Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

fl második próba Görögország rendkívüli választásokra készül. Másod­ízben járulnak választók az urnák elé — a fasiszta kato­nai rendszer megdöntése óta —, s ez alkalommal is rend­kívüli körülmények között Igaz, akkor mérőben más volt a helyzet: Karamanlisz, aki a hatalomba a katonák jóvoltából került, még fölad­hatta a kérdést: »vagy én, vagy a tankok?«. Pártjának, a nacionalista, jobboldali Űj Demokráciánk sikerét — ab­szolút parlamenti többsége — akkor ennek köszönhette. No meg annak, hogy a veterán politikus végre valóban erős és határozott parlamenti de­mokráciát ígért a görögök­nek. Kivonult a NATO kato­nai szervezetéből, mivel az Atlanti Szövetség nem volt képes arra, hogy Ciprus negyven százalékának okku- pációjában megakadályozza a másik NATO-tagot, Törökor­szágot. A görög jobboldal válasz­tási győzelmének természe­tesen voltak olyan elemei, amelyek Karamanlisz sze­mélyétől függetlenek. így nem utolsósorban, a hellén baloldali megosztottsága. A junta bukása után a legali­tásba kilépő pártok — a Gö­rög Kommunista Párt, Pa­pandreu Pánhellén Szocialis­ta Mozgalma és az EDA — nem tudtak egységfrontot létrehozni, s nem léptek szö­vetségre a görög polgári bal­oldal pártjával, a Centrum­mal sem. Karamanlisz ugyan végre­hajtott egy sor reformot, de azok igen jelentős mértékben személyének és pártjának hatalmát voltak hivatva erő­síteni. Például létrehozta a köztársaságot. De néhány po­litikai reformon kívül Görög­ország kormánya számos más problémát képtelen volt megoldani. Az Egei-tengeri olajmezők még mindig nem ontják a »fekete aranyat«, pedig erre Athén nagyon is számított gazdasági tervei­ben. Az is igaz, hogy a kő­olaj békés kitermelését nagy­ban veszélyezteti a török szomszéddal való viszály, nemcsak Ciprus, hanem az Egei-tenger kontinentális ta­lapzata kincseinek ügyében is. Ez a katonai összecsapás küszöbéig terjedő konfliktus erőteljes fegyverkezésre készteti a görög kormányt, s az amerikai arzenálokra ka­csingatva Athén fél lábbal már vissza is lépett az atlan­ti katonai szervezetbe. Az is vitathatatlan, hogy Karamanlisz a stabil és tel­jesjogú NATO-tagságot a Közös Piacba való belépés egyik feltételének tudja. A két nyugati integrációs szervezet székhelye egyaránt Brüsszel. És a Karamanlisz- kormány politikti lépéseiben sem nehéz megtalálni a brüsszeli illetve washingtoni mozgatókat. Hatalmas hajsza a tettesek után (Folytatás az 1. oldalról) Ponto, a Dresdner Bank egyik igazgatója elleni gyilkos me­rénylettel, a főállamügyészség karlsruhei épülete elleni raké­tatámadással és több más, sú­lyos bűncselekmény elköveté­sével gyanúsítanak. A nézőknek bemutatták, hogy a körözött személyek ho­gyan változtatják el külsejü­ket, pontos személy- és szo­kásleírást közöltek róluk. Kü­lön telefonszámot is megadtak azoknak, akik információikkal névtelenül kívánják segíteni a hatóságok munkáját. Vala­mennyi rendőrőrs fogadja az éjfél óta egyre növekvő szám­ban érkező lakossági közlése­ket. Éjfélkor Klaus Bölling kor­mányszóvivő Bonnban rend­kívüli sajtóértekezletet tartott. Ezen rövid nyilatkozatot ol­vasott föl, amelyben a kor­mány és a politikai pártok mély megdöbbenésének adott hangot. »A gyilkos terroris­ták üldözése folytatódik, a kormány gondoskodik arról, hogy mostantól sehol se talál­janak nyugalmat« — mon­dotta. Schleyer holttestét egyelőre nem szállítják vissza az NSZK-ba, mert a francia ha­tóságok előbb boncolással de­rítik föl halálának pontos kö­rülményeit. Hajnali jelentések szerint a holttesten — amely megtalálása előtt már hosz- szabb ideje egy gépkocsi cso­magterében volt — a