Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

Ketten a „kezitcsókilom utcákéi !ï Abban mindketten egyetér­tettek, hogy ha »önmaguk fe­leségei volnának« azonnal el­válnának. — Igaz, tudták mire szá­míthatnak, ha mezőgazdász­hoz mennek feleségül, most mégis berzenkednek egy ki­csit. — Egy nőnek hiányzik az, ha az új frizuráját vagy ru­háját nem sétáltathatja meg egy forgalmas városi utcán ... — Azért legjobban — úgy mondják — mi hiányzunk. Heggel, amikor fél ötkor eljö­vök, még javában alszik a fe­leségem. Este pedig, mikor nyolc Öra felé hazaérek, inge­rült vagyok, és csak leroska­dok egy székre. — Igaz, a telepvezető is és a főállattenyésztő is kötetlen munkaidőben dolgozik, de mindketten örülnénk, ha kije­lölnék a napnak azt a 12(!) óráját, melyet a munkahe­lyünkön kell töltenünk. — Nem is emlékszem, mi­kor játszottam utoljára a gye­rekekkel . Adatok: Szanda János a tót- újfalusi tsz szarvasmarha- szaktelepenek a vezetője. 27 éves, nős, négyéves fia van. Oroszlányi bányászcsaládból származik, az állattenyésztést a budapesti főiskolán tanulta. Egy éve jöttek Somogyba, mert a tótújfalusi tsz lakást adott. Babai Tibor főálláttenyész- tő, másfél éve újsághirdetés alapján jött a tsz-be. 30 éves, nős, két gyerek apja. A keszt­helyi egyetemen 1969-ben vég­zett. Eddig már három megye­ben dolgozott: itt a tótújfalusi tsz-ben végre az ő lakásgondja is megoldódott. Más a helyzet, ha kilépünk a kapun... — Tény, hogy kevés a sza­bad időnk, de azt szeretnénk mi is tartalmasán eltölteni. — Mégörültünk, amikor ta­valy ősszel meghallottuk, hogy a faluban értelmiségi klubot szerveznek. Jó is lett volna egy kicsit összejönni beszél­getni, sakkozni, zenét hallgat­ni... — Miért csak lett volna? — Az első összejövetel úgy látszik — megpecsételte a klub sorsát. Emlékszem, mindannyian ott voltunk. Be­tereltek bennünket egy szék­sorokkal teli helyiségbe. Egy­más hátán kívül csak a »dísz­elnökséget« láttuk. Valaki be­jelentette, hogy első alkalom­mal a szocialista hazafiságró! tartanak előadást. (Azaz fel­olvasást ...) A beszéd hosszú volt. Ezt alighanem az előadó is észrevette, mert próbált viccelődni. Ékkor már töb­ben is éreztük, nem így kel­lene ... A klub most létezik is, meg nem is. — Sikerült-e elnyerniük az emberek bizalmát? — Ez sokkal nagyobb pró­batétel, mint hinné. Az új ve­zetőnek ugyanis először vá­lasztania kell: »jó fiú« akar-e lenni, vagy »jó vezető». — A telepen bevezettük a teljesítménybérezést. Az em­berek most először találták szembe magukat a munkájuk minőségét is megmutató bér­rel. Ebben a hónapban a ko­rábbiaknál rosszabbul alakult a vemhesülés és a súlygyara­podás. Az okok listája hosszú: köztük szerepel, hogy az egy hétre szánt takarmányt két nap alatt feletették. Persze, hogy nem hasznosítottá az ál­lat. Végül is kijött, hogy a bér erre a hónapra 2000 forint le­het. Mikor ezt megtudták, az­zal jöttek, hogy nem hajlan­dók dolgozni. — Értjük a sérelmet, de közben azt is tudjuk, hogy csak a teljesítménybér ösztö­nöz jobb munkára, csak ez adhat alapot a termelés fej­lődéséhez. '— Mi lesz a végkimenetel? — A következő hónapban, ha kell éjjel-nappal mellettük állok, és az eredmény javulni fog. Akkor majd mindannyian megértik, hogy a boríték vas­tagsága a munkájuktól függ. A hat szolgálati lakás külön kis utcát alkot Lakócsán. Hogy mi az utca valódi neve, azt csak kevesen tudják, minden­ki csak így említi: a »kezit- csókolom utca«. — Csaknem valamennyien új emberek vagyunk itt a gazdaságban, így természete­sen egymás feleségének »ke- zitcsókolomot« köszönünk. Ta­lán innen az elnevezés. — Milyen az élet ezen a mi­ni lakótelepen? — Ha csak a lakáskörülmé­nyeket vagy az otthonok be rendezését nézzük, »fővárosi« — Voltaképpen minden hó­nap nagy próbatétel. Kevés a jól képzett szakmunkás. (Aki ugyanis szakközépiskolát vé­gez, fejni már nem hajtandó, mert »papírja van«. A brigád­vezetést meg nem lehet rá­bízni, mert ahhoz kevés a tu­dása és a tapasztalata.) Az így keletkezett lyukakat a veze­tőnek kell betöltenie. Ezért mindennapos, hogy trakforo- zom, hogy fejek..» — Találó a .főiskolát meleg­házhoz hasonlítani. A gyakor­lat nem »légkondicionált« Amikor mi kikerültünk, két évig keményen dolgoztunk 1800 forintért. Ezt természe­tesnek is tartottuk: »gyakor­nokok« voltunk. Ma, ha be­megy a főiskolára, nem egy hirdetést találhat, amelyben valamelyik. tsz főállattenyész- töt keres, négy-ötezer forintos fizetéssel... w — Ügy gondolja, hogy a főiskola önmagában kevés egy ilyen állás betöltéséhez? — Egy harmadéves hallga­tó, amikor kijött gyakorlatra, először azt kérdezte, »hogyan biztosítjuk az állatok rézszük­ségletét ...« Nos, ennél ezer égetőbb kérdés akadhat egy telepen. Az elmélet eltávolodik a gyakorlattól. Némi iróniával : a kromoszómákról mindent tu­dó friss szakember az első na­pon nem fogja tudni, kivel se- pertesse ki az istállót. », Valóban hálózat legyen A szolgáltatások jövője Induljunk ki abból a ma már nagyon sokak által han­goztatott alaptételből, hogy a szolgáltatások a lakosság fi­gyelmének középpontjábai vannak, s hogy az ezzel meg­bízottak tevékenysége az egyik fokmérője az ellátottságnak. És említsük meg mindjárt azt is, hogy 1975-ben Somogybán a szocialista szektor szolgálta­tásainak teljesítményértéke 157 millió 500 ezer forint volt, amit 94 millió forinttal egé­szített ki a magánkisipar. Ugyanebben az évben az egy lakosra jutó szolgáltatás ér­téke csaknem 19 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Meg kell oldani Mindezek ugyanis — akár közelebbi, akár a távolab­bi jövőről van szó — megha­tározzák, a megyében milyen mértékben és hogyan kell a szolgáltatásokat fejleszteni. Az V. ötéves tervidőszakban a szocialista szektor szolgál­tatóhálózatát a megyei tanács 75 millió forinttal» támogatja. Ennek eredményeként 1980- ban a szolgáltatások értéke eléri a 327 millió forintot. Hol van azonban ez még a távlati célként meghatározott 720— 770 millió forinttól! A tervek szerint ugyanis 1990-ig az elő­re jelzett igények és a teljesí­tőképesség növekedésének együttes hatására ennyi lesz a Somogybán nyújtott szolgál­tatások értéke. Az úgynevezett kiemelt szolgáltatások mellett az eddigieknél nagyobb mér­tékben fejlesztik a hagyomá­nyos szolgáltatásokat is, kö­zöttük elsősorban a szállítási és a kereskedelmi tevékény- sége.t. Mindezek érdekében meg kell oldani a megyében az úgynevezett profiltisztítást, ki kell alakítani Somogybán a teljes körű szolgáltatóhálóza­tot, s a tervek között szerepel az is, hogy az irányítási kér­dések rendezésével kialakulja­nak a profilgazdák, elsősor­ban a jobb munkaszervezés lehetőségének megteremtése és az átfedések elkerülése ér­dekében. Az ellátás javítására a szövetkezetek között létre­jönnek a fogyasztói szolgáltató szövetkezetek. Ezek csíráit — például a Kaposvári Szolgálta­tóipari és a Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet esetében — már most is meg­találhatjuk. Az életszínvonal emelkedé- désével összefüggésben az igé­nyek növekedése elsősorban a kisebb településeken várható. (S nemcsak az igények növe­kedése miatt; jelenleg ezek a legkevésbé ellátottak.) Ezért a megye tipikusan kis- és k zépfalvas települé*szerkez téből adódóan iemelt feladat szolgáltatóhálózat kiépítése, szolgáltatások eljuttatása a f gyasztókhoz. Szalonhálózat Mindketten szenvedélyesen érveltek és vitatkoztak. Tele vannak célokkal, amelyekért képesek áldozatot hozni. Mé­gis egy kicsit lehangolt, hogy már »nem akarják megválta­ni a világot«. Bíró Ferenc Évek és sorsok Az Aurora matróza Minszkiben, az OSZDMP I. kongresszusának múzeumá­ban a látogatás már véget ért, Szilantyij Nyikiforovics Gu- szev azonban egyre csak ott állt a felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket őrző szobácskábán. Csaknem min­den úgy maradt ott, mint ami­»Ez- az augusztus összeté­vesztette magát az október­rel«. »Lehetséges, hogy a nyár derekán vége a nyárnak?« — ilyen és ehhez hasonló meg­jegyzésekkel fogadtuk a hét elején ránk köszöntött augusz tust. Lehet, hogy a temérdek bírálat »hatott«, lehet, hogy valami más, de tény, hogy a hét végére visszatért a nyár. A hideg, szeles, esős idő leg­alább annyi bosszúságot oko­zott a nyaralóknak, az üdü­lőknek, mint a nyitott tetejű, hatalmas nagyüzem, a mező- gazdaság dolgozóinak. Egyik szőlészkedő szövetkeze ünk szakvezetője már annak az aggodalmának adott hangot a hét közepén: ha nem tér visz- sza sürgősen az érlelő napsu­gár, akkor félő, hogy odalesz a termés. Somogybán az elmúlt héten véget ért a nyár nagy mun­kája, az aratás. J3ok nehézség­gel birkózott meg az a né­hány ezer ember, akinek köz­vetlenül munkát adott ez a nagy feladat. Erőfeszítéseikért, szorgalmukért köszönet illeti őket! Sok kétséggel, sok kér­dőjellel indult ez a munka, s nemegyszer tetézte ezt újabb nehézséggel menet közben az időjárás. És most nemcsak az aratás befejezése jelent meg­nyugvást, hanem az is, hogy a vártnál több termést adtak a gabonaföldek. (Nem hallgat­hatja el a krónikás ennek kap­csán azt a minden jó szándé­kú embert felháborító tényt, hogy az utakon sok helyen nem kiló-, hanem mázsaszám hever az elszórt gabona. Szer­kesztőségünknek a héten töb­ben is telefonáltak ebben a témában, s mi mást lehet mondani : elképesztő hanyag­ság, értetlenül fogadja a jó­zan ész!) A héten ülést tartott a ter­melőszövetkezetek szövetsé­gének elnöksége. Több fontos témát vitattak meg, köztük értékelték az ifjúsági tör­vény végrehajtásának tapasz­talatait. A korszerű technika működtetése, az iparszerű termelés nem képzelhető el; a szövetkezetekben fiatalok nélkül. Ezért is örvendetes, hogy nyolcvankét tsz-ünkben fokozatosan növekszik a har­minc év alattiak száma, s ma már az aktív dolgozók több mint egynegyede fiatal. A ró­luk való gondoskodásnak, ne­velésüknek, az érdekükben hozott törvény végrehajtásá­nak szövetkezeteink tevékeny­ségében mind nagyobb szerep jut. Augusztus 3-a kiemelke­dően fontos dátuma marad a Siófoki Kőolajveze: ék-építő Vállalatnak. Ezen a napon kezdti I meg az Adria kőolaj­vezeték magyarországi szaka­szán az acélcsövek összehe­gesztését, a műtárgyak építé­sét. Ez a Csurgó alatt hazánk­ba lépő, két és fél milliárd fo­rintos beruházás öt-öt millió tonna nyersolajat képes majd szállítani a magyar és a cseh­szlovák kőolajfinomítóknak. Itt egy szinte történelmi je­lentőségű munka kezdődött a héten, sok helyen pedig már az első hat hónap tapasztala­tait értékelték. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága Kaposváron többek között a költségvetési alap féléves fel- használását vette számba; | 344 000 tormával több árut szállított a Volán az év első hat hónapjában, mint tavaly azonos időszakban — állapí­tották meg a vállalatnál e hé­ten tartott műszaki konferen­cián. Közrejátszott ebben az is, hogy javult a rakodás gé­pesítése, csökkent az állásidő. Csaknem nyolcmillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek június végéig Kapos­váron. — és lehetne sorolni to­vább gazdasági, társadalmi életünk számszerűsíthető, első félévi tapasztalatait. Ha valaki azt kérdezné, hogy a nyári Balaton-parton mi jellemezte az eltelt hé. na­pot, akkor a nagy forgalom mellett mindenekelőtt azt kel­lene mondani: az év 31. hete a kiállítások hete volt. Siófo­kon e héten nyílt meg Ficze- re Mátyás kerámia-, Balázs- Piri Balázs, Dallos Jenő és Mészáros András karikatúra- kiállítása ; Balatonszemesen Reich Károly grafikus, Ba- latonberényben Szabolcs Pé­ter szobrászművész kiállításá­ban gyönyörködhetnek az ér­deklődők. Lehetne sorolni tovább me­gyénk közéletének nemes, örömet keltő, (figyelemre mél­tó eseményeit — ezúttal azon­ban figyelmeztető és elgondol­kodtató szándékkal hadd em­lékeztessen a krónikás egy szomorú statisztikai adatra: ezen a héten egy ember víz­be fúlt, hárman a 'közutakon lelték halálukat. A nyár mun­ka is, öröm is, szórakozás is, veszély is. Vigyázzunk jobban önmagunkra, embertársaink­ra. Vtrös Márta lyen 1898 márciusában volt, amikor a kongresszus kinyilat­koztatta az oroszországi marxista párt megalakulását. Guszev 1917-ben lett az Auróra cirkáló matróza. A többi tengerészhez hasonlóan ő is a legbensőségesebb vi­szonyba került a bolsevikok­kal, az Alekszandr Belasev ve­zette hajóbizottság tagjaival. Október 25-én az Aurora fe­délzetére érkezett V. A. Anto- nov-Ovszejenko, a forradalmi katonai bizottság tagja. Szi- lantyij Guszev is azok között a tengerészek között volt, akik fogadták őt. Ugyanezen a na­pon eljuttatták "a hajóra V., I. Lenin »Oroszország polgárai­hoz« cimű felhívását. A vete­rán ma is emlékezik, milyen izgatottan rohant Fjodor Alon- cev, a rádiósok vezetője e tör­ténelmi okmány kézhezvétele után a rádiósfülkébe. S tüstént kiment az éterbe a felejthetet­len rádióadás: »Mindenkihez, mindenkihez, mindenkihez . ..« Az Auróra tengerészei azon az éjszakán a Téli Palota felé vonultak a burzsoázia bástyá­ja elleni utolsó rohamra. Az egyik osztagban harcolt Gu­szev is. Később más vörösgár­distákkal katonákkal és mat­rózokkal együtt a Szmolnijt védte, ahol a II. összoroszor- szági szovjet kongresszus dől- i gozott, hallotta Vlagyimir II- jics Lenint, mikor kinyilat­koztatta a békéről és a földről szóló dekrétumot. Amikor megalakult az az osztag, melyet a régi hadsereg Mogiljevben lévő parancsnoki szállásának felszámolására ve­zényeltek ki, Guszev önkéntes­ként jelentkezett. Később részt vett a dnyeprovszki katonai flottilla állományában a fehér­gárdisták elleni harcokban. A Nagy Honvédő Háború éveiben Szilantyij Nyikiforo- vics Sztálingárdnál, Szevasz- topolnál harcolt, és részt vett a testvéri Lengyelország fel­szabadításában. Jelenleg a Szovjetunió Írószövetségének tagja. A haza nagyra értékelte a kommunista veterán harcban és munkában szerzett érde­meit, magas kormánykitünte­tésekben részesült, 80. szüle­tésnapja alkalmából a Minszk- ben élő Szilantyij Nyikiforo- vios megkapta az Aurora cir­káló veteránjainak jelvényét is. CAPN) Néhány szolgáltatási tevé­kenység kiemelt fejlesztés előtt áll. Ezek közül »első az egyenlők között« alapon a textiltisztítás kagott zöld utat. Már jelenleg is hallatlanul nagymértékben megnőttek az igények a Patyolattal szem ben. A mosást, a festést és a tisztítást jószerével mindenki a szalonokba'n. végezteti el Csakhogy ezekből az erőfeszí­tések ellenére — ma még mindig nincsen elég. A kapós vári vállalat az V. ötéves tervidőszakban 20 millió fo­rintos támogatást kap a me­gyei tanácstól, s ezzel együtt 63 millió forint értékű fejlesz­tést valósít meg. Ennek ered­ményeként 1980-ra — tehát aránylag rövid idő múlva — kialakul Somogybán a szalon­hálózat. Az igények teljes kielégíté­séhez azonban ez nem elég. Nemcsak a területi szétszórt­ságon kell javítani, hanem például előrelépést jelentene a begyűjtőhálózat bővítése is, hogy az valóban hálózat le­gyen. A szakemberek ugyanis azzal számolnak, hogy 1990- ig a kisebb településeken na­gyobb mértékben nőnek majd e szolgáltatási tevékenységgel szemben támasztott igények, sőt: újabb szolgáltatások nyúj­fása jelentheti csak majd a teljes ellátottságot. Mindez még annak ismere­tében is fejtörést okoz a szak­embereknek, hogy a Patyolat kaposvári központi mosodájá­nak rekonstrukciójával és a siófoki kisebb mosoda üzembe helyezésével a kapacitás je­lentősen nő: a mosás 100 szá­zalékkal, a vegytisztítás a je­lenleginek egyötödével. Ez mindenesetre azt már biztosí­tani tudja, hogy a tervidőszak végére rövidebb lesz az átfu­tási idő, még a nyári idény­ben, az idegenforgalmi csúcs heteiben, hónapjaiban is. Látszólagos fölösleg Ha ezt a látszólagos fölös­leget megemlítjük azoknak, akik gépkocsijukat javíttatják a megye különböző szervizei­ben, valószínűleg nem sokat keresgélnék a megfelelő vá­laszt. Mindennapos, a panasz a javítóműhelyekre, s néme­lyik ezek' közül is »kiemelke­dik« a panaszlistán. Márpedig ez a látszólagos fölösleg tény: a megye szervizeinek kihasz­náltsága ugyanis csak alig több mint 84 százalékos. En­nek ellenére a nyári hóna­pokban nagy a tumultus, hiány van. 1980-ra a személygépkocsik száma várhatóan eléri a me­gyében a 36 ezret. (A múlt év végén 21 ezer volt.) A gépjárműjavító kapacitás ezt az ütemet meghaladóan növe­kedett: 779 ezer munkaórára emelkedett és 18 millió forin­tos megyei tanácsi támogatás­sal 71 millió forint értékű be­ruházást hajtottak végre. A következő tervidőszakra ter­vezett fejlesztéseknek (a cél: elérni a csaknem egymillió munkaórát) a fele a Balaton mellett valósul meg. »Fehér folt« marad viszont a tervidő­szak végéig Belső-Somogy, el­sősorban Tab és környéke. A mindig növekvő igények miatt új szervizekre van szükség Siófok és Tab térsé­gében. Kisebb, gyorsjavító műhelyeket terveznek Fonyód, Balatonkeresztúr, Igái, Ka­darkút és Mernye körzetében. A legfontosbb feladat az ellá­tatlan területek megszünteté­se, illetve a főközlekedési utak kiszolgálása. E fejlesztések megvalósításának szükséges­ségéhez újabb érvként meg­említjük: 1990-ben — a szá­mítások szerint — Somogy megyében a gépjármüvek szá- eléri a 78 ezret. Nehéz lesz ezzel lépést tartani, már­pedig lemaradni nem lehet. M. A. Agrokémiai tefep Mohácson Szeptember vécére kés ü! el az az agrokémiai telep, amely a Bólyi Mez ; azda-sigi K mii iát gesztorság val k Jene t r- meiőszöyetkezet és a B ra :ya megyei A groker Vá a at t r- sulásaként 50 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt terüle­ten látja el az agrokémiai teendőket. /

Next

/
Thumbnails
Contents