Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

Amatőrcsillagászat Magyarországon •»•ösnak lenni, vagy csak amatőrként a tudomány szol­gálatában állni megtisztelő, szép feladat. Napjainkban, amikor a földrajzi megisme­réstől a modern technikai, el­méleti tudományok magas színvonaláig jutottunk, több­nyire már csak alapos és hosszan tartó ismeretszerzés után válhat az ember a ter­mészeti, társadalmi tudomá­nyok részterületeinek felfe­dezőjévé, egy-egy új elmélet megalapítójává. Mégis olvashatunk néha a teljes ismeretlenségből ki­emelkedett nevekről, őste­hetségekről, vagy a véletlen­nek köszönhető eredmények születéséről. A világszerte fellendült ama tármozgalom egyik ilyen területe a csillagászat. Gon­doljunk csak a szinte évente megjelenő újsághírekre: »X amatőr csillagász új üstököst fedezett föl a Z csillagkép­ben«. Komoly felfedezéseket tesznek amatőrök pl. a válto­zó csillagok kutatásában. Vagy egyszerűen csak dolgoznak azért, hogy bepillantást nyer­jenek a körülöttünk lévő tá gabb világba, megsejtsék a vi lágegyetem hatalmas erőit és hihetetlen méretű, mozgású életének rendszerét azért, hogy felvilágosultabb, művel­tebb, az élet valóságának is­meretéhez közelebb kerülő tagjai legyenek a társadalom­nak. Milyen lehetőségei vannak Magyarországon az amatőr- csillagászatnak? Bizonyára még szélesebb körű lenne a mozgalom, ha közismert volna az a munka, amelyet dr. Kulin György és kollégái végeztek az 1960-as évek elejétől. 1964-ben Mis­kolcon megalakult a Csillagá­szat Baráti Köre. A népszerű­úc, ­HSÍtő munka, a vidéki előadá­■' sok, bemutató propramok nyomán a tagság létszáma a hetvenes években rohamosan emelkedett. Tavaly meghalad­ta a 13 ezret, messze megelőz­ve nálunk sokkal népesebb országokat. A tagság feltétele a 15 ezer példányban megje­lenő Föld és ég című ismeret­terjesztő lap előfizetése. A szervezet központja a buda­pesti Uránia Csillagvizsgáló. A tagok elméleti és bemuta­tó előadásokon vehetnek részt, szakmai tanácsokat, megfigye­lési eredményeket, csillagá­szati térképeket, használati eszközöket kaphatnak levele­zés útján és díjtalanul, illetve a postai költség megtérítésé­vel. A csillagvizsgáló legje­lentősebb munkája a távcső­készítésben nyújtott segítség. A szervezet tagjai kész táv­csöveket, mikroszkópokat, al­katrészeket, optikai eszközöket kapnak önköltségi áron. Világviszonylatban is meg­lepően nagy az amatőrök ál­tal készített távcsövek száma. Mintegy 3000 nagy és 20 000 kisebb készülék működik az országban. Az pedig egyedül­álló, hogy mintegy tíz na­gyobb népi csillagvizsgáló épült az országban a fizikai dolgozók társadalmi munká­jával. Ezek állandó épületek, kupolával. A Csillagászat Baráti Köre országos szervezeten kívül nagyon sok vidéki szakkör és kisebb csoport működik je­lentős eredménnyel, rendsze­resen kiadott megfigyelési tá­jékoztatókkal, melyek hatá­rainkon kívül is elismertek. Ilyen pL a kaposvári Albireo című lap is. Az amatőrmozgalom útja tehát e területen is biztosítva van. Mégis vannak helységek, sűrűn lakott települések, ahol az érdeklődés meglepően cse­kély. (A tavaly ősszel tartott kaposvári csillagászati sza­badegyetem alkalmával ne­ves tudósok, csillagászok elő­adásain néhány fiatal és ugyanennyi 60—70 éves néni­ké vett részt.) Ennek a szép tudománynak a megsejtéséhez tehát a lehe­tőségek adottak, az ismeret- terjesztő munkával 60kan fog­lalkoznak, hogy Kulin György szavaival élve »Galilei után 367 évvel minél több ember részesüljön Galilei élményé­ben, mely a modem csillagá­szat és fizika elindítója volt.« H. R. Somogyi parkerdők Esztelen barbár, idd tönkreteszi ezt a szépséget, amit megteremteni nem tudott«. (Csehov; Ványa bácsi) Somogy az ország egyik legnagyobb megyéje. A nyel­vészek szerint neve is az er­dőséget jelentő szláv szóból származik. A ma élő község- és helynevek arra utalnak, hogy Somogybán az erdő és a fa mindig jelentős szerepet játszott (Bárdibükk, Kardos­fa, Lipótfa, Gálosfa, Simonfa). A jelenlegi 141 ezer hektár er­dő csak töredéke a történelmi idők összefüggő erdőségeinek. Somogy jelenlegi 22 százalék­nyi erdős területe azonban ma is megfelelő természeti kör­nyezetet biztosít az itt élő embereknek. Az egyre intenzívebb kör­nyezetkárosítás: a levegő, a víz, a talaj szennyezése szá­zadunk egyik jelentős gondjá­vá nőtt. A művi környezetet az emberi kultúra és technikai haladás az emberiség jobblé­tének érdekében hozta létre, ez azonban egyre nagyobb kárt okoz természeti környe­zetünkben. Ezért a természeti és a művi környezet olyan összhangját kell megteremteni, amely egyrészt biztosítja a szaporodó emberiség létéhez szükséges anyagi feltételeket, de olyanokat is, mint a víz minősége, a levegő tisztasága, a csend és a turisztikai szem­pontok. Feltétlenül szükséges tehát természeti környezetünk megóvása és tervszerű fej­lesztése. 1972-ben a VII. erdészeti világkongresszus az erdők hármas funkcióját határozta meg termelési, védelmi és szociális üdülési céllal. E szel­lemben hazánkban is megkez­dődött városaink és jelentő­sebb üdülőterületeink környé­kén a parkerdők kialakítása. Somogybán — országosan az elsők között — nagy ütemben kezdtük meg a parkerdők épí­tését. Kaposvártól délre, a város határától alig 100 méterre te­rül el a gyertyánosvölgyi parkerdő. Ez az 54 hektáros erdőfoltocska a természetbará­tok, turisták bázishelye. Turis­taház, csónakázótó, erdei be­rendezések várják a kirándu­lókat. A turistabázis értékét növelik az avar korabeli ása­tások és a völgyben csörgede­ző »Négy testvér« forrás, melynek tábláján Csokonai- ídézetet olvashatunk. A megyeszékhelytől délnyu­gati irányban, a városközpont­tól mintegy 3 kilométerre fekszik a tokaji parerdő. Az erdő természetes bája egyesül itt az összefüggő tórendszer szépségével. A 140 hektár te­rületű parkerdőben erdei ki­látó, gyermekjátszóterek, bü­fé, szalonnasütő, friss vizű források, tájba illő erdei be­rendezések szolgálják a ki­rándulók kényelmét. Az 1,8 kilométeres tornapálya és az erdő északi peremén üzemelő skeetpálya sportolási lehetősé­geket biztosít. A városközponttól 10 kilo­méterre, a 67-es főközlekedési út két oldalán terül el a 460 hektáros desedai parkerdő. Ez egyben a város északi fogadó kapuja. Jelentőségét emeli a 8 kilométer hosszú, 250 hektár vízfelületű tározó. A desedai völgy Kaposvár szabadidő- központja, üdülőterülete lesz. A VÁTI programvázlata sze­rint kilátó, vendéglő, a 67-es út mellett KISZ-turistaház, tranzit motel, klub és termál- komplexum lesz. Továbbfej­lesztik az erdei lovaspályát is. A mezőgazdasági főiskola ős­honos állatfajok bemutatóját rendezi meg a magyaregresi részen: mintegy 30 hektáros arborétum létesítésére készül­tek el a tervek. A tó számta­lan lehetőséget kínál majd a város lakóinak: horgászat, csónakázás, eyezősport, vitor­lázás, és a később kijelölt he­lyeken fürdés. Nagyatád várossá nyilvání­tása után szinte a szociális és Filmek a világban A munka gyümölcsei cím­mel készített dokumentumfil­met Alexander Seiler a sváj­ci munkásmozgalomról, az 1914—1947 közötti időszakot figyelembe véve. A politikai dokumentumfilm igen jó kri­tikát kapott. A rendező ötévi mukával állította össze film­jét. Jack Nicholson népszerű a magyar mozinézők körében. Antonioni Foglalkozása ripor­ter című filmje után a Száll a kakukk fészkére című Os- car-díjas Milos Formán-film­ben láthatja augusztusban a kaposvári közönség is. A nép szerű művész Dél felé című westemjét forgatja. Érdekes­ség, hogy nemcsak a főszere­pet játssza, hanem rendezi is a filmet. Ez lesz a második rendezése; a Vezess, mondta ő című filmje azonban nem aratott sikert annak idején. Flor asszony és az ő férje címmel Jorge Amado regé­nyéből Bruno Baretto brazil rendező forgaitot filmet. Fő­hőse egy özvegy, aki máso­dik férjét az első szellemétől kapja ajándékba, ugyanis »ö« hozza össze feleségét a máso­dikkal. A szellem kizárólag, a hősnőnek jelenik meg, ádám- kosztümben... Egon Günther, aki követke­zetes abban, hogy filmjeit a német klasszikus irodalom műveiből forgatja, most Az ifjú Werther szenvedései cí­mű alkotását fejezte be. A film tévé- és moziváltozatban készült el. A tokaji parkerdő. egészségügyi gondok meg­oldásával együtt jelent­kezett a park­erdő iránti igény is. Így került sor a fácánosi park­erdő kialakí­tására. A be­rendezések­kel jód ellátott fácánosi erdő mellett a Nagyatádi Vá­rosi Tanács fa­faragó mű­vésztelepet lé­tesített. Az alkotások egy részét a park­erdő melletti réten helyezik ed. Ugyancsak VÁTI-terv ké­szül Nagyatád szabadidő- központjának és hétvégi há­zas telepének kialakítására; ezek funkcio­nális kapcso­latban lesz­nek a park­erdővel. A 'kaposvár—balatonboglá-1 ri út mentén, Somogyvár előtt erdei autóspihenőt alakítunk ki. Az autóspihenőt a kupa­vári régészeti ásatásokat, va­lamint a Buzsákot, Csiszta- pusztát látogató turisták ve­szik igénybe. De bizonyára népszerű lesz a helyi lakosság körében is. A 115 hektáros parkerdőt még ez év nyarán megnyitjuk a kirándulók előtt. A Balaton-part erdészeti kömyezetfeljesztése sokrétű feladat. Először a keresettebb kirándulóközpontokat építet­tük ki. Így került sor a bala- tonföldvárl parkerdő, a bala- tonboglári Vár-hegy és a fo- nyódi Kossuth-erdő, Vár­domb és Sípos-hegy kiépíté­sére. A balatonföldvári Panoráma autóspihenő és parkerdő a 7- es és a leendő M 7-es út kö­zött terül el. A parkoló léte­sítéséhez a balatonszárszói tsz-szel területet cseréltünk. A parkerdő közvetlenül csatla­kozik Balatonföldvár belte­rületéhez, elsősorban azonban az idegenforgalom és az autós turizmus igényeit elégíti ki. A 40 férőhelyes autóparkolóhoz elsősegélynyújtásra alkalmas őrház és korszerűen felszerelt mosdók tartoznak. Szalonna­sütőket, erdei garnitúrákat, eső ellen védő beállókat léte­sítettünk. Innen az erdő leg­szebb vonalán vezet végig az 1,5 méter széles, kőzúzalékkal terített út, amely mellett 50 méterenként ülőgarnitúrákat helyezünk el. Ez az út folyta­tódik mintegy 4.5 kilométeres turistaúttal a kereki várrom felé. Az útról szép kilátás nyílik Somogy belső tájaira és a 'ke- reki erdőre. A parkerdő leg­látogatottabb része a »Gönye- tető«, ahonnan gyönyörű ki- látá* nyílik a Balatonra. Az itt épült 22 méter magas vö­rösfenyő kilátóról — amely az országban egyedülálló a ma­ga nemében — tiszta időben Badacsonytól Kenéséig ellátni. Jelentős idegenforgalma van a balatonboglári Vár-domb­nak. Az üdülési szezonban na­ponta több százan fordulnak meg itt. A fürdésre nem al­kalmas időben a környéken üdülő tömeg a Vár-domb felé indul, ahonnan ugyancsak gyönyörű balatoni panoráma tárul fel. A BIB úgynevezett »reklámgömbje«, amelyet ere­detileg vendéglátóipari célra akartak felhasználni, a kilátó funkcióját tölti be. Az erősen megrongálódott farészeket fel­újítják. A parkerdő bejáratá­nál épített kör alakú esőbeálló megjelenési formája jól illesz­kedik a terepet uraló gömbki­látóhoz. Szalonnasütő épült, gyermekjátszóteret létesítet­tünk, a tisztás árnyaltabb ol­dalain rusztikus ülőgarnitúrá­kat helyeztünk el, ahonnan a terep adta lehetőségek ki­használásával mintegy, páholy­ból szemlélhető a parkerdő színes, nyüzsgő kirándulótö­mege. A balatonboglári Vár­domb turisztikai lehetőségeit jól kiegészíti a következő dombon kialakított kultúrköz- pont, a Kápolna-dombon fel­újított Vörös és Kék kápolna kiállításaival. *4 ,,sziták ötö“ IA. it. óC túlságosan mélyre sem eresz­kedjen, mert akkor meg a tenger vizétől átnedvesednek a tollak... De Ikarosz nem tartotta magát apja figyel­meztetéséhez! A sikeres repü­lésen felbuzdulva a Nap felé vette az irányt, s amikor Dai- dalosz visszanézett, hogy fia követi-e, már sehol sem látta. Csak a vizen úszó tollak je­lezték, hol zuhant Ikarosz a tengerbe ... (Daidalosz és Ika­rosz krétai szökésének egyik változata, a görög mítoszok szerint.) Németh Gyula papírgyári igazgató úgy gondolta, hogy a maga készítette »-repülőgép­pel« mégoldhatja a .városi közlekedést. Biciklihez hason­ló vázra szerelte a szárnya­kat, s elképzelése szerint en­nek az emberi erővel hajtott szerkezetnek a levegőbe emel­kedés után repülnie kellett volna, át a Maroson... A fo­lyóparti kísérlet során a célt csak részben sikerült elérni: a »►repülő kerékpár« legurult ugyan a töltésen, s vagy tíz métert repült is a Maros fö­lött, azután vezetőjével együtt a vízbe esett. Faludi Károly, a színész, gyenge motort alkalmazott a lécekből és vászonból épített repülőgépe meghajtására, és nem a Maros átrepülését ter­vezte, hanem a sík terepről való fölemelkedést — »repte­re« az Ótemető menti mező volt — és a tartós repülést. Visszaemlékezések szerint ez a gép többet gurult, mint re­pült, és szöcskére emlékezte­tő módon ugrált. Legnagyobb teljesítménye olykor elérte a harmincméteres »ugrást« is, de fölemelkedni nem tudott. Egy ilyen próbálkozás során a gép »megbotlott« — szárnya valamiben elakadt —, össze­törött, a színész Faludi a lá­bát törte... ... Történt pedig, hogy Dai­dalosz, a rendkívüli ügyessé­gű ezermester különös módját választotta a szökésnek krétai börtönéből, ahova Minósz ki­rály záratta, fiával, Ikarosz- szal egyetemben. Daidalosz mindkettőjüknek szárnyakat készített, s a kisebb tollak ösz- szeragasztásához viaszt hasz­nált. Amikor fia vállaira kö­tözte a szárnyakat, az apa fi­gyelmeztette: legyen nagyon óvatos, ne repüljön túl ma­gasra, mert akkor a Nap megolvasztja a viaszt. De À roncsokat egy reáliskolai tanuló kérte el az ezermes­ter teátristától. Az akkor he­tedikes diákot Asbóth Oszkár­nak hívták. Saját elképzelései szerint újra összeállította a gépét a használhatatlannak minősített alkatrészekből, be­leült, ám a gép képességeiből így se futotta többre, csak g