jobb fül mögött egy lövés nyomát, a fej egy másik pontján pedig súlyos, tompa tárgytól szár­mazó zúzott sebet találtak. Christian Bonnet francia belügyminiszter elrendelte az NSZK és Franciaország kö­zött húzódó határ szigorúbb őrizetét. A határ térségébe újabb rendőri erőket vezé­nyelték, miután kiderült, hogy a terroristák Mulhouse határmenti városka egyik ut­cáján hagyták a nyugatnémet GYOSZ elnökének holttestét tartalmazó kocsit. A belügyminisztérium kö­zölte, hogy országszerte, kü­lönösen pedig a határmenti ! övezetben fokozzák az ellen­őrzéseket. ötvenezer márka »fejpénzt« tűztek ki a nyugatnémet ha­tóságok a hatalmas rendőri apparátussal körözött 16 NSZK-beli terroristára. A csütörtökön virradóra kezdő dött általános nyomozás során eddig több mint 130 ezer gép­kocsit vizsgáltak át, százezer­nél több személyt igazoltattak. A stuttgart-stammheimi bör­tönben Andreas Baader és két társa öngyilkossága miatt le­váltották a teljes börtönveze­tőséget. Csütörtökön lemon­dott tisztségéről Baden—Würt­temberg tartomány keresz­ténydemokrata igazságügy-mi­nisztere, Traugott Bender. Stuttgartban folyik a vizsgá­lat annak kiderítésére, milyen körülmények között haltak meg börtönükben a Baader— Meinhof terrorista csoport ve­zetői — órákkal azután, hogy a kiszabadításukra indított gépeltérítési akció meghiúsult. A franciaországi Mulhouse városában egy Audi gépkocsiban találták meg a hat hete elrabolt nyugatnémet nagyiparos, Hans-Martin Schleyer holttestét. Képünkön: A gépkocsi — immár a rendőrök gyűrűjében. (Telefotó: AP—MTI—KS) A lengyel géprablási kísérlet meghiúsítása A Zycie Warszawy című varsói lap csütörtökön részle­tes beszámolót közölt arról a repülőgépéi térítési kísérletről, amelyre kedden került sor a LOT lengyel légitársaság egyik belföldi járatán. A kí­sérletet a varsói repülőtéren sikerült meghiúsítani. A LOT 736-os járata ked­den délután 17.15-kor indult Katowicéből Varsóba. Az AN—24-es típusú gépen — amely tele volt utasokkal — tizenkét külföldi (angol, fran­cia és japán) állampolgár is tartózkodott Amikor a repü­lőgép Jedrzejów térségébe ért, egy utas odament Barbara Wodynska utaskísérőhoz és felszólította: menjen vele a pilótafülkébe és mondja meg a gép parancsnokának, vál­toztasson irányt s vigye a gé­pet Bécsibe. A személyzet — Kazimierz Nalepa kapitány, Ryszard Lewandowski másod­pilóta és Ryszard Hrybowicz fedélzeti mérnök — azonnal tájékoztatta a varsói Okecie repülőtér irányítótornyát az eltérítési kísérletről. A személyzet és különösen a gép kapitánya rendkívüli higgadtságának köszönhető, hogy a gép leszállhatotit az Okeciei repülőtéren. Ott a személyzet együttműködésé­vel, villámgyors rendőri ak­cióval elfogták a géprablót, egy 28 éves tévészerelőit, aki­nek nevét egyelőre nem hoz­ták nyilvánosságra. A Zycia Warszawy rámutat: a gép sze­mélyzete a rendkívüli körül­mények közepette is teljes mértékben szem előtt tartotta az utasok biztonságát, úgy, hogy azok semmit sem vettek észre. A lengyel légitársaság ve­zetői találkoztak a gép sze­mélyzetével és köszönetét mondtak a kitűnő helytál­lásért. A tartományi belügyminiszter leváltotta a Stuttgart—stamm- heimi börtön vezetőségét, mi­után kiderült, hogy Andreas Baader és Jan Carl Raspe holtteste mellett pisztolyokat találtak a cellában. Gudrun Ensslin villanyvezeték-darab­ra akasztotta föl magát, míg Irmgard Möller kenyérvágó késsel ejtett magán súlyos, nem életveszélyes sebeket. A nyugatnémet parlament­ben csütörtökön délelőtt Hel­mut Schmidt kanoellár kor­mánynyilatkozatot olvasott föl. A kormányfő «valameny- nyi demokratikus erő egysé­gét« szorgalmazta. Hangsú­lyozta, hogy a hatóságok szin­te megoldhatatlan feladat előtt állottak, amikor »egy­szerre kellett biztosítani az állam cselekvőképességét és óvni az állampolgárok életét.« Helmut Kohl, az ellenzék vezetője követelte: haladék­talanul tűzzék napirendre a CDU—CSU által előterjesztett terrorizmusellenes törvényja­vaslatokat. (Ezek a tervezetek — mint ismeretes — jelentő­sen csorbíthatják a szabadság- jogokat és fennáll az a ve­szély, hogy nem csak a szél­sőséges fegyveres anarchisták, hanem haladó baloldali erők ellen is felhasználhatják őket.) Csütörtökre virradóra — Schleyer holttestének azonosí­tása után — a szövetségi köz­társaság egész területén riadó­készültségbe helyezték a rend­őri erőket. A Schleyer elrab­lásával és meggyilkolásával, a Buback főállamügyész elleni gyilkos merénylete, Jürgen Ponto bankár agyonlövésével, a főállamügyészség karlsruhei épülete ellen tervezett rakéta- támadással gyanúsított 16 ter­rorista körözési plakátjait százszámra ragasztották ki az épületek falára. A különösen gyanús körzetekben a hajnali órákban több tízezer igazolta­tásra került sor. Rendőrségi szakértők a nap folyamán többször is hangoztatták, hogy újabb fegyveres terrorakciók­tól lehet tartani. Bielefeld épületein a reggeli órákban olyan plakátok jelen­ték meg, amelyek Hanns- Martin Schleyert »háborús bűnösnek« nevezik. A plakát­ragasztók utáni nyomozás — akárcsak a terroristák utáni hajsza — egyelőre nem járt kézzelfogható eredménnyel. PÁRIZS Franciaország különböző városaiban szerdán és csütör­tökön reggel gyújtó- és robba­nóbombákkal több merényle­tet követtek el nyugatnémet cégek kirendeltségei és turis­ta autóbuszok ellen — a Vö­rös Hadseregfrákció (RAF) tagjai iránti szolidaritásból. A nyugatnémet anarcho- terroristákkal rokonszenvező francia csoportok is kétségbe vonják, hogy a szigorított őri­zetben tartott Andreas Baa­der és társai valóban öngyil­kosságot követtek el. ATHÉN Athén belvárosában szerdán este szélsőséges görög fiatalok csoportja tüntetett. A tüntetők jelszavaikban elítélték And­reas Baader és két fogolytár­sa »gyilkosait«. Az üzleti ne­gyedben kirakatablakokat, parkoló gépkocsik ablakait zúzták szét, röpcédulákat osz­togattak. A röpcédulákat az »Anarchista munkavállalók csoportja« írta alá. A tüntető­ket rendőrök oszlatták szét. Több személyt letartóztattak. Hasonló demonstráció zajlott le az észak-görögországi Sza- lonikiben is. RÓMA Olaszország több városában szerdán délután és este pokol­gépes merényleteket követtek el nyugatnémet cégek kiren­deltségei ellen. Messinában házilag barkácsolt pokolgép robbant az NSZK konzulátu­sának épülete előtt, másutt nyugatnémet rendszámú gép­kocsikat robbantottak föl, il­letve borítottak lángba. Az olasz rendőrség több tüntetőt vett őrizetbe. . TÜBINGEN Hans Joachim Matlach tü­bingeni professzor szerdán es­te a DPA munkatársának adott nyilatkozatában kije­lentette: a stammheimi bör­tönben öngyilkosságot elkö­vetett három RAF-terrorista boncolásában közreműködő törvényszéki orvosszakértők egyértelmű véleménye szerint a terroristák valóban önke­zükkel vetettek véget életük­nek. — Az eddigi vizsgálat ered­ményei szerint semmiféle jel vagy bizonyíték sincs arra, hogy a terroristák életét «ide­gen kéz« oltotta volna ki — mondotta. Hasonlóképpen nyilatkozott egy belga kórboncnok is. Ar­mand André professzor, a boncolásban részt vevő külföl­di szakértők egyike, Liegebe visszatérve a belga hírügynök­ségnek úgy nyilatkozott: »Or­vosilag valószínű, hogy a há­rom terrorista öngyilkosságot követett el.