Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-18 / 245. szám
A magyar idegenforgalom Helyünk a modern népvándorlásban zási célt is. A gépkocsik elterjedése ugyancsak növeli az utazási kedvet, és többnyire a szomszédos országok meglátogatását segíti elő. Mindezek lehetővé tették, hogy az utazás kikerült a luxuskategória fogalmából, és jelentősen demokratizálódott: megfigyelhető, hogy az idegenforgalom tömeges elterjedése megváltoztatta az utazók társadalmi összetételét. Mind több a közép jövedelműek aránya, akik a középárú és olcsó utakat keresik. Egy tanulmány szerint azokban az országokban, melyekben az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem eléri a 600—800 dollárt — vagy annál több —, ott már nemcsak a létminimum megteremtésére jut pénz, hanem az utazásra is. A megélhetési színvonal változásai tehát újabb rétegeket vonnak be a turizmusba. O któberben két jelentős nemzetközi idegenforgalmi esemény színhelye Budapest. Itt tartotta 21. kongresszusát a FIJET, az Idegenforgalmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szervezete, s ebben az időben rendezik meg az IBUSZ 75 éves fennállásának ünnepségeit, melyen a világ legismertebb utazási irodáinak vezetői is részt vesznek. Az események az idegen- forgalomra terelik a figyelmet, s önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mit jelent hazánk számára a turizmus. Kérdezhetjük természetesen úgy is: hol a helyünk a világ idegenforgalmában, számítunk-e valakinek ebben a modern kori népvándorlásban? A válasz lehetne egyetlen tőmondat is, de az idegenforgalom jelentőségének és szerepének megismeréséhez egy kissé több teret kell szentelni. A nemzetközi statisztikai adatok szerint tavaly 218 millió turista járta a világot, és az utazások során elköltött összeg körülbelül 40 milliárd dollár volt. Az idén — az első nyolc hónap tapasztalatai alapján — mind a turisták száma, mind a bevételek ösz- szege emelkedni fog. Mire vezethető vissza ez a nagy utazási kedv? A nagyarányú és gyors fejlődés több tényezővel magyarázható. Ide sorolhatók az életszínvonal-változás, az életkörülmények alakulása, a közlekedési technika fejlődése, a nemzetközi helyzet kedvező feltételei stb. A turizmus fejlődését elősegíti, hogy majd mindenütt megvalósult a törvényesen biztosított évenkénti szabadság rendszere. (Magyarországon például 100—110 szabadnap jut egy emberre évente. Változást hozott a szállítási eszközök fejlődése, a repülés tömeges elterjedése is. Csökkentek a földrészek közötti távolságok, hiszen a hatalmas, sugárhajtású gépek órák alatt elérhetik a legtávolabbi utau aznak az emberek. (Bár a nemzetközi turizmusról írunk, szükséges megemlíteni, hogy a legtöbben saját országukon belül utaznak. Becslések szerint tavaly körülbelül 800 millióan vették részt a belföldi turizmusban. Sőt, egy sor országban —mint például Anglia, Franciaország, az NSZK — éveken át kampányt folytattak, hogy állampolgáraikat — és velük együtt a pénzt — otthon tartsák.) A külföldi utak választói közűi legtöbben valamelyik európai országot keresik föl. Jó öreg kontinensünk a favorit, hiszen a világ idegenforgalmából 70 százalékkal részesül. A tavalyi 218 millió turistából 155 millióan Európát választották úti célul, s a már jelzett 40 milliárd dollárból 25 milliárdot itt költöttek eL Magyarország földrajzi helyzeténél fogva szerencsés helyet tollal el az európai turizmusban. Érinti az északi országokból a déli melegebb vidékekre induló áramlás; tevéi- kény részese a nyugat—keleti turistaforgalomnak, és központi szerepet vállal a szocialista országok közötti áramlatból. Különös figyelmet érdemel a szocialista országok egymás közötti forgalma, amelynek jóval több mint 30 százalékát hazánk bonyolítja le. (A KGST-országok részesedése a világturizmusban 20 százalékot képvisel.) Hazánkat 1971-ben 6,1 millió turista kereste föl, számuk 1976-ban már majdnem 10 mii lió volt, s az idén tovább növekedett. A tavalyi beutazók közül 5 és fél millióan leg alább egy éjszakát nálunk töltöttek, míg a kirándulók és átutazók száma 4 és fél millió volt. S, hogy továbbra is a számoknál maradjunk: a külföldről érkezők 72 százaléka az úgynevezett rubel elszámolású baráti országokból érkezett, és 2,7 millióra tehető a konvertibilis valutával fizetők száma. Hazánk a vendégért folytatott nagy versengésben az európai középvonalba tartozik, de hozzá kell tenni, hogy közvetlenül a vezető, hagyományos idegenforgalmi országok után következik. Ezt bizonyítják az év első nyolc hónapjának adatai is, miszerint hazánk határait januártól augusztus végéig 9 millió 277 ezer külföldi lépte át, s ebből 5 és fél millióan bennünket választottak végső — vagy legalábbis huzamos — úticélul. K' emcsak fogadunk vendégeket, utazunk is. Tavaly 3,9 millió hazánkfia járta a világot, a felnőtt lakosság fele. Az idén augusztus végéig a kiutazók száma már 3,3 millió volt. A fölmérések szerint nálunk az emberek tavaly az üdülésre szánt idő 58 százalékát töltötték külföldön, és csak 42 százalékát idehaza. Kapalyag Imre (Folytatjuk) Autóabroncs exportra A Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyártó üzemében az idén 120 ezer acél-radiál gumiabroncsot készítenek, ebből 90 ezret tőkés exportra. Az acél-radiál abroncsot az osztrák Semperit-cég gyártási technológiája alapján állítják elő. Milyen lesz a kisgáti városrész? Nem kielégítő a munkák üteme Nagy a különbség egyes gazdaságok között nél tartunk. Egyre inkább ajándéknak számít a napsütés, számolni kell azzal, hogy fokozatosan romlik a munkavégzés feltétele. Ezért foglalt úgy állást az operatív bizott- 1 ság, hogy a jelenlegi ütem nem kielégítő, nagyobb szervezettségre, különösen a lemaradóknál a munkák meggyorsítására van szükség ahhoz. hogy a tél valóban rendet találjon a határban. V. M. A VI. Ötéves tervidőszakban új területen kezdődik meg a tömeges lakásépítés Kaposváron. A kijelölt terület a kisgáti rész, Kaposvár északkeleti részén. A tervek szerint 30 ezer lakosú városrész, mintegy 8000 lakás létesül itt. 1980-ban már meg kell kezdődnie az építkezésnek, és 1985-ig 3000 lakást adnak át. A kisgáti terület kiválóan alkalmas lakásépítésre. Most kezdődött az előkészítés hosz- szú folyamata. Ez alatt sok minden eldőlhet a városrész sorsában. Ma már túl vagyunk azon, hogy az összefüggő lakótelepek kialakításánál a városépítők csak az adott területre zsúfolható lakások számát vegyék alapul. A lakótelepen emberek élnek és a lakások a legintimebb emberi kapcsolatoknak teremtenek teret. A hatvanas-hetvenes években épült lakótelepek — enyhén szólva — nem mindenben feleltek meg ennek az igen fontos igénynek. De építésük több, ma már hasznosítható tanulságul szolgált. A közelmúltban fejeződött be a kisgáti tervpályázat — mint az előkészítés egyik lépcsője — értékelése. (A nyertesek nevét lapunk is közölte). Milyen tapasztalatokat, hasznosítható megoldásokat hozott a pályázat? Erről beszélgettünk Stadler Józseffel, a városi tanács ÉK V-osztály vezetőjével és Lőrincz Ferenc városi főépítésszel. A tervezőktől javaslato kértek arról, hogy hol kezd jék a több lépcsőben megvalósuló építkezést, milyen legyen a beépítés célszerű módja, üteme. A tervezési terület (a majdani városrész) határa a kisgáti árok és a szántódi út. A területen áthúzódik majd a 61-es út. Azt is figyelembe kellett venni, hogy a Kertalja utcára hajló, enyhén emelkedő részen már állnak épületek, s ezek a továbbiakban is megmaradnak. Csak a Mező Imre utcai házak jó részét kell lebontani. Nem kis feladatuk volt a tervezőknek, hogy a földszintes, családi házas negyed és a majdani középmagas beépítésű városrész harmonikus találkozására megoldást találjanak. A pályázati kiírás olyan terveket várt, amelyek valódi városképet teremtenek. A sok magas házzal, betonfalakkal határolt területen helyreállítják a hagyományos utca-tér- ember kapcsolatot. A mai városépítési gyakorlatban, a lakótelepeken ugyanis hajlamosak ezt elfelejteni a tervezők. Országszerte egymáshoz mo- zaikszerűen kapcsolódó lakóbokrok alakultak ki, közöttük nincs szerves, közvetlen kapcsolat, az épületeket nem fűzte föl az utcák, gyalogutak hálózata egyetlen, egységes településsé. A lakótelepek jó része emiatt elemeire — zárt közösségekre — szakadt. A kis- t gáti városrész terveinek elbí»Bár az összkép nem rossz, mégsem lehetünk elégedettek az őszi mezőgazdasági munkák ütemével« — állapította meg tegnap délelőtt a munkák szervezését segítő megyei operatív bizottság. Október második felét írjuk, és néhány nap kivételével hetek óta kedvező időben dolgozhattak mezőgazdasági üzemeink. Ez a körülmény azonban nem mindenütt tükröződik a munkák menetében: nemhogy a szombat-vasárnapokat, hanem a napfényes hétköznapokat sem használta ki megfelelően valamennyi gazdaság. Jórészt ezzel magyarázható, hogy mostanra igen nagy különbségek alakultak ki az egyes gazdaságok között. Van olyan szövetkezet, ahol csak most kezdik a kukorica betakarítását. és olyan is, ahoi már az utolsó húsz százalékot »falják-“ a kombájnok. Egy évvel ezelőtt ilyenkor az őszi kalászosok több mint hatvan száaléka földben volt már: most alig több mint 56 .zázalékát. ezen belül a búzának a felét sem vetették el a nagyüzemek. Nem az olyan gazdaságoknál várható zökkenő. mint például a balaton- szabadi, ahol a műszáki felkészültség lehetővé teszi, hogy akár néhány nap alatt befejezzék a vetést, hanem ott, ahol hiányzik ez az adottság, ahol szinte valamennyi őszi munka a lehetségesnél és a vártnál lassabban, vontatottabban halad. Sajnos, valamennyi járásban megtalálható az a két-három nagyüzem, melyre ez a jellemző. Az operatív bizottság ezért is határozott úgy tegnap, hogy ezekre a gazdaságokra a járási szervek, a tsz-szöve'ség megkülönböztetett figyelmet fordítanak, ha kell, a helyszínen n'fiijtanak segít.-égci a munkák meggyonsítá-a érdekében. Az esz, hogv megyei átlag- oan a kukoricának valamivel több mint a feléi betakarították a gazdaságok ám a műszaki felkészültség, az időjárás ennél jóval nagyobb arányú teljesítést ■'« lehetővé tett volna. A gépesítés ebben a 7 évben olyan jelentős mértékben fokozódóit nagyüzemeinkben, hogy joggal várható: maradéktalanul ét jó minőségben készüljön el minden munka a határban. Ez alatt — ahogy elhangzott a tegnapi tanácskozáson — azt értjük, hogy legkésőbb november 5-ig minden kalászos magja a földben legyen, hogy november 15-ig biztonságba kerüljön a kinn levő utolsó kukorica, és december közepére befejeződjön az év utolsó mezei munkája, az őszi mélyszántás. Örvendetes, hogy eddig soha nem tapasztalt méretű vetőmagfelújítást hajtottak végre a megvében — a barcsi járás szövetkezetei például a kalászos vetőmagvak kilencven, a marcali járás tsz-ei pedig hetvenkét százalékát kicserélték. De legalább ennyire fontos, hogy a tavaszi vetésű növénvek alá kikerüljön a megfen ló mennyiségű szerves- és műtrágya, e-. ne maradjon el a mélyszántás egyetlen hektáron sem. Külön is felhívta az operatív bizottság a gazdaságok figyelmét a minőségi követelmények fokozott betartására, és arra, hogy jobban éljenek az egymás segítésének. az együttműködésnek számos lehetőségével. Jó példák máris akadnak, azonban a jelenlegi gyakorlat még elmarad a lehetőségektől. Október második felét írjuk, az őszi munkák félidejéNagyatádi tapasztalatok Jól tevékenykednek a pártcsoportok ( Tudósitónktó l.) A pártcsoportok az alap- szervezet legkisebb szervezeti egységei. Ezek jó fórumai a párttagok nevelésének, összefogásának, tevékenységének. A városi pártbizottság éppen ezért nagy gondót fordít a pártcsoportok munkájának segítésére Nagyatádon. Az alapszervezetek több mint 80 százalékában megalakították a pártcsoportokat. A párt- és tömegszervezeti munkabizottság a közelmúltban megvizsgálta huszonegy alapszervezet nyolcvan pártcsoportjának tevékenységét, majd a városi párt-vb vitatta meg a témát. Az utóbbi években — különösen a XI. kongresszus óta — u pártcsoportmunka színvonala fokozatosan emelkedett. Fz annak is köszönhető, hogy a csoportok az azonos szakterületen dolgozó kommu- n'stákat fogják össze. Az alap- sz.ervezíbek többsége rögzíti munkatervében a pártcsoportok legfontosabb feladatait. Altalanos gyakorlat, hogy a csoportok havonta egyszer — általában a taggyűlés előtt — üléseznek. A megbeszéléseken rendszeresen ismertetik a felsőbb pártszervek határozatait, ezenkívül megfogalmazzák a teendőiket. Jól segítik a termelési feladatok megoldását, a hivatali munkát, a szocialista brigádmozgalmat. A pártcsoportok betöltik az összekötő szerepet a párt és a munkaterületükön tevékenykedő pártonkívüliek között. Eredményesen nevelik kommunistává társaikat. 1975 óta az új fölvételek zömét a csoportok kezdeményezték. A termelőegységek pártcso- portiai értékelik a gazdasági feladatok végrehajtását, elemzik a gondokat. Fontos szerepet töltenek be az egyes tagok pártmegbízatásának meghatározásában. e tevékenység elbírálásában. A párttagok nyolcvan százalékának van meghatározott pártmegbízatása a városban. A feladatókit általában arányosan osztják el, ennek ellenére mégis előfordul, hogy némelyeknek négy-öt megbízatást adnak, másoknak viszont egyet vagy még annyit sem. Ezen változtatniuk kell mindenütt! A pártcsoportok közös véleményt alakítanak ki a taggyűlés előtt, s ezt ismertetik ott. A fejlődést jelzi, hogy egyre jobban bekapcsolódnak a tervezésbe, a féléves munkatervek összeállításába. Egyre több pártcsoport foglalkozik a tagok egyéni gondjaival. Javult a belső politikai légkör, a néha itt-ott lábra kapó helytelen nézetek és gyakorlat ellen határozottan föllépnek. Több helyen meghonosodott az a helyes módszer.' hogy párton kívüli dolgozókat is meghívnak a pártcsoport ülésere, amikor olyan témát vitatnak meg. Gondot okoz viszont. hogy nem érvényesül megfelelően a KISZ pártirá- nyíiésa az ő csoportjaikon keresztül. rálásánál ezért elsőrendű fontosságú volt a szoros lakóház- utca-tér kapcsolat. Az első díjas terv (az Ybl-díjas Molnár Attiláé és Zoltai Istváné) erre tett szellemes és sokban hasznosítható javaslatot. ' A leendő városnegyed területét alapvetően meghatározza a 61-es út, amely átszeli majd. A nyertes terv szerint északabbra, az Arany János utca folytatásaként egy másik út ível át a területen, s az ipari üzemek körzetében folytatódik. Ez később esetleg kőrúttá alakítható. A fő gyűjtőút nem egyenes vonalú, a tervező megtöri, s ezáltal nem vonzza az átmenő forgalmat. Erre merőlegesen gyalogos utak szerveződnek és lakóutcák. Az észak—déli gyalogosutak be- torkollása karéj ós, s egy kedvező adottságú központ kialakítását teszi lehetővé. Itt helyezhetők el a művelődési, kulturális és kereskedelmi létesítmények, az igazgatási épületekkel. A szétszórtság, lazaság helyett itt a nagy gonddal vezetett utak »felfűzik“ az épületeket, s összefüggő rendszerré egyesítik. A házsorok között — a nyertes terv szerint — zöld gyepszőnyeg húzódik, mintegy át- meg átszövi a területek. Az utak találkozásánál, a csuklópontokban lesz a szolgáltató és vendéglátó üzletek helye. Sikerült a már meglevő városrész földszintes házai és a középmagas beépítés között — legalábbis a tervben — megfelelő átmenetet teremteni. A mai új negyedekben gyakran elfelejtik, hogy milyen fontos, kiemelkedő szerepe van egy-egy magasabb épületnek a város forgalmi szempontból fontos pontjain. A tervező erre is gondolt. A tízemeletes házakat úgy helyezi el, hogy a közlekedésnél megbízható tájékozódási pontként szolgáljanak. Előnye még é tervnek a beépítés ütemezése: a város felől egyenletesen gyarapodik, -hízik« a terület. \A további munkák a már elkészült házak lakóinak életét nem zavarják. A kisgáti városrész nagyszabású lakásépítkezésének megkezdéséig alaposan elő kell készíteni a területet. 1980-ig részletes rendezési terv készül, majd külön terv a beépítésre, a beruházási programra és a kivitelezésre. 1982- ben már — az elképzelések szerint — átadják az első lakásokat. A pályázatra érkezett terveket november 8-án a városi tanács nagytermében kiállítják. Csupor Tibor Somogyi Néplap
