Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
A térképrajzoló történelmi tévedése A „sötét" Európa Korántsem valamilyen jö- vendülésről van szó, hanem bizony nagyon régen kialakult véleményről. Olyannyira megrögződött véleményről, hogy az ókorban — évtizedekkel ezelőtt — az asszírok így nevezték el földrészünket. Európa ugyanis ezt jelenti (legalábbis valószínűleg) : nyugat, sötétség, és az asszír ereb szóból származik. Sokakban felmerülhetett a kérdés már: milyen alapon neveztek el különböző országokat, földrészeket, honnan ered a nevük, s mit jelent az? A már az ókorban is ismert kontinensnyi földrészek elnevezésének eredete ma alig- alig megfejthető. Ezért mondtuk az »ereb« szó kapcsán is: csupán valószínű, hogy innen ered. Ha Európa »nyugat« — vélik az elmélet védelmezői —, akkor az egyik legrégebbi földrész, Ázsia elnevezése is valószínűleg az asszíroktól ered, mégpedig az ászu szóból, ami keletet jelent. Az asszírok földrajzi névadó 'kedvét egyébként alátámasztja katonai hatalmuk is: sokfelé eljutottak az ókor meghatározott időszakaiban az akkori világ különböző részein felbukkanó asszír hadoszlopok. Más nézet szerint — mert bőven vannak ilyenek — a névadók a rómaiak: ők nevezték el Lüdiának egy termékeny részét Asia pratának. Kialakult olyan vélemény is, hogy a földrész egy Asies- nek nevezett fafajtáról kapta a nevét. A rómaiak mindenkénoen szóba jönnek, ha a fekete földrész, Afrika nevének eredetét kutatjuk. Legalábbis ők használták először ezt a szót, mégpedig akkor, amikor az időszámításunk előtti 146-ban — kemény és hosszú harcok után —• lerombolták Karthágót. Az ott megalapított tartományt nevezték el Provincia Africá nak, azaz afrikai tartománynak. A rómaiak praktikus emberek voltak: a környéken élt egy afri nevű törzs (a mai berberek elődei), amely azután akarata ellenére névadója lett a három eu- rópányi területnek. 1497 és 1504 között expedíció 'kutatta az újonnan fölfedezett földrészt. Részt vett ebben egy Amerigo (Ameri- co?) Vespucci nevű, jó hírű navigátor is — aki azonban részese egy hatalmas tévedésnek! »Jutalma«: ő lett az Újvilág keresztapja. Persze nem Vespucci tévedett, hanem Waldseemüller német grafikus, aki illusztrációkat készített az akkor már népszerű útikönyvéhez, amely 1507-ben jelent meg. Szegény lélek, dehogy hallott akkor még ő Kolumbusz fölfedezéséről. Am nagy jóindulattal odaírta az általa rajzolt térkép alá: »Javaslom, nevezzük az utazó neve után, Americá-nakl-x S minthogy akkoriban mindenki az újonnan fölfedezett földrészről akart olvasni, a név gyorsan terjedt, pedig akkor már több is közszájon forgott. Egy sem maradt belőlük, elfeledték már az Üj- India meg a Papagájok Földje neveket is. A déli szél játszotta a főszerepet a legkisebb földrész, Ausztrália elnevezésében. A latinok nevezték auster-nek à déli szelet, s kezdetben az egész hatalmas dél-tengeri szigetvilágot így nevezték. A földrészre azonban Cook kapitány »permetezte a keresztvizet«. Amikor körbehajózta a kontinensnyi szigetet, akkor lett az új földrész neve — a XVIII. század végén — Ausztrália. M. A. „Akrobata” kotrógép Sokoldalúan használható, rendkívül mozgékony tagja a földmunka- és építőgépek nagy családjának, a kotró-rakodó gép, amellyel egyre több izommunkát takarítanak meg. Kiválasztásakor mérlegelik a gazdaságossági szempontokat összhangban az elvárt teljesítménnyel. A gép nagyságától függetlenül egy lapátköbméterre vonatkoztatva 60—85 lóerő között mozog a kotró-rakodó motorteljesítménye. A gépnek fordulékonynak és gyorsnak kell lennie. A futóműnek erőteljesnek és az egyenetlen tereppel szemben érzéketlennek kell lennie, hogy ezáltal a kiesési idő minimumra csökkenthető legyen. Csekély szállítási távolságon végzett földkiemeléshez a lánctalpas jármű megfelelőbb, mert a kerekes rakodó nagyobb sebessége nem érvényesülhet. A kerekes rakodó viszont akkor célszerűbb, ha a gépnek sűrűn kell helyet változtatnia, egyik helyről a másikra. A képen látható »diadalívet« képező Ford 4550 típusú kotró-rakodó gép az angol ipar terméke. Két tonna terhet emel 3 méter magasra, és a vágási mélysége 5 méter. A földön, szemben álló 3550- es változat valamivel kisebb teljesítményű, 1,4 tonnát emel és 3,4 méter az ásási mélysége. AramfermeEés széllel Bár Norvégia a vízi erőművek országa, vízi energiával termelt áram helyett helyi áramforrásokat keres rádióadó- és erősítő hálózatának az energiaellátására. Az ország hossza 1750 km, 62 százalékát hegység borítja. Ezért a távközlést rádióhullámokkal célszerű biztosítani, de a nehezen megközelíthető helyeken épített rádióállomások áramellátása igen költséges; különösen a kábelfektetés drága. Ezért több állomás áramellátását szélmalmokkal, illetve szél hajtotta generátorokkal szeretnék megoldani. Az e célra kialakított generátor másodpercenként 7 méteres szélerősség esetén percenként 130 fordulatot végez és 4100 wattot állít elő. Korábban- ilyen generátorok csak nem túl nagy szélben dolgoztak megbízhatóan, vihar esetén csődöt mondtak. Az új típuson ezt a szárnyak viszonylag nagy — 9,2 méter — átmérőjével, valamint azzal szüntették meg, hogy beállításuk a szélsebességgel változik: már másodpercenként 3 méteres szélerősség hatására forogni kezdenek, fordulatszámuk másodpercenként 7 méteres szélerősségig növekszik, ezután azonban nagyobb szélerősségnél is változatlan marad. A szélgenerátort akkumulátorral kötik össze, mely a fölösleges energiát tárolja arra az időszakra, amikor nincs szél. i... r < A prémet szolgáltató ragadozók között újabban egyre nagyobb szerephez jutnak a kis termetű fajok, amelyek közelebbi-távolabbi rokonságban állnak a menyéttel. Több fajuk él Közép-Európá- ban is. Nagyon hasonlít egymáshoz például a kisebb menyét és a nagyobb hermelin. Bár a hermelin állandóan fehér színű, mégis sokszor ösz- szetévesztik a menyéttel, mert ez utóbbinak a téli bundája — főleg északon és a maga* hegyekben — szintén fehér. Novoszibirszkben nemrég kísérleti gazdaságot hoztak létre a menyétfélék és egyéb prémes állatok sokoldalú tanulmányozására. E gazdaság egyik fontos eredménye, hogy az itt kitenyésztett állatok prémje értékesebb a szabadon élőknél. Képünkön: egy maréknyi menyétbébi. A XX. század színháza Felröppen a kék madár Századunk kezdete a színház világában szembefordulást jelentett a korábbi stílus- irányzatokkal. Csaknem tucatnyi új út nyílt egyszerre, de legalábbis közeli időpontokban. Az úgynevezett -izmusok java a naturalizmus ellen született meg. így a drámai szimbolizmus is. Szó sincs arról, hogy az ib- seni, főként pedig a csehovi életműben ne találnánk példákat erre is, elég Ibsentől A vadkacsa jelképre, Csehovnál Varrott és vert csipkék . textilímű- vesség két ifjabb ága, a varrott és a vert csipke készítése a XVI. század közepétől jelent meg Európában. A két nemes csipke ősét azok a kelmeszél- eldolgozási módok képezték, amelyekkel a szövött anyagok végein szabadon álló fonalakat megerősítették, hogy ezzel megakadályozzák a kelmék felbomlását. A megerősítést a nyitott szövetszál beszegé- sével vagy a lógó fonalak összecsomózásával törtánt. A varrott és a vert csipke Olaszországból származik, de továbbfejlődésében nagy szerepet játszott Németalföld és Franciaország is. A csipkeművészet ebben a három országban érte el fejlődésének csúcspontját, és innen terjedt tovább. A varrott és a vert csipkék többnyire annak a helységnek nevét viselik, amelynek lakossága az illető csipkefajtát eredetileg készítette vagy forgalomba hozta. A mintáik azonban vándoroltak, és a kölcsönhatás is nagy volt. Idők múltával tehát a név a csipke típusát jelölte már és nem a helységet, ahol készült. A csipkék értékelésekor először azt állapítják meg, hogy varrott vagy vert technikával készültek-e, milyen a mintán a sűrűbb és a ritkább a Sirályra utalni. A különbség az, hogy a szimbolista művek félig álom-, félig való- ságszövetűek. Példa erre a jeles belga szerző, Maurice Maeterlinck munkássága. A francia szimbolisták hatottak rá, akik ködös érzéseket, az emberben gomolygó sejtéseket fogalmaztak papírra, mégpedig szépen zengő nyelven. Ez jellemző Maeterlinck műveire is, melyekkel a szimbolista drámát teremtette meg. legjelesebb színpadi munkája A kék madár, melyből több filmváltozat is készült, legutoljára szovjet—amerikai produkció. Miszticizmustól nem mentes, gyönyörű mese ez, melynek mondandója az, hogy a boldogságot a saját világunkban, közvetlen környezetünkben keli keresni. Nála is erőteljesebben szakítottak a korábbi stílusokkal azok a színházi alkotók és írók, akik a képzőművészek szimbolista csoportjával tartottak kapcsolatot. A francia Théâtre de l’Oeuvre-ben egész csoport fiatal festő dolgozott; a díszleteket igyekeztek érzések kivetítődésének ábrázolni, s ettől a színpad képe formavilágában, színhatásaiban álomszerűvé, költeményértékűvé változott. Máig ható Edward Gordon Craig tevékenysége, mely nem nélkülözött terveiben, megvalósulásában szimbolista elemeket. Ellen Terrynek, a századfordul ó jeles Shakespeare- színésznőjenek a fia volt; gyerészek aránya, és a kidolgozási mód illik-e a mintához. Végül azt is mérlegelik, hogy ornamentikájuk — díszítő elemeik összessége — kor- hűek, hitelesnek tekinthető-e. A valódi csipkék eleinte len- fonalból készültek. A késői barokk korban gyakran használtak selyem-, sőt arany- és ezüstfonalat is, de a művészi értékű csipkék mindenkori »legnemesebb« anyaga mégis a lenfonal maradt. A vert csipke készítésének munkaeszközei a képen lát-' hatók: az orsó alakú verőfák, a forgatható hengeres párna és sok-sok gombostű. A készítendő csipke papírra felvitt mintáját gombostűkkel erősítik a hengerpárnára. A verés négy fonal összefonódását jelenti. Képünkön: Orosz népi csip- ; ke készítése a Sznyezsinka háziipari szövetkezetben. rekkora is a színházi világban telt el. Színészként kezdte és univerzális színházi ember vált belőle. Díszletet tervezett, rendezett; kapcsolatban állta kor leghíresebb színházteremtőivel, Eleonora Dúséval, Re- inhardttal, Sztanyiszlavszkij- 'jal, Hevesi Sándorral, akivel európai Thália Társaság létrehozásáról ábrándozott. Világhírű Hamlet-előadást rendezett Moszkvában, Firenzében színházi stúdiót szervezett, és írt... Didó és Aeneas díszletében a Rewiev of the Week című folyóirat szerint » a színpadkép igazi diadalát a fény . és árnyék felhasználásával aratta«. ű maga álomkereső víziónak nevezte azt, amit az Acis és Galatheával meg akart valósitani. Terveiben sok a romantikus, fantasztikus elem. A színpadi reformer egyetlen »uralkodót« ismer el a színházban, a rendezőt. Megvalósult munkái pedig nemcsak hangsúlyozottan háromdimenziós jellegűek, hanem magukban rejtik a negyediket is: a változás, az időmúlás ábrázolásának igényét. Furcsa, de munkásságát tekintve következetességre utaló elképzelése az voit, hogy magát a színészt is ki kell küszöbölni az előadásból, s helyette tökéletes bábut, '»Über Marionettjét kell szerepeltetni, hogy tökéletesen lesöpört essék a színpadról a »natura«. ' L. U Egy maréknyi menyétbébi (jrtlttsketözön Kevesebb a zivatar az óceánok fölött Mintha a mesvilág elevenedett volna meg a technika eszközeinek segítségével: a »terülj asztalkám«, amely — mint ismeretes — varázsszóra elébünk perdül, újra és újra tele lesz remek ennivalóval. Ez egyszer az utcai ételautomata játszotta a »terülj asztalkám« szerepét, a helyenként ugyan meseszép, de egyáltalán nem mesebeli Tokióban. Nemrégiben az egyik rendőrőrsön megszólalt a vészjelző csengő: két diák jelentkezett, és kérte, szánjanak ki tüstént egy városszéli útkereszteződéshez. A riadóautó odarobogott és mit talált? A két diák békésen falatozott, egy-egy adag friss galuskát fogyasztott. A szokatlan csak az volt a dologban, hogy mellettük a pádon további húsz tányér párol- gott. Az utcai ételautomata ugyanis — amelynek az a hivatása, hogy az arra járó kamion- és teuerautósofőrök éhét enyhítse — valamilyen műszaki hiba folytán csak adta, adta, minden pénzbedobás nélkül az adagokat. Mit tehettek a rendőrök, ők is nekiláttak a galuskamentésnek. Elve hivatalos jogkörükkel, leállították a gépkocsikat, és az utasoknak felkínálták — díjmentesen — az ételt. Ötvenöt adag fogyott el, míg a tulajdonos oda nem érkezett, és le nem állította a megbokrosodott masinát. A technika most kedélyeskedve tréfálta meg az embert, nemrég azonban New Yorkban az áramkieséssel sokkal félelmetesebben tett valami hasonlót. Akárhogy nézzük is, ez az engedelmes rabszolga — a gép — olykor fellázad. Az autópálya szélére persze nem állíthatnak mindenüvé egy-egy Mari nénit, aki takatéktűzhelyen főzi a kamionsofőröknek a galuskát. Hasznos dolog az automata, amely éjjel-nappal rendelkezésre áll, bármelyik pillanatban kész adni egy tányér meleg ételt. De azért csak legyen elég Mari néni. elég tűzhely, elég élő erő is. Ha ők szolgálnak ki bennünket, nem fenyeget a veszély, hogy leáll a gép, vagy éppen megbokrosodik, és belefulladhatunk a galuskába. T. I. Az amerikai Orbiting Solar Observatory 2. meteorológiai mesterséges hold öt éven át gyűjtött adatait most dolgozzák föl. Jelenleg azokat a zivatarokat értékelik, amelyeket a hold 1975 februárja és októbere közötti időszakban észlelt, a 35. északi és a 35. déli szélességi kör közötti területen. A kiértékelés során ismét bebizonyosodott annak a régebbi észlelének a helyessége, hogy a szárazföldön lényegesen több a zivatar, mint az óceánok fölött. A hold adatai szerint 10:1 az arány — a kontinensek javára. Nem tisztázták még ma sem ennek a jelenségnek az okát, ezért további kutatásokra és meterséges holdas mérésekre lesz .szükség. >