« Waldheim a nemzetközi pilótasztrájkról Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára több felhívással igyekezett elhárítani a terve­zett világméretű pilótasztráj­kot. Sajtóértekezletén arra szólította föl az ENSZ tagál­lamait, hogy ratifikálják a re­pülőgép-eltérítések ellen már elfogadott három konvenciót. Nem értett egyet Waldheim a Légiforgalmi Társaságok Pilótáinak Nemzetközi Szö­vetsége (IFALPA) elnökének azzal a követelésével kapcso­latban, hogy a géprablások problémájának megvitatására két héten belül hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakát. Kifejtette: a közgyűlés idei ülésszaka amúgy is ülésezik és ő maga azon fog fáradozni, hogy ab­szolút elsőséget biztosítson a túszszedés elleni nemzetközi konvenció kidolgozásának, amely napirenden szerepel. HONKONG Derry F. Pearce, az IFAL­PA elnöke — Waldheim meg­hívására — csütörtökön New Yorkba utazott, hogy az ENSZ főtitkárával a repülő­gép-eltérítésekről és a légi ter­rorról tárgyaljon. LONDON John Cook kapitány, az IFALPA alelnöke kijelentette: változatlanul azt tervezik, hogy a jövő héten kedden és szerdán világméretű sztrájkot tartanak, annak ellenére, hogy az ENSZ kötelező ígére­tet tett a repülőgép-eltérítés problémájának sürgős tanul­mányozására. (MTI) A kölcsönös bizalom értéke Széljegyzet a belgrádi tanácskozások! ­A belgrádi Száva palotá­ban, ahol a helsinki záródo­kumentumot aláíró 35 állam magas szintű diplomáciai képviselői tanácskoznak, me­gint gyakran esik szó __ az úgynevezett bizalomerősítő intézkedésekről. Ez éppen­séggel nem is lenne baj, ha valamennyi küldöttség — az »európai chartában« megfo­galmazott alapelveket egysé­ges egésznek tekintve — va­lóságos jelentőségének meg­felelően foglalkozna a témá­val. Senki sem tagadhatja: a politikai klímaváltozást ki­egészítő katonai enyhülés­nek az európai földrészen rendkívüli jelentősége lenne. A megközelítés módjában azonban az a fő kérdés, va­jon a részt az egész rangjára lehet-e emelni, járulékos in­tézkedéseket elegendőnek tarthatunk-e. fiz eredményesebb út A bizalmi intézkedésekről szóló helsinki ajánlások sze­rint a fődokumentumot jóvá­hagyó államok javasolták, hogy minden olyan hadgya­korlatot, amelyen legalább 25 ezer katona részt vesz, három héttel korábban előre jelezzék. Attól azonban, hogy mindkét fél egyaránt eleget tett az egyébként fakultatív ajánlásnak, nem csökkent a Nyugaton szított fegyverke­zési verseny és a katonai konfrontáció. Hozzá kell ten­nünk: nem a Szovjetunió, nem a szocialista országok hibájából. Belgrádban is el­hangzott az a javaslat, ame­lyet a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek múlt évi ülésén fogal­maztak meg: ne bővítsék to­vább sem a szocialista védel­mi szervezet, se pedig a NA­TO tagállamainak számát, ezenfelül az össz-európai ta­nácskozáson részt vett álla­mok nemzetközi szerződés­ben vállaljanak kötelezettsé­get, hogy egymás ellen első­ként nem alkalmaznak nuk­leáris fegyvereket. A tömeg- pusztító eszközök félhaszná­lásának kölcsönösen elfoga­dott tilalma minden másnál jobban szolgálná az államok közti bizalom további erősí­tését. Becsületes teljesítés A belgrádi találkozó leg­fontosabb feladata, hogy a Helsinki óta eltelt több mint két esztendő tapasztalatai alapján kijelölje a tovább­haladás útját. A jugoszláv fővárosban tárgyaló delegá­cióknak erre kell összponto­sítaniuk figyelmüket, annál is inkább, mert Európában a politikai légkör — összessé­gében véve — egészségesebb lett. Ez pedig lehetőséget nyújt az államközi kapcsola­tok további javításához és a szavatolt biztonság sokoldalú intézményesítéséhez. Anélkül, hogy a bizalom- erősítő intézkedések tényle­ges szerepét kisebbítenénk, sokkal célravezetőbbnek tart­juk becsületesen teljesíteni mindazt, amit már tervbe vettek. Nem helyes például arról vitatkozni, nem kelle- ne-e módosítani az értesítési kötelezettség alá eső hadgya­korlatok paramétereit. Mint ismeretes, ez a probléma az össz-európai tanácskozás elő­készítésének második genfi szakaszában fölösleges ne­hézségeket okozott. Minden olyan kísérlet, amely a régi lemez újrajátszására irá­nyul, csak nehezíti a konst­ruktív véleménycseréket. Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó A. Valentyinov- nak, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma munkatársának megjegyzése: »Ha ezek a hadgyakorlatok — mint mon­dani szokás — kihívóak, po­litikai demonstrációs jelle­gűek, akkor nyilván nem lo­gikus az olyan államok kép­viselőit oda küldeni, ame­lyekkel szemben a kihívás történt Mellékvágányon Nyugaton persze voltak — és vannak is — olyan erők, amelyektől távol áll a Hel­sinkiben közösen szentesített elvek tiszteletben tartása és érvényesítése a gyakorlati politikában. Ezek az erők bi­zonyára megpróbálják mel­lékvágányra terelni az euró­pai biztonság ügyét. A szo­cialista országok diplomatái azonban — és ebben nincse­nek egyedül — arra töreked­nek, hogy becsületes szán­dékkal, összeegyeztetett aján­lásokkal egyengessék a békés egymás mellett élés és külön­böző társadalmi rendszerű országok együttműködésének járható útját. Megbuktatták Kraivicsien kormányát Államcsíny Bangkokban Együtt fog működni az Egyesült Államokkal A thaiföldi fegyveres erők tegnap megbuktatták Thanin Kraivicsien miniszterelnök kormányát. A bangkoki rádió szerint az ország irányítását a három haderőnem képvise­lőiből és polgári személyek­ből álló »forradalmi bizott­ság« vette kezébe. A testület élén Szangad Csalaviu — Kraivicsien kormányának hadügyminisztere — álL A bangkoki rádióközlemény szerint az ország 1976-ban el­fogadott alkotmányát eltöröl­ték, a kormányt és a nemzet- gyűlést feloszlatták. A koráb­ban bevezetett rendkívüli ál­lapot továbbra is érvényben marad. A »forradalmi bizott­ság« — az általa elrendeltek kivételével —■ mindennemű katonai csapatmozdulatot és rendőrségi akciót betiltott. A thaiföldi államcsínyről beszámoló első részletesebb jelentések szerint a fegyveres erők minden ellenállás nélkül hajtották végre a puccsot és I buktatták meg az általuk egy évvel ezelőtt hatalomra jut­tatott Thauin Kraivicsien kor­mányát. I A thaiföldi főváros, Bang­kok utcáin a legfontosabb épületeket őrző katonákon kí­vül semmi jel sem mutat a hatalomátvételre. Félóra el­teltével az országos telefon- központ védelmére kirendelt két teherautónyi katonát is visszarendelték a laktanyába. Az ország új irányító testü­leté bejelentette, hogy »az érvényben levő rendeleteket nem változtatják meg«. A közlemény szerint a »forradal­mi bizottság« is együtt fog működni az Egyesült Álla­mokkal. A nyugati hírügynökségek értékelése szerint a csütörtö­ki államcsíny nem hoz radi­kális változást a konzervatív, kommunistaellenes irányvo­nalat követő Thaiföld politi­kájában. Washington Sztrájkőrség a kongresszus előtt A béke hívei a leszerelés támogatására, a fegyverkezési hajsza elleni tiltakozás jegyé­ben Washingtonban — az amerikai kongresszus képvise­lőházának épületete előtt — sztrájkőrséget állítottak föl. John Cort, a washingtoni békeközpont egyik vezetője, a Megmozdulás kapcsán a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában megállapítot­ta: az amerikai kormány az­zal, hogy hatalmas összegeket fordít fegyverkezési célokra, kiélezi a nemzetközi helyzetet és megnehezíti a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sával kapcsolatos szovjet— amerikai megállapodás létre­jöttét.

Next

/
Thumbnails
Contents