Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

Majoránna, bazsalikom a kisgazdaságokban Százezrek gyógyító füvekért (Tudósítónktól.) Megyénk területén az áfé- szek irányítása mellett több gyógynövényfelvásárló mű­ködik. Az árut — amelyből gyógyszer készül — a Herbá- ria vállalatnak adják tovább. Nagybajomban Dudli litván látja el ezt a feladatot. Nagy tapasztalattal rendelkezik: negyven évig maga is gyűjtő volt és négy éve felvásárló. Tavaly 350 ezer forint ér­tékű gyógynövényt vett át a gyűjtőktől, akiknek nagy ré­sze Nagybajom Pálmajorban és Homokpusztán lakik. Mint­egy huszonkét család foglal­kozik ezzel. Az idén különö­sen sok mezei zsurlót, legye­zőfüvet, apró bojtorjánt és bodzavirágot szedtek a gyűj­tők. 12,5 mázsa hársvirágot és 3.5 mázsa ezüsthársvirágot is. hoztak a felvásárlótelepre Jelenleg a mákgubónak van a szezonja, ezután a csalán, a tarackgyökér, valamint a me­ting gyűjtése következik. A felvásárló szerint a legszor­galmasabb gyűjtő Orsós János, Bogdán Márton és Francia Bertalan — ők családjukkal együtt folytatják ezt a tevé­kenységet. Orsós János család­ja évente 28—30 ezer forint értékű gyógyító füvet is elad, a többiek 10—12 ezer forint értékűt. A felvásárló az idén szeretné megközelíteni a fél­millió forintot. Az áfész szorgalmazza, hogy a nagyüzemek és kisgazdasá­gok is termeljenek különböző gyógynövényeket. Jákóban például szeretnék megalakíta­ni a gyógynövénytermelő szak­csoportot: itt a majoránna és a bazsalikom termelését java­solják a kisgazdaságoknak. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BI ZOTT $ Â6 ÄM AK LAPJA Bizonytalan busz XXXIII. évfolyam, 190. szám. Szombat, 1977. augusztus 13. GSazdaság'osabb építés a jubileumi verseuyben örákat késtek a munkahe- lyüről tegnap reggel, akik Kaposszerdahelyről igyekez­tek Kaposvárra. A Szilvás- szentmártonból 5 óra 20 perc­kor induló járat kimaradt, az utána következő 6.30-as negyven percet késett, de mi­vel az élőről lemaradtakat is föl kellett vennie, a végállo­máson és a többi faluban, a Kaposvár előtti utolsó köz­ségből indulók már nem fér­tek föl. Fél nyolckor is kel­lett. volna jönnie egy busz­nak. Erre fél kilencig vártak, aztán nekiindultak gyalog, stoppal, ki hogyan tudott. Hogy a munkahelyeknek mi a véleménye erről, azt nem kérdeztük végig, mert minden munkahelyet azért mégsem tudtunk fölhívni. Megkérdeztük azonban a Vo­lán személyforgalmi osztály- vezetőjét, Hunyady Szabol- csot, aki elmondta, hogy el­romlott a szilvásszentmártoni busz. Ezért helyettesítését másik járművel, egy kis busszal oldják meg. Ez pedig nem nagyon bírja azt a meg­terhelést, apait az öt zselici falu nagyszámú bejárója ró rá. Ezért fordult elő, hogy többször késett, vagy kima­radt a járat... — Miért nem adnak na­gyobb buszt? — kérdeztük. A válasz: mert valameny- nyi kint van a Balatonon, így egészen egyszerűen nincs. Nem tudott semmi biztatót mondani egészen addig, amíg a balatoni Volán-idény augusztus utolsó napjaiban befejeződik. — És addig? — Egyelőre nem lehet vál­toztatni, csak akkor, ha el­készül a régi kocsi. Hogy az mikor készül el? Nem tudni. S. M. Az építő- és építőanyag­ipari vállalatok, üzemek dol­gozói, szociaíista brigádjai a jubileumi versenyben tett föl­ajánlásaiknak megfelelően a munkaszervezés, a termelés- ésszerűsítés, az anyag- és energiamegtakarítás újabb lehetőségeinek feltárásával és hasznosításával csökkentik az építési * költségeket, javítják vállalataik gazdálkodását. Az Észak-dunántúli Köz­műd és Mélyépítő Vállalat dolgozói a jubileumi verseny - fölajánlásban vállalt egy he­lyett öt és fél százalékkal csökkentették termelési költ­ségeiket az első félévben. A 21. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói is megtetéz­ték megtakarítási felajánlá­saik időarányos részét. A vállalat ácsüzemének és anyaggazdálkodási osztályá­nak dolgozói szocialista együttműködésben eeymil-’ió forint értékű import fenyőfű­részáru megtakarítását vál’al­ták, s az év első 6 hónapjá­ban másfél millió forint érté­kű eredményt értek el. A műszaki dokumentációkat készítő tervezővállalatok dol­gozói jelentős műszaki megol­dásokkal csökkentették az épí­tési költségeket. A győri ter­vezővállalat mérnökei a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár szom­bathelyi gyáregységébe terve­zett 67 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok szel­lőztető hálózatához dolgozik ki új megoldást, ame'y szerint a Fűtőber vállalattal közös • fejlesztésben hazai gyártású hővisszanyerő berendezést kapcsolnak a légbefúvó-rend- szerhez. A havai termékkel csaknem 2 millió schilling ér­tékű devizát takarítottak meg. s ugyanakkor az új megol­dás lehetővé teszi, hogy az üzemcsarnok légtechnikai be­rendelései a korábban számí­tottnál évente 7.1 millió fo­rint értékűv'el kevesebb ener­giát használjanak föl. Bevált a síkfólia Az illetékes válaszol Csak megrendelés alapján dolgozunk A folyó hó 7-én Volt egy­szer egy Trabant címmel meg­jelent cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem: Vállalatunk nem rendelkezik hatósági jogkörrel, munkánkat szállítási szerződések alapján végezzük. Eszerint például le­bontott épületek előtti járda takarítását, valamint elhagyott roncsok elszállítását csak megrendelés birtokában végez­hetjük e>. Kivételt képeznek az elemi csapás okozta károk helyreállítási munkái. A képen szereplő Trabant maradványa­it egyébként azért sem tudjuk elszállítani, mert nem ismer­jük, hogy köz- vagy magánte­rületen hever-e, mi a célja ve­le a tulájdonosának és kinek az engedélyével tartja ott. Farkas László, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Új módszert alkalmazott a korai zöldségfélék termelé­sénél a hetesi termelőszövet­kezet. A Kecskeméti Kutató- intézet síkfóliás takarórend­szerét próbálták ki majdnem két hektárnyi területen. A síkfólia lényege: nem igé­nyel vázrendszert, tehát ol­csóbb, mint a fóliaház. À szántóföldi zöldségfélék fölé húzzák — úgynevezett taka­rógéppel —, a szélét pedig a barázdában rögzítik. A fólia bizonyos magasságban a nö­vény fölött van. A vizet úgy biztosítják, hogy a műanya­gon lyukakat fúrnak — négy­zetméterenként 240-et —, s ezeken keresztül öntözik. A »próbanövény-« káposzta, illetve uborka, majd paprika volt. Mindegyikről nagyon szép termést takarítotok be. Az eredmény1 mindegyik növény 14—15 nappal előbb érett, mint a szabadföldi ül- tetésű. A satras fóliánál ugyan később, de éppen ez­zel a módszerrel biztosítható a folyamatos ellátás. A sík­fóliás zöldség beérése ugyan­is a sátras és a szabadföldi közé kerül. A termelőszövet­kezet vezetői elvégezték a síkfóliás növényekkel kap­csolatos számvetést: esze­rint 50 százalékkal hoztak nagyobb hasznot, mintha sza­bad földön termelték volna. A kísérlet tehát sikerült, így jövőre még nagyobb te­rületen alkalmazzák a sík­fóliás módszert. Közlemény a maribori botrányról A maribori rendőrség köz­leményt adott ki az ismert szlovéniai városban a múlt vasárnap véget ért amatőr te­nisz Európa-bajnokság záró­napján történt botrányról. A közlemény szerint Ljubo Poropat 31 éves maribori la­kos vasárnap este, az EB győz­teseinek kihirdetése után — részegen, egy nagy konyhakés­sel a kezében — behatolt a rádió- és tv-riporterek kabin­jába, s ott megsemmisített 120 ezer dinár értékű berendezést, ízzé-porrá zúzott négy adásel­lenőrző készüléket, a megré­müli újságírókat pedig szétza­varta. .. Mindez ötezer néző szeme- láttára játszódott le. Poropa- tot csak a helyszínre érkező rendőrjárőr tudta ártalmat­lanná tenni. Poropat egyelőre nem adott magyarázatot arra, hogy miért neheztel a rádió- és tv-ripor- terekre. Iparágak „kenyere Világszerte nö a kereslet 1» Az acél változatlanul a legfontosabb szerkezeti anyag. Általános technológiai jelentőségét bizonyítja, hogy legtöbb országban az évi fémtermelésnek körülbelül 90 százalékát teszi ki. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy az acéllemez az ipar »•kenyere«. Világszerte nagy a kereslet a hideghengerlés­sel készülő vékony lemezek iránt. Elég, ha csak a két legnagyobb fogyasztóját, a gépkocsiipart és a konzerv­ipart említjük meg, hogy az igények növekedését indo­koljuk. A hidegen hengerelt lemez készítése tulajdonképpen me­leghengerléssel indul, amikor a tüsköt vagy a laposbugát előhengerlik durvalemezzé, majd lemezzé, s azt. egymás után több hengerállványon vezetik keresztül, végül 300 méter hosszú, széles szalag keletkezik belőle, amelyet föltekercselnek. A lemez vastagsága ekkor 1,5—4 milliméter. Hűtés és többféle vegyi fürdőben való kezelés után az acéllemezt lecsavarják a tekercsről és körülbelül óránkénti 100 ki­lométeres sebességgel néhány — egymás mögött elhelyezett — hengerállványon bocsát­ják át (azaz hidegen henger­ük), s ezt követően ismét föltekercselik. A szalag hosz- sza ilyenkor már 500 méter körül van, a leme^ pedig igen vékony. A hideghenger­sorokra egyébként a csak­nem teljes automatizáltság a jellemző. Az acéllemez egyre újabb fölhasználási területeket hó­dít meg. A műanyag bevo­natú lemezek dekoratívak is, így az építészetben, továbbá irodabútorok anyagaként stb. jól alkalmazhatók. A Földmérő és Talajvizsgá­ló Vállalat Műszaki Haladás brigádja a pestlőrinci lakóte­lep épületeinek alapozását tervezte meg újszerű, gazda­ságos megoldásokkal, s így 22 millió forint építési költség megtakarításának műszaki feltételeit teremtette meg. A vártnál több új megoldással segítették az építkezés gazda­ságosságát a Debreceni Ter­vező Vállalat dolgozói is, akik az év végéig vállalt 100 mil­lióból 84 millió forint • érté­kű megtakarítást értek el már az első félévben. (MTI) i Hideghengerlés egy szovjet acélgyárba ENESZKÁ Tizenhat év körüli, szőke fruska meséd a vonalon nyá­ri élményéit két jalujaoeli asszonynak. Érned hangon be­szél, akaratlanul is hallom szánni nem akaró szóáradatát. Mit tehetnék mást? Figye­lek. Perceken belül megtudom, hogy gyakorlott világjáró, ugyanis 14 évesen kapod elő­ször útlevelet (még minaig az a fénykép van benne, de azt mondták, nem számít), hogy a nagymama kétszer is meg­kérdezte Pesten a kalauztól, melyik vonatra kell szállniuk (és ö nagyon szégyellte ma­gát), hogy nyugatnémet barát­nőjének kocsija sokkal kényel­mesebb. mint a szüleié, hogy egy müncheni barbcgi igazol­ványt kért tőle a pincér, de nem tudott eligazodni a ma­gyar útlevélen (és ez milyen mulatságos), hogy odakint már régóta nem divat a far­mer, hogy ott a krapekok (ja, a csajok is) ke ki színű öltö­zéket viselnek (ez olyan sár­gás), hogy a nagymama — út­ban hazafelé — egy bécsi áru­házban órákig próbálgatta a barna orkánokat, holott neki fekete kellett volna, így végül nem vásárolt semmit (hát ilyen a nagymama), meg hogy Ausztria unalmas kis ország, ott semmi említésre méltó nincsen, nem úgy, mint az eneszkában, mert például, ha ott hideg van, akkor nagyon hideg, ha pedig meleg, akkor nagyon meleg, és ott csak es­te kilenckor kezd sötétedni, és ... A számat tátom ennyi cso­dálatos élmény hallatán. De valahogy nem tudom irigyel­ni a kislányt, akinek Nyuga­ton még a Nap is később nyugszik. Lendvai József Mai tv-ajánlatunk A hetvenes évek Amerikája Valentyin Zorin, a Szovjet Te evízió kommentátora Ame­rikát bemutató sorozatának utolsó része ezt az alcímet vi­seli: New York két arca. A világ legnagyobb városá­ban — lakóinak száma 16 millió — található meg legin­kább kiélez’tten azok az el­lentmondások, amelyek a het­venes években jellemzik az Egyesült Államokat: mérhetet­len gazdagság, hatalmas árub"- ség, luxus és pénz az egyik oldalon, munkanélküliség és nyomor a másikon ... A sorozat, amely serra vet­te a külső szemlélőt leginkább érdeklő témákat, az amerikai történettől a munkásmozga­lom kezdeteiig, a nagytőke ki­alakulását, a fajudözést, m:st a »-legamerikaibb- város be­mutatásával ér véget. (Ma este 18 órai kezdettel került a televízió műsorára.) ionok Bikinivita A francia parlament­ben a ►►külföldi termé­kek tisztességtelen ver­senyéről« és az ún. vad importból kirobbant he­ves vita során egy gaul- le-ista képviselő a hely­zetet különösen vonzó példán mutatta be. A ház megdöbbenésére a képvi­selő két bikinit vett elő: egy hazait és egy olcsób­bat, Dél-Koreából impor­tárat — a francia textil­ipar gyengébb verseny- képességének bizonysá­gául ... A bikiniakció részben derűt, részben megbotránkozást váltott ki. Meglepetések Amikor egy brazíliai Rio de Janeiróban be akart szállni a kocsijába, két fegyveres felszólítot­ta, hogy néhány órára bocsássa rendelkezésük­re az autót. A kövelkező napon egy névtelen tele­fonáló közölte a tulajdo­nossal, hol találja a ko­csit. Valóban ott is állt a megadott helyen, s rá­adásul föltankolva. A ve­zetőülésen ezen kívül két színházjegy is volt, egy néhány köszönő szavas cédulával. A brazíliai örülve annak, hogy sze­rencsésen megúszta a dolgot, feleségével, együtt megtekintette a színházi előadást. Amikor azonban a házaspár hazaért, ta­pasztalniuk keüett, hogy ilyen szokatlan módon csalogatták el őket ott­honról : a lakásukat ugyanis közben kirabol­ták. Véletlen Mrs. Bloomfield a londoni lakása előtt té­vedésből a szemetes ku­kába dobta azt a ciga­rettásdobozt, amelyben esy értékes brilüáns gyű­rűt őrzött. Másnap kezét tördelve kérte a köztisz­tasági hivatal igazgatójá­nak segítségét. Mivel a hölgy nem hagyta magát lerázni, hogy az igazgató bebizonyítsa az eset re­ménytelenségét, a hölgy­gyei együtt elment a sze­métgyűjtő-telepre, s azott heverő több ezer üres ci­garettásdoboz közül talá­lomra fölvett egyet. Ép­pen az a doboz volt az! Apja lánya A beteg fölhívja orvo­sát. A kagylót az orvos hatéves kislánya veszi föl: — A papa nincsen itt­hon. éppen egy vakbél­műtétet végéz. — És azt is tudod már, hogy ez mit jelent? — 350 dollárt, az érzés­telenítést nem is számít­va ... Hßßbp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BË1.A Főszerkcsztő-h. : PaáJ László Szerkesztőség: Kaposvár, Latines Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándoi utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és posláskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár. Május l. u. 1Q1, Felelős vezető : fül-kas Béla i£üz*üio.

Next

/
Thumbnails
Contents