Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

A gyárak a nép kezébe kerültek csapatai harcolnak az etióp kormánycsapa tokkal-«. A Szomáliái rádió kedden ismét a tartomány önrendel­kezési jogát szabta meg a bé­kés megoldás feltételéül. Har­ci cselekményekről a hírügy­nökségek nem közöltek jelen­téseket. (MTI) A Mozambiki Népi Köztársaságban állami kezelésbe vették a gyárakat. Ez a fiatal afrikai munkás egy kollektív tu­lajdonban lévő javítóüzem dolgozója. (Fotó: ADN/ZB—MTI—KS) Több fronton is háború Etiópiái beszámoló az ogadeni harcokról Etiópia kenyai nagykövete kedden sajtóértekezleten szá­molt be az Ogaden tarto­mányban kialakult helyzetről. Elmondta, hogy bár Szomália a terület legnagyobb részét megszállta, Addisz Abeba eb­be nem nyugszik bele, és nem ad föl egyetlen négyzetcenti- méternyi területet sem. A harcok jelenlegi állása — az etióp diplomata szerint — »átmenetinek tekinthető«, és oka a több fronton folyó há­ború. Az etióp fegyveres erőknek nemcsak a délkeleti ország­részben kell helytállniuk — mondotta. Bírálta az Egyesült Álla­mokat és Nagy-Britanniát is, amiért készek Szomáliának fegyvert szállítani, s ezáltal hozzájárulnak a harcok esz­kalációjához. Az etióp nagykövet felszó­lította Kenyát, hogy támogas­sa Etiópiát — Szomáliával szemben. Megismételte azt a korábban már elhangzott etióp állítást, hogy Ogaden tartományban nem a Nyugat- szomáliai Felszabadítási Front, »hanem a Szomáliái hadsereg Látogató kőrút a Közel-Keleten Cyrus Vance Tel Ávivban Holnap: ammani eszmecsere A közel-keleti körúton tartózkodó Cyrus Vancc ameri­kai külügyminiszter tegnap megq-kezett látogatássorozatá­nak következő állomására, Izraelbe. A Ben Gurion renü- lőtéren Mose Daja-n külügyminiszter fogadta. Izrael merev álláspontja kö­vetkeztében minden bizonnyal nehéz tanácskozások várnak az amerikai külügyminiszter­re. Ezt ő maga is megerősí­tette tegnap repülőtéri nyilat­kozatában, amikor kijelentete: »bizonyos nehézségek állnak előttünk«. A jordániai kormány szó­vivője kedden megerősítette, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter holnap — csütörtökön reggel — a jor­dániai fővároson átutazóban — néhány órát tölt Amman- ban és újabb eszmecserét folytat a Hasemita Királyság vezetőivel. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere ugyanaznap el­látogat Damaszkuszba és Alexandriába is — jelentette az AFP — hogy az Izraellel szembenálló arab »frontorszá­gok« vezetőivel együtt meg­vonja közel-keleti kőrútjának mérlegét. Kuwaitba érkezett Szaleh Khalaf — fedőnevén Anb íjad —, az El Fatah Központi Bizottságának tagja, hogy a kuvaiti vezetőket tájékoztassa a Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter által előterjesz­tett javaslatokkal kapcsolatos Palesztinái álláspontról. Tár­gyalópartnereivel áttekinti Vance közel-keleti kőrútjának eredményeit és megvitatja a PFSZ-nek a genfi konferen­cián való esetleges részvétele kérdését. . Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter sürgős ülésre hívta össze az egyiptomi—Pa­lesztinái koordinációs bizottsá­got miután üzenetet kapott Cyrus Vance amerikai külügy­minisztertől. Az A1 Ahram keddi közlése szerint az Alex­andriában megtartandó ta­nácskozáson részt vesz Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is. A találkozón az amerikai kül­ügyminiszter ammani és taifi tanácskozásának ered mén vei­ről lesz szó — a palesztínai kérdés fényében. Mahmud Lahbadi. a PFSZ egyik szóvivője kedden Bej­rútban megerősítette, hogy a Palesztínai Felszabadítási Szervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. számú határoza­tának módosítását szorgalmaz­za. E határozat. — mint is­meretes — a palesztínai prob­lémát »menekültek« problé­májaként kezeli és a paleszti­nok nemzeti jogait meg