Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
Tudományos ülésszak a magyar és a szovjet közúti közlekedés fejlesztéséről Tovább korszerűsíti termékeit a könnyűipar HATVAN ÉV — HATYAN KÉP 11 Szovjetunió története képekben A magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés keretében a Közúti Közlekedéstudományi Kutató Intézet évek óta közös kutatásokat végez a szovjet autóközlekedési kutatóintézettel, — ennek a munkának az eredményeiről kezdődött tanácskozás pénteken a Technika Házában. A kétnapos ülésszakon a magyar és a szovjet szakemberek felvázolják a következő évek közös kutatási témáit. Erre azért kínálkozik különösen jó lehetőség, mert a két országnak közös a járműbázisa. Mint ismeretes, a kooperáció keretében évi 30— 40 ezer szovjet személyautó érkezik hazánkba, s több tízezer Ikarus autóbusz fut a Szovjet utakon. (Folytatás az 1. oldalról) ■ A vállalatok belső tartalékainak feltárását és hasznosítását szolgáló szervezési munkán kívül egyre nagyobb jelentősége van a gyárkapun kívüli szervezésnek: a korszerű termékek bemutatásának, a kereskedelmi vállalatok részére rendezett börzéknek, ahol nem csupán egy gyár, hanem a különböző cikkeket gyártó vállalatok mutatják be kínálatokat, ösztönöz a minisztérium a vállalatok saját üzlethálózatának kiépítésére is. A könnyűipari miniszter beszélt a szakembergondokról is: elmondta, hogy ebben az ágazatban kevesebb a magasabb végzettséggel rendelkező, mint a népgazdaság más ágazataiban. A vidéki új telepek, gyáregységek szakemberekkel való ellátása még nagyobb erőfeszítést kíván. Az új Könnyűipari Műszaki Főiskola évtizedes elmaradást pótol. A képzés megszervezése mellett azonban a vállalatoknak kell jobban törődni azzal, hogy a fiatal szakemberek hamar kapjanak képzettségüknek és képességüknek megfelelő feladatot. Ez feltétele annak, hogy — elsősorban a vidéken telepített új üzemekben — a termelékeny- i ség gyorsan emelkedjék. A tájékoztatón a jövő évi tervekről és az áruellátás várható alakulásáról is szó volt. Keserű Jánosné elmondta: a kereskedelem képviselőivel együtt megvizsgálták, hogy miként találkozik az ipar kínálata és a hazai igény. A jövő évi felkészülés azt mutat-' ja, hogy az ipar valamennyi I fő termékcsoportból kielégíti I vagy megközelíti a belkeres-1 kedelem igényeit. A rendel- . kezesre álló technikai és anyagi feltételek javíthatják a kereslet kielégítését — választékosabb és jobb minőségű áruval. A jövő évi tervek szerint a termelés az ideihez hasonló mértékben emelkedik. A vállalatoknak azonban ennek végrehajtása során arra kell törekedniük, hogy — kihasználva a gyártmány- féjlesztés lehetőségeit, javítva a piaci tevékenységet — az exportárak meghaladják az alapanyagok árának emelkedését, a belföldi értékesítésnél pedig vegyék figyelembe az életszínvonal-politikai és a piaci érdekeket. Tájékoztatójában a könnyűipari miniszter rámutatott arra is, hogy az ipar dolgozóinak, különösen a több műszakos munkarendben tevékenykedőknek helytállását elismerve. a ruházati ipar az idén az átlagosnál magasabb béremelésben részesült. A július 1-től bevezetett műszak- pótlékkal együtt átlag tíz százalékkal nőtt a dolgozók bére. Ennek hatására — az eddigi adatok szerint — némiképp mérséklődött a munkáslét- szám csökkenése. Községfejlesztés és ellátásjavítás Lakácsán A Lakácsai Községi Közös Tanács elnöke, Gulyás József így tájékoztatott a központi település és a körzet községeinek lakóiról: — Ha figyelembe vesszük a szülések számát, az elköltözéseket meg az elhalálozásokat, evente egy-két százalékkal csökken a négy község — La- köcsa, Potony, Szentborbás, és Tótújfalu — lakóinak száma. Most mintegy kétezer-százán élnek itt, de a fogyatkozás folyamatos. Barcsnak legnagyobb a vonzása. A nagyközségben létesülő üzemek igénylik a munkaerőt, most már a vállalati buszok kijárnak ide az emberekért. S aki huzamosabb ideig ott dolgozik, igyekszik letelepedni, tehát építkezik vagy házat vesz. Barcson már egész utcákat tölt meg a beköltözött, délszláv nemzetiségű lakosság. Sokan cserélik föl az itteni lakóhelyüket pécsire, harkányira, sellyeire, siklósira is. A fő ok az, hogy az itteni termelőszövetkezet nem tud mindenkit egész évben foglalkoztatni. — Költöznek-e a társközségekből Lakócsára, a központba? — Kevesen, s azok is inkább az eladó házakat veszik meg, nem építkeznek. Persze, új porták is kialakulnak, de ezeknek a száma nagyon kevés. A tanács kijelölte a házhelyeket, építkezhetnének rájuk, de alig akad jelentkező. Szeretnénk megállítani a lélekszámcsökkenést, ezért igyekszünk saját erőnkből és megyei támogatással minél előbbre jutni a községfejlesztéssel. Igyekezetüket az utóbbi években megvalósított beruházások tükrözik, s hogy nem érik be azzal, amit elértek, erről a távolabbi tervek tanúskodnak. Üj, négy tantermes iskolát meg óvodát építettek. Átalakítással hoztak létre egy iskolai napközi otthont ötven gyermek számára, s megszüntették a társközségékben az iskolákat: az alsó tagozatosok is Lakócsára járnak. A Volán iskolajáratot állított be, így naponta busszal jutnak haza a gyerekek. Potony kivételével a másik három községben megfelelő helyiséget kaptak a fiatalok ahhoz, hogy megalakulhasson a KISZ-klub. Munkájukat azonban továbbra is nehezíti, hogy sokan eljárnak hazulról dolgozni, s amikor este hazaérnek az ingázó fiatalok, már nehéz őket a klubba hívni. , — Régi kívánsága volt a lakosságnak a kereskedelmi és a vendéglátóipari ellátás javítása _ mondta a tanácselnök. — Most eljutottunk oda, hogy hárommillió forintos költséggel, egy épületben elkészült és megnyitásra vár a bisztró meg a presszó. Ugyancsak Lakócsán épül a gyógyszertár és a szolgálati lakás a gyógyszerésznek; ez a kétszintes létesítmény 1,2 millióba kerül és előre láthatóan a jövő nyáron már ide jöhetnek receptjeikkel a körzet betegei. * A lakócsai uj középületek, akárcsak a patika, a központi községen kívül a társközségek lakosságát is szolgálják. így a négy település epvformán látja hasznát annak a húsboltnak is, mely a tanács anyagi hozzájá- ] rulásával, valamint a helyi j téesz és az áfész ugyancsak je-1 lentős támogatásával készül el a jövő év első felében. — Sokáig húzódott a sütőüzem építése, az idén végre valóság lett az évtizedes tervez- getésből. Harminc kilométernyire vagyunk Barcstól, ahonnan elláttak bennünket . pékáruval, és sokszor bizony kétséges volt, milyen kenyeret kapunk, és hogyan jut el ide a szállítmány. Az idén augusztus 20-tól üzemel a Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezet sütödéje. A lakosság elégedett a termékeivel. Jelenleg tíz-ti- zenkét mázsa kenyeret sütnek naponta, és igény szerint készítik a péksüteményeket. Néhány órás beszélgetés van mögöttünk. S most itt állunk a somogybabodi Petőfi Tsz somogytori új szakosított szarvasmarhatelepének bejárata előtt, Késő este van. Végigjártuk az Alfa—Laval technológiával működő telep minden zegét-zugát. Láttuk a példás tisztaságot, az éltetőit, a borjúnevelőt, a gépi fejést, s végignéztük a tej útját is, amely emberi kéz érintése nélkül jut el a telepről az üzembe. Elmenőben még gyönyörködtünk a bejáratnál ültetett, szépen gondozott virágokban, s azzal az érzéssel távoztunk: az itt dolgozók kifejezésre juttatták a szövetkezethez való ragaszkodásukat, a közös vagyon megbecsülését. Mindenütt így kellene! — Az a törekvésünk, hogy mindenütt ez a szemlélet érvényesüljön. Három község lakossága — Somogybabod, Somogytúr és Gamás — tartozik szövetkezetünkhöz, hatszáz dolgozó taggal. Földterületünkből 3200 hektár a szántó. Állattenyésztés, növény- termesztés, melléküzemágak vannak, s rengeteg velük a gond. Vannak, akik szívüketr lelküket adják a közösért, mások inkább — szerencsére ők vannak kisebbségben — csak az előnyöket élvezik. Bártfai Imre elnök, Mólt Jenő párttitkár szavaiból kitűnik: mi minden történt a szövetkezetben a két egyesülés óta; az emberek szemléletének formálása, a tulajdonosi érzés erősítése. Csataví- yás érvekkel, hogy elfogadtassák a hosszú távra szóló, a jövőt megalapozó terveket. Korszerű nagyüzem A két vezető a szövetkezet gazdasági és politikai munkáját elemzi. Saját vezetési módszerüket is bírálják, amiért nem vették időben észre a nyári munkák befejezése után kialakult helyzetet. Nagy esemény lesz a négy falu eleiében, ha megvalósul a törpe vízmű. 1978-ban fúrják a kutat. Sorra készülnek el a közhasznú létesítmények, s egyik jelentősebb, mint a másik. »■Szeretnénk megállítani a lélekszámcsökkenést« — mondta az elnök, s ezek az eszközök bizonyosan segítik elérni ezt a célt. Az mindenképpen bizonyos, hogy a lakócsaiak, a szentborbásiak, a tötújfaluiak meg a potonyiak évről évre jobb körülmények között élnek, s nemcsak a közvetlen otthonuk szépítésével, korszerűsítésével törődnek, hanem lakóhelyük fejlesztésére is áldoznak. — Időben végeztünk az aratással, s ez önelégültséget, elbizakodottságot váltott ki. Ez rossz hatással volt az őszi munkák tervszerű kezdésére, végzésére. Nem mintha súlyos hibák lennének, hasonló helyzet kialakulását azonban nem szabad engednünk. Az elnök és a párttitkár szavai nyomán megelevenedik a jövő — a korszerű nagyüzem. A somogytúri telepen még egy istállót építenek, s akkor ott 430 állatot tarthatnak. Gamáson 6—700 hízómarha számára létesítenek új telepet. Azután következik az újabb. Sertésállományuk elhelyezése sem jó, ezen a helyzeten szintén változtatni akarnak. Ha ez sikerül, akkor évi 6—8000 hízott sertést adnak a népgazdaságnak. Végül pedig a juhtenyésztést korszerűsítik. Somogybabodon és Vadé- pusztán a műanyagüzemük 16 millió forint értékű terméket állít elő az idén. További foglalkoztatási lehetőségre van szükségük a gamási asszonyoknak, ők ugyanis nem szívesen mennek el máshova. A kommunisták segítségével « Hatvan kommunista tevékenykedik a szövetkezetben. Összefogásukat nehezíti, hogy három község alapszervezetéhez tartoznak, s a babodi tsz- nek nincs önálló pártalapszer- vezete. — Ezen úgy segítünk, hogy tavaly óta a nagyobb feladatokat kommunista aktívaéríe- kezleteken beszéljük meg. Éz eredményes és jó módszer — mondja Molt Tenő titkár, aki ezt a tisztséget a látrányi termelőszövetkezetben is betölti. Most éppen a napokban megrendezendő kommunista aktíváról tanácskozik Bártfai Imre elnökkel. Ezen az időszerű gazdasági munkákról, a nyújtott és kettős műszakról, a jövő év feladatairól beszélnek. S arról, kik kaphatnak abból az 50 000 forintból, melyet a legjobbak számára kitűztek. A somogybabodi - Petőfi Tsz szintén csatlakozott a Bolyi Állami Gazdaság és a tisza- földvári Lenin Tsz felhívásához: vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére október 31-ig végeznek az őszi munkákkal. ✓ Számokat, adatokat sorolnak: az 1500-ból 900 hektárt szántottak föl eddig, s 500 hektáron földbe került a mag. 500 hektárnyi kukorica törése van hátra, hogy a szántás és vetés zavartalanul haladhasson. — Azt akarjuk megértetni mindenkivel, hogy az eddiginél is nagyobb összefogásra, példamutatásra, tervszerű munkára van szükség, ha vállalásunkat, szavunkat tartani akarjuk. A közös az első! Állunk a somogytúri új telep előtt, s búcsúzkodunk. Lenn a völgyben egy Rába- Steiger motorja dübörög. — Béres László traktoros dolgozik ott. Egyike a legjobbaknak, nyújtott műszakban, kora reggeltől késő estig dolgozik, szinte megállás nélkül, hogy időben végezhessünk. A nagy értékű gépet úgy óvja, mint a saját tulajdonát — mondják a szövetkezet vezetői. Érzem az örömet szavaikból. Nem sokkal előbb az új telepen arról győződhettünk meg, hogy Szűcs Géza vezető és Miseta Lajos állattenyésztő irányításával az ott dolgozók milyen nagy felelősséggel végzik munkájukat. Rajtuk meg a késő este is szántó traktoroson kívül még nagyon sokan vannak —> köztük a gépesítés és az állat- tenyésztés, növénytermesztés szocialista brigádjai —, akiknek a közös az első! Szalai László Őszinte szóval Gondokról, örömökről KÖZÖS MEZŐKÖN. 1927-ben az SZKP XV. kongresszusán határozatot hozott a mezőgazdaság kollektivizálásáról. A kolhozokban a munka jelentős részét az első években még kézzel végezték. Képünkön: Asszonyokból álló aratóbrigád Ukrajnában. CSELJABINSZKI TRAKTOROK. Az ipar nagy segítséget nyújtott a kollektivizálási program megvalósításához. A húszas évek végén megjelent első traktorokat a harmincas évek elején már korszerűbb lánctalpas erőgépek követték. Képünkön: Az új gyáróriás — Cseljabinszk — első terméke. KOLHOZMUNKA. Gyapotvetés a Vorosilov Kolhozban tylmurszki körzet) 1936-ban. A vetőgépek akkor még csak »félautomaták-« voltak. SZAVAZÁS A HARMADIK ALKOTMÁNYRÓL. 1936-ban rendkívüli szovjetkongresszus hagyta jóvá a sorrendben harmadik (1977-ig érvénybe lévő) szovjet alkotmányt, amely kimondta a szocialista társadalom győzelmét. GYAKORLATI INTERNACIONALIZMUS. A Komszomolról elnevezett hajó árut szállított az élethalál harcot vívó Spanyol Köztársaságnak. A szovjet nép a számára is nehéz időkben sem feledkezett meg internacionalista kötelességéről.
