Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
AZ EMBER ÉS A TERMELÉS Norma és érdele A normakérdés mindig szenvedélyeket kavar. Izzó hangulatú termelési tanácskozást ültem végig, ahol néhány brigádvezető hevesen ellenezte a normák felülvizsgálatát. (Vagy ahogy a tanácskozáson szemérmesen megfogalmazták: »karbantartását«.) Több meggondolandó érvet is fölsoroltak. Az embereket idegesíti, ha egy szigorú tekintetű ember odaáll mögéjük és óraszám lesi a mozdulataikat. S írja, fürkészi, mit csinál a munkás a gépnél. Mindenkit megzavar, ha figyelik, kizökken a munkaritmusból, így a felmérés nem lehet reális. S amitől legjobban tartottak: többet kell dolgozni ugyanannyi pénzért. A vállalatvezetők tarsolyában is súlyos igazságok voltak. A norma laza, mondogatták. A normás nem tudja pontosan, mire képesek az emberek. Ezért nem ismerik, hogy mit lehet kihozni a modern gépekből, nincs a vállalati tervezésnek szilárd alapja. S ha bizonytalan a tervezés, még inkább agyaglábakra kerül a vállalkozás. Nem magabiztosak a versenytárgyalások — hiszen nem ismerik valójában saját teljesítőképességüket —, határozatlanná válnak a fejlesztési döntésekben. A normakérdés rendezése a korszerű vállalati munka egyik alapja. A tudatosság fokmérője, hogy mindenki pontosan elszámolhasson a műszak végén magának és munkahéJuranovics Miklós laktanya, alakuló tér. Eskütételre sorakoztak föl a 37. Budapesti Forradalmi Ezred fiatal katonái. Kürtszó harsan: érkezik az egységparancsnok, s vele a vendégek, a város párt- és állami vezetői. Felhangzik a Himnusz, majd hozzák az egység csapatzászlaját. Megilletődött csend, azután az eskütétel fölemelő, ünnepi percei következnek. Előbb azonban a parancsnok szól. Történelmi hagyományainkról, a haladásért, népünk föl- emelkedéséért harcoló katonahősök példáit eleveníti föl, s azután a névadónak, Jurano- vics Miklós őrnagynak helytállását, aki 1956 őszén az el- lenforradaimárokkal szemben, szocialista hazánk védelméért vívott harcban áldozta életét. — E hősi tett legyen az Önök számára példamutatás. Szolgálják le katonaidejüket becsülettel, őrizzék egységük névadójának emlékét és a csapatzászlót, úgy, ahogy e forradalmi ezred két évtizedes fennállása alatt az itt szolgáló katonák mindenkor tették. A város képviselője beszél: — Arra kérem a forradalmi ezred katonáit, hogy erősítsék városunk lakói és néphadseregünk között a már eddig is kialakult barátságot, védjék becsülettel szocialista hazánkat. Felhangzik az eskü: — Én ___., esküszöm.,1 E gyszerre hangzanak a nevek. Sok száz fiatalember fogadja meghatottan, hogy katonai kötelességeit mindenkor az eskü szellemében teljesíti. Fiatal katona lép előre, társai nevében is beszél: — Hűek leszünk forradalmi hagyományainkhoz. Erre kötelez bennünket egységünk névadójának példája. Ezért is csatlakoztunk bevonulásunk első pillanatában ahhoz a versenyhez, amely hadseregünkben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának a méltó megünneplésére kibontakozott. Szülők, testvérek, feleségek, menyasszonyok, közeli és távoli hozzátartozók ezrei állják körül a hatalmas alakulóteret. Eljött a távoli Alföldről Somogyi Néplap lyi vezetőinek arról: mit tett, mennyit dolgozott, s ezért mennyi jár. A normarendezés tehát nem egyszerűen többletmunkát jelent, hanem azt, hogy egy ütemes, minőségileg új munkavégzés honosodik meg. »A jó normán alapul a hatékonyság!« — hangsúlyozta az igazgató. S igaza volt. E termelési tanácskozás szelleméhez igazított tömör igazságot a társadalomtudományi kutatások is messzemenően igazolták. A gyárakban, üzemekben a termelés növelésének tényezői között manapság egyre inkább nő az ember szerepe. Az emberé, amelynek tudatossága, akarati, jellembeli tulajdonságai, fel- készültsége, szakmai intelligenciája, de leginkább a munkahelyen szerzett örömérzése fontosabb a műszaki és köz- gazdasági kérdéseknél. (Természetesen ez utóbbiak sem mellőzhetők, különösen a technikailag nem éppen élen járó somogyi ipar esetében.) Pár éve jártam a villamos- sági gyárban, Kaposváron. Egy gyártó szalag munkájával ismerkedtem. Asszonyok dolgoztak itt, biztosítóaliazatokat készítettek. A szomszédos szalagnál az al j szátokhoz való tartozékok készültek. Ezt a művezetőtől hallottam, a szalagnál dolgozók — akkor — nem tudták. Eltűnődtem: micsoda ellentmondás ez! A figyelem csak a munkadarab elkészítésére összpontosul, s a 76 éves Mucsi Lajos, hogy tanúja lehessen hét unokája közül az első, Gilicz Laci eskütételének. Itt vannak a Horváth, a Plecskó, a Varga és a Miklós fiú szülei Kaposvárról. Láttam egy édesanyát, aki egy kavicsot vett föl a laktanya udvaráról, s meghatottan eltette kézitáskájába. Nagyszerű érzés volt látni a kaposvári Táncsics gimnázium idén érettségizett fiataljainak egy csoportját. Tízen fogtak össze, s jöttek el köszönteni a Kalocsán szolgáló iskolatársaikat. Vége az eskütételnek, s a fiatal katonák nevetve idézik fel az első napok emlékeit. Most már mosolyogva beszélnek a surranóról — így nevezik a fűzős bakancsot —, s arról, hogy mennyire szokatlan volt parancsszóra lefeküdni, fölkelni, elvégezni olyan feladatokat is, amelyeket otthon nem nagyon szoktak. Egy hónapja Kaposváron, az ÉDOSZ Művelődési OtthonI A gyűlölet kígyói tekeregtek a szobában. — Azt mondtad, attól nem lesz székletem, amit tőletek kapok! — egyenesítette a lányára mutatóujja horgát az öregasszony vádlón. — A halálomat akarod, Tend. — Nincs sajnálnivalóm magán. Annyi a pénze a takarékban, mint a pelyva. Én meg a szegény bátyám soha egy fillért nem élvezhettünk belőle. — A koporsópénzemet akarod? Az fáj neked? — Anyám, maga sunyi ha- zudozó volt egész életében, a szemébe mondom. — Téged meg cafatnak ismert meg a világ! — rikoltotta az öregasszony. A kendője hátracsúszott a homlokáról, felfedve szégyenét, a kopaszságot. az asszonyokat nem fűti az érdeklődés, a tudatosság. Jobban végezhették volna a munkát, ha ismerik, mit, miért tesznek? Nem bizonyos. De gyári helyük, szerepük. fontosságát, általános napi közérzetüket jó irányban befolyásolhatta volna ez a szélesebb látókör. Más, ha tudják: munkájuk hol kapcsolódik a gyá- ri szervezet egész fogaskerék- rendszerébe. Hány és hány ilyen ember kezdte a munkát így, s végzi részben még ma is hasonlóan a somogyi gyárakban, üzemekben?! Azóta számottevően csökkent a férfi segéd- és betanított munkások száma és aránya, míg a szakmunkásoké nőtt. Kevesebb a női segédmunkás is, a betanítottak száma növekedett ugyan, de lényegesen kisebb arányban, mint a szakmunkásoké. Szakismeretben, műszaki kultúrában tehát gazdagodik a somogyi munkás. Ez az a tartalék, amelyre a vállalati közgazdászok hosszabb távon számíthatnak, éoíthetnek. A munkaerő-tartalékok mára kimerültek, a gépesítés és a szervezés mellett az a harmadik nagy erő, ami az ember fejében, jellembeli tulaidonságaiban — emberi mivoltában létezik. A somogyi vállalatoknál ma egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek e tartalékok feltárására. A dolgozók esti iskolájának száma például 1970 óta 21-ről 52-re nőtt. (1975-ös adat.) S míg hét éve még ban találkoztam néhányukkal. Már négy hét alatt megváltoztak, megemberesedtek. Büszkén viselik az egyenruhát, felnőttként fogadják hozzátartozóik aggódó kérdéseit, mesélnek itteni életükről. A közös ebéd után eltávozás. Megtelt a város katohákkal, hozzátartozókkal. A Vajascsatorna, az Érsekkert, a Csajda-fürdő környékén, a város főutcáján katonák és rokonaik sétálnak. A Piros Arany étterem — az e környéken termő világhírű paprikáról kapta a nevét —, a népi motívumokkal díszített Kalocsa borozó szintén velük telt meg. A szülők, testvérek, menyasszonyok közül sokan csak késő este indultak haza Kalocsáról, búcsúztak el a katonafiútól. Valamennyien egyforma érzéssel: jó helyen szolgál a gyerek, a forradalmi ezrednél fegyelmezett, hazáját szerető férfivá nevelődik. Szalai László — Ha kurva voltam, maga miatt lettem aZ. vén vágott huszár! Miért tiltott el a bérestől? Magát máma ezért becsukhatnák! Az a béres magának is kellett, ha az apám messze járt. Hiát)a tagadja, így volt, az egy élő istenre esküszöm! — Az verjen meg téged! — vágta rá az öregasszony, és pápaszemének kövér lencséit a fal felé emelte, ahonnan Krisztus hintette rájuk türelmes szelíden a békét egy napszítta reprodukcióról. — — Akt megveri az ő atyját, vagy anyját, halállal lakoljon! — Idézheti nekem az egész bibliát! A maga átka nem fog, mert mocsokban fogant — gúnyolta a lánya, akinek hangjához kíséretként most egy másik is társult 341-en ültek a padokban. 1975- ben már 1429-en végeztek. Folynak a szakmai tanfolyar mok, a politikai továbbképzések is. Egy fölmérés saermt a hetvenes évek közepén a megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó termelőszövetkezeti tagok 60 százaléka nem végezte el a 8 általános iskolát Zömük idős, ötven év fölötti ember. Sajnos az új, fiatal tagok mintegy 5—6 százaléka is megrekedt valahol útközben, s hiányzik a 7—8. osztályról a végbizonyítványuk. A szakmunkások száma alig éri el a 20 százalékot, s ez már a mezőgazdaságban is kevés. Legnagyobb a hiány a traktorosokból és a mezőgazdasági gépszerelőkből. A hiányzó szakemberek utánpótlása, a képzés megszervezése hosszú távú feladatokat jelent. Ezért több tsz-ben is sokat tesznek. Rendszeresen támogatják például a helyi iskolákat fölszerelési tárgyak vásárlásával, s különböző szolgáltatásokkal I járulnak hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez. | Ennek ellenére a tanulási kedv a. megye falvaiban lassan csökken: évente 200— 250-en végzik el a dolgozók esti iskoláját. 1976-ban általában is csökkent a megye esti iskoláinak látogatottsága. Itt jutottunk el annak a szerepnek a pontosabb megvilágításához, melyet az ember a termelésben betölt. Vagyis: ml ösztönzi a munkást, a termelőszövetkezeti tagot, mi fogja össze értékes értelmi és akarati tényezőit, milyen emberi előzményei vannak a minőségi munkának? Kétségtelen szerepe van a hagyománynak, hogy ki, milyen munkaerkölcsöt hozott magával családjából, falujából és az iskolábóL Fontos a munkahely szerepe is: milyen mértékben képesek megteremteni a legjobb munkavégzés műszaki és szervezésben oldalát. De legfontosabb az érdekeltség. Fűződjék érdeke az embernek ahhoz, hogy a legjobbat, a legtöbbet nyújtsa, ha kell tanuljon, s képezze magát. A Volán 13. számú Vállalatánál láttam egy tanulságos listát. A gépkocsivezetők munkájának egyes részleteit tüntették föl rajta. Pontosan kimutatták, hogyan takarékoskodott a volánnál ülő a kerékgumival, az üzemanyaggal és a kenőanyagokkal. Mennyire óvta járművét, szükség volt-e alkatrész- és fődarabcserékre? Ez mind szerepelt a papíron. Az emt>erek havonta kézhez kapják a papírt, olvashatják saját munkájúk tükrét. Tudják, hol kell javítaniuk a következő hónapokban. Tevékenységük minősítése objektív, a többiekével könnyen összemérhető. Megesik, hogy más van a papíron, mint amiről ők tudnak? Ilyenkor maguk járnak a dolog végére. A gépkocsivezetők közvetlenül érdekeltek abban, hogy jól dolgozzanak, hogy üzemanyagot takarítsanak meg. Eredményeik önmagukért beszélnek. Csupor Tibor (Folytatjuk.) — Az anyósom jobban tenné, ha befogná a bécsi kapu nagyságú száját. — A semmilyen arcú meny ! — Az unokáinak nem vett ez még egy zacskó oksó kandiszeuk- rot sem, olyan fukar. Amikor szegény uram- halálos betegen feküdt, eltiltotta az ágyától ezt a boszorkányt, mert még a kórházban is kiáltozta, hogy a fia pénzzel tartozik neki. — Mert tartozott is, liá! Máig is adósaim vagytok. Jobbik undoros elégedettséggel hallgatta őket. íme, a történelmi elégtétel! A pénz, a vagyon miatt marják egymást még ma is a szállási, pagodás tetejű parasztpalota lakói. Bezápult a gondolatviláguk. Ez a falu fölé épült nagy ház valamikor nyomasztóan telepedett a szállásiak gondolatvilágára, tárgyiasult figyelmeztetésként: pénz = jog és hatalom. — Maga csendőrrel kísértette a falu népét ingyenmunkába a százötven holdra a háború idején, anyám! — Ezt az öregasszonynak kiáltotta, de Jobbiknak címezte Mann Tend. — Magának ezért piros pecsenyézhetnének a pucér hátsóján a rendőrök! Kalocsa, 1977. szeptember Hűek leszünk forradalmi hagyományainkhoz Ülést tartott a Kaposvári Városi Tanács Összehangoltabb munkára, több ellenőrzésre van szükség Tavaly három, az idén pedig eddig egy új boltot nyitott Kaposváron a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartás i- és Vegyiáru-kiskereskedel- mi Vállalat. Az év végéig még hármat nyit meg, kis ABC-t pedig jövőre a Vörös Hadsereg útján, 1979-ben a Dimitrov utcában. Az V. ötéves tervben több mint 20 millió forintot fordít az üzlethálózat fejlesztésére. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat tevékenységét értékelte és fejlesztési tervekről tárgyalt tegnapi ülésén a Kaposvári Városi Tanács. A vállalat 148 üzletéből 79 a megyeszékhelyen működik, s a forgalom 58—60 százalékát a megyeszékhely boltjai adják. A forgalom további növelése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a vállalat tovább javítsa kapcsolatait a szállítókkal, s ne forduljon elő olyan eset, hogy karácsony táján hiányozzon a kocsonyahús vagy délután ne legyen friss kenyér. Jó kezdeményezése volt a vállalatnak, hogy zöldséges- és gyümölcsös-pultokat az utcára helyezték, s az ülésen dicsérték azt is, hogy 18 féle üdítő italt hoz forgalomba. Nincs megoldva viszont az ellátás a népszerű rozskenyérből, és még mindig kevés a mirelit áru. Kockázati alapja terhére hús- és különféle ételkonzervekből, háztartási műanyagárukból engedményes akciókat is szervezett a vállalat, s ezek épp olyan sikert arattak a háziasszonyok körében, mint a félkészételekből, halkonzervekből és tejtermékekből ösz- szeállított árubemutatók. Ilyeneket a jövőben is rendeznek. Az új lakótelepeken és a peremterületekben épített ABC-k javították az ellátást, de sok még a kis alapterületű, korszerűtlen üzlet Kaposváron, Az új boltok átadása után várható, hogy néhány apró boltot bezárnak. Papp János, a városi párt- bizottság titkára hozzászólásában kiemelte: a vállalat az elmúlt hat évben eredményes munkát végzett. Ebben szerepet játszik a konkurrencia is. Sikeres volt a tanáccsal közösen végrehajtott hálózatfejlesztés, de az új egységek építésénél a vállalatnak még következetesebbnek kell lennie. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyiáru-kiske- reskedelmi Vállalatnak nagy szerepe van a 71 ezer lakójú város és a vonzáskörzetébe tartozó települések ellátásában. A kiszolgálás kulturáltságának növelésében is van még tennivaló. összefoglalójában Korács Ferenc tanácselnök elmondta : a nagykereskedelmi vállalatok, a szállítók és a kiskereskedelmi vállalat tevékenységét jóbban össze kell hangolni. Az árukezelés és a környezet tisztasága is a bolti dolgozókon múlik. Kiválasztásuk, nevelésük épp ezért fontos feladat. Ha a vevők például azért szoronganak az üzletben, mert ott sörösládák foglalják el a helyet, akkor viszont a vállalat ellenőrző munkája sem megfelelő. Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsfák telepítése előtti teendők A gyümölcsfaoltványok beszerzésekor figyelembe kell venni a legfontosabb minőségi követelményeket, melyek a leendő gyümölcsfa értékét és egészségi állapotát hosszú időre meghatározzák. Semmilyen körülmények között ne vásároljuk meg oltványainkat zugfaiskolában! Az érvényes jogszabályok értelmében csak államilag ellenőrzött, engedélyezett faiskolában kitermelt oltványokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor ezért feltétlenül győződjünk meg, hogy az eladásra kínált facsemete, szőlőoltvány, díszcserje stb. rendelkezik-e érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal. — Papíron volt: az elöljáróság rendelte el, hogy amelyik házból hiányzik a férfikéz, ott közösen kell learatni, te cafat! — rikoltotta az öregasszony. — Igenis, tíz métermázsa rozzsal fizettem! Ha kézen-közön eltűnt, a jegyző bűne. — Hazudik.,. Amikor ku- lákok lettünk, én jártam ki, hogy legalább a vászonneműt visszaadják. Vissza is adták, de maga rögtön elzárta előlünk még a lerakóruhát is ! Ilyen asszony volt. Az állat jobban meggondozza a köly- két... Amikor odalett a százötven hold, még örült is, hogy a bátyámat lecsukták, »legalább egy éhes szájjal kevesebb!« — Te piszkos, mocskos, ' te evvel a mostani kurafiddal se mentél a pap elé! Vén létedre úgy élsz vele, ahogy a disznók az ólban! Az öregasszony ütött volna: májfoltos, reszkető keze azonban visszahullott. Szája sarkában buborék hólyagosodott. — Mossák fel! — parancsolta Jobbik. — Magukon fogom tartani a szemem. (Folytatjuk) A gyümölcsfacsemeték, gyümölcsbokrok, bogyós gyümol- csűek gyökeres dugványai, a szőlőoltványok vásárlása során csak a fejlett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan, fagykárt szenvedett, sérült, görbe, vagy a kártevők, kórokozók különböző fejlődési, illetve áttelelő alakjaival fertőzött növényeket ne vásároljuk meg. Gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon különösen a kaliforniai pajzstetű, a gyökérgolyva, lisztharmat, málnánál a vesszőfoltossáv, szőlőnél a szőlőatka és az akácpajzstetű mentességére kell figyelni, nehogy a fertőzött szaporítóanyaggal behurcoljuk kertünkbe valamelyik károsítpt. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés behurcolásának veszélye. Telepítés előtti talajforgatás, talajmunkák végzésekor győződjünk meg a talajlakó kártevők — cserebogárpajorok, drótférgek, mocskospajorok — egyedszámáról. Ha négyzetméterenként 2—3 kártevőt találunk, a talajfertőtlenítést a telepítés előtt végre kell hajtani. Az idén tavasz- szal Kaposvár, Barcs, Kadarkút, valamint a Balaton-part körzetében a cserebogarak nagy egyedszámban repültek; tojásrakásuknak, valamint a lárvák kelésének az időjárási viszonyok kedveztek, ezért ezekben a körzetekben különös gondossággal hajtsák végre a talajfertőtlenítést. 100 négyzetméterre a Hungária L—2-ből 35—87 dekát, a Hungária L—7-ből 15—20 dekát, vagy a Basudin 5 G-ből "5 dekát adagoljunk. A kiszórást követően a készítményeket azonnal be kell dolgozni a talajba, olyan mélységben, amelyben a talajlakó kártevőket észleljük. A védekezést a következő év tavaszán javasoljuk megismételni. Felhívjuk a kistermelők figyelmét egyúttal arra a tényre, ho*?v a hatályos jogszabály értelmében a javasolt talajfertőtlenítő szereken kívül más készítményeket felhasználni nem szabad.
