Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

G YERMEKGONDOZAS Látogatóban a védőnő oldalán Egy hivatás örömeit is­mertem meg Király Istvánná körzeti védőnő oldalán. Gond­jaira vannak bízva — a gyermekorvos segédletével, szakmai irányításával — a kaposvári Kinizsi-lakótelep újszülöttei, csecsemői, a ter­hes kismamák, és még a ti­zennégy évesek. Havonta száz- nyolcvan család ajtaján ko­pogtat, csenget, s csak az el­ső látogatás alkalmával szük­séges bemutatkoznia, ismertet­nie küldetésének célját. Az­után várva várt segítőtársa a családnak. Balogh Alexandra másfél éves, a család első gyermeke. — Milyen segítséget kapott a védőnőtől ? — fordulok az édesanyjához. — Hasznos könyv Benjamin Spook amerikai orvosé, meg­tanított többek között arra is, hogy mire kérjek választ, ha majd jön a védőnő. Semmit sem tudtam a csecsemőről, a pelenkázás is gondot okozott, és talán a legsúlyosabbal kel­lett volna kezdenem : bizony­talannak éreztem magamat. Dr. Ittzés Balázs körzeti or­vosra mindig emlékezni fogok, amikor Alexandra kiskora jut eszembe. Azt hiszem, Ittzésék családi örömében — három gyermeket nevelnek — sokan osztozunk, mivel az orvos anuka sok hasznos ismeretét a gyakorlatból veszi. Beszélge­tés közben az ember elfelej­tette, hogy orvos ... A védőnő látogatásaira készültem, El­lenőriztem magam, jól csiná­lom-e. Csádi Attiláéknál öthetes a kis Gyurika. Édesanyja az ud­varra indul a babával. — Jaj, de melegen öltöztet­te fel a kisbabát — mondja Királyné, és a ruhácskák kö­zül a szellősebbet választja. — És nem kell ilyen meleg1 sapka sem. Kis kendő ... Kozári Miklósáéhoz délután három órakor érkeztünk. Reggel óta görcsöl, érzi, hogy itt az ideje, érzi, hamarosan be kell mennie a kórházba. Nagy öröm elé néz. De kicsit fél is, hát persze, az első gyermek még »titok« ... — összecsomagolt mindent? Nem felejtett el semmit? Ha úgy érzi. hogy indulnia kell. ne késlekedjen. Hogyan érte­síti a mentőket? — Vannak lenn az udvaron, majd leszólok, hogy menjenek el a lányotthonba telefonál­ni. Királyné nagy gondot fordít a szakmai továbbképzésére is. Az egészségügyi szakdolgozók VIII. tudományos értekezletén. Debrecenben ezen a nyáron is részt vett. Harmadízben hív­ták meg, hogv előadást is tartson. Előadásának címe: Az élet küszöbén. A szolgál ta tóbáz gyermek­körzetében a folyosótól egy drapériával elválasztott kis helyen van a védőnők asztala, ahol látogatásaik tapasztala­tait feldolgozzák. Mivel a ren­delő most csendes, oda me­gyünk be. Elmondja, hogy tizenkét éve tevékenykedik ezen a pályán, hat évig Csurgón dol­gozott, három éve került Ka­posvárra. A gimnáziumi érett­ségi után elvégezte a kétéves védőnőképző Æakiskolât, az idén fejezte be politikai ta­nulmányait az esti egyetemen. — Látogatásainak a. rendje? — Az újszülötteket hathetes korukig hetenként meglátoga­tom, egyéves korig havonta, majd hároméves korig kétha­vonta szükséges a családláto­gatás. — Mi a gondozómunka tar­talma? — Az anya- és csecsemővé­delem, gyermekvédelem; komplex családvédelem. De sok esetben egyéb ügyek elin­tézését is ránk bízzák. Segí­tünk a csecsemőotthoni elhe­lyezésben, a tanács gyámügyi osztálya környezettanulmányt kérhet tőlünk, előfordul, hogy a segélyügyek is hozzánk ke­rülnek. Néha a szociális se­gélyt a védőnőnek utalják ki, hogy megfelelő helyre jusson. De a munkánk alapja: a cse- caemólátogatás, a tanácsadás. — Sok-sok család minden­napját ismerheti meg a gyer­meken keresztül. Mondana néhány jellemzőt? — Mint ahogy utunk során ön is tapasztalhatta, a csalá­dok megfelelő anyagi bizton­ságban nevelhetik gyermekei­ket. Ez az egyensúly azonban megbomlik, amikor a gyer­meknevelést a szülők tudati szintje felől közelítjük meg. Itt van a mi fő, feladatunk. I A csecsemőgondozás mellett a nevelés. Az általános kulturálódásért Közművelődésünk eredményei Tavaly törvény született a közműve'ődésről. Célja volt, hogy meghatározza azokat az alapvető jogokat és kötele­zettségeket, amelyek elősegí­tik a fejlett seoeiálrSift társa­dalmat tudatosán építő, mű- váktségüket és szakmai kép­zettségüket folyamatosan tö- ké'etesítő, szocialista világ­nézetű és magatartású szemé­lyiségek és közösségek létre­jöttét. az állampolgárok mű­velődési igényeinek fölkelté­sét, továbbfejlesztését és ki­elégítését, Szó szerint és hang­súllyal hangzott el ez így, s iktatták be a törvények közé. Egyre szélesedik a kínálat köre. Fejlett könyvkiadásunk eredményeit mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, l^ogy hat év alatt a kiadott művek száma nagy arányban változott: 1960-ban még 2972 könyvet adtak ki 34 693 000 példányban, tavaly viszont már 8391 mű jelent meg 89 237 000 példányban. Ezen belül az egyes műfajok is gaz­dagodtak, szélesebb válasz­tékból kínáltak olvasnivalót a kiadók. Tudományos és isme­retterjesztő munkákat, szak­mai anyagot, szépirodalmi műveket. Igaz, hogy a filmszínházak száma tizenhat év alatt csak­nem ezerrel csökkent, tért hó­dított viszont a televízió. A meglevő mozikat folyamato­san korszerűsítik, s újakat is építenek. Hetvennégymillió mozijegyet adnak el évente. Százhatvan—százhetven be­mutatót jelent ez éves vi­szonylatban. Harmincnégy színházban folyik komoly munka a közönségért, a szo­cialista világnézetű ember és közösség létrehozásáért. Ta­valy 2 712 000 ember váltott jegyet az előadásokra. Sokat mond az az adat is, mely sze­rint az Országos Filharmónia hangversenyein 1 082 000 em­ber jelent meg. 1970-ben pél­dául még csak 882 000-en hall­gatták Bach, Bartók, Soszta- kovics műveit a hangverse­nyeken. Hol tartunk? Anélkül, hogy túlzásokba esnénk, örülnünk kell annak, hogy hanglemez- forgalmuk egyre nő: 3 843 000 lemezt adtak'ki a múlt év­ben, s egyre többen válnak vásárlóvá, hogy otthonukban is reprodukálhassanak hang­versenyélményeket, egy-egy előadóestet vagy beatkoncer- tet. Tizenhárommillió jegyet vásároltak a múzeumok, ki­állítások megtekintői. Tekin­télyes szám ez is. és bizo­nyos, hogy a jövőben a szo­cialista brigádmozgalom még Inkább kihasználja majd ezt ;a lehetőséget. r "Az ót-Szágban 2764' művelő­dd és i otthonban szórakozhat­nak, tanulhatnak, szerezhet­nek új ismereteket az embe­rek. Egyre többen lépnek be s nemcsak egy-egy műsoros estre, hanem szakköri tag­nak vagy klublátogatónak. Majdnem ötmillió ember for­dul meg évente ezekben az intézményekben, melyeknek munkája remélhetőleg a köz- művelődési törvény szellemé­ben teljesedik majd ki. 207 000-en vesznek részt mű­kedvelő művészeti csoportok­ban, az ismeretterjesztő szak­körökben pedig 172 000-en munkálkodnak. Útban az általánossá váló műveltség felé. — Van-e fejlődés? — Határozottan mondhat­juk, hogy van. Üj családmo­dell van kialakulóban, s eb­ben egyre nagyobb szerepet játszik az apa segítőkészsége, amit tapasztalunk is. — Tudom, kedvenc témája — a tavalyi debreceni konfe­rencián erről beszélt — a cse­csemőtáplálás. Ügy is kérdez­hetem: miért lett ügy a szop­tatás? — Túl nagy propagandát kaptak a tápszerek, sokan úgy gondolták, hogy nemcsak a végső esetben kell hozzányúl­ná, hanem akár mellőzni is le­het a szoptatást, az anyatejzs táplálást. Ezen szeretnénk változtatni a felvilágosítással. Az anyatejes táplálásra nagy szükség van, pótolhatat­lan. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy kevesebb a daganatos megbetegedés azok­nak a nőknek a körében, akik rendszeresen szoptatták gyer­meküket. Horányi Barna És Horváth boltos? Mintha a negatív ja lenne a Mizera kölyöknek. Az szőke, ez ola­josán fekete. Diószín szeme bizalmat kunyorál. Nincs benne kereskedői ravaszság, inkább úgy tűnik: tárgyal a vevővel, aprokszimatíve. KISZ-titkárnak választották a vadhajasok, azóta rend van a klubjukban, nem okádják le a berendezést. Hogy az isten rogyasztotta volna az eget rá, amikor kikezdett Mizeráné- val, ap-rok-szi-ma-tí-ve! Az asszonyról jószerével csak egy emléke volt Jobbiknak. Egy lakodalom hajnali végzésekor szokás szerint meneUánccal járták be a falut. Ez a riho- nya a sor elején hányta-ve- tette magát, a keze kígyófej- formán járt a magasban, a szoknyája csaknem a nyaká­ban ... Dobálta magát, pedig kék-zöld volt a hidegtől ; amo­lyan fázós fajta, fehémépben ez a legrosszabb. A Gyuszinak olyan keze van, mint az apjának volt a bognármunkában. Műszer va­lósággal, Ez a kéz most talán gyilkol. Jobbik a vállával akarta belökni a bolti raktár ajtaját — reccsent a csontja —, de a kemény fa ellenállt. Kifelé nyílik! A kilincs azonnal en­gedett. Jobbik szeme nehezen igazodott a raktári félho­mályhoz; a füle vezette, mint a denevért. Az élőbe csapódó ütések robaja és az elropgyo- lódó vonítások dobhártyát próbáló zűrzavara a félszár­nyúvá rokkant polcrendszer alól szabadult ki. A kirendelt­ségvezetőnek úgy tűnt, hogy egyetlen, sokvégtagú szörny vergődik ott, önmagát mar- koiászva pusztító ölelésben. Felszakadt zsákból liszt vagy A mesterek nyomában A régi helyett vadonatúj — mi maraat a regi er­dészházból? — Szinte semmi. Vadonatúj épület — mondja Szatori Já­nos, a Balatonkiliti Általános Iskola igazgatója. Valóban. Négy tantermes, vadonatúj iskola áll a múlt században épült erdészház he­lyén, tágas, piros keretű ab­lakokkal, korszerű berende­zéssel. A siófoki tanács költ­ségvetési üzemének munkásai az utolsó simításokat végzik az épület belsejében, és a fel­ső tagozatos lányok, fiúk tár­sadalmi munkában takaríta­nak. Március óta megfeszített tempóban és néha életveszé­lyes körülmények között dol­goztak itt az építők Rigó Já­nos művezető irányításával. — Őszintén szólva, amikor elkezdtük a munkát, még nem gondoltuk, hogy ennyi vesződséggel jár majd... Ahogy bontottunk, úgy buk­kantak elő a hibák. Szigete­lés nem volt. Az 55 centis falak másfél méter magasság­ban nedvesek voltak. Vályog és ötféle nagy méretű tégla volt az épületben. A gomba a szerkezetet szinte teljesen fel- prédálta. Mintegy 16—18 köb­méter jó minőségű faanyagra (4—6 ezer forint köbméteren­ként) volt szükségünk. Az utóbbi hónapokban 40— 50 ember dolgozott itt, A költségvetési üzem építőrész­lege szinte minden erejét ide összpontosította. A munká­sok nem vették ki a szabad­ságukat, az építkezésen dol­gozó, meghibásodott gépeket soron kívül javították a mű­helyben. .— Példás igyekezetnek és helytállásnak /voltam tanúja — mondja az iskolaigazgató. — különösen hárdm szocia­lista brigád érdemel elisme­rést. A Somogyi-, a Heren- csár- és az Orbán-brigád — kubikosok, kőművesek, ácsok... Több mint másfél millió költséggel épült az iskola. 1— Fellélegezhetünk — mondja az igazgató. — Szorí­tó gondunk valamelyest - eny­hült. Most, itt a központban az 1962-ben épült iskolával együtt nyolc korszerű tanter­münk van. Ide jár majd . a felső tagozat délelőtt. Egyéb­ként 16 tanuló, illetve négy napközi csoportot kell elhe­lyeznünk. A volt katolikus is­kolában vannak a napközi­seink délelőtt és délután. Az egykori református iskolába az első és a második osztá­lyosok, a központi iskolába a harmadikosok és a negyedike­sek járnak délután. A hajda­ni református iskolából is hamarosan ki kell költöznünk, mert összeomlik. Megtudom, hogy Kilitiben folytatják az iskolaépítést. A most átadott tantermekhez még »hozzáragasztanak« ket­tőt, társadalmi erőből. A he­lyi termelőszövetkezet már adott 200 ezer forintot anyag­ra, melyet a költségvetési üzem szerez be, s szállít az építkezés színhelyére. A Tö- vá! végzi az alapozási mun­kát, és elkészíti az összes nyí­lászáró szerkezetet. A vas- és acclszereiési munkát a Mező­gép vállalta. Ezenkívül még hátravannak az osztályokat patronáló szocialista brigádok válla1 ásai. összesen tizennégy munkacsapatról van szó ... A szomszédban is építő­munkások dolgoznak. Az óvo­dát renoválják, bővítik a Sió­foki Építőipari Ktsz kőműve­sei. s mint mondják, még e héten átadják az épületet a gyermekeknek és a pedagó­gusoknak. Az építkezés költ­sége csaknem kétmillió forint. — Hány gyerek járhat majd ide? — Több mint száz —mond­ja a vezető óvónő, aki kollé­gáival együtt már otthont, otthonosságot teremtve jár a mesteremberek nyomában. Sz. A. Szórakozva tanulni A világ csaknem valameny- nyi nagyvárosának van szóra­koztató parkja, amelyet Kop­penhágában Tivolinak, Bécs- ben Práternek, Pesten Vidám ' Parknak neveznek. Népszerű­cukor ömlött a meg-megrán- gó, polipkarú gubancra. Job­bik üvegcserepek, valami lu- csok — vér? —, szögek tisz­tázatlan közegében gázolt elő­re. Valaki belekapaszkodott a ,<ai jába. — Segítsen, Jobbik elvtárs! Az asszony! Csapdás sze­mében félelem. Csak per- tyogj, te cafat, hogy az is­ten vert volna meg, amikor először nyitottad ki a ... tás­kádat a boltosnak! Lesöpörte magáról Mizeráné kezét. — Abbahagyni! —ordította. — Mi van itt!? Lerántották magukhoz. Ahogy zuhant, magával raga­dott egy tucatnyi egymásba- illesztett vödröt. A dőlő to­rony talp-pereme megsebezte a nyakszirtjét. Vörösen lob­bant az ijedelem helyére a harag benne: kővé szorított karizmú kezével ütni kezdett, így kétszeres erővel sújt az ember, igaz — könnyebben is sérülhet. Ököllé zárt ujjainak tüskéi belefájdultak a szűkén mért pályájú ütésekbe. A sze­mét akarták elérni alulról — ki tudja, melyikük? —, de ke­resztülvágta karjával a moz­dulatot. Térdével ágyékba lé­kelt, majd az összerándulót hirtelen felrántva lehengerí- tette a másikról. Mizera Gyu- szi volt az. Csak a szeme mu­tatott mást: abban kések vil­ségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy például a budapesti Vidám Parknak tavaly 2,7 millió látogatója volt. Mintegy fél évszázaddal ez­előtt kezdték üzembe állítani lógtak. A boltos tehetetlenül nyöszörgött és a földet kapar­ta. Arcának egyik fele véres volt, a másik foltosán fehér a kiömlött liszttől. — Emberek maguk!? — köpte a szót Jobbik. — ... Föl! Nem volt róla meggyőződ­ve, hogy lábra tudnak állni, de tapasztalta, hogy az erős szóra a katonaviselt ember íélholtan is összerántja ma­gát. Mizera GyUszi, ahogy talpra állt, máris támadni akart újra, de a kirendeltség­vezető egyik kezével neki­vágta a polcnak. Ugyanannak a mozdulatnak a másik felé­vel a boltost markolta talpra. Erezte a vért az ujjain, ettől hányhatnékja támadt. — Maguk ketten velem jön­nek a tanácsra! Mizera és az asszony nem mozdult. — Indíts, mert nagy baj lesz! Az istenít, hogy csendőrnek is kell lennie ebben a beosz­tásban! Mire a körzeti rend­őr ideér Bizséről, addig itt halomra gyilkolhatják egy­mást. Ap-rok-szi-ma-tí-ve ! Nadrágjába törölte a vért. — Magát, maga szemét, egy óra múlva akarom látni a tanácson, megértette!? (Folytatjuk.) az első motorizált szórakozta tó eszközöket, a villamosság, az elektromos hajtás elterje­désével párhuzamosan. Ko­rábban legföljebb emberi erő­ve! forgatott körhintákon, láncos hintákon élvezhették a sebesség, a lendület, a föld­től való elszakadás nagyszerű érzését a szórakozni vágyók. A fejlődő technika azután egyre rafináltabb gépezeteket, szerkezeteket hozott létre a szórakoztatás szolgálatában is. Megjelentek az óriáskerekek, a hullámvasutak és a pneu­matikus. hidraulikus segédlet­tel, optikai tükrök révén sok meglepetést keltő elvarázsolt kastélyok. A fejlődésben fon­tos szerepe volt annak is, hogy egyre nagyobb szilárdsá­gú, majd egészen új tulajdon­ságokkal rendelkező anyagok is megjelentek (könnyűfémek, műanyagok). A tömegszóra­koztató eszközök tervezése semmivel sem kisebb felelős­ségű munka, mint bármely más konstruktőri feladat. Gondoljunk csak a hullám­vasút pályájának nagy terhe­lésű íveire, a hosszú, karcsú rudak végén nagy sebességgel körbeszáguldó kis járművekre, a különféle lesiklópályákra stb. A szórakoztató parkok bo­nyolult »kínzóeszközeivel« is­merkedő gyermekek, felnőttek akaratlanul is fontos fizikai fogalmakkal és jelenségekkel kerülnek életközelségbe. Bi­zonyára jobban megérti a fi­zikaórán a tanár magyarázatát a lendületről, a centrifugális érőről, a sebességről, a gyor­sulásról, holtponti helyzetről, ütközésről stb.> az a diák, aki gyakorlati tapasztalatokat szerzett — a Vidám Parkban. Képünkön: Vidám gyerekek a moszkvai Gorkij parkban.

Next

/
Thumbnails
Contents