Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
A hét három kérdése Szeptember harmadik keddjén — a hagyományok szerint — kezdetét vette az ENSZ közgyűlésének újabb, immár harminckettedik ülésszaka. Igaz, a harmincegyediket csak üggyel-bajjal, érdemi határozat nélkül fejezték be, de liât a megoldatlan gondok és problémák áthúzódnak egyik évadról a másikra. A közgyűlés tisztségviselőit általában közfelkiáltással választották meg, amiben nemcsak az egyetértés játszott közre, hanem némi hajlékonyság is: néhány tagállam — jelentős tagdíjfizetési hátraléka miatt — formailag elvesztette szavazati jogát. Végül a világszervezet téemkásai is elvégezték a szükséges átalakítási munkákat, hogy helyet csináljanak a 148. és a 149, ENSZ tagnak, s megkezdődhet az érdemi vita... O Mit várhatunk az ENSZ-közgyűlés ülésszakától? A nyitó hét legfontosabb eseménye a Vietnami Szocialista Köztársaság és Dzsibuti felvétele volt a New York-i üveg-beton palotában. Mindenekelőtt Vietnámé, amelynek jogos világszervezeti tagságát négyszer akadályozta meg amerikai vétó. A harcmezőkön aratott győzelmet most betetőzte a diplomáciai siker is, s az ENSZ valóban egyetemessé vált. (Svájc hiányzik még tagjai közül, de már Bernben is gondolkodnak a semlegességgel indokolt távol- maradás feladásán; s a félszigeten kialakult ismert körülmények miatt Korea egyelőre nem képviseltetheti magát) A világszervezetnek ma csaknem háromszor annyi tagja van, mint alapítása idején, s jóllehet az általános vitában idén is Brazília küldötte lesz az első felszólaló (1945- ben ugyanis ez á B-betűs ország állt a névsor élén) csak a tradíció miatt van így, az ábécében jócskán elébe kerültek más államok. Eddig 126 napirendi pont vár vitára, s lehet, hogy a szám menetközben bővülni fog. Elsőrendű világpolitikai kérdések, a leszerelés, a nemzetközi biztonság éppúgy megtárgyalásra kerülnek, mint a válságövezetek tennivalói; de a közép-amerikai fűszersziget, Grenada például UFO-ügyben is előterjesztést tett, hogy együttesen próbálják meghatározni a titokzatos égi objektumokat. Az ENSZ természetesen olyan, mint maga a világ, csodák semmiképpen sem várhatók. A világszervezeti munka azonban jó kereteket nyújt az álláspontok kifejtésére, s. lehetőségeket biztosít diplomácia érintkezésre, az üléstermeken kívül is. Máris arra számítanak, hogy egyidőben legalább százhúsz külügyminiszter lesz jelen az ENSZ- palotában. & Hogyan haladnak a különböző kelet—nyugati tárgyalások? »Belegázoltunk a folyóba és még nem értünk partot, sok zátpny van' még előttünk. Hogy mikçr érünk ki, egyelőre nem tudom megmondani. Türelemre van szükség, sikerre törekszünk a tárgyalásokon ...« — a szemléletes hasonlatot Gromiko szovjet külügyminiszter mondta az újságíróknak, amikor Washingtonban a szovjet—ameri- .ai eszmecsere fejleményeiről faggatták. A Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott eszmecsere központjában a SALT-problematika állt. Jövő hétfőn lejár az 1972-ben kötött első egyezmény érvénye; s felvetődött a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetősége, miszerint továbbra is betartják az egyezményeket. A SALT—1 azonban már eddig sem volt kielégítő, feltétlenül szükséges lenne a továbbléAZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Pakisztánban Ismét őrizetbe veszik Ali Bhuttot. A PFSZ központi tanácsa Damaszkuszban ülésezik. Dél-Libanonban súlyosbodnak a harcok. KEDD: New York-ban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka, a Vietnami Szocialista Köztársaságot és Dzsibu- tit íelveszik a tagok sorába. Az izlandi kormányfő Moszkvába érkezik. Callaghan Rómában. SZERDA: Párizsban folytatódik a baloldali pártok csúcsértekezlete, de továbbra sincs megegyezés. A KGST és a Közös Piac képviselőinek megbeszélése kezdődött Brüsszelben. Az interparlamentáris Unió szófiai konferenciája. CSÜTÖRTÖK: Kádár János és Joszip Broz Tito jugoszláviai tárgyalásai. A Fehér Házban bejelentik Lance költségvetési igazgató lemondását. PÉNTEK: Gromiko washingtoni tárgyalásai Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel. A nyugatnémet CSU kongresszusa Münchenben. SZOMBAT : Változatlan hevességgel folynak a fegyveres összecsapások Etiópia területén. Az afrikai frontállamok értekezlete a mozambiki Maputoban. pés. Részben a SALT—2 vonatkozásban, részben az amerikaiak által szorgalmazott új fegyverkezési törekvések (neutronbomba, szárnyasrakéták, MX rakéták stb.) megakadályozása érdekében. Elsősorban ezen múlik, hogy mikor lehet majd kilábolni a folyóból... A kelet—nyugati tárgyalások legfontosabb szála a szovjet—amerikai párbeszéd, de szembetűnő élénkülés tapasztalható minden területen. Új bejegyzés a moszkvai diplomáciai vendégkönyvben, elsőízben járt a héten izlandi kormányfő a . Szovjetunióban. (A két ország jó példát teremtett azzal, hogy a kölcsönös előnyök alapján rendezték a bonyolult tengerjogi és halÉBStl lafttOfaehet) Bejelentették Gromiko olaszországi útját, rövidesen Moszkvába látogat Barre francia kormányfő és Owen brit külügyminiszter, s folynak az előkészületek a kilenc nap múlva kezdődő belgrádi találkozóra is. Újra felvette a kapcsolatot egymással a KGST és a Közös Piac, hogy erőfeszítések történjenek a két jelentős európai gazdasági tömörülés viszonyának rendezésére. A tárgyalásokról szóló hírek azonban főként az európai kontinensről és EszakAmerikából érkeznek. A válságövezetekben nincs jele megegyezésre irányuló párbeszédnek, sőt a héten egyre hangosabb fegyverzaj hallatszott Dél-Libanonból és az etiópiai frontokról. Miért kellett távoznia Bért Lance-nek? Négyszeres áron adta el georgiai házát Bert Lance bankár, amikor Carter elnökké választása után Washingtonba költözött. Biztos lehetett dolgában, hiszen ő volt az, akit az új elnök elsőként jelölt kormányhivatali tisztségre, méghozzá nem is akármilyen posztra. Az igazgatási és költségvetési hivatal, amelynek vezetője lett, kulcspozíciót tölt be a gazdasági élet befolyásolásában, az állami kiadások ellenőrzésében. Azután egyre-másra keltek szárnyra a hírek Lance múltjának foltjairól: kölcsönök felvétele és adása megengedhetetlen feltételekkel, némi korrupció, s gyanú, túlságosan nagyvonalú elszámolások. Az igazsághoz tartozik, hogy Vance — washingtoni mértékek szerint — egyáltalán nem követett el főbenjáró bűnöket, nem volt sem jobb, sem rosszabb hivatali elődjeinél, a számlájára írt vétségeket csaknem minden amerikai bankár elkövette vagy elköveti. Ám Carter a tiszta kéz varázs-szavával költözött a Fehér Házba, s a Watergate- botrány után komolyan növelte esélyeit, amikor az »Ez nálam lehetetlen« jelszavát ismételte. A kínos ügyeket eleinte szerette volna eltussolni, , de végül előnyösebbnek látta a tiszt-áldozatot, s Lance le- mondatását. A Washington Post úgy kommentálta a fejleményeket, hogy a Lance- ügyből Carter-ügy lett, az első szavahihetőségi válság. A január óta washingtoni vezető álásokba került 169 georgiai, az elnök földijei és barátai mindenesetre összerezzennek, ha túlságosan firtatják a múltjukat. Réti Ervin Közös közlemény Kádár János, « Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Joszip Broz Titánok, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívására — 1977. szeptember 22-től 24-ig baráti látogatáson a jugoszláviai Bellyén tartózkodott. A látogatás során Kádár János és- Joszip Broz Tito baráti, őszinte légkörben, a teljes és kölarimös megértés szellemében megbeszéléseket folytatott. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköz-ars aság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kapcsolata és együttműködése minden területen eredményesen fejlődik. Pozitívan értékelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kapcsolatainak fejlődését. Megállapították: az együttműködés eddigi jelentős eredményei szilárd alapul szolgálnak ahhoz, hogy kapcsolataikat minden területen továbbfejlesszék. A két fél értékelése szerint az országaik közötti gazdasági együttműködés eredményes. Ehhez hozzájárult az is, hogy előrehaladt az együttműködés az ipari kooperáció terén, valamint a magyarországi és a jugoszláviai gazdasági létesítmények építésében. Hangsúlyozták annak lehetőségét és szükségességét, hogy az együttműködést korszerűbb formákkal és tartalommal tovább gazdagítsák. Rámutattak a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén, valamint a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség jelentőségére és szerepére a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődésében, a két ország népeinek közelítésében és együttműködésük erősítésében. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak e helyes elvi nemzetiségi politika folytatására, hogy még jobban érvényesüljön a nemzetiségek pozitív szerepe és hozzájárulása a két szomszédos szocialista ország népeinek kölcsönös megismeréséhez és barátságának erősítéséhez. Hangoztatták készségüket, hogy a két ország népeinek érdekében, a haladás és a világbéke szolgálatában továbbra is ösztönözni fogják a MaCSU-kongresszus Münchenben Strauss semmit sem tanult A CSU müncheni kongresszusának második napján a középpontban Franz-Josef Strauss elnöki beszámolója állt. A jobboldali bajor párt elnöke rendkívül riasztó képet festett a »szabad nyugati világ« helyzetéről és élesen támadta a bonni szociálli'oe- rális koalíciót, amely »a marxizmusnak nyit utat a szövetségi köztársaságban«. Strauss szerint Nyugat-Európában aggasztó folyamatok zajlanak le: mind Olaszországban,mind Franciaországban a »kommunista hatalomátvételt csak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni«. A közel-keleti helyzetet Strauss robbanásveszélyesnek minősítette, hozzáfűzve, hogy »bármelyik pillanatban újabb háború veheti kezdetét«. A harmadik világban, különösen Afrikában és a Délkelet- Ázsiában a »kommunista veszély« elhatalmasodását nevezte a legsúlyosabb problémának. Ennek fényében — mondotta — »különös felelősség« hárul az NSZK-ra. A bonni kormány azonban — Strauss állítása szerint — képtelen úrrá lenni a politikai és gazdasági problémákon. A CSU-elnök elítélte a szociáldemokratákat és a szabaddemokratákat, mert képtelenek megbirkózni saját baloldali tagságukkal és »megbocsáthatatlanul elnézőek a marxizmust prédikáló fiataljaikkal szemben«, A kormánypártok bírálatában Strauss szembefordult pártja szövetségesének, a CDU-nak álláspontjával is. Nem kímélte a kisebbik koalíciós partner FDP-t sem. »Az FDP az egyik fő bűnös abban, hogy ma az NSZK-ban baloldali politikát lehet folytatni« — mondotta. CDU is belátta már szükségességét. ennek A CSU-kongresszus küldöttei nagy többséggel ismét pártelnökké választották Franz-Josef Strausst. gyár Népköztársaság és a szocialista, el nem kötelezett Jugoszlávia, valamint az MSZMP és a JKSZ sokoldalú együttműködésének bővítését Kapcsolataikat és együttműködésüket a jövőben is az egyenjogúság, a függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek, valamint a szocialista építés különböző útjainak és a két ország nemzetközi helyzetének kölcsönös tiszteletben tartása alapján fejlesztik. Kádár János és Joszip Broz Tito áttekintette a nemzetközi helyzetet. Ügy értékelték, hogy további erőfeszítések szükségesek az enyhülési folyamat hatékonyabb kibontakozását gátló problémák és akadályok elhárítására. A fegyverkezési hajsza megszüntetése, a fejlődő országok problémáinak megoldása, a belügyekbe való beavatkozás megakadályozása a világot ma foglalkoztató legfontosabb kérdések közé tartoznak. Ezek megoldatlansága, s a világ különböző részein levő válsággócok és konfliktusok nehezítik a nemzetközi enyhülés folyamatának előrehaladását. Rendkívül font06, hogy e problémák megoldásában valamennyi haladó és demokratikus erő érdemben részt vegyen. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte: a tartós béke, a biztonság, a sokoldalú nemzetközi együttműködés szempontjából nagy jelentőségűek azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a nemzetközi enyhülés folyamata kiterjedjen az összes térségre, a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére, s hogy a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat megoldják. Kádár János és Joszip Broz Tito hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési konferencia belgrádi találkozójának jelentőségét és kifejezte reményét, hogy a találkozón résztvevő valamennyi ország képviselői konstruktív erőfeszítéseikkel, konkrétan járulnak hozzá a helsinki záróokmányban foglaltak következetes és maradéktalan végrehajtásához, s az átfogó, egyenjogú nemzetközi együttműködés fejlődéséhez, a biztonság erősítéséhez Európában, a Földközi-tenger térségében és a világ más részein. E törekvések előmozdításában fontos szerepet játszanak a haladó társadalmi erők és mozgalmak. A két ország síkra száll a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló hatékony intézkedések mellett, valamint a nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelésért Emel kapcsolatban rámutattak az ENSZ közgyűlésnek a leszerelés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka jelentőségére. Kádár János és Joszip Broz Tito aggodalmát fejezte ki a közel-keleti válság, valamint a ciprusi kérdés megoldásának elhúzódása miatt HangKülönösen hevesen kelt ki a kormány gazdaságpolitikája ellen. Azt állította, hogy az NSZK-t sújtó valamennyi gazdasági probléma belső eredetű és szinte kizárólag az SPD—FDP-kormány tevékenységének következménye. A keresztény párti ellenzék helyzetét értékelve Strauss elismerte, hogy a tavaly októberi választás vereséget hozott az_ unió számára, de a felelősséget — ha burkolt formában is — igyekezett a partnerre, a CDU-ra hárítani. Kijelentette: a következő választásokig »vagy fel kell robbantani a jelenlegi bonni koalíciót, amely nagyon megérett a leváltásra, vagy újjá kell szervezni az ellenzéket«. Ezzel Strauss arra a régi tervére utalt, hogy országossá terjessze ki a jelenleg csak Bajorországban működő CSU hatáskörét, vagy közvetlenül, vagy pedig egy negyedik párt segítségével. Azt állította, hogy az ellenzéki szövetséges Megkezdődött a CDR kongresszusa súlyozták, hogy e pF^MSmák- ra — az ENSZ közgyűlése és Biztonsági Tanácsa megfelelu határozatai alapján mielőbb békés és igazságos megoldást kell találni. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta, hogy a gyarmatosítást teljesen és véglegesen fel kell számolni. Síkra szálltak azért, hogy Dél-Afri- káhan haladéktalanul és véglegesen szüntessék meg a gyarmati uralmat, a íajüldó- zest és a faji megkülönböztetést. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integritása szigorú tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy Afrika népei maradéktalanul érvényesíthessék jogaikat a belső lejtődé» útjainak, külpolitikai irányzatának szabad és önálló, külső beavatkozás nélküli megválasztásában. Határozott támogatásukról biztosították az afrikai népeknek e célok eléréséért vívott igazságos harcát Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét a kommunista és munkáspártok, az összes haladó erő kapcsolatainak, egyenjogú együttműködésének fejlődése szempontjából. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ismételten aláhúzza, hogy minden kommunista és munkáspárt és minden más haladó mozgalom — országa társadalmi, gazdasági és politikai feltételeiből, nemzeti sajátosságaiból, valamint a saját munkásosztálya és népe iránti felelősségből kiindulva — önállóan és szuverén módon alakítja ki saját politikáját, történelmi céljai elérésének útját és módját. Az MSZMP és a JKSZ a Berlinben közösen elfogadott dokumentum alapján síkra száll a kommunista és munkáspártok, az összes haladó erő önkéntes együttműködésének és internacionalista szolidaritásának fejlesztése mellett, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a szocialista eszmék fejlődése és a munkásmozgalomban az együttműködés előmozdítása érdekében kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok közötti egyenjogú, konstruktív és nyílt véleménycserének. A két fél . kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Kádár Jánosnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása és az ez alkalommal folytatott átfogó véleménycsere újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két szomszédos szocialista ország népei barátságának és együttműködésének további fejlődéséhez. Kádár János magyarországi látogatásra hívta meg Joszip Broz Titót, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A havannai Kari Marx kongresszusi palotában 1441 küldött jelenlétében, európai és ázsiai szocialista országok -épfrontszer vezetek valamint afrikai és latin-amerikai tömegszervezetek vendégdelegációinak részvételével szombaton megnyílt a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok első kongresszusa. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Ftdeî Castro, az államtanács és a minisztertanács elnöke, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, Bias Reca, a politikai bizottság tagja, az államtanács elnökhelyettese, a nemzetgyűlés elnöke. Az elnökségben más küldöttségvezetők mellett ott volt Sarlós István, a magyar delegáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A 17. évfordulóját ünneplő CDR első kongresszusa első napján hangzott el a tömeg- szervezet eddigi munkájáról készült központi beszámoló, ' gZOvjet — izlaudi melyet Jorge Lezcano Perez főtitkár terjesztett elő. Jorge Lezcano áttekintést adott a több mint négymillió-nyolcszázezer tagot számláló tömegszervezet megalakulónak történelmi körülményeiről. Elmondta: a szervezet elsőrendű feladata ma is a forradalom és a szocialista állam védelme. Ugyanakkor a CDR kezdettől fogva a társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területén segíti az ország előrehaladását. Mint Jorge Lezcano elmondotta, a CDR igen jó kapcsolatokat alakított ki a szocialista országok tömegszervezeteivel, népfrontmozgalmaival. A központi beszámolóval végétért a kongresszus első munkanapja. Vasárnap a kongresszus a felszólalások meghallgatásával folytatja munkáját. (MTI) kereskedelem Red vező teltételek a fejlesztésre Tavaly a Szovjetunióból importálták Izlandba a legtöbb árut. Bár a két ország kereskedelmében a Szovjetunióból érkező import összege magasabb, mint az izlandi exporté, ez nem okoz problémát a kereskedelmi forgalom fejlesztésében — jelentette ki Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija című lapnak adott nyilatkozatában. Hallgrimsson jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól szólva a kormányfő kijelentette: a két fél véleménye szerint kedvezőek a feltételek a kereskedelem továbbfej lesztésére.
