Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

A XX. század színháza Távmásolás másodpercek alatt A távmásolás iránti igény világszerte megnőtt, hiszen műszaki rajzok, kézzel írott szövegek, különleges jeleket — matematikai, kémiai képlete­ket — tartalmazó anyagok csak ezzel a módszerrel to­vábbíthatók gyorsan és hiba nélkül. A műszaki megvalósí­tás technológiai feltételei és gazdaságos módszerei azonban csak a legutóbbi Időkben ala­kultak ki. Különösen a japán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló berendezé­sek kifejlesztésében. A képen látható »Quick-FAX« képto­vábbító rendszerrel 26 má­sodperc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat To­kióból New Yorkba. A távmásoláshoz az erede­ti anyag felületén levő infor­mációt (szöveg, kép; rajz) ponthálózatra bontják. A kép­pontok optikai tulajdonságait (fehér-fekete, szürke árnyala­tok, szín) villamos jelekké ala­kítják, majd a hírközlési úton eljuttatva, a vétel helyén ma­radandó formában rögzítik a képpontok összeállításával. Je­lenleg elsősorban telefonvona­lakon történik az átvitel. Földrengésbiztos épület HÉT VÉGI Bátortalan kísérletek Nagy rendezőkkel, színház-1 újítókkal ismerkedett a világ a századelőtől kezdődően. S mit termettek a hazai desz­kák? Jó néhány szép előadást. Az új törekvésekben azonban általában késett a színházi óránk... ' A miértre elsősorban drá­mairodalmunkban kell keres­nünk a választ. A színház megújulásához alapvetően fon­tos az, hogy új törekvésű drá­mák szülessenek. Ahogy az orosz irodalomban például An­ton Pavlovics Csehov mun­kássága bizonyítja. Szomory Tej — vágóhídi hulladékból A vágóhidakon, a bőrfeldol­gozó és hasonló üzemekben nagy mennyiségű szarv, pata, toll, szőr és bőrmaradék hal­mozódik fel, arhelynek nagy részét kidobják. Ezek az úgy­nevezett vázfehérjék, mint ahogy a keratint is nevezik. Fontos jellemzőik, hogy víz­ben, savakban, lúgokban kis­sé oldódik, de jó az ellenálló képességük a fehérjebontó enzimekkel szemben. Ennél­fogva emészthetetlenek, em­beri és állati táplálékként nem értékesíthetők. Egy ukrajnai kutatóintézet­ben új eljárást kísérleteztek ki, mellyel a vágóhídi hulla­dékból bőséges mennyiségű keratint nyerhetnek, s ezt fel­használhatják a növendékálla­tok táplálására. A tudósok ál­lítására a marhagyomor mű­ködése szolgál példaként. Né­hány előkezelés (tisztítás, fel- aprózás, szárítás) után 8 órán át 120 C fokon sósavval bont­ják a keratint, ezáltal aminó­savoldatot nyernek. Ezt több lépcsős utókezeléssel (tisztítás, szűrés, szárítás) por alakú fe­hér jeany aggá dolgozzák fel. Ebből savó, kukoricakeményí­tő, foszfátsűrítmények, bio- mycinek, valamint különböző vitaminok hozzáadásával mes­terséges tejet nyernek. Több évi kísérlet során ilyen tejjel neveltek fel növendékállatokat öt generáción át. A lelkiisme­retes munka eredménye, hogy ezek az állatok legalább olyan jól fejlődtek, mint a hagyomá­nyosan tápláltak. Számítások alapján az uk­rajnai üzemekben évenként felhalmozódó keratin annyi fe­hérjeoldatot ád, hogy ezzel 1,1 millió tonna tehéntejet lehet megtakarítani. Dezső világa, oeuvre-je erre nem volt alkalmas, de Móricz, a színpadi szerző is elmaradt saját magától, ha novelláival, regényeivel vetjük össze drá­máit. Bródy Sándor, Thury Zoltán — noha ez utóbbi írónk alig néhány évvel élt tovább a századfordulónál — kritikai igényű, éles társada­lombírálatot tartalmazó mű­veket írt. Ezeket \ elég nagy' gyakorisággal veszik elő a színházak ma is Molnár Fe­renc »színpadi varázsló«, szel­lemes és sziporkázó darabokat írt; mind sikermű. De rende­zőt nemigen ihletnek a dara­bok arra, hogy magát a szín­játékot újítsa meg általuk. Pe­dig egye-másra alapítottak színházakat a századforduló után a fővárosban és vidéken is. Az arisztokrácia a Nemzeti Színházba és az Operába vál­tott bérletet, a nagypolgárság, a Vígszínházra esküdött, az újra vágyók inkább a kísérle­ti, a Magyar Színházba váltot­tak jegyet. A Nemzetiben a legtöbb újítást Beöthy László igazgatósága alatt vezették be, de az új utak keresése voltaképpen csak a műsorra vonatkozott. Ibsent, Csehovot, Hauptmannt játszottak. Itt szerepelt Pethes Imre, Beregi Oszkár, Údry Árpád, Bajor Gizi stb. A Vígszínházban könnye­debb stílus alakult ki: a dia­lógusok peregtek, a játék lük­tetett, noha gyakran a dara­bok a felszínt súrolták csak. Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Rajnay Gábor, Tanay Frigyes itt játszott. Gorkij Éjjeli me­nedékhelyét a »Víg« mutatta be először hazánkban, s vál­lalkoztak Csehov Ivanovjára, Három nővérére, Ványa bácsi­jára is. A Magyar Színház 1897-ben kezdte munkáját, melyben akkor következett változás, amikor 1907-ben Beöthy vette át az irányítást. Odipiusz királyt, Hamletet, Faustot, Peer Gyntöt játszot­tak. Törzs Jenő, Darvas Lili itt dolgozott. Említsük meg még a Király Színházat, mely a közönségsikerekre töreke­dett, olykor mindenáron. A Népoperát, amely Wagner Parsifalját elsőként mutatta be Magyarországon. S a Ma­dách Színházat, mely a szín­házalapítási láz utolsó vállal­kozása volt. Külön kell szólnunk az 1904- ben alapított Thália Színház­ról. Bánóczi László, Benedek Marcell és Lukács György ne­véhez fűződik a létrejötte. Üz­leti cél nélkül, művészi elvek megvalósításáért született. Rendezője a kor legnagyobb színházi egyéniséget Hevesi Sándor volt, igazi újító, mél­tó társa a külhoniaknak, akik­kel szoros kapcsolatban állott. Gordon Craiggel például Eu­rópa szellemi erőit tömörítő társaságról levelezett. Rende­zői művészetében a szélsősé­gektől mentes lélektani realiz­musra törekedett. Nagy jelen­tőségűek Shakespeare-rende­zései, s ő indította meg a ha­zai rendezőképzést. Sok száz cikke, több könyve is megje­lent. A Dráma és színpad, Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések, A drámaírás iskolá­ja stb. ma is jól használható forrásmunkák színházi szak­emberek számára. A Népmű­velési és Propaganda Intézet nemrégiben újra kiadta ta­nulmányai egy részét, a Gon­dolat Kiadó pedig László An­na Hevesiről írt könyvét küld­te a könyvesboltokba. L. I* Japán fővárosában, Tokió­ban elkészült a képen látha­tó modem vonalú épület, amelyben a japán újságíró­szövetség és a nemzetközi sajtóközpont irodáit rendez­ték be. A csaknem 3 ezer négyzetméter alapterületű, 11 emeletnyi magas építmény egyik érdekessége a tetején kialakított hatalmas kong­resszusi terem, amely nagy fogadások, bankettek rende­zésére is alkalmas. Az épület másik figyelemre méltó ér­dekessége az, hogy tökélete­sen földrengésbiztos. Japánban gyakoriak a föld­rengések, köztük a rendkívüli erősségűek is. öt és fél évti­zede Tokói csaknem teljesen elpusztult: 447 ezer épülete égett le, 128 ezer dőlt rom­ba, s 60 ezer volt a halottak, 104 ezer a sebesültek száma. A földrengések a szigetor­szágban periodikusan ismét­lődnek, így a japán főváros — a tudósok szerint — újabb természeti katasztrófa elé néz. Ám Tokió lakossága ma öt­szöröse az 1923-ásnak, 12 millió körül van. Egy mosta­ni földrengés minden eddigi­nél borzalmasabb lenne. A problémát bonyolítja, hogy a korábbi egyemeletes, főként fából készült házak helyén most modem »bérkaszárnyák« állnak, többségük sem föld­rengés, sem tűzvész ellpn nincs védve. A meteor hangja Amerikai geofizikusok felis­merték, hogy amikor egy nagy méretű meteor kozmikus se- ’ ességgel átszáguld a légkör első rétegein, lökéshullámot oz létre. Bizonyos körülmé- yek között — például nem .■vénylő levegőben — ez a 1 ikéshullám tulajdonképpen robbanásnak felel meg. A rob­banáskor keletkező hullámok általában hamar lecsillapod­nak; meteor esetén a csillapo­dás mértéke elsősorban a me­teor pályájától való távolság­tól és a hullám terjedési vi­szonyaitól függ. A meteorok megfigyelése szempontjából elsősorban az érdekes, hogy az ilyen robba­nás az esetek többségében a földön is hallható hangjelen­séggel jár. A tudósok szerint ez — a meteor pályájának és a hang terjedési sajátosságai­nak ismeretében — elegendő adatot nyújt a meteortest mé­retének a meghatározásához. A földrengésbiztos épülete­ket az alapnál szélesebb, tek- nőszerűen kiképzett beton­alapzatra helyezik. Már a tervezésnél ügyelnek rá, hogy az épület súlypontja aránylag mélyre kerüljön, és hogy az építmény egységes tömbként viselkedjék. Ennek érdekében az alap és a felépítmény kö­zött szilárd összeköttetést lé­tesítenek. Ügyelnek rá, hogy a tartófalak erősek legyenek, lehetőség szerint kevés nyí­lással, az egyes szobákat egy­mástól elválasztó falak vi­szont könnyű anyagiból épül­jenek. Kémények, tornyok, külső díszítések nem lehetnek a földrengésbiztos épületeken. Terhes Bebizonyíthatja-e egy férfi, hogy nem terhes? Megteheti, de nem mindig könnyen. Ezt mutatja Gene Durham ameri­kai építőmunkás esete. Állást változtatott, egy chicagói cég­hez készült átmenni, legna­gyobb csodálkozására azonban az utolsó percben értesítették, szerződésük semmisnek tekin­tendő, mert megszegte az R—3-as pontot. Nemcsak ál­dott állapotban van, de le is tagadta ezt a körülményt a személyzeti osztály előtt. Durham felhívta telefonon a vállalatot, de ott azt a meg­ingathatatlan tényt közölték vele, hogy a klinika, amely alkalmazása előtt megvizsgál­ta, ilyen értelmű diagnózist küldött — a komputer min­den kétséget kizárólag ezt ko­Kétezer éves szívinfarktus A szívinfarktus semmikép­pen sem a mai kor betegsége, bár kétségtelen, napjainkban gyakoribb. Kínai kutatók, akik megvizsgáltak egy 2100 éves női múmiát, megállapították, hogy a nő nyilvánvalóan szív- infarktusban halt meg, ame­lyet epekólika váltott ki. A mumifikált női holttestet Közép-Kínában, a Hang-di­nasztia egyik sírjában fedez­teti föl. A kutatóknak sikerült a holttestet felboncolniuk. A mumifikálódott szervek meg­lepően jó állapotban voltak. Az agyat és az összes többi szervet meg tudták vizsgálni. A nő 50 éves korában halt meg, egyszer szült. Számos be­tegsége volt. Érelmeszesedést, hét epekövet és rosszul gyó­gyult jobb alkartörést állapí­tottak meg, valamint tuberku­lózis maradványait és bélfér- gesség jeleit találták rajta. Még lehetett határozni a vér­csoportját is: »A« vércsoport­hoz tartozott. Az asszony rö­vid idővel a halála előtt diny- nyét evett, mert gyomrában 138 dinnyemagot találtak. tévedés pogta ki, sajnálják, alkalmaz­tatása tárgytalan. Barátunk most a klinikának írt, ott is­mét megkérdezték a kompu­tert, az újra az előbbit állí­totta. Durham terhes maradt. Az egyre terhesebbé váló félreértéstől háromhetes hu­zavona után végre a klinika egy orvosa szabadította meg őt, ránézett, s az az ■ érzése támadt, hogy a mindenható komputer ezegyszer tévedhe­tett. Ráncba szedte a masinát és kiderítette, hogy névcsere történt, abban az időben meg­vizsgáltak egy Jane Durham nevű asszonyt, aki valóban ál­dott állapotban volt. Az ügy viszonylag csekély kellemetlenségek árán tehát rendbe jött. De tessék elgon­Higiénikus viszonyok között nincs táptalaja a kaiéra kórokozójának A közel-keleti kolerameg­betegedésekről szóló közle­mények és híradások kapcsán az Egészségügyi Minisztéri­umban. elmondták: miután ez a betegség a világ egy részén rendszeresen, járványosán fordul elő, az Egészségügyi Minisztérium évekkel ezelőtt kidolgoztatta és megtette a szükséges megelőző intézke­déseket. Közvetlen járványve-, szélytől nem kell tartani, azonban a Közel-Keleten je­lenleg előforduló kolerameg­betegedések miatt — ame­lyet néhány esetben behur­coltak európai országokba is — az Egészségügyi Miniszté­rium felülvizsgálta és kiegé­szítette a korábbi intézkedé­seket. A kolera járványtana és gyógykezelése ma már is­mert, higiénikus viszonyok­kal, fejlett egészségügyi háló­zattal rendelkező országok behurcolás esetén is meg tud­ják előzni a járvány kialaku­lását. A hír kapcsán dr. Rudnai Ottó, az Országos Közegész­ségügyi Intézet főigazgató­helyettese, a téma nemzetkö­zileg ismert szaktekintélye elmondta az MTI munkatár­sának: A hetvenes évek első felé­ben évente 30—40 ország jel­zett kolerát, 1976-ban 26 or­szágban fordult elő. Ekkor 66 000-en kapták meg, ezen dőlni, mi lesz, ha majd ennél is nagyobb mértékben, ennél is átfogóbban komputerizálva leszünk? Tudom, amióta világ a világ, találkozni ilyen ese­tekkel. A bürokrácia útján eddig is sok csodabogár ter­mett, ott is, ahol nem gépek, hanem embertársaink intézték az ügyeket. A hivatalok eddig se mentek kisebb-nagyobb fél­reértésekért a szomszédba. De egy élő tisztviselőt előbb- utóbb mégiscsak vállon lehet ragadni: ide nézz, barátom, férfi vagyok, nem pedig nő. De ha majd komputer ellen­őrzi a komputert is, a kompu­ter kérdez és ö válaszol, s meg se lehet vesztegetni, még ajándékot se fogad el — med­dig kell akkor majd kálváriát járni egy tévedés kiigazításá­ért? Eljöhet az idő, hogy vissza­kívánjuk majd az ember-bü­rokratákat I. 1. belül 64 000-en Ázsiában, s a kört tovább, lehet szűkíteni: 41 000-en Indonéziában, 17 000-en Indiában. A betegséget a korábbi években is rendszeresen be­hurcolták Európába, tavaly például nyolc országból ösz- szesen 16 megbetegedést je­lentettek. A kolera azonban nem terjedhet tovább, nem lépett fel járványszerűen, és ez a lényeg. Kórokozója ugyanis a széklettel terjed, s a magas higiénés szint a megelőzés alapfeltétele. Ahol jók a higiénés viszonyok, jó az ivóvízellátás, magas fokú a személyi és az élelmiszer­higiénia, ott a kolera kór­okozója nem talál megfelelő talajra. A betegség esetleges behur- colásának esetére az országok többsége, köztük hazánk is pontos felkészülési tervet dolgozott ki. Ez mindazokat a teendőket tartalmazza, me­lyeket a betegség esetleges előfordulásakor, vagy akár­csak gyanújakor is tenni kell. Ehhez kapcsolódik, hogy kole­rával ‘fertőzött területre uta­zó minden magyar állampol­gárt védőoltásban kell része­síteni. (Az oltóhelyek vidéken a közegészségügyi-járvány- ügyi állomásokon vannak, a fővárosban pedig a Fehérvári úti rendelőintézetben.) A védőoltások azonban nem jelentenek 100 százalékos vé­dettséget, ezért a kiutazóknak különösképpen a figyelmébe ajánljuk a higiéniai szabá­lyok betartását. Ezekről rész­letes tájékoztatást kapnak. A védőoltásokkal egy időben a szakemberek felhívják a fi­gyelmüket arra, hogy hazatér­tük után a legcsekélyebb emésztőrendszeri panaszok esetén is keressék fel az or­vost. A Dunáéhoz hasonlóan, időnként a Rajna medre is szűkében van a víznek, ám a szép vonalú hidak így is büsz­kén ívelnek át a folyón. Közü­lük az egyik legszebb a képenn látható düsseldorfi ferdekábe­les híd. Hárfahídnak is szok­ták nevezni ezt a típust, an­nak ellenére, hogy a rézsútos kábeleket nem mindig vezetik párhuzamosan, hanem olykor nyalábszerűen, sugarasan. A hárfahidak elterjedése a hat­vanas évek közepétől számít­ható, azóta viszont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. A ferdekábeles hi­dakkal csak jóval kisebb tá­volságok ívelhetők át, mint a függőhidakkal. A hárfahidak pályaszerkezete nem a két »karó« közé kifeszített kötél­zeten függ, hanem közvetlenül a pilonokon. A hárfahidak tervezési szá­mításaihoz bonyolult matema­tikai apparátusra van szükség, így nem csodálható, hogy a hídkülönlegesség iránt csak az utóbbi időben — a korsze­rű számítógépek elterjedésé­vel — élénkült meg az érdek­lődés. Persze, kár lenne tagad­ni, hogy az építészetben is van divat, így a ferdekábeles hidak gyors elterjedése nem kizárólag a gazdaságossági számítások kedvező eredmé­nyeinek köszönhető. 1 Függőhíd helyett hárfahíd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents