Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
Á kulcs három iemezszekrényt nyitott Sétálgatás közben jött az ötlet Perencz István egyik nap összefutott barátjával, Sárzó Lászlóval. István 16 éves, már van — pontosabban volt — munkahelye: a Kaposvári Ruhagyárban dolgozott segédmunkásként. László tizenöt évesen a Tóth Lajos Általános Iskola tanulója, az ötödik osztályig »vitte«. A két fiú megállapodott abban, hogy pénzt szereznek. Elindultak a SÁÉV Damjanich utcai építkezésének irodájába. Könnyűszerrel bemásztak a nyitott ablakon; az íróasztalok fiókját is nyitva találták. Három zsebszámológéppel távoztak. A két fiatalember — jelenleg a Kaposvári Járási—Városi Rendőrkapitányságon vannak előzetes letartóztatásban — ezután még jónéhány bűncselekményt elkövetett. Valamennyit Kaposváron a belvárosban, hétvégeken. Hogy miért követték el a bűncselekményeket, arra pontos magyarázatot nem tudnak adni. Mindegyik azt- mondja: a másik vitte a bűnbe. Az ötlet általában sétálgatás j közben jött. Kóboroltak az utcákon, Is.tván zsebében ott : lapult a »spehhakni«, s aztán I ahol úgy látták, lehet keresni valamit, oda bementek. A rendőrség szerint körülbelül 15 bűncselekményt követtek el, június közepétől július végéig. És mint kiderült, a két »deli legénynek« nem is volt nehéz dolga. Néhány betörésnél még egy harmadik társuk is volt, a 15 éves Horváth László. Így, hármasban jutottak be a ruhagyári büfébe is. A védőrácsot kézzel szétfeszítették, aztán egyikük bemászott, és beengedte a többit. A portás a fülkéjében ült. Igaz, onnan nem lehetett a büféhez látni. Miután bejutottak, a nagy ijedtségre fölhajtottak egy 'traubit, magukhoz vettek hat doboz cigarettát, meg némi aprópénzt. Fémlízesekbem és ötösökben körülbelül 1200 forintot vittek el. Ahogy mentek, úgy távoztak. Az északnyugati városrészben loptak hárem kismotort,, s elindultak a kadarkúti bálba. Végigszórakozták az éjszakát, aztán Nagyatád felé tettek egy kerülőt, úgy jöttek haza. A motorokat a város különböző pontjain hagyták. Mindez július 23-án, 24-én történt. A vízügyi igazgatósághoz egy héttel korábban tört be a két fiú. Egy nyitott ablakon ] jutottak az épületbe, aztán ! fölmásztak az emeletre. Az j íróasatalfiókokban kutatva * találtak egy kulcsot, amely három lemezszekrényt is nyitott. Innen két dolgozó fizetését vitték el, meg némi aprót. Több mint 8000 forinOlajvezeték az Adriától Próbaüzem: a jövő év végén tot zsákmányoltak. Egyébként ha mást nem találtak, a kávépénzzel is beérték. Mindössze ezt sikerült elvinniük az állattenyésztési felügyeiőséi ről. A tsz-szövetségnél már több szerencsével jártak. Július közepén sétálgattak arra. A nyitott alagsori ablakon bemásztak az épületbe. Az egyik irodában egy táskában két zsebszámológépet találtak, a másik helyiségben az íróasztalfiókban hevert a lemezszekrény kulcsa. A szekrényből vas kazettát vittek el, 5600 forint volt benne. A Kossuth Lajos utcai fodrászüzletből farmerdzsekit, zsebszámológépet loptak. s gazdag zsákmánnyal távoztak a tanítóképzőből is. Oda álkulccsal jutottak be július 19-én. Phillips magnót, rádiót vittek magukkal. A SÁÉV egyik építkezéséről zsebszámológépeket vittek el. Fényes nappal sem zavartatták magukat. Egyik délelőtt bementek egy emeletes ház lépcsőházába, s ott próbálták kinyitogatni az ajtókat. Az egyik kitárult. Onnan két horgászbottal sétáltak ki. A Május 1. utcában a könyvesbolt melletti csemegeüzlet raktár- helyiségének ablakát törték be egy vasárnap délelőtt. Kiemeltek nyolc üveg szürkebarátot, meg literes pepsi-colákat. Bepakolták egy dobozba, aztán végigsétáltak vele a főutcán. Később László lakásán elfogyasztották. Nemcsak az »állami szektort« látogatták előszeretettel, hanem a »magánt« is. Az egyik építészmérnöktől több ezüsttárgyat vittek el. Hogy pontosan mit és mennyit, az még nem derült ki. Az izraelita hitközséget i$ fölkeresték, s ezüst gyertyatartókkal távoztak. A két fiút — akiknek időnként gyermekkorú társuk is akadt — július 26-án vették őrizetbe. Perencz István lakásán lopásokból származó hol- ,mit talált a rendőrség, és a két fiú azonnal beismerte, amit elkövetett. Több mint egy hónapig csavarogtak, betörtek. A szülőknek mindez nem tűnt föl, hiszen úgy tudták, hogy »moziban vannak a srácok«. Az sem tűnt föl senkinek, hogy ezreket költenek szórakozásra. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Dán Tibor Mi lesz a 113. számú Tüzép-bolttal? Kaposváron, a Vörös Hadsereg úti pártszervezet taggyűlésén Halmosi Józsefné arról panaszkodott, hogy a szomszédságában levő Tüzép-bolt miatt nem tudják a lakásokat szellőztetni, a gyermekeket az erkélyekre kirakni, az erkélyeken a ruhákat szárítani stb. Célszerűnek tartaná a bolt megszüntetését, illetve áttelepítését a város peremére. A javaslat parázs vitát kavart. A jelen levők egy része helyeselte a bolt megszüntetését, más részük a bolt áthelyezésével értett egyet. Azzal inodokoltak, hogy a Május 1. utcában és környékén mind kevesebb a szén- és a fatüzelésű lakások száma, a peremterületeken viszont ma is ez az alapvető fűtési lehetőség. A Tüzép-bolt helyén szívesebben látnának zöldterületet, esetleg gyermekjátszóteret. Az alapszervezet néhány tagja ellenezte a bolt megszüntetését és áttelepítését is. Ezek az érvelések sem elvetendők. Szerintük szükség van a Tü- zép-boltra, mivel a kispénzű embereknek, nyugdíjasoknak csak itt van lehetőségük a tüzelőt akár mázsánként is megvásárolni. (A Szokola-bereki Tüzép-telep csak- nagy tételben árul.) A bolt fennmaradása mellett szól az is, hogy a lakosság kis tételenkénti mész- és cementellátása sem oldható meg másként. A Tüzép-bolt vezetője, dr. Molnár Józsefné a panaszokról nem tud. De azt ő is e’ismeri, hogy ez a bolt a Május 1. utca 86. és a Szántó Imre utca 23. számú új lakótömbök közé ékelődve nem esztétikus látvány. Azt is, hogy — főleg szeles időben — a szén le- és fölrakodásakor még a locsolások ellenére is por keletkezik. A bolt fennmaradása — szerinte — nem lehet vita tárgya. Ezt bizonyítja a havi 150—200 ezer forintos forgalom. Az, hogy egy-egy vihar után sorbanállás van a kisjavításokhoz szükséges kistételű mész- és cementáruért. Igen jelentős mennyiséget ádnak el kis tételekben a különböző szénféleségekből is. A Tüzép-bolt peremkerületbe telepítésével egyetért, de ez már a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályára tartozik. A városi tanács osztályvezetője, dr. Fűzi István panaszokról nem tud. A 113. számú Tüzép-bolt üzemeltetési gondjait azonban ismeri, mivel ez már több tanácsülésen is szóba került. A bolt fenntartása, működtetése szerinte is szükséges. De az áttelepítésnek sem lehetnek akadályai. Ezt azonban vagy a lakosság képviselőinek, vagy a Tüzép vezetőinek kellene kérni, hivatalosan. A kör bezárult A 113. számú Tüzép-bolt sorsa évek óta bizonytalan. A gondot minden érdekelt fórum ismeri. A lakosságnak szüksége van a boltra, de a korszerű lakótömbök közül már kikívánkozik. Dr. Szendi József Tanévnyitó az esti egyetemen Az Oktatási Igazgatóság felhívja hallgatói figyelmét, hogy az oktatás az alábbi időben és helyen lesz: Kaposvár, 3 éves általános tagozat: I. évfolyam szeptember 5-én, 16 órakor. / II. évfolyam szeptember 6-án, 17 órakor. Augusztus 3-án kezdődött az Adria kőolajvezeték ma gyarországi szakaszának építése. A jugoszláv Krk szigeti Omisaljból induló vezeték három ország finomítóiba szállítja a Közel-Kelet »aranyát«. A majdnem 750 kilométeres jugoszláv vezetékrendszeren évente 24 millió tonna olajat továbbítanak a jugoszláv finomítókba. A Csurgótól Százhalombattáig épülő 190 kilométer hosz- szú — hatszáz milliméter átmérőjű csövekből álló — magyarországi szakaszon tízmillió tonna kőolaj áramlik majd a százhalombattai és a bratis- lavai olajfinomítók felé. A Csurgó és Kára közötti szakaszt magyar, a Kára és Százhalombatta közötti részt pedig csehszlovák vállalat építi; Százhalombattától az olaj a Barátság I. kőolajvezetéken1 jut Csehszlovákiába. Hazánk és Csehszlovákia öt-öt millió tonna kőolajat fog szállítani a vezetékeken. A jugoszláv szakasz építése 1975-ben kezdődött. Közben dolgoznak az omisalji olajkikötő kiépítésén is, hogy 450 ezer tonás tankhajók fogadására alkalmassá tegyék. Az olajvezeték próbaüzemére 1978 végén került sor, a menetrendszerű szállítás pedig 1979 elején kezdődik. Megszólalnak kövek és emberek 0 Somogyi Néplap A Csircsik folyó völgyében Hajnalban elindulunk Do- mogyedovó, a belső-légiforgalmi repülőtér felé. Ez egy kisebb fajta utazás, legalábbis Magyarországon annak számíthatna. A repülő a Szovjetunióban olyan megszokott és mindennapi közlekedési eszköz, amilyen nálunk a gyorsvonat, legföljebb útjában nem hátráltatják a lassújelzések, mint gyorsvonatainkat, s egy helyre nem adnak ki két jegyet.. A mi gépünk afféle hivatalnokjárat lehet, jónéhány aktatáskás, szemüveges-nyak- kendős, unott arcú férfi igyekszik taskenti kiszállásra a főhatóságtól, a novemberi moszkvai télből az Üzbegisztán! langyos őszbe. Moszkva már havas, Tas- kentben még le sem hullottak a levelek. Bent a gépben üzbég népzene szól. Hoztam néhány hanglemezt: szép,keserű zene. Mellettem öreg parasztasszony kutat a helye után, s fekete hajú, mongolszemű kiskatona robog el közöttünk. Egy bácsika, a sztyeppéi pásztorok sapkájában, hatalmas játékautót erőltet az ülés alá. Az utaskísérő odafurakodik hozzá: — Ezt mér hozta föl a gépbe, bácsika? — Mert az unokámnak viszem — mondja a bácsi, » úgy tűnik, tökéletesen elégedett az indoklással. — De hát látja, hogy nem fér el — győzködi az utaskísérő. —- Akkor falrakom a polcra — mondja most már mérgesen a bácsi, s már emeli is az autót. — Onnan meg a fejére esik, ha megbillen a gép. — Akkor jobb lesz neki az ülés alatt — mondja, & úgy fogja a kisautót, mintha sona többé nem akarná kiadni a kezéből. Az utaskísérő kénytelen belátni, hogy módszert kell változtatnia. — Akkor be viszem az előtérbe. Ott elfér, baja séma történik, és leszállás után visszahozom. Jó lesz? A pásztorsapkás öreg kicsit tépelődik. — Hát, úgy jó lesz — adja rá áldását, és odanyújtja a teherautót. Fölszállunk. Moszkvában még éjszaka van, s tízezer méter magasan visz a repülőgép útja, szemben a napkeltével. Így esett njeg, hogy a nap fölött repülhettem. A nap alulról jön fel, sugara a felhőkbe állnak, s szivárvánnyá szóródnak alattunk. Narancssárga, tengerzöld, tintakék-, viola- és aranyfüstszinű eget nézek egy országrésznyi éjszakából. A fölöttünk levő égen pedig a csillagok Sárgaréz szegecsei. Taskent lóié ereszkedve gigantikus, szürke lakótelepet várok. Az 1966-os áprilisi földrengés »eltakarította« a várost, s nemigen bízom a modern építészek fantáziájában. Tévedek. Üzbegisztán fővárosa urbanisztikai remeklés. Beleolvad a természetes, hegyes-dombos környezetbe, vagy épp abból nő ki, de sehol sem szakad el, soha sem küiönül el a természettől. Kielégíti a kor követelményeit; formába önti kor és hely életfolyamatait, alapvető életelveit. Igaz, volt annyi keserű könnyebbség, hogy nem kellett a múltba illeszkedni, azzal leszámolt a födrengés. A tragédiától távolodva talán kimondható, hogy most így jobb. Szaltikov—Scsedrin még ezt írta a ’városról: »Ha az ember olyan városba kerül, amelyről a statisztikai táblázatok azt írják, lakossága ennyi és ennyi, plébániatemplomainak száma ennyi és ennyi, iskolája nies, könyvtára nincs, ispotálya nincs, börtöne egy van stb., akkor teljes bizonysággal állítható, hogy éppen Taskentben tartózkodik.« Az új üzbég főváros elhelyezkedése horizontális, nyitott. Még ahol nyolcemeletes toronyházakat építettek; ott is mindenütt nagy helyet hagytak parknak, ligetnek, fasornak. Nem lakóknak, hanem embereknek építkeztek. A toronyházak »lakógép-jellegét« megszünteti a »laza« építési stílus — ennek megfogalmazására nem lelek jobb megoldást. Lehet, hogy csak a speciális közép-ázsiai viszonyok miatt, kellett rájönni; még a torony házi lakások is közel lehetnek a természethez. Nyáron nagy itt a meleg. A zártság halál. A házak formai változatosságukkal, szeszélyességükkel — a paneles technika lám, még a szeszélyességet is elbírja —, a kiugró vagy besüllyedő falrészekkel jobban követik a természet egyenetlenül harmonikus rendjét, mint a mi égnek törő szivar- skatulyáink. Itt nyáron az erkély a hálószoba. Így nem lehet belőle mini cella — belső loggia —, amelynek egyik fala a szemközti ház. Ráadásul a lakásoknak csak egyharmada toronyház. Az— úgynevezett — lakóterület nagyobbik részét egy-két szintes, zártkertes családi villákban találjuk. A píjirel vigasztalan síkját pedig népművészeti motívumok törik meg. Az elemek mintázata az épület összeszerelése után egybefüggő kompozíciót alkot. Es i'áa, mindenütt fákl »Mielőtt egy fát kivágnál, ültess el hármat)« — buzdít a régi üzbég mondás. Ezek a szavak néhány évvel ezelőtt szinte jelszóvá váltak Taskentben. mert a földrengés utáni építkezések miatt rengeteg fát ki kellett vágni, s azután új parkokat, fasorokat ültettek az új épületek közé. Nemcsak üzbégek építettek itt. Az összes szovjetköztársaságból dolgoztak a nyugati Tien-San nyúlványainál, a Csircsik folyó völgyében. Jelenleg çz a Szovjetunió ötödik legnagyobb városa. Lakossága már a másfél millió körül jár. A földrengés utáni közös erőfeszítés óta úgy emlegetik, mint a barátság, a testvériség, az összefogás példáját. Zclei Miklós tf'olytaljuk.) III. évfolyam szeptember 9-én, 17 órákor. Mindhárom évfolyam a Kaposvár, Beloiannisz u. 18. sz. alatt tartja az előadást. Szakosító tagozatok, Kaposvár: Filozófia: I. évf. szeptember 8-án, 15.30 órakor — Beloiannisz u. 18. II. évf. szeptember 8-án, 16 órakor — Lenin u. 8. Politikai gazdaságtan: I. évf. szeptember 8-án, 15.30 órakor — Beloiannisz u. 18. Nemzetközi munkásmozgalom: I. évf. szeptember 8-án, 15.30 órakor — Beloiannisz u. 18. Magyar munkásmozgalom: II. évf. szeptember 8-án, 16 órakor — Lenin u. 8. Kiegészítő tagozatok: Filozófia: szeptember 14-én 16 órakor — Beloiannisz u. 18. Politikai gazdaságtan szeptember 14-én, 16 órakor — Lenin u. 14. Nemzetközi munkásmozgalom története: szeptember 14- én, 16 órakor — Tanítóképző Főiskola. Speciális kollégiumok: Gazdaságpolitika: szeptember 8-án, 16 órakor — Lenin u. 14. Pedagógia: szeptember 8-án, 16 órakor — Lenin u. 8. Vezetési ismeretek: szeptember 9-én, 16 órakor — MÉSZÖV, Május 1. u. 7. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága
