Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
Szarrasbőgés idején A XX. század színháza HÉT VÉGI Cftvashattuk a napokiban a híradást: megkezdődött a Bzarvasbőgés. Nemcsak a vadászok, hanem a természetet kedvelők szíve is megdobban a hírre. A háremét féltő bika erdőn-mezőn, dombon-völ- gyön áthullámzó erős hangja a magyar erdők legszebb koncertje. Nem véletlenül nevezték el legnagyobb vadunkat az erdők királyának. A hangja is királyi. Ilyenkor, a bőgés kezdetén jönnek elő a fejlettebb, öregebb, tehát szebb agancsot hordozó bikák az erdők sűrűjéből. A tehenek jelentik a végzetüket: az ő nyomukat követik a bikák a hajnali legelők felé, s bizony nemegyszer már ott van a korábban érkezett vadász is. A legerősebb bika hosszan elnyújtott bőgéssel jelzi közeledtét. Ezt az állatot nevezik a vadászok főbikának. Közelében vannak azonban a fiatalabb vetély- társak is, mellékbikák. Ezek ugyancsak hangos bőgéssel jelzik: készek a párviadalra Ha akad közöttük olyan, amelyik azt komolyan is »-gondolta«, akkor az öreg bika kitör a rejtekéből és megkezdődik a küzdelem életre-ha- lálra. Ezek a párviadalok rendszerint az esti szürkületben, éjszaka, vagy napkelte idején zajlanak le. A szakemberek a bőgés időszakában három szakaszt különböztetnek meg. Először csak a rövid ideig tartó elő- bőgést lehet hallani, utána jön a »csúcs«, amikor az éjszakai erdők visszhagzanak az öblös torkok gyönyörködtető zenéjétől, amikor az igazi hangpárbajok vannak. Ez a javabőgés. Végül ezt követi az utóbőg és. »Bőgnek« a vadászok is. Valósággal művészei vannak az utánzásnak. A bikák az ügyes vadásznak rendszerint beugranak, s hangos csörte- téssel, egyre mérgesebb válasszal jelzik: »vették a lapot«, helyesebben: felvették a kesztyűt. Mert annyi esze a magaslesen üldögélő, vagy a vastag fák törzséhez támaszkodó vadásznak is van, hogy sohasem öreg, erős, ellenfeleit rendszerint már a hangjával elrettentő bikát utánozzon. Tengeri kagylóból készült tülköt használnak a becsaláshoz, de a petróleumlámpa üveg- búrája is megteszi. Persze a vadászok nemcsak azért tartják becsben az erdők királyát, mert az éjszakai, hajnali, alkonyati hangpárbajok szépsége megfogja őket. Nagy örömmel jár a koronás bika elejtése, a trófea értékelése. Különösen azért becsülik meg az elejtett szarvasbikát, mert nagyon nehéz puskavégre kapni. Óvatos állat a szarvas, különösen az öregebbje. Ám ha éppen harc közben sikerül megközelíteni a viaskodó bikákat, valamivel könnyebb dolga van a vadásznak. Nemegyszer fordult elő, hogy az erősebb bikát megsebző halálos lövés el- csattanása után az ellenfél nélkül — és életben — maradt bikának »nehezen esik le a tantusz« : tulajdonképpen nem is tudja, hogy ellenfele a lövéstől csuklóit össze. Nyilván azt hiszi: ő maga győzte le... M. A. Brecht munkássága Piscator nevét említettük a múlt héten, mint olyan színházújítóét, aki a technika eszközeivel, a hagyományos dramaturgiai képleteket modernizálva, átszabva jelentkezett. Egy ideig a tanítványaként dolgozott Bertolt Brecht, aki első korszakában a Deutsches Theater dramaturgja, rendezője volt. Brechtet jellemezni a »színházi ember« definícióval lehetne: író, rendező, elméletíró. 1933-ban emigrált, Dániában, majd az Egyesült A „bogár“ karrierje A népautónak léghűtésesnek kell lennie, száz kilométeren mintegy hét liter benzint Óriások az erőművek mellett A hőerőművek mellett többnyire ott sorakoznak a szép vonalú, hatalmas hűtőtornyok — az úgynevezett természetes huzatú hűtőtornyok —, melyekben a levegőáram sűrűségkülönbség folytán jön létre, ami. a tornyot kitöltő meleg, nedves levegő és a hidegebb külső levegő sűrűségéből adódik. A kondenzátorból áramló és a turbina hulladék12 milliárd fényéven át Nemrégiben kezdte el kutatómunkáját a bonni Max Planck Intézet rádiócsillagászati részlegének» csaknem 4000 tonnás rádióteleszkópja Effels- bergben, az Eifel-hegységben (NSZK). A rádióteleszkóp magassága és szélessége egyaránt száz méter. A hatalmas műszerrel a világűrnek eddig még nem vizsgált rétegét kutatják. 12 milliárd fényévet — 113 trillió kilométert — lehet áthidalni vele. Negyven rádiócsillagász — németek és külföldiek — számtalan kozmikus rejtélyt akarnak megfejteni az új rádióteleszkóppal. Ezek közé tartoznak a csillagok keletkezésének és felépítésének a kérdésein kívül a tejútnak és különösen két titokzatos égitesttípusnak, a pul- zároknak és a kvazároknak a megfigyelése és tanulmányozása. gőze által fölmelegített hűtővizet a toronyban fúvókák- kal ellátott csőhálózat segítségével porlasztják. Az így keletkezett vízcseppfátyol ellentétes irányba mozog a felfelé szálló légáramlattal. Ebben a folyamatban egyrészt hőátadással, másrészt elpárologta- tással megy végbe a hőcsere. A torony fenekén kiképzett medencében gyűjtik össze a lehűtött vizet, s a párolgási veszteségeket természetesen pótolják. A vizet visszaszivattyúzzák a toronyba, és ezzel a körfolyamat újra kezdődik. Képünkön: A Csehszlovákiában épülő chvaleticei 2x200 megawatt teljesítményű erőmű hűtőtornyai. szabad fogyasztania, és az autópályán száájcilométeres utazósebességgel kell haladnia — ezt a feladatot kapta a 30-as évek derekán Ferdinánd Porsche, a már akkor híres német autókonstruktőr. A feladatterv még azt a fontos feltételt is tartalmazta^ hogy az új autótípusnak igen nagy sorozatban gyárthatónak — tehát minél olcsóbbak — és időálló kivitelűnek (garázst nem igénylőnek) kell lennie. Állítólag Hitler 51. születésnapján mutatta be Porsche professzor a Volkswagen modelljét, s röviddel utána el is kezdték a híres »bogár« (Käfer) sorozatgyártását. Csaknem negyven év leforgása alatt a »bogár« a világ legsikeresebb modellje lett, több mint 15 millió példányban hagyta el a futószalagot. Megjegyzendő, hogy ma már csak a név és a koncepció ugyanaz, egy felmérés szerint ugyanis mintegy 17 ezer (!) külső és belső változtatást hajtottak végre az eredeti modell tervrajzain. A nagy karriert csinált népautó egy 1938-as építésű, felújított, rendbe hozott példányát a képen látható módon helyezték el egy esseni múzeumban. Ám akármennyire igyekeztek is korszerűsíteni a »bogárt«, eljárt az idő felette. Polo, Golf, Passat, Schirocco léven új Volkswagen-modellck jelentek meg az autópiacon, megbízható, keresett járművek, népszerűségük azonban meg sem közelíti a »jó öreg« Kâferét. Kibernetika és szívgyógyászat A nagy kockázat miatt az orvosnak nincs lehetősége arra, hogy élő szívvel kísérletezzen, a káros jelenségek okait közvetlenül megkeresse, és beavatkozásainak a hatását megfigyelhesse. Egy matematikával és elektronikával foglalkozó kutatócsoport a szív elektromos tulajdonságai és az abból kielemezhető információk alapján olyan modellt készített, amelyben a szív tulajdonságait elektronikai áramkörök, illetve elemek utánozzák. Ez a »-kibernetikus szív-« úgy viselkedik, mint az élő szív: terhelni, túlterhelni és »izgatni« lehet, és a beavatkozások hatását az EKG kimutatja. A modell alkalmas kórt utánzó hatások következményeinek a vizsgálatára is. váz izomhál&ámj Államokban élt, ahol saját darabjait vitte színre. A fasizmus veresége után tért vissza, az NDK kormányának hívására. Feleségével, Helene Weigellel létrehozta a Berliner Ensemble-t. Sokoldalú, színes egyéniség volt, a színházi tudományok ' legmodernebb és leghatásosabb marxista művelője. Az augs- burgi gyáros fiából lett színházi szakember századunk új tartalmait új formába öltöztette. A színház és a színész — az, ő elvei szerint — le kell mondjanak a beleélésről; mindvégig tudniuk, érezniük kell, hogy ami a színpadon folyik, nem az élet egy cselekménysorozata, hanem eljátszanak a nézőnek egy esetet. Okulására, állásfoglalásának kikényszerítésére. Az úgynevezett epikus színház a polgári drámát volt hivatva ellensúlyozni, megdönteni. Brecht szerint mivel a polgári dráma azt az illúziót adja, hogy a színpadon a valóságot látjuk, megfoszt bennünket az ítélkezés lehetőségétől. Elidegenítés-elméletét drámáiban valósította meg. Elidegenítési effektusok — feliratok, narrátor, songok, képek — közbeiktatásával töri meg a hangulatot, s ezeknek segítségével az andalodni hajlamos nézőt szinte felrázza. Színháza bizonyos értelemben plakátszinház, mely harsány hangon mond nemet a fasizmusra, gúnyolja a kapitalistákat modern példázataival. Ezek gyökere olykor klasszikus színpadi művekben keresendő. Nenezen fogadták be drámáit, ezek többször megbuktak hazánkban is. Valószínűleg éppen az elidegenítés módszerei, valamint egyes művei aktualitásának csökkenése miatt. A kaposvári bemutatók — Koldusopera, Kurázsi mama, A kaukázusi krétakör — azt bizonyították: drámáinak azok a részei élnek és hatnak igazán, melyekben Brecht »megfeledkezett« az elidegenítésről, és valódi drámai tartalommal töltötte föl az említett epizódokat. Iskolát teremtett. Olyan írók, színházi emberek munkásságában lelhető fel hatása, mint Peter Weiss, Peter Hacks stb. Legfőbb munkáit a Magvető Kiadó 1969-ben hozzáférhetővé tette, amikor Színházi tanulmányok címmel elméleti műveit — A színészi mesterségről, A kísérleti színházról, Kis Organon a színház számára — magyarul is megjelentette. Drámái legutoljára az Európa Kiadónál, 1971-ben láttak napvilágot. L. L. Új út a rádiózásban Még nincs tíz éve, hogy elkezdődtek a kvadrofóniára irányuló kísérletek, s jelenleg már sok rádióállomás berendezkedett kvadrofon műsor sugárzására. De mi is az a kvadrofónia? A kvadrofontechnikában négy közvetítő csatornára, a felvételhez is legkevesebb négy mikrofonra, a visszaadáshoz pedig négy hangszóróra van szükség. Hangverseny-közvetítéskor a két első mikrofon nagyrészt a zene direkt hangjait érzékeli, ennek megfelelően a két első hangszóróban — a sztereoíelvételhez hasonlóan — a közvetlen hangok szólalnak meg. A két hátsó mikrofon azonban inkább a hangversenyterem oldalsó és hátsó faláról visszaverődő zengő hangokat érzékeli és továbbítja. így a négy hang- í szóró együttes hatásaként egy bennünket körülvevő hangtér érzete jön létre, azé a hangtéré, amelyben a kvadrofon mikrofonnégyest felállítottuk. Ha pontosan a hangszórók által alkotott négyzet közepén foglalunk helyet, mind a négy hangszóró irányából, illetőleg az összes köztes irányból is hallhatunk hangokat, kialakul az ún. »teremérzet«, úgy érezzük, mintha a hangfelvétel színhelyén lennénk. Kvadrofon hangfelvétel csak megfelelő méretű és hangzású stúdiókban készíthető. A felvételekhez az eddigi mikrofonok és keverőasztalok használhatók, a hangrögzítéshez azonban négysávos magnetofonokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a négy csatorna párhuzamos rögzítését. Üj technikai problémákat vet föl viszont a kvadrofon rádióműsorszórás. A megoldás az, hogy egyetlen adó sugározza a négy csatorna hangjeleit úgy, hogy azok a hallgatónál tökéletesen szétvá- laszthatók legyenek. Ám ez meglehetősen költséges mód. Képünkön : A kvadrof oni- kus zenei felvétel irányítóközpontja a keverőpulttal. Nem mindig gyáva a nyúl Ezópuszi mesébe illő jelenet játszódott le a vajszlói erdészet területén. Egy kisnyúl elkóborolt a biztonságos családi fészekből, és a nyílt mezőn varjak támadták meg. Ügy látszott: a kicsi, gyenge állat könnyű zsákmánya lesz az erős madaraknak, ám az anyanyúl felfigyelt a kölyke sírására, és a segítségére ment. Ide-oda futkosott, fel-felugrott a levegőbe, ily módon igyekezett távol tartani, elűzni a varjakat. A bajt okozó nyúlkölyök eközben az anyja oldalához simulva, a hasa alatt elbújva reszketett. A négy nagy fekete madár — más-más oldalról közeledve — állandóan támadta az anyanyulat, nyilván ki akarta fárasztani. Már-már úgy látszott, hogy ez sikerül is nekik, és nemcsak a kis nyúl, hanem az egyre inkább lankadó öreg nyúl is a zsákmányuk lesz, amikor a közelben dolgozó emberek fölfigyeltek a küzdelemre és elhessegették a prédára éhes varjakat. Az eset nemcsak az anyaállat áldozatkészségét bizonyítja, hanem cáfolja azt a mondást, hogy »gyáva, mint a nyúl«. Egy tengerentúli női újság szerint Arnold Schwarzeneg- gernél azokon a helyeken is izmok vannak, ahol más férfiaknak még e helyek is hiányoznak. Ilyen hízelgő véleményt alkottak az amerikai nők néhány rövid év alait az osztrák izombálványról, aki eddig ötször nyerte el a Mister Univerzum címet, vagyis a férfi világszépségverseny első helyezését. Sokszor láthattunk felvételeket erről a fesztiválról; a jelöltek kis fürdő- nadrágocskában, izmaikat erőteljesen kidomborítva állnak a dobogón, így várják a zsűri ítéletét. Elnézem - Arnoldot, valóban meggyőző fiatalember, mell- bősége másfél méter, karizmáé ötvenhat centiméter, egyéb helyekről most nem is szólva. Bár — mint mondják — ő maga meglehetős szabad- szájúan beszél férfiasságáról. Nem hiába. Híre-neve eddig két filmfőszerepet hozott, mindkettőben saját magát játszotta: az izombálványt. Gazdag nők rajongják körül. A Kennedy-özvegy Jacqueline Onassis a második film premierje alkalmával partit adott tiszteletére, s az estélyen megjelent a Fiat-örökösnő is. Egy Nem York-i múzeum, mely a modern művészetek ismertetésének szenteli magát, bemutatta Arnoldot, mint a »test művészét«. Ez nyilván teljesen új irányzat a művészettörténetben, de hát ha be lehetett mutatni évszázadok során követ, bronzot, agyagot, fát, miért ne mutathatnának be húst? Valakit, mint saját magának élő szobrát? De mit veszek észre? Gúnyolódom Arnold Schwarze- neggeren. Pedig ha egyáltalán olvasásra méltatná szerény soraimat, megkérdezhetné: amilyen széles az ön mellkasa, karizma? Egyebekről nem is szólva. Szégyenkezve kellene beváltanom, hogy meg se közelítem az ő adatait. Vagyis irigykedem megjelenésére, mint megannyi férfitársam, a most már megszerezhetetlen tulajdonságokra. Különben is nem más ez, mint a férfi-női egyenjogúság egyik megnyilatkozási formája. Nemcsak mi rajonghatunk gyönyörű nőkért, sztárokért, a szép lábakért, a pompás alakért, az asszonyok is megtehetik ezt, lelkesedhetnek férfiszépségekért. Mért van az mégis, hogy sok hím- és nőnemű olvasó egyaránt ellenérzéssel szemléli a Mister Universumokat ábrázoló fényképeket? Mért van mégis valami férfiatlan ezekben a jelenségekben? Arnold Schwarzenegger azt mondja, hogy őt leginkább a tanítónők vonzzák. így már rendben van a dolog. így már lesz kitől az értelmet örökölnie a gyereknek. T. I.
