Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
Ara: 80 fillér XXXIII. évfolyam 230. szám 1977. szeptember 30., péntek Tanácskozott o parlament őszi ülésszaka Uj törvényt alkotott az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 orakor összeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró Antal indítványára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát : 1. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat 2. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója 3. Interpelláció Ezt követően a képviselők — a napirendnek megfelelően — megkezdték a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőként dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja nak el a sokszor bonyolultan megfogalmazott szerződési feltételek között, s így elfogadnak számukra hátrányos kikötéseket is. A javaslat az efféle helyzettel szemben nyújt megfelelő védelmet, amikor lehetővé teszi: közérdekű kezdeményezésre a bíróság a sérelmes kikötés érvénytelenségét mindenkire kiterjedő hatállyal megállapítsa. Ilyenkor a gazdálkodó szervezet ezekkel a feltételekkel a jövőben nem szerződhet. — A közérdekű kezdeményezésre való jogosultságot, a gazdasági bírság indítványozóinak jogkörébe kívánjuk majd utalni (szakszervezetek, tanácsok, ügyészség stb.) — mondotta dr. Korom Mihály. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az 1959. évi IV. törvény — közismert nevén a Polgári Törvénykönyv — módosítását tartalmazó javaslatot — kezdte expozéját dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter. Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköz- társaság polgári törvénykönyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. E törvénynek azért is kiemelkedő jelentősége van szocialista jogrendszerünkben. mert a társadalmi viszonyok széles körét fogja át. Elmondhatjuk tehát, hogy nincs olyan állampolgár. nincs olyan állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezései valamilyen formában ne érintenének. A Polgári Törvénykönyvet a megalkotása óta eltelt csaknem két évtized alatt több alkalommal módosítani kellett. A kisebb korszerűsítések a törvénynek csak egyes részlet- rendelkezéseit érintették; a szocialista Magyarország Polgári Törvénykönyve kiállta az idő próbáját. Eredményesen szolgálta a szocializmus építését, a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítását, az állampolgárok jogi védelmét, a vagyoni és egyéb jogviták elbírálását. Összességében : jól segítette a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának a jog eszközeivel történő gyakorlati megvalósulását. Mi indokolja mégis, hogy javaslatot teszünk a törvény módosítására, illetőleg továbbfej lesztésére ? — A törvények tartalmát — mondotta dr. Korom Mihály — a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. így van ez nálunk is. A Polgári Törvénykönyv tükrözi a megalkotása idejének társadalmi, gazdasági valóságát. Az azóta eltelt csaknem két évtized alatt azonban alapvető változások mentek végbe hazánkban: a szocializmus alapjainak lerakása után, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megfelelően ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok; ipari termelésünk, közlekedésünk, kereskedelmünk, a közszolgáltatás óriásit fejlődött. Szocialista nagyüzemi mező- gazdaságot teremtettünk, szövetkezeti mozgalmunk kiteljesedett. Dolgozó népünk élet- színvonala. kulturális, szociális és egészségügyi ellátottsága lényegesen növekedett. Sokat változott a közgondolkodás. A szocialista demokrácia erőteljes fejlődése újabb és újabb emberi értékeket hoz felszínre. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével, a gazdálkodó szervek önállóságának növekedésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok jelentősége a termelésben és az áruforgalomban egyaránt. Gazdasági életünkben előtérbe került a központi irányítás hatékonysága és a vállalati önállóság egyidejű, jobb ösz- szehangolásának követelménye. Ugyanez mondható el a társadalmunkban jelen levő különféle érdekek összhangba hozásáról, a magasabb érdekek elsődlegessége alapján. Lehetne még sorolni — Indokként — azokat a nagy sikereket és szép eredményeket, amelyek a dolgozó milliók keze munkája által népünk, hazánk életében az elmúlt két évtized alatt végbementek. Nem szorul bővebb indokolásra. hogy a jognak, így a Polgári Törvénykönyvnek is tükröznie kell e változásokat. Sőt, olyan szabályozást is kell adnia, amely a folyamatosság és az előremutatás igényével fogalmazza meg mindannyiunk magatartásának normáit, és ezzel egyben elősegíti a további fejlődést. Az igazságügy-miniszter elmondta: a módosítás elveivel, irányával, konkrét rendelkezéseivel egyetértettek a társadalmi és szakmai viták részvevői is. — Több mint ezer javaslatot juttattak el hozzánk; a különböző vitákon sok volt az azonos állásfoglalás és javaslat, ami jól mutatja, hogy állampolgáraink és a szakemberek országosan is egyöntetűen ítélték meg a tennivalókat. A tervezfett új megoldások a viták során sokoldalú vizsgálat alá estek, így az állampolgárok és a szakemberek aktivitása nagy segítséget adott a törvényjavaslat végső elkészítéséhez. A törvényjavaslat — mint az igazságügy-miniszter hangsúlyozta — olyan új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az állampolgárok személyéhez fűződő jogok további fejlesztését és polgári jogi védelmét szolgálják. — Törvényeink — mondotta — nemcsak 'kinyilatkoztatják e jogokat, hanem tényleges érvényesülésük biztosítékait is tartalmazzák. Az alkotmány erre vonatkozó rendelkezéseinek teljes kibontása és részletes továbbfejlesztése szocialista jogrendszerünk egészének, így a polgári jognak is fontos feladata. Ezért a szabályozási körében részletesen rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, illetve azok hathatós védelméről. Ennek megfelelően ismétli meg a javaslat alaptörvényünk rendelkezését, kimondva, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetűk szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a szem él vés szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség. valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A javaslat megerősíti a levéltitok, a magán- és üzleti titok, a magánlakás, valamint a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek jogi védelmét. A számítógépek szélesebb körű alkalmazásával összefüggésben indokolt a személyhez fűződő jogok védelmének külön szabályozása is azért, hogy egyes adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására. A törvényjavaslat tiltja a joggal való mindennemű visz- szaélést, amely alatt tfzt értjük, hogy a jogok gyakorlása nem irányulhat a jog társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető célokra. A törvényben biztosított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköz- társaság bíróságaira bízza. Polgári Törvénykönyvünk nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtérítéséről. A javaslat ezért — az indokolt mértékig — lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként' életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. Az állampolgárok valós fogyasztói érdekének védelme állandó kötelességeinek egyike, ez közvéleményünket állandóan foglalkoztatja. Az állampolgárok nehezen igazodÚj szerződésfajta A javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést. E szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, villanyszolgáltatást végezni. Ez a rendelkezés régi vita végére tesz pontot. Reméljük, a javaslat végleg eloszlatja azt a tévhitet, hogy a szolgáltató gazdálkodó szervek közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek, azaz; hatóságok. A törvényjavaslat félreérthetetlenül kimondja a szerződéskötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szerződésben a felek között nem lehet szó fölé- és alárendeltségről. A javaslat egységesen, egyszerűbben és bizonyos körben a jelenleginél szigorúbban állapítja meg a hibás áru szolgáltatásáért való törvényi felelősséget, az ebből származó jogokat és ezek érvényesítésének határidőit, valamint a jótállás szabályait. Világosan rögzíti a vásárló, a megrendelő jogait, választási lehetőségeit a kijavításra, kicserélésre, árleszállításra, elállásra vagy kártérítésre. — Új rendelkezések sora szolgálja az ügyintézés egyszerűsítését, a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé tételét — emelte ki a továbbiakban az igazságügy-miniszter. — a jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének fontosabb jognyi’atkozatához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges. Az öröklési jog korszerűsír tését szolgáló új rendelkezések közül a miniszter részletesen taglalta az özvegyi haszonélvezet kérdését. — Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyermekek által örökölt vagyon haszonélvezete illeti meg. Ma már bizonyos esetekben a szabályozás merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyatékban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználódnak vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökséghez ténylegesen hozzájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegvre is. hiszen a haszon- élvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — megvált(FoLyiatds a 2. oldalon) Bronzba vésett tisztelet Kaposvár, Kallnyin városrész. Az egykori laktanya helyén emelkedő modern, magasba törő épületekhez a város ifjúsági fúvószenekarának indulóira ünneplő fiatalok és felnőttek gyülekeztek tegnap délelőtt. Ott volt Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Zsák Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, a városi és a járási, illetve a megyei törzs sok munkásőre. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke méltatta a fegyveres erők napjának jelentőséget, munkásőreink példáját, helytállását. — Városunk lakossága mindig nagyra értékelte és becsülte az elmúlt húsz évben azt a munkát, amelyet a munkásőrség végzett; azt a helytállást, melyet a munkásörök tanúsítottak a néphatalom védelmében, a mindennapi ter- melőmukában. Ezért határozott úgy a városi tanács végrehajtó bizottsága a városi párt-vb-vel egyetértésben,^ hogy ezen a helyen, ahol a volt honvédlaktanya állt és húsz évvel ezelőtt a kaposvári munkásőrség megalakult, a felszabadult, új életünket is jelképező modern lakóháztömböt Munkásőr sornak nevezi el, s a munkásőrség iránti tisztelet és elismerés jelképeként emléktáblát helyez el. E gondolatok jegyében leplezte le a bronz emléktáblát — Bors István szobrászművész alkotását —, amelyen ez olvasható: »Munkásőr sor, a húsz évvel ezelőtt megalakult munkásőrség tiszteletére, 1977.« Egyszerű szavak, bronzba vésett tisztelet. Az ENSZ-közgyűlés politikai vitája Külügyminiszterek felszólalásai Külügyminiszteri felszólalásokkal folytatódott az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitája. Paavo Väyrynen finn külügyminiszter ismertette a béke és a nemzetközi biztonság érdekeit messzemenően figyelembe vevő finn külpolitika alapelveit. Utána George Macovescu román külügyminiszter ismertette az országban folyó békés építőmunkát, és kifejtette: meg kell szüntetni az elmaradott országok gazdasági hátrányát. José Manuel de Medeiros Ferreira portugál külügyminiszter felszólalásában javasolta, hogy a szervezet a hivatalos nyelvek közé vegye föl a portugált is. A szerdai nap a közgyűlés XXXII. ülésszakának megnyitása óta meghozta az első jelentősebb vitát: Fahmi egyiptomi külügyminiszter szót kapott. Fahmi egyebek között határozattervezetet terjesztett elő, amelynek célja, hogy megakadályozza a megszállt arab területeken az újabb izraeli települések létesítését. Röviddel az egyiptomi felszólalás elhangzása után Chaim Herzog, Izrael ENSZ-nagykö- vete nyilatkozatban utasította el Fahmi szavait. A plenáris vitával egyidejűleg szerdán a közgyűlés 7 bizottsága közül 4 ugyancsak ülésezett. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban 14 ország — köztük a Szovjetunió és Kuba — határozati javaslatot terjesztett be, amely felszólítja az ENSZ- tagországokat, hogy nyújtsanak segítséget a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a háborús károk helyreállításában. A bizottság hétfőn dönt a javaslatról. Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-kózgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője szerdán a világszervezet székhazában megbeszélést folytatott Santiago Roel Garda mexikói, Jose Ayala-Gasso ecuadori, Hatojama lesiro japán és Knut Frydenlund norvég külügyminiszterrel. . A tárgyalásokon az országaink közötti kétoldalú kapcsolatok és a közgyűlés napirendjén szereplő nemzetközi kérdések szerepeltek. Összeült a szovjet—francia nagybizottság Moszkvában tegnap összeült a szovjet—francia nagybizottság: a két ország kormányának legmagasabb szintű tanácskozó- testületé, amely a gazdasági, tudományos—műszaki együttműködéssel, a kereskedelemmel és az e témákkal összefüggő egyéb kérdésekkel foglalkozik. A nagybizottság 12. ülésszakát alapvetően azok a feladatok szabják meg, amelyeket Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Es- taing legutóbbi párizsi tárgyalásain jelölték ki. A nagybizottság ülésének francia társelnöke, Raymond Barre miniszterelnök — aki egyúttal gazdasági és pénzügy- miniszter is —, a szovjet tagozat elnöke Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának elnöke. Kirillin a megnyitó ülésen kijelentette: a szovjet kormány külpolitikája fontos részének tartja a szovjet—francia együttműködést )
