásairól a Deutsches Thea- terben. A szomszédos Cseh­szlovákia is seregnyi eredeti rendezőt vonultathat föl. em­lítsünk most közülük kettőt. Otomar Krejca Divadlo za Branou (Színház a kapu mö­gött) nevű társulatát, amely- i :en »poétikus-lélektani« elő- cdásokat hozott létre. Nagy lemzetközi sikereket aratott a j Három nővér, a Macska a sí- I neken produkcióival. Jan ! Grossman is nagy szerepet j játszott a mai cseh színházi k.iltúra sokrétűségének kiala­kításában. Tovsztogonov, Ljubimov, Ef- rosz munkásságát emeljük ki a sokszínű szovjet színházi je­lenből. Jurij Petrovics Liubi­mov vendégként a Vígszínház- 1 an rendezi Dosztojevszkij egyik művét, ezért szólunk ró­la külön. Brecht, Mejerhold, Sztanyiszlavszkij hatottak rá. 1964-ben megteremtette a moszkvai Taganka Színház magját. Merész rendezői el­képzeléseivel, stilizált megol­dásaival gyakran kerül viták kereszttűzébe. Legutóbbi ren­dezései 'közül hazánkban is si­ker volt a Hamlet, melyben Viszockij alakította a címsze­repet. Nemrégiben a teljesség­re törekedve vitte színpadra Bulgakov nagvszerű A Mester és Margaritáját. Lezáratlan a sor.., L. L. szemüveget leaenëKnex? Az új-zélandi állattenyésztők nemrégiben csodálkozással vették észre, hogy teheneik ka­tasztrofálisan gyorsan megva­kulnak. Megvizsgálták az is­meretlennek hitt vírust, és az állatorvosokat hívták segítsé­gül. A szakemberek nem min­den nehézség nélkül állapítot­ták meg: nem vírusokról van szó, hanem ezen a környéken gázvezetéket fektetnek le, és a tehenek órákig bámulják a he­gesztést. Az egyik oaklandi cég munkatársai átgondolták a helyzetet, és az alábbi javaslat­tal álltak elő: sötét szemüvege­ket kell gyártani a szikrákat kedvelő tehenek számára. A farmerek nem fogadták öröm­mel az újítást, néhányan egye­nesen tiltakoztak. Vajon mi- éri? »Ki lesz a bűnös, ha az új­donság következtében a tehe­neknek elapad a tejük?!« — kérdezik szüntelenül a konzer­vatívok.

Next

/
Thumbnails
Contents