sem említi. Labbadi ugyanakkor hozzá­fűzte: a palesztinok nem haj­landók elismerni Izraelt. Szovjet—spanyol kapcsolatok Kedvező távlatok nyíltak Juan Antonio Saniaranch Torello, Spanyolország rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe, aki a Kremlben hét­főn nyújtotta át megbízóleve­lét, kedden a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában meg­győződésének adott hangot, hogy kedvező távlatok nyíl­tak a spanyol—szovjet kap­csolatok fejlesztése előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Spanyolország és a Szovjetunió között gazdasági, kereskedelmi és kulturális té­ren már jó kapcsolatok jöttek létre. — Kétségtelen, hogy ezek a kötelékek a jövőben még to­vább szilárdulnak — mondot­ta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben legfelsőbb szinten megtartott zárószakaszának második évfordulójáról szólva hangoztatta: az értekezlet megmutatta, hogy Spanyolor­szág és a Szovjetunió, a két ország kormánya azonos mó­don közelít meg számos problémát. Az ENSZ-ben Spa­nyolország és a Szovjetunió már több ízben fejtett ki kö­zös álláspontot több nemzet­közi kérdéssel kapcsolatban. Példaként szolgálhat erre a két országnak az arab világ­gal és a közel-keleti helyzet­tel összefüggő álláspontja. Clifford reményei Clark Clifford — Carter amerikai elnök különleges megbízottja — kedden Nico­siában kijelentette: reméli, hogy még az idén elérhető bi­zonyos haladás a ciprusi kér­dés rendezésében. Clifford tagja volt annak az amerikai küldöttségnek, amely részt vett Makariosz elnök temeté­sén. A volt hadügyminiszter Washingtonba való, visszauta­zása előtt tartott sajtóértekez­letén kijelentette: Makariosz halála hatalmas veszteség és csak bizonyos »egyensúlyi időszak« után újíthatok föl a ciprusi rendezést célzó erő­feszítések __ A Közös Piac és tagjeiöltjei Brüsszelben pár napja Spanyolország külügyminisztere át­nyújtotta a Közös Piac bizottságának hazája felvételi kérelmét. Ezzel háromra nőtt a teljes jogú tagságra váró államok köre: Portugália és Görögország is szeretne a közös piaci vámhatáro­kon belül kerülni. A pillanatnyilag kilenc ta­got számláló Európai Gazda­sági Közösség (Közös Piac) kétségkívül a világkereske­delem legdinamikusabban fejlődő piaca. Vonatkozik ez a közösségen belül lebonyolí­tott üzletekre csakúgy, mint a közösség tagjainak más ál­lamokkal lebonyolított for­galmára. Minthogy a felvéte­lét kérő három ország ha­gyományosan legfontosabb partnerei ma kivétel nélkül a közösség tagjai, érthető, hogy egyik sem szeretné to­vább viselni a kívülállókat sújtó hátrányos megkülön­böztetéseket kiváltképp a magas vámtételeket, amelyek erősen csökkentik verseny- képességüket. Munkaerő-dekonjunktúra A reálpolitikai motívumok közül nagyon fontos helyen kell említeni az integrált munkaerő-piacra való bebo- csáttatás vágyát. Mindhárom ország hosszú évek óta szá­mottevő munkaerő-fölöslegé­nek jelentős részét a Közös Piac országaiba%exportálja«. Az utóbbi évek kedvezőtlen konjunkturális viszonyai kö­zepette azonban a három or­szág fokozottan érezte kiszol­gáltatottságát. Tudniillik kö­zös piaci tagok állampolgá­rait nem lehet egyszerűen hazaküldeni, nekik a fogadó ország munkavállalóival azo­nos elbánás jár, a munka- nélküli segélyt vagy az eset­leg szükséges átképzés költ­ségeit is beleértve. 'Ezt sze­retné a jövőben állampolgá­rainak biztosítani a három jelentkező. Harmadik tényezőként pe­dig ha megemlítjük, hogy a tőkék mozgása is könnyebb, a biztonsága pedig nagyobb a beruházóknak a közösségen belül akkor kikerekedett a kép. Hiszen a három kérel­mező tőkében szegény, be­ruházásokra éhes ország. Amikor manapság a politikai baloldal jelentős része is a csatlakozás mellett foglal ál­lást, akkor lényegében az említett okokra hivatkozik. Valutaválság Legalább olyan indokolt azonban a negatívumokról és a veszélyekről is szólni. Azzal kell kezdeni, hogy a dolgok mai állása mellett a monopoltőke sokkal szerve­zettebb, intézményei sokkal hatékonyabbak, mint a mun­kásosztályé. Az Olasz Kom­munista Párt már évek óta azt hangoztatja, hogy a mo­nopóliumok közös piacából a dolgozók gazdasági közössé­gét kell megteremteni. Tény az is hogy noha a csatlakozási feltételek mind­három dél-európai ország esetében bizonyos mértékig igazodnak fejlettségükhöz, a verseny keservesen kemény lesz számukra a közösségen belül. Mert a belső protek­cionizmusnak azért vannak határai, s az erősebbek ügyel ■ nek arra, hogy e határokat a számukra kedvező vonalon húzzák meg. A szakértők arról is sokat beszélnek, hogy a Közös Piac egységes gazdaságpoliti­káját gyakorlatilag minden másnáL erősebben befolyá­solja a nemzetközi pénzügyi válság. Jelen pillanatban pél­dául a márka és a holland forint, bizonyos mértékig a francia frank is kemény vé­delmi harcban van a mester­ségesen alacsony értékű dol­lár nem kívánatos hatásai el­len. Ezzel egyidejűleg a font és a líra őrei a minimális stabilitás visszaszerzésén fá­radoznak. A három dél-euró­pai ország — ki-ki a maga hatalmas inflációs rátájával — hosszú ideje a szegény szárnyán foglal helyet. Ez a körülmény csak mélyíteni fogja a közösségen belül már amúgyis meglévő szakadékot. A lelépésrol Az iparilag fejlettebb tag­országok viszont attól tarta­nak hogy a közösségen belül nyomasztóvá válik az agrár­érdekek képviselőinek befo­lyása. Köztudott hogy Fran­ciaország, bizonyos mértékig Olaszország is, már eddig is sok gondot okozott azzal, hogy — belpolitikai érdekek­től vezettetve — drága és fö­lösleges agrárkapacitásokat nemcsak fenntartott, hanem még szubvencionál tatott is. Ez a probléma hatványozottan jelentkezik majd a három csatlakozási kérelem pozitív elbírálása után. A politikai realisták nem. kételkednek sehol, hogy a csatlakozásokra bizonyos időn belül sor kerül. Minden rész­letprobléma fölé rendelt ér­deke a Kilenceknek a tőkés Európa lehető legteljesebb integrálása. Vonatkozik ez nemcsak a gazdasági, hanem a politikai integrációra is Spanyolország esetében ide értve azt is, hogy esetleg be­léptetik a NATO-ba. A portugál kommunisták azért tiltakoznak a csatlako­zás ellen, mert jelen pillanat­ban nem érzik elég erősnek a baloldalt ahhoz, hogy ér­demben befolyást gyakorolja­nak a felvételi feltételekre, illetve azok elfogadására vagy elutasítására. A spa­nyol párt elemzése szerint az elkerülhetetlen csatlakozás után belülről kell érvényt szerezni az antimonopolista érdekeknek. Fennállásának harmadik évtizedébe érkezett a nyugat­európai tőkés integráció. Vi­lágpolitikai és világgazdasá­gi tényező. A szocialista or­szágok ezért törekszenek ren­dezett és kölcsönösen előnyös kapcsolatokra a Közös Piac­cal. H. J. Befejeződött az aratás Jól segítették egymást a nagyüzemek Tegnap estére országszerte1 befejeződött az aratás. A me­zőgazdasági nagyüzemek idén 1 663 000 hektáron termesztet­tek kalászos gabonát, s ebből a búza vetésterülete 1,3 mil­lió hektár volt. A termés az átlagosnál egy héttel korábban ért be, az aratást megelőző hetekben ugyanis kánikulai volt a forróság, és ez siettette az érést. Az előnyt a mező- gazdasági üzemek jól kihasz­nálták: a munka szervezettsé­gére jellemző, hogy bár a nagy nyári munkát több ízben is meg 'kellett szakítani az esőzések miatt, mégis a szo­kásosnál tíz nappal előbb vé­geztek az aratással. Ezt az eredményt csakis az anyagi-műszaki ellátás javítá­sával érhették el. Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a kombájnok teljesítőké­pessége, és 1560 új, nagy tel­jesítményű arató-cséplő gép dolgozott a határban. Nehéz helyzetet teremtett,, hogy az aratást megelőző idő­szak viharai a gabonát a ter­mőterületnek körülbelül egy- harmadán megdöntötték, összekuszálták. Emiatt a kom­bájnok speciális felszerelést alkalmaztak ; úgynevezett ka­lászemelőket szereltek a gé­pekre, és lassított menetben vágták a búzát. Ebben a helyzetben újfajta anyagi ösz­tönzést alkalmaztak; ez a gép­vezetőket fokozottabban tette Somogyi Néplap ‘ ' 4M«“:.• -.A*'!“ • 1 érdekeltté a szemveszteség csökkentésében. Az esőzések miatt a szoká­sosnál nagyobb arányban kel­lett szárítani a gabonát. A múlt évinél 500 ezer tonnával több gabonát szárítottak gé­pekkel, a gabona 90 százalé­kát a termelőszövetkezetek gépeivel. Az idei aratás egyik ked­vező tapasztalata, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek jól segítették egymást az aratási munkacsúcs idején. Ahol le­hetett, kölcsön adták egymás­nak a gépeket, s gyakran ke­rült sor megyék közötti gép­átcsoportosításra is. Egész sor borsodi gazdaság küldött pél­dául kombájnokat — szállító személyzettel együtt — Szol­nok megyébe, ahonnan viszont az aratás vége felé érkeztek kisegítő brigádok. Nem volt zavar a gép- és alkatrészellátással. A Gabona Tröszt telepei — a termelők­kel folytatott előzetes tárgya­lások alapján — a szállítmá­nyokat zökkenőmentesen fo­gadták, torlódás csak elvétve akadt. Nagy feladat a következő napokban az aratást követő úgynevezett járulékos munkák meggyorsítása. A tarlót a termőterületnek eddig két­harmadán munkálták el, és a szalma lehúzásával sem ké­szültek el mindenütt. Az a feladat, hogy az első őszi munkák megkezdéséig vala­mennyi mezőgazdasági üzem »rendbe tegye« a felszabadult gabonatermő területet. (MTI) Csökkentik a CIA hatalmát? Walter Mondale amerikai alelnök kijelentette hogy a Carter-kormányzat a jövőben csökkenteni szándékszik a CIA, az FBI és a többi hír­szerzéssel foglalkozó szervezet hatalmát. Chicagóban az ügyé­szi kamara előtt elhangzott beszédében Mondale hangsú­lyozta, hogy a kormány min­den hírszerzéssel foglalkozó szervezetnek új alapokmányt dolgoz ki. — Ez meghatározza »a mű­ködési területüket és törvé­nyes felelősségüket« — mon­dotta. Az olasz fizetési mérleg Jobb képet mutat Júliusban — hosszú évek óta először — pozitív egyen­leggel zárult az olasz fizetési mérleg. A statisztikai intézet adatai szerint a kereskedelmi mérleg (tehát az áruforgalom) 87 milliárd lira többletet mu­tatott — és ez először fordul elő az olajválság, a kőolaj­árak ugrásszerű emelkedése óta. Az idén igen erős turis­taforgalomból származó devi­zabevétel révén a fizetési mérleg még kedvezőbb képet mutat. Javultak az Olasz Bank valutatartalékai is, így Olaszország visszafizethette a nemzetközi valuta alapnak a tavalyi kétmilliárd dolláros kölcsön egy részét. A kedvező kép kapcsán azonban — ehhez Andreotti miniszterelnök •washing­toni é* tzaúd-arábiai látoga­tása után tett két derűlátó nyilatkozata is hozzájárult — egyes gazdasági szakértők azt hangoztatják, hogy a javulás csak viszonylagos és idény­jellegű. Más szóval: az olasz gazdaság strukturálisan még korántsem heverte ki az olaj­válsággal kezdődött megráz­kódtatást. Az OKP az Unita hasáb­jain hangsúlyozza: »A távla­tok cseppet sem rózsásak; el­sősorban a munkanélküliség növekedésének veszélye mia**. A kérdés nem az, hogy derű­látóan vagy borúlátóan kell-e megítélni az olasz gazdaság helyzetét, hanem az, hogy kö- vetkezt+es módon fo'ytalni kell a válság leküzdését cél­zó, és immár közösen kidől- * gozott gazdaságpolitikai intéz- I kedések végrehajtását. I Értesítjük kedves vendégeinket és a kirándulókat, hogy a balatonszentgyörgyi Csillagvár augusztus 11—12—13-án látogatókat filmforgatás miatt nem fogad SIOTOUR Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala (16309)

Next

/
Thumbnails
Contents