uralásra és ugrálásra. Mind­ez nem törte meg, inkább fo­kozta lelkesedését, kísérletező kedvét. Asbóth Oszkár öccse, As­bóth Gyula, aki a felszabadu­lást követően Kőröshegyen te­lepedett le és itt élt haláláig egy beszélgetésben így emlé­kezett vissza arra az időre: — Olyan példák álltak előt­te akkor, mint a Wright test­vérek, azután Blériot, Farman, a Voisin fivérek. Motor nél­küli siklórepülőgépeket épí­tett, amelyeket kötéllel motor- kerékpárhoz erősíthetett és repültethetett. Még nem volt húszéves, amikor Aradon, a Lóverseny téren hangárt épí­tett: itt »születtek« az első, motor nélküli repülő »sárká­nyai«. Ezeken tanulmányozta a repülés alapvető techniká­ját, majd beszereztünk egy három lóerős motort, s a he­lyi kisiparosok segítségével létrehozta motoros meghajtá­sú repülőjét. Ehhez maga ter­vezte és szerkesztette az első légcsavart. A később világhí­rűvé vált Asbóth-légcsavart! Her nesz Ferenc . tFolytatjuk) A színész repülni akar Hogy hol és hányszor pró­bálkozott az ember a repülés­sel, a madarak szárnyalásá­nak »utánzásával«, arra ko­rántsem csupán a mitológiá­ban találni példát. Amatőrök és tudós fők vágtak néki a kockázatos kísérleteknek. Tu­dunk Leonardo da Vinci el­gondolásáról, és ismeretesek az utóbbi századok ugyancsak »megtervezett«, madáralakza- tú, repülésre szánt »csodabo­garai«. A »felröppenési« kí­sérleteknek csodájára járt a nép — ha egyáltalán a nyil­vánosság elé vitte a maga ké­szítette szerkezetét a merész konstruktőr, • neaa titokban Siófok után a déli part második legnagyobb forgalmú üdülőhelye Fonyód. A védet­té nyilvánított erdőt szinte el­özönlik a tömegek. A Vár­hegy Fonyód legszebb része. Sétautak és gyalogösvények tanúsítják, hogy az erdő láto­gatottsága korábban is jelen­tős volt. A hegy legmagasabb pontján a szemben levő vul­kanikus hegyekben gyönyör­ködhetnek. A Vár-hegyen jelenleg egv kilátót helyettesítő tákolmány rontja a tájképet, helyette lö­vőre kívánunk egy minden igényt kielégítő, legyező alakú kilátóhidat elhelyezni. A Sí­pos-hegy elhanyagolt bokorer­dő, áthatolhatatlan aljnövénv- zettel, de még így is megtalál­hatók a vadváltókhoz hasonló gyalogösvények, amelyeket el - szánt turisták gyalogoltak ki. A Kossuth-erdő tűrhető ál­lapotban van, üdülési funk­cióra ez az erdőtömb a legal­kalmasabb. 1977-ben a MÉM által jóváhagyott tervnek meg­felelően kezdtük el a fenyőd i parkerdő építését. Első lépcső­ben hozzáférhetővé, járhatóvá tesszük az erdőket, felújítjuk a meglevő elhanyagolt séta- utakat. Pihenésre alkalmas erdei bútorgarnitúrákat és eső­beállókat helyezünk el. Ugyan­csak a jövő évre tervezzük az erdei tornapálya építését. Az üdülőerdők "kialakításá­nál a táj dekoratív elemein kívül a területhez kapcsolódó történelmi és kulturális érté­keket is figyelembe vettük. Dr. Tarján Lászlóid természetvédelmi felügyeld rugaszkodott neki nagy-nagy reménységgel, hogy elszakad­jon a földtől... Louis Blériot francia mér­nök még kísérleteit folytatta a levegő meghódítására, hátra volt a nagy esemény, a La Manche csatorna sikeres átre- pülése, amikor Aradon szin­tén folytak próbálkozások — hasonló céllal. Sokat kockáz­tattak a siker reményében, mint a példák bizonyítják: a testi épségük sem volt bizton­ságban ezeken a maguk »bar­kácsolta« szerkezeteken. És inkább voltak ők műkedvelők, mint az aviatika avatott szak­ember